• szigetelés
• talajnedvesség
• talajvíz

Szerkezeti részletek, csomópontok (talajvíznyomás elleni szigetelésnél)

A teknőszigetelés kialakítása

A talajvíznyomás elleni szigetelések csak teknőszigetelésként készíthetők. A teknőszigetelés kialakítása során először a szigetelések aljzatát kell elkészíteni. Ezt követik a vízszigetelés, a védőrétegek, majd az ellenszerkezetek.

Talajvíznyomás elleni szigetelés esetén a vízszintes szigetelés (padlószigetelés) aljzata vasalt betonaljzat, mely a szélek mentén (a pincefalak alatt) vastagítással van erősítve. A vasbeton aljzat vastagsága méretezéstől függ (min. 10 cm, a betonminőség legalább C16).

A függőleges szigetelés aljzatát a szigetelést tartó falak képezik. Ezek napjainkban beton válaszfalelemekből készülnek 10, 12 cm vastagságban. Esetleg kisméretű téglából 12 cm vastagságban, 2,00-2,50 m-ként és a sarkoknál erősítő pillérezéssel. A különböző mozgások felvételére 4 m-ként osztóhézagokra van szükség. Az aljzatok készítésével egyidejűleg ki kell alakítani a szükséges hajlat- és él képzéseket is.

4.33. ábra Teknőszigetelés

A vízszigetelés csak megfelelően előkészített, sima és kellősített felületen végezhető. A szükséges rétegszámban fektetett szigetelőlemezeket min. 15 cm-es átfedéses toldással, rétegenként eltolva helyezik el. A hajlatokat vértező sávokkal kell erősíteni. A talajvíznyomás elleni függőleges szigetelést 20-25 cm-rel a mértékadó talajvízszint fölé kell vezetni. Innentől felfelé már elegendő talajnedvesség elleni függőleges szigetelést kialakítani, mivel hidrosztatikai nyomás ezen a szakaszon nem hat a szigetelésre.

A vízszigetelés után a további munkavégzések során keletkező káros mechanikai hatásokkal szemben védelmet nyújtó védőrétegeket kell elhelyezni. Ez a legtöbb esetben 2-3 réteg PE-fólia. Az ellenfödém kialakítása előtt a padlószigetelés és a hajlatok védelmére 5 cm vastag szerelőbeton réteget és az ellenfödém kerülete mentén az ellenfödémmel megegyező magasságú védőfalat kell készíteni. A védőfal lehet él tégla vastag vagy egyéb mechanikai hatásoknak ellenálló szerkezet.

A talajvíznyomás elleni szigetelést mindig két szilárd, elmozdulás mentes szerkezet közé kell „beszorítani”. Ez azt jelenti, hogy a szigetelés aljzata, a vízszigetelés és az ellenszerkezetek között szoros, hézagmentes kapcsolatnak kell lennie, ellenkező esetben a víz nyomása a vízszigetelés elmozdulását és károsodását okozza. A padlószigetelés beszorítása az ellenfödém elkészülésével (a szerkezet tömegéből adódóan) eleve biztosítva van.

A függőleges szigetelés beszorítása a pincefal (ellenfal) építésével egyidejűleg valósítható meg. A fal készítése közben, a fal és a függőleges vízszigetelés közötti hézagot habarccsal töltik ki. Ezzel párhuzamosan a szigetelést tartó falat „rászorítják” a szigetelésre úgy, hogy szigetelést tartó fal mögött folyamatosan végzik a feltöltést és a tömörítést. A tömörített feltöltés tömegéből adódó földnyomás rászorítja a szigetelést tartó falat a függőleges vízszigetelésre.

4.34. ábra Teknőszigetélés kialakítása (lemeztoldások)

4.35. ábra Talajvíznyomás elleni szigetelés

Mozgási hézag szigetelése

Nagyobb területen alápincézett épületek esetén a vízszintes szerkezetekbe mozgási (dilatációs) hézagokat kell kialakítani, akkor is, ha az a talajvízben van. Ez a szerkezetek hőtágulásából adódó méretváltozásoknak és egyéb mozgásoknak biztosít helyet, így nem keletkeznek káros feszültségek.

