Zsugorodási és duzzadási mozgások szerkezeti vonatkozásai
Mint ismeretes, a beton anyagú szerkezetekben nemcsak a hőmérsékletváltozás következtében állnak elő mozgások, hanem a beton zsugorodásából és duzzadásából kifolyólag is. Sokszor a zsugorodás folytán előálló mozgások nagyobb mértékűek, mint a hőmérsékletváltozás okozta mozgások. Tágulási hézagok, mozgó felfekvések
A zsugorodásból és duzzadásból keletkező mozgások a kötési folyamat következtében, másrészt a kiszáradás vagy a nedvesség folytán állnak elő. A zsugorodás hatása, illetve az ebből előálló mozgások mértéke jóval nagyobb, mintegy kétszerese – háromszorosa a duzzadás hasonló természetű következményeinek. A túl vizes aljzatbetonra fektetett lapburkolat a beton zsugorodása és a hézagok keskenysége miatt felpúposodhat.
Repedések
A zsugorodásból kifolyólag a betonban húzó feszültségek ébrednek, és ha ezek túllépik a beton húzó szilárdságát, úgy a szerkezetben repedések keletkeznek. A zsugorodás folytán előálló repedések nemcsak esztétikai, hanem szerkezeti szempontból is kellemetlenek lehetnek, pl., medencéknél és folyadéktartályoknál stb.
Anyagtani és technológiai vonalon egyaránt törekedni kell a zsugorodás csökkentésére. Ezt jó szerkezetű (kevésbé nedvszívó, nem porózus és nem apró szemű) adalékanyag, lehetőleg kevés cement és víz alkalmazásával, minél hatékonyabb tömörítéssel, és a bedolgozott beton hosszabb ideig történő nedvesen tartásával érhetjük el.
Osztóhézagok
A zsugorodás káros hatásának elkerülése végett a nagy kiterjedésű, beton szerkezetekben, így a padlókban, járdákban, lábazatokban és hasonló jellegű egyéb szerkezeteken osztóhézagot kell kiképezni. Az osztóhézagokkal megteremtjük a zsugorodási és duzzadási mozgások lehetőségét, illetve a zsugorodás tekintetében eleve kijelöljük az egyébként keletkező repedések helyét.
A kimondottan zsugorodásból keletkező alakváltozások elkerülése végett létesített osztó-hézagokat sokkal sűrűbben alkalmazzuk, mint a tágulási hézagokat.
Zsugorodás okozta járulékos igénybevételek
A zsugorodás a hőmérsékletcsökkenéssel azonos hatást fejt ki a beton anyagú szerkezetekben, ezért a magasépítésre vonatkozó vasbeton szabvány 10 C° lehűléssel veszi egyenlő hatásúnak a zsugorodást.
A vasbeton szabvány szerint a (10 C° hőmérsékletváltozásnak megfelelő) zsugorodási tényező: εzs = 0,0001, ami azt jelenti, hogy a beton építmény 1 m-ére eső zsugorodás 0,1 mm. (Kedvezőtlen esetben, pl. feszített beton szerkezeteknél ennek négyszerese is lehet.)
A zsugorodás a betonban húzó, a vasbetétben pedig nyomó feszültséget ébreszt. A vasbetét ellenállást fejt ki a zsugorodással szemben, nyílván ebből kifolyólag kisebb lesz a zsugorodás okozta megrövidülés. Minél nagyobb vízmennyiség van az illető szerkezetben, annál kisebb megrövidülést okoz a zsugorodás.
A beton zsugorodása következtében jelentkező járulékos hatást főleg a nagy fesztávolságú, statikailag határozatlan szerkezetek (boltozatok, ívek, keretek) erőjátékánál kell figyelembe venni. Az előbbiekből kitűnik, hogy a tágulási és zsugorodási, valamint ülepedési hézagok nem azonos fogalmak, nem szabad összecserélni, illetve azonosítani őket.