Magasépítészet

Tégla-, kő- és betonpillérek

A téglapillérek alapvető szerkezeti vonat­kozásait a „Jellegzetes falrészek hagyományos téglakötése”, valamint „A többsoros téglaköté­sek” című részben tárgyaltuk. Vasalt téglapillérek. A tégla-, valamint a kőpillérek teherhordó képességét fokozhatjuk, ha a pillérekbe vasbetéteket építünk be oly módon, hogy a vasbetétek egészen a törés pillanatáig együtt dolgozzanak a tégla, illetve a kő pillértesttel.

Kétféle vasalási mód van: a) keresztirányú és b) hosszanti irányú. Ezenkívül vannak c) ún. komplex szerkezetű pillérek is, amiken a tégla-, illetve kőfalazatból és vasbeton magból álló szer­kezeteket kell érteni.

a) Keresztirányú vasalással ellátott pillérek

A vasbetét nélküli téglapillérek törési próbáinál azt tapasztaljuk, hogy a pillérek a 486. ábra sze­rint mennek tönkre; hosszanti repedések keletkeznek rajtuk, majd a pillér kihasasodik. Hason­lóan viselkednek a beton pillérek is.

Vasbetét nélküli téglapillérek törésénél jelentkező alakváltozások

486. ábra. Vasbetét nélküli téglapillérek törésénél jelentkező alakváltozások

A nyomó erők hatása következtében a vízszin­tes hézagokban levő vasalás a súrlódás, valamint a habarcshoz való tapadás következtében a falazat tönkremenéséig azzal együtt dolgozik. Minthogy a vasbetétek jelentékeny húzó erőket vesznek fel, megakadályozzák a keresztirányú deformációk kifejlődését.

A vasbetéteket öt téglasornál sűrűbben kell alkalmazni, és minél sűrűbben vannak a vasbetétek elhelyezve, annál hatásosabbak. A vasbetétek át­mérője 3-8 mm, egymástól mért távolságuk 3-10 cm.

Keresztirányú vasalással ellátott téglapillérek

487. ábra. Keresztirányú vasalással ellátott téglapillérek; a) egyrétegű vasbetétekkel, b) kétrétegű vasbetétekkel

A 487. ábra szerinti elrendezésnél a legfeljebb 5 mm átmérőjű vasak egymáson keresztirányban (egymáshoz rögzítve) helyezkednek el. Ily módon azonban a szokásosnál nagyobb hézagvastagság áll elő, ami a falazat rugalmas tulajdonsága szem­pontjából kedvezőtlen; azonkívül a vasszálak kereszteződéseinél merev csomók keletkeznek, ame­lyekben a feszültségek halmozódnak, és ez a téglák törésére vezethet. Éppen ezért a vasbetéteket ellentétes irányban, két egymás után következő hézagban célszerű elhelyezni. A huzalok vonal­vezetése szögben törő vagy félkörösen hajlított lehet.

A vasbetétek rozsdásodásának elkerülése, vala­mint a tapadás fokozása céljából legalább H 50 szilárdsági jelű habarcsot kell használni. A keresztirányú vasalással ellátott pillérek főleg a lakó- és középületekben felelnek meg, kihajlásra veszélyes faltestek esetében.

Az alaprajzokban gyakran találunk olyan kémény-pilléreket, amelyek födémterheket is hordanak, ilyenkor vízszintes vasbetétekkel jelentős mértékben fokozhatjuk a kéménytest teherhordó képességét. Előnyösen alkal­mazhatók azonkívül a vízszintes vasbetétek az ablakok közötti pillérek hordképességének fokozására is.

b) Hosszanti vasalásé pillérek

A falazatban hosszanti (függőleges) vasalást azért alkalmazunk, hogy a faltestekben fellépő húzóerőket felvegye (pl. hajlított, húzott és na­gyobb külpontossággal nyomott faltestekben). Erős rezgésnek kitett faltesteknél a hosszirányú vasalással elkerüljük repedések keletkezését.

Míg a keresztirányú vasalás főleg a sokemeletes lakó- és középületek esetében felel meg, addig a hosszanti vasalás inkább ipari épületekben levő, darupálya terheléseket hordó faltestek megerősítésére alkalmas.

A hosszanti vasbetétek a falak belsejében vagy azok külső oldalán helyezhetők el (488 a-b ábra). A külső vasszerelés könnyebben kivi­telezhető és külpontos nyomás, illetőleg hajlítás esetében előnyösebb. Nem megfelelő azonban akkor, ha a falazat állandóan magas hőmérsék­letnek vagy agresszív hatásoknak van kitéve. Utóbbi esetekben inkább belső vasszerelést alkal­mazunk. A faltest legalább két tégla vastagságú legyen.

Hosszanti vasalású téglapillérek

488. ábra. Hosszanti vasalású téglapillérek; a) belső vasakkal, b) külső vasakkal, c) horonyban elhelyezett külső vasakkal

A külső vasszerelést cementhabarcsból készült védő réteggel kell a rozsdásodástól megvédeni. A védő rétegvastagsága száraz környezetben 2 cm, nedves hatások esetén legalább 3 cm legyen. A vasakat lehet a pillérek falazásánál kiképzett horonyban is elhelyezni (488 c ábra).

A vasszerelés készülhet a pillér egyik vagy mindkét oldalán. Egyoldali vasalást alkalmazunk, ha a húzó erők csak egy oldalon hatnak (pl. ipari épületek magas belső pillérei eseten). Kétoldali vasalásra van szükség, ha a falazat nyomó szi­lárdságát – a nagy kihajlási veszély miatt – fokozni kell, vagy ha a falazat váltakozó előjelű külpontos terhelést kap, és így a keresztmetszet mindkét oldalán húzó feszültségek léphetnek fel (pl. kétoldalt darupályákkal terhelt belső pillé­rek esetén).

Belső vasalás esetében azért, hogy a vasszere­lést a rozsdásodástól megvédjük, azt minden oldalról habarccsal kell körülvenni. Ennek meg­felelően ezek a hézagok legalább 5 mm-rel vas­tagabbak lesznek a többinél. A nyomott vasbetétek legalább 8 mm, a húzottak legalább 3 mm átmérőjűek legyenek. A vízszintes hézagokban 3-8 mm átmérőjű kengyeleket kell alkalmazni, 50 cm-nél sűrűbb távolságokban. A húzott vasbetétek végeit vas­beton tömbökbe kell lehorgonyozni, mert külön­ben a vékony habarcsrétegben megcsúsznak.

A vasbetétek rozsdásodásának megakadályo­zása és a falazattal való együttműködése végett a 48. táblázatban feltüntetett szilárdsági jelű habar­csokat kell használni.

48. táblázat: Előírások a vasbetétes téglapillérek habarcsára

A vasszerelés helyzete Szilárdsági jel 
száraz környezetbennedves környezetben
A falazaton belülH 50H 80
A falazaton kívüla falazathozH 25H 50
a védőréteghezH 50H 80

c) Komplex szerkezetű pillérek

A komplex szerkezetű pilléreknél (489 a ábra) a tégla, illetőleg a kő anyagú köpeny és a vas­beton mag egészen a törésig együtt dolgoznak.

Komplex szerkezetű pillérek

489. ábra. Komplex szerkezetű pillérek; a) belső maggal, b) külső horonyban levő vasbeton részekkel

A vasbeton maggal ellátott pillérek készíté­sénél a pillért 1,0-1,2 m magasságig felfalazzák, azután a kihagyott üregbe elhelyezik a hossz­vasakból és kengyelekből álló vasszerelést, majd a magrészt plasztikus betonnal kibetonozzák. A pillér további részeit 1,0-1,2 m-es szakaszok­ban hasonló módon készítik el.

Vannak olyan komlex szerkezetű pillérek is, amelyeknél a pillér két oldalán kihagyott hor­nyokba helyeznek el vasbetéteket (489 b ábra). Ennél a megoldásnál a kengyeleket a pillér fala­zásával egyidejűleg építik be, és a hosszvas ­betéteket utólag fűzik keresztül rajtuk. A szük­séges zsaluzat elhelyezése után a hornyokat egy­szerre betonozzák ki.

A komlex pillérek és falazatok alkalmazása akkor indokolt, ha olyan magas faltestről van szó, amelyben a b) rész szerint készíthető hosszanti vasalás nem volna elegendő; ezenkívül nagy külpontosságú erővel terhelt faltestek ese­tében. A komplex szerkezetek előnyösek, mert a falazási és betonozási munkák egyidejűleg készül­nek, miáltal az építkezés ideje megrövidíthető.

A terméskő pillérek és oszlopok a terméskő falakkal kapcsolatban megismert szerkezeti elvek szerint készülnek.

Faragottkő-pillérek és oszlopok

Faragottkő-pillérek és oszlopok jelenleg inkább fontos középületeknél és emlékmű jellegű építményeknél fordulnak elő. Készülhetnek egy (mono­lit) darabból vagy több darabból (dobból). A mono­lit pillér vagy oszloptörzs nagyságának korlátot szab a kitermelhetőség, valamint a szállítás lehetősége. A nagy átmérőjű oszlopok dobját több, kötésben elhelyezett burkoló darabból falazzák, és ilyenkor az oszlop magja csömöszölt betonból készül.

A faragott kővel burkolt tégla, beton és vas­beton pillérek és oszlopok szerkezetét a „Kőbur­kolatok” című részben tárgyaltuk.

Vasbetét nélküli beton pillérek általában ott készülnek, ahol a falak is beton anyagúak.