Talajvíznyomás elleni szigetelés esetén a dilatálandó szerkezetekkel együtt meg kell szakítani a padlószigetelést is. Ehhez a dilatáció mentén szorítóperemes acélelemet kell beépíteni. Az alsó acélperemeket a szigetelés aljzatának (lemezalap) készítése során bebetonozással rögzítik.

A padlószigetelés minden egyes lemezrétegét ráfektetik az acélperemekre egészen a függőleges peremekig. (A csavarok helyét előre ki kell vágni a lemezeken.) A felső szorítóperem elhelyezése előtt – a perem alatt teljes hosszban – védőréteget kell kialakítani. Ezt követően a szorítóperemek lecsavarozásával véglegesen rögzítik a padlószigetelést.

A mozgási hézag vízzárása lírás betételemmel (rugalmas lemezzel) biztosítható. Ez általában műkaucsuk vagy korrózióálló fémlemez (rézlemez), melyet a dilatáció két oldalán külön szorítóperemekkel rögzítenek (csavaródással). A rögzítés mentén a betételem és az acélperemek közé elválasztó réteget kell elhelyezni. A lírás betételem feladata kettős: rugalmasan igazodik a kapcsolódó szerkezet mozgásából adódó méretváltozásokhoz, közben biztosítja a dilatáció mentén a megfelelő vízzárást. A dilatáció mentén a szigetelés aljzatát vastagítással kell erősíteni.

Csőáttörés szigetelése

A különböző épületgépészeti vezetékek pincefalon keresztüli átvezetésének a megfelelő vízzárása – talajvíznyomás esetén – csak nagyon pontosan és körültekintően végzett munkával biztosítható. A csőáttörések az alépítményi szigetelések „legérzékenyebb” pontjai, ezért talajvíznyomás esetén egy kisebb kivitelezési hiba is a talajvíz betörését eredményezheti.

A csőáttörés helyén egy acélperemes béléscsövet helyeznek el, melyet a szigetelést tartó fal készítése során bebetonozással rögzítenek. A talajvíznyomás elleni függőleges falszigetelés készítése során a szigetelőlemezeket rávezetik a béléscső acélperemére. (A béléscső és rögzítő csavarok helyét előre pontosan ki kell vágni a lemezeken.) A szorítóperem elhelyezése előtt, a perem alatt itt is védőréteget kell kialakítani.

Ezután a szorítóperemek lecsavarozásával (szorításával) véglegesen rögzíthető a falszigetelés a csőáttörés körül. A pincefal készítése során a béléscsövet körülbetonozzák, így teljes hosszában rögzítik. A pincefal elkészülte után helyezhető el az átmenő cső. A két cső közötti hézagba tömítőgyűrűk kerülnek. Az átmenőcső rögzítését és a hézag vízhatlan lezárását a béléscső belső, pincetér felőli végén található, bilinccsel beszorított tömítés biztosítja.

4.36. ábra Mozgási hézag szigetelése (talajvíznyomásnál, fűtetlen pincetérben)

4.37. ábra Csőáttörés szigetelése

Pillér szigetelése

A pillérek talajvíznyomás elleni szigetelése is a padlószigetelés megszakításával és acéllemez alkalmazásával történik. A pillér pontszerű, nagy terhelése és a pillérek függőleges vasalása miatt nem vezethető át a vízszigetelés a pillér alatt.

A pillér alatti pontalap és a szigetelés aljzatának készítése során – a két szerkezet egyidejűleg is betonozható – egy min. 14 mm vastag acéllemezt építenek be a pillér helyén, a szigetelés aljzatának felső síkjában. Az acéllemezt a pillér vasalásának átmenő vasaihoz hegesztik. Ezt követően elkészítik a monolit vasbeton pillért, majd a padlószigetelés során a szigetelés minden egyes lemezrétegét rávezetik az acéllemezre egészen a pillérig. (A rögzítő csavarok helyét előre ki kell vágni a lemezeken.)

A felső szorítóperem elhelyezése előtt – a perem alatt teljes hosszban – védőréteget kell kialakítani. Ezután a szorítóperemek lecsavarozásával véglegesen rögzítik a padlószigetelést a pillér körül. A pillérek körül az ellenfödém vastagítása (vagy bordával történő) erősítése nem szükséges, mivel a pillér tömegéből adódóan ellenszerkezetként is funkcionál (az adott helyen).