• fa
• oszlopok

A faoszlopok alkalmazási köre

A faoszlopokat a mai építő gyakorlatban lakó- és középületeknél tornácok kialakítására, karzatok gyámolítására használják. A mezőgazdasági építészetben nyitott színekkel, pajtákkal és hasonló épületekkel, ipari vonalon pedig raktárakkal kapcsolatosan fordul­nak elő. Szerepük van azonkívül ideiglenes létesít­ményeknél, állványoknál is.

A faoszlopok szerkezete

A faoszlopok lehetnek:

• Egy fásak (496 a ábra).
• Többfás, összetett keresztmetszetűek; még­pedig deszkákból, pallókból vagy vastagabb gerendaelemekből szegezéssel vagy csavarozással tömö­ren összeépítettek (496 b, c, e ábra) és ezenkívül hézagosak, tuskók és csavarok segítségével össze­kötöttek (496 d, f ábra).
• Rácsos kiképzésűek (496 g-i ábra).
  Faoszlopok alapozása. A faoszlopok egyszerűbb gazdasági épületeknél – külön alap nélkül is – a földbe beáshatok. Az oszlopok merevségét ilyenkor egymás fölött két irányban elhelyezett talpgerendával, valamint kidúcolással kell biz­tosítani (497 a ábra). A földbe kerülő fa részek felületet el kell szenesíteni, vagy más módon kell védeni a nedvességhatásoktól.

496. ábra. Faoszlopok; a) egyfásak; b)-f) többfásak; g)-i) rácsosak

497. ábra. Faoszlopok alapozása; a) földbe ásva, b) szilárd alaphoz csatlakozva

A faoszlopok jobb kivitel és számottevő erők esetében szilárd anyagú alaptestekhez csatla­koznak (497 b ábra). Erre a nedvességhatások kiküszöbölése végett is szükség van. A hó és eső hatásának kitett helyeken a faoszlop ne érint­kezzék közvetlenül az alaptesttel, a teherátadást ilyenkor acél alkatrészek közbeiktatásával kell megoldani (498 a-c ábra). Egy másik megoldás szerint az oszlop lábazati kőhöz csatlakozik (498 d ábra). Nedvességtől védett helyen a faoszlopokat közvetlenül ráállíthatjuk az alaptestekre.

498. ábra. Faoszlopok és alaptestek csatlakozása; a)-c) acélalkatrészekkel, b) lábazati kővel

Tehereloszlás

A teherelosztás végett főleg többfás oszlopok alá talpgerendacsonkot lehet alkalmazni. A faosz­lopok oldalirányú elmozdulásának megakadályo­zásáról és lehorgonyozásáról laposvas hevederek­kel vagy a 497 b ábrán látható módon kell gondoskodni.

Faoszlopok és gerendák kapcsolata. Az oszlopok a gerendához csapkötéssel csatlakoznak, vagy külső hevederekkel rögzítjük azokat egymáshoz. A faoszlopokból és gerendákból álló szerkezetek­nél mód nyílik a gerendák támaszközének csök­kentésére is. Ezek az alább részletezett, kimondot­tan szerkezeti megoldások a faépítészet jellegzetes sajátosságát eredményezik.

A hónalja (499 a-b ábra) lehet egyenes vagy íves, az előbbiek szempontjából kisebb jelen­tőségű.

499. ábra. Hónaljfa; a) egyenes, b) íves

Nyeregfa

500. ábra. Nyeregfa

A nyeregfa (500. ábra) már jelentősebb; a gerendához ékek és csavarok segítségével csatla­kozik. A nyeregfák jó felfekvést biztosítanak, és hatékonyan hozzájárulnak a teherviseléshez. Melán szerint a nyeregfára felfekvő folytatólagos gerendák többtámaszú tartónak számíthatók.

Könyökfa

A könyökfával (501 a-e ábra) tekintélyes támaszköz csökkentés érhető el, ezenkívül az oszlopok kihajlási hossza is csökken, az oszlopok­ból és gerendából álló szerkezet pedig sarok­merevvé válik. Ezek a gondolatok érzékelhetők az 502. ábrán. A könyökfák bár 45°-osak lehet­nek, mégis ha építészeti hatásukra is igényt tar­tunk, akkor inkább meredekebbek legyenek.

501. ábra. Könyökfa; a)-c) hagyományos, d) korszerű, kivitelben, e) nyeregfával kombinálva

502. ábra. Fa-oszlopállás alakváltozása; a) könyökfa nélküli, b) könyökfás megoldás esetében

A könyökfák az oszlopokhoz és a gerendához csapkötéssel csatlakoznak, ebből kifolyólag nagy keresztmetszethiány áll elő, ezért a korszerű szerkezetekben – ott, ahol építészeti hatásra nem tartunk igényt (pl. fedélszék oszlopainál stb.) – a csatlakozást a gerenda aljára és az oszlop oldalára felszegezett pallódarabokkal oldjuk meg (501 d ábra).

Könyökfa eseten a gerenda támaszközét (503. ábra) L₀ = (L₁ + L₂) / 2 nagyságra lehet felvenni, és a gerendát kéttámaszú tartóként kell méretezni. Korszerű kapcsolat esetében a könyökök közti távolság vehető számításba. Lehet a szerkezetet mint feszítőművet vagy keretszerkezetet is számítani. A szélső oszlop melletti könyökfát – amely az oszlopban hajlítást idéz elő -, az oszlop talpáig kell levezetni.

503. ábra

A régebbi faépítészetben a nagyobb erőket átadó könyökfák csatlakozását (pl. raktárépületeknél) beeresz­téssel, tuskók és csavarok segítségével, az 501a és c ábrán látható módon, készítették el és ezzel értékes építészeti hatást értek el. A könyökfákat egyébként nyeregfával is lehet kombinálni (501 e ábra).

Ágas oszlop

A faépítészet egyik sajátos és igen értékes oszlopkialakítása a mezőgazdasági építészetben használatos kétágú oszlop, más néven V láb (504 ábra), Ennek jelentősége szintén a gerenda támaszközének csökkentésében van.

Szék

Széknek nevezzük a faépítésben előforduló valamilyen szerkezet (pl. födémek, fedélszerke­zetek, állványzatok stb.) gyámolítására szolgáló, oszlopokból és azokon végigfutó gerendákból (szelemenekből) álló szerkezeti részleget. (A „fedél­szék” elnevezés is ebből a fogalomból származik.)