Magastetők

Faszerkezetű magastetők

A fa tetőszerkezetek, fedélszékek építé­sére leggyakrabban használt fafajták a következők:

Lucfenyő: hazánkban ritkán, főleg az or­szág nyugati hegyvidékein fordul elő. A kitermelésre érett fa magassága elér­heti akár a 40 m-t is. Kérge világosbarna, idősebb korában pikkelyesen megrepe­dezik. Fája fehér vagy kissé rózsaszínű. Évgyűrűi jól jelzik a fa korát. Bélszerke­zete és csekély gyantatartalma (1,7%) miatt fája nem időtálló, kevéssé tartós. Könnyen megmunkálható és beépíthető, beépítés előtt a részben feldolgozott (fel­fűrészelt) rönköt vagy deszkát gondosan kell tárolni, mert száradás közben könnyen repedeznek és gyorsan vetemed­nek.

Erdei- (borovi-) fenyő: a hazai erdőállo­mány felét teszi ki. Kérge fiatalon róka­vörös, majd folyamatosan sötétedik, megrepedezik és könnyen leválik. Vörö­sesbarna gesztje a törzsátmérő mintegy kétharmada, szijácsa széles, sárgás ­vagy vörösesbarna színű. Nagy gyanta­tartalma (4%) miatt időtálló, hosszú élet­tartamú, így igényes helyekre is beépít­hető. Megmunkálása nehezebb, mint a lucfenyőé, de mivel a forgácsolást jól tűri, könnyen alakítható.

Jegenyefenyő: hazai előfordulása meglehetősen gyakori. A 40-50 m magas példányainak vágási mérete az 50 cm-es átmérőt is elérheti. Kérge világosszürke, idősebb korában pikkelyessé válik. Szí­nes geszt nélküli fafajta, fehér, sárgásfe­hér, esetenként vörösbe hajló árnyalat­tal, évgyűrűi élesek. Gyantatartalma ki­csi (1%), így kevésbé tartós, nedves he­lyen gombafertőzésre hajlamos. Bár­mely eljárással könnyen megmunkálha­tó fafajta, feldolgozott állapotban, szára­dás közben könnyen megrepedezik és vetemedik.

Vörösfenyő: hazai előfordulása nem gyakori. Vastag kérge vöröses színű, majd idővel megrepedezik és szürkévé válik. A vörösesbarna geszt a törzsátmé­rő mintegy háromnegyed része, évgyű­rűi változó szélességűek. Nagy gyanta­tartalma (4-4,5%) miatt fája időjárásál­ló és igen tartós – a fenyőfélék közül a legkeményebb és legnagyobb szilárdsá­gú -, ugyanakkor nagyon rugalmas, ke­véssé zsugorodik, nem vetemedik. A nagy gyanta- és csersavtartalom kö­vetkeztében jól ellenáll a gombáknak és rovaroknak. Jó tulajdonságai miatt alkal­mazása rendkívül széles körű, így talán a legkeresettebb fenyőfajta. A fedélszé­kek bármely elemének készítésére kivá­lóan alkalmas.

Feketefenyő: hazánkban igen ritka, ezért külföldről szerezhető be. Törzse gyakran görcsös. Kérge zöldesbarna, idővel megvastagodik és durván megrepede­zik. Nagyon hasonlít az erdei- (borovi-) fenyőhöz, csak gesztje a törzsátmérő ki­sebb része, mintegy egyharmada, gyan­tatartalma viszont azénál nagyobb. Év­gyűrűinek határai élesek. Időtálló és tar­tós fafajta. Göcsös száliránya miatt finom megmunkálása nagyon nehéz, így első­sorban szerkezeti elemek készítésére al­kalmas.

A felsorolt fenyőfajtákon kívül sok eset­ben alkalmaznak, elsősorban kiegészítő szerkezetek készítésére, nyárfát és a ke­ményfák közül akác-, tölgy-, kőris- és bükkfát is.

Fedélszerkezetek építésére alkalmas fe­nyőfák alkalmazási formái:

A gömb- vagy rúdfenyő a kitermelt fa életének utolsó évtizedeiben fejlődött, az ún. utolsó szakasz terméke. Kérges, gömbölyű fa, elsősorban alárendelt he­lyeken, kiegészítő elemként célszerű al­kalmazni. Sajnos viszonylag olcsó ára és jó beszerzési lehetőségei folytán gyak­ran tetőszerkezetek készítésére is fel­használják, amelyre nem igazán alkal­mas. Ilyenkor a beépítés előtt a kérgét le kell szedni, mert a kártevők a háncs alatt szívesen és könnyen megtelepednek.

A bárdolt fenyőfa a fatörzs rúdfenyő ré­sze és a törzs közepe közötti részből kerül ki. Fejlődési ideje hosszabb, így már tetőszerkezet építésére is alkalmas.

A fenyő fűrészárut a törzs közepe alatti szakaszból készítik, szabályos gerenda, palló, deszka alakúra és méretűre fűré­szelve. Méretei változók, hosszúsága a kereskedelemben általában 4-6,00 m, de ritkán előfordul ennél hosszabb is. A fenyő fűrészáruk élettartama akkor fe­lel meg a fa tetőszerkezetekre vonatkozó követelményeknek, ha szakszerűen ké­szítik el és építik be őket. A tetőszerkeze­tek elemeihez szükséges fák kiválasztá­sakor tudnunk kell, hogy egy fának leg­alább annyi évig kell a tetőszerkezetben megfelelően helytállnia, ahány évig az erdőben élt (ebből is megérthető, hogy a rúdfa miért olyan rövid életű).

Hagyományos fedélszerkezetek

Ebbe a csoportba soroljuk a legrégebbi idők óta épített fa fedélszerkezeteket, amelyeknek már annyira ismertek a szerkesztési elvei, csomóponti megoldá­sai, típusai és építési módjai, hogy a gyakorlott ácsok külön tervek nélkül is meg­felelően elkészítik őket. A főbb típusok – amelyeknek természete­sen különböző alváltozatai is előfordul­nak – a következők:

Üres fedélszerkezet: közbenső alátá­masztás nélküli, alul a vízszintes erők felvételére alkalmas szerkezettel össze­fogott, szarufapárokból álló, hosszirány­ban vihardeszkával merevített fedélszerkezet. Az 5-2. a) ábrán ennek a típusnak olyan változata látható, ahol a vízszintes erőket egy, az épület szerkezeteihez rög­zített talpszelemen veszi fel. Ez takaré­kos megoldás, mert nem szükségesek hozzá kötőgerendák. A szarufák hossza, keresztmetszetüktől függően, max. 3-4 m, a fedett fesztávol­ság pedig 6,00 m.

Torokgerendás fedélszerkezet: torokge­rendával megtámasztott, alul a vízszin­tes erők felvételére alkalmas szerkezet­tel összefogott, szarufapárokból álló, hosszirányban vihardeszkával mereví­tett fedélszerkezet. Az előbbinél na­gyobb statikai merevségű szerkezet sza­rufáinak hossza (toldás nélkül) 5-6,00 m, míg a lefedett fesztáv 8-9,00 m (I. az 5-2. b) ábrát).

Szelemenes fedélszék: olyan fedélszer­kezet, amelynek a szarufáit szelemenek támasztják alá. Mivel ezzel nagyobb fesztávolság fedhető le, torokgerendás fedélszerkezeteknél alkalmazzák (I. az 5-2. c) ábrát).

 Egyszerű fa fedélszékek

5-2. ábra. Egyszerű fa fedélszékek a) üres fedélszék; b) torokgerendás fedélszék; c) szelemenes fedélszék; 1 szarufa; 2 talpszelemen; 3 vihardeszka; 4 torokgerenda; 5 szelemen; 6 oszlop; 7 kötőgerenda csonk.

Mivel a szelemeneket alátámasztó szer­kezetek az épület födémjére támaszkod­nak, a szarufák a szelemenek felett told­hatok is. A lefedhető fesztáv (a talpszelemenek távolsága) nagyobb, mint az egyszerű torokgerendás fedélszerkezetek eseté­ben, 9-10,5 m is lehet.

Állószékes fedélszerkezetek: amelyben a szarufákat alátámasztó szelemeneket állószék vagy állószékek támasztják alá. Ez utóbbiak számától függően megkülön­böztetünk egy állószékes (gerinc alatt állószékkel alátámasztott szelemenes), két állószékes (két állószékkel alátá­masztott szelemenes), három állószékes és négy állószékes fedélszerkezetet (5-3. a)…e) ábra).

Állószékes fa fedélszékek 1Állószékes fa fedélszékek 2

5-3. ábra. Állószékes fa fedélszékek a) egy, b) kettő, c) három, d) négy állószékes fedélszék; e) négy állószékes fedélszék kötőgerendával.

Több állószékes fedélszerkezetek is ké­szülhetnek, de ezek már nagyon ritkák, mivel a nagyobb fesztávolságokat már korszerűbb fedélszerkezetekkel fedjük le.

A növekvő számú állószékes fedélszerkezetekkel lefedhető fesztávolsá­guk:

  • egy állószékes, max. 7,00 m;
  • két állószékes, max. 11,0 m;
  • három állószékes, max. 14,00 m;
  • négy állószékes, max. 16,00-18,00 m.

Az állószékes fedélszerkezetek a szer­kezetileg igényesebb, stabilabb és építé­szetileg gazdagabban formálható fedél­szerkezetek közé tartoznak.

Bakdúcos fedélszerkezet: bakdúccal alá­támasztott szelemenes fedélszerkezet. Abban tér el az állószékes változattól, hogy a szelemeneket alátámasztó szer­kezetek ferdék. Ebből adódóan ezek is lehetnek két és három bakdúcos fedél­szerkezetek, mégsem ezek alapján cso­portosítjuk őket. A bakdúcok számánál jellemzőbb ebben az esetben az, hogy a bakdúcok egy vagy két pontban támaszkodnak a födémszerkezetre és az általuk tartott szelemenek milyen magasságban vannak, ill. milyen típusúak.

Az 5-4. áb­rán látható típusok 10-14,00 m fesztá­volság esetén alkalmazhatók. Ha a fedélszék építéséhez rendelkezésre álló fa­anyag minősége, keresztmetszeti mére­te azt indokolja, a bakdúcokat ferde tá­maszokkal (dúcokkal) is megtámaszthat­juk. Erre láthatunk példákat az 5-5. áb­rán, kétpontos és egypontos alátámasz­tással, két és három bakdúc alkalmazá­sával. Az ilyen típusú fedélszékek maxi­mális fesztávolsága 12-13,00 m. Bakdúcos fedélszerkezeteket elsősorban olyan esetekben célszerű alkalmazni, amikor a fesztávolság közepén van megfelelő alá­támasztási lehetőség (pl. középfőfalas épületek esetében).

 Bakdúcos fa fedélszékek

5-4. ábra. Bakdúcos fa fedélszékek a) egypontos alátámasztás székszelemenekkel; b) kétpontos alátámasztás székszelemenekkel; c) egypontos alátámasztás szék­es taréjszelemenekkel; 1 szarufa; 2 székszelemen; 3 taréjszelemen; 4 fogópár; 5 talpszelemen; 6 bakdúc; 7 kötőgerenda csonk vagy papucsfa; 8 támaszelem; 9 taréjoszlop; 10 karpánt.

Dőltszékes fedélszerkezet: dőltszékkel alátámasztott szelemenes fedélszerke­zet, amely a bakdúcos fedélszerkezetek­től annyiban tér el, hogy a ferde dőltszé­kek a szélső főfalakhoz közel támaszkod­nak a kötőgerendára vagy kötőgerenda ­csonkra és a fedélszék taréja felé dőlnek. Ezzel szemben a bakdúcok a fesztávol­ság közepéhez közel támaszkodnak a papucsfára és középtől kifelé dőlnek. Ez az 5-6. ábrán bemutatott fedélszéktípus alkalmas süllyesztett fedélszerkezetek kialakítására is.

Félnyeregtetőkhöz, amikor a gerinc mel­letti tűzfalat mentesíteni kell a tetőszer­kezet és a héjalás terhei alól, a dőltszé­kes fedélszerkezet kiválóan alkalmazha­tó (I. az 5-6. b) ábrát). A hagyományos fa fedélszerkezeteknek még további fajtái és kombinációi ismer­tek, és csaknem valamennyinek saját elnevezése is van.

Bakdúcos fa fedélszékek

5-5. ábra. Bakdúcos fa fedélszékek a) székszelemenes, b) szék­es taréjszelemenes fedélszék.

Dőltszékes fa fedélszékek

5-6. ábra. Dőltszékes fa fedélszékek a), b) nyeregtetős, c) fél nyeregtetős változat; 1 szarufa, 2 dőltszék; 3 székszelemen; 4 talpszelemen; 5 karpánt; 6 mellvéd fogópár; 7 fogópár; 8 csavarozás; 9 csonka kötőgerenda; 10 kötőgerenda; 11 oszlop; 12 ollós dúcok; 13 tűzfal.

Különleges fedélszerkezetek

Az itt tárgyalt fa fedélszerkezetek elemei az eddig ismertetett típusoknál is megta­lálhatók, de ezek különleges kombiná­ciójával szerkezeti működésük és a tető­idom formálása jelentősen eltér a hagyományos fedélszerkezeteknél megismer­tektől. Ez az oka annak is, hogy ezeket számítások alapján kell méretezni és megtervezni. Az említett tulajdonságok folytán könnyen belátható, hogy az ilyen fedélszékeknek számtalan változata kép­zelhető el, amelyek közül csak néhányat mutatunk be.

Függesztőműves fedélszerkezet: kötő­gerendás, a padlásfödémtől független fe­délszerkezet, amelyben a kötőgerendát egy vagy két helyen függesztő oszlopra kötik az alátámasztás helyettesítésére. Kisebb, 6-9,00 m-es fesztávolságú tetők esetében egyszeres, nagyobb, 9-12,00 m-es fesztávolságú tetőknél pedig kettős függesztőműves fedélszerkezeteket al­kalmaznak, kialakításuk az 5-7. a) és b) ábrán látható. A sajátos szerkezeti mű­ködés miatt igen lényegesek az elemek kapcsolatai, ezért a kötési pontokban ál­talában méretezett fémszerelvényeket használnak.

Amennyiben a tetőszerkezet méretei nagyobbak, akkor a támaszokat, ill. kettős függesztőműves fedélszerke­zeteknél a mellszorítókat kihajlás ellen valamely kiegészítő elemmel ki kell tá­masztani. A függesztőműves tetőszerke­zetek előnye, hogy a héjalás és a tető­szerkezet terheit a szerkezet a támaszok közelében adja át az épületnek és a nagy fesztávolságú padlásfödémet (kötőge­renda sort) a főszaruállásokban képes tartani.

Alulfeszített szarufás fedélszerkezet: a szarufák lehajlását alul elhelyezett feszí­tő elem csökkenti az 5-7. c) ábra szerint. Ezeknél a fedélszerkezeteknél minden szarufapár főszaruállást képez és a tel­jes tetőszerkezetet csak két vonal men­tén kell alátámasztani. Arra azonban gondosan ügyelni kell, hogy a talpszele­menek és az épületszerkezetek kapcso­lata megfelelő legyen, mert ezek veszik fel a tetőszerkezet és fedés tömegéből adódó vízszintes erőket. A szerkezettí­pus alkalmazása 8-10,00 m fesztávol­ság között gazdaságos. Kisebb vagy na­gyobb fesztávolságuk esetén a kialakítás költségei aránytalanul magasak.

A különleges fa fedélszerkezetek közé sorolhatjuk a különleges formájú tetők – manzárdtetők (5-7. d) ábra), toronysisa­kok, kupolák – fa vázszerkezeteit is.

Különleges fa fedélszerkezetek 1Különleges fa fedélszerkezetek 2

5-7. ábra. Különleges fa fedélszerkezetek a) egyszeres, b) kettős függesztőműves, c) alulfeszített szarufás, d) manzárd, függesztőműves tetőszerkezet; 1 függesztő oszlop; 2 támasz; 3 mellszorító; 4 székszelemen; 5 talpszelemen; 6 taréjszelemen; 7 karpánt; 8 szaruzat; 9 székoszlop; 10 fogópár; 11 taréjdeszka; 12 taréjfogópár; 13 feszítőhúr; 14 támaszrúd; 15 kötőgerenda.

Korszerű fedélszerkezetek

A korszerű fa fedélszerkezetek működési elve azonos az eddig megismertekével, de szerkezeti elemeik kialakítása, felépí­tése és kapcsolatai jelentősen eltérnek azokétól. Mivel ezeket gondos mérete­zéssel alakítják ki, mérnöki fedélszerke­zeteknek is nevezik őket. Számos válto­zatuk képzelhető el; három csoportjuk­ból mutatunk be néhány példát.

Az első csoportba tartoznak a különböző kötési kapcsolatokkal kialakított fedél­szerkezetek:

Szegezett kapcsolású fedélszerkezetek: deszka méretű szelvényekből normál hu­zalszeggel szegezett kapcsolatokkal kia­lakított fedélszerkezetek. A szegezett kapcsolatoknak két típusa van: szimmetrikus a kapcsolat, ha a szegezés három elemet fog össze (a szeg kettős nyírásra van igénybe véve), aszimmetrikus, ha csak két elemet köt össze (a szeg egyszeri nyírásra van igénybe véve).

A szegezett kapcsolatok kialakításának alapszabályai:

  • egy kötés legalább négy szegből áll­hat;
  • erő irányában legfeljebb 15 szegsor alakítható ki;
  • külön papucselem esetén átlósan kell szegezni;
  • a szegek mindig a nyírásra igénybe vett helyen legyenek elhelyezve;
  • a szegeket nem szabad húzásra igény­be venni;
  • a szegeket csak a kapcsolt elemek szálirányára merőlegesen szabad be­verni ;
  • a szegek hossza legyen közel azonos az egyesített elemek összvastagságával.

Az előregyártott fa fedélszerkezetekkel foglalkozó 5.1.4. pontban található né­hány példa a szegezett kötésekre.

Csavarozott kapcsolású fedélszerkeze­tek: általában rácsos szerkezetű, szim­metrikus kapcsolatú, csavaros kötések­kel összekapcsolt elemekből álló fedél­szerkezetek (5-8. ábra). A csavaros köté­seket minden esetben kétszeres nyílásra kell méretezni. Az alátétek külső átmérő­jének az alkalmazott csavarok átmérőjé­nek (min. 8 mm) az 5-8-szorosának kell lennie mindkét oldalon. Lényegesebb kötésekhez sok esetben a csavaros köté­sen kívül belső, kör alakú, sima vagy fogas tárcsákat is alkalmaznak.

Kapcsolóelemes fedélszerkezetek: álta­lában rácsos szerkezetű, azonos síkban összeépített elemekből álló, a kötési pontokban acélelemekkel összekapcsolt fedélszerkezetek. Az 5-9. ábrán bemuta­tott ún. GANG-NAIL rendszerű szerke­zetben a kapcsolóelem kefeszerűen ki­alakított préselt acéllemez (szöglemez), amit GANG-NAIL papucselemnek is ne­veznek. A katalógus alapján beszerezhe­tő, különböző méretű kapcsolóelemek méretüktől függően különböző igénybe­vételre alkalmasak és egyszerűen he­lyezhetők el az összefűrészelt elemek kapcsolatainak mindkét oldalán. A második csoport elemei különleges ki­alakításúak.

Csavaros kötésű fa tetőszerkezet

5-8. ábra. Csavaros kötésű fa tetőszerkezet a) nézet; b) metszet; 1 húzott, 2 nyomott tartóelem; 3 csavarozott kötés; 4 rácsozat; 5 kapcsolóelem; 6 szelemen.

GANG-NAIL kötőelemes fa tartószerkezet

5-9. ábra. GANG-NAIL kötőelemes fa tartószerkezet a) nézet; b) metszet; 1 alsó övtartó; 2 fölső szarutartó; 3 rácselemek; 4 GANG-NAIL kapcsolóelemek.

Ezek közül is számos válto­zat ismert a világon, itt csak két példát mutatunk be, amelyek hazánkban is el­terjedőben vannak:

ROSTÁN nyeregtető: kis keresztmetsze­tű fagerendákból csapolással és csavarozott kötésekkel összeépített tartókból álló fedélszerkezet, amelynek mindkét felületén deszkaborítás készül, ami jelentősen növeli a tartók teherbírását. Ez­zel a kialakítással csekély értékű faanya­gok felhasználásával is 10-20,00 m-es fesztávolságuk fedhetők le gazdaságo­san, ugyanis a tartók magassága és vas­tagsága tetszés szerint, ill. a szükséges teherbírásnak megfelelően változtatható (5-10. ábra).

Rétegelt-ragasztott elemű fa fedélszer­kezetek: a szerkezeti elemek deszka ­vagy lécvastagságú faelemekből össze­ragasztva készülnek. A többi fa fedél­szerkezettel ellentétben nemcsak fenyő­fából, hanem egyéb lombosfából is ké­szülhetnek, sőt egy-egy szerkezeti ele­met – a statikai követelmények betartá­sával – többféle, különböző minőségű fá­ból is elkészíthetünk. Az összeragaszt­ható elemek vastagsága elméletileg 1-2 mm is lehet, de célszerűbb, különösen fedélszerkezeti elemekhez, legalább 20-30 mm vastagságú elemeket alkal­mazni.

Az elemek szélessége függ a tar­tók keresztmetszeti méreteitől. A leg­gyakoribb keresztmetszettípusokat és előírt méretrendszerüket az 5-11. ábrán mutatjuk be az alkalmazható elemszé­lességekkel együtt. A toldandó elemek nem lehetnek 0,60 m-nél rövidebbek, a teljes hossz azonos lehet a tartó vagy szerkezeti elem hosszával. Ha az eleme­ket hosszanti irányban toldjuk, akkor a minimális átfedés egyenes tartóknál 0,30 m és hajlított tartóknál 0,50 m lehet.

ROSTÁN fa fedélszék

5-10. ábra. ROSTÁN fa fedélszék a) taréjkötéses; b) középkötéses; c)- e) részletek; 1 szaruállás, nyomott öv; 2 szaruállás, húzott öv; 3 rácsozat, deszkaburkolat; 4 kötőcsavarok; 5 bilincs; 6 takaródeszka; 7 talp; 8 rácselem; 9 támoszlop; 10 taréjösszekötő; 11 középösszekötő.

Ragasztott fatartók keresztmetszeti változatai

5-11. ábra. Ragasztott fatartók keresztmetszeti változatai: x = min. 12 cm, de legalább y/4; x0 = min. 8 cm, de legalább 5/8 a; y0 = max. y/2; l = 2/3 x, de min. 2 s.

Az átfedés hossza függ az összeragasztani kívánt lemezek, elemek s vastagságától is:

FafajtaEgyenes tartóHajlított tartó
Fenyőfa17,5s27s
Lágy lombosfa20s30s
Kemény lombosfa15s23s

A ragasztott fatartókat általában nagyüzemileg gyártják, de házilagosan, egy­szerű eszközökkel is elkészíthetők. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azokkal a minőségi követelményekkel, amelyeknek alapján a tartók készítéséhez szükséges faanyagot kiválasztjuk.

Ezek:

  • kis nedvességtartalmú, legalább lég­száraz legyen;
  • kevés göcsöt, csomót tartalmazzon;
  • vetemedési hajlama, érzékenysége minimális legyen;
  • a ragasztó a faanyaghoz (pl. a csersav-vagy gyantatartalmához stb.) megfele­lő legyen;
  • alkalmas legyen a szükséges meg­munkálásra és a várható hajlító-igénybevételre;
  • feleljen meg a készítendő tartó alkal­mazási helyéből adódó egyéb igénybe­vételeinek is.

A ragasztott fatartók készítésének leg­egyszerűbb módja látható az 5-12. ábrán egyenes tartók, az 5-13. ábrán íves tartók készítésének esetére. A ragasztási művelet előtt gondosan meg kell vizsgálni az összeragasztandó elemek felületeit.

Egyenes vonalú ragasztott fatartók gyártóprése

5-12. ábra. Egyenes vonalú ragasztott fatartók gyártóprése a) szorítópad; b) metszet; 1 deszkák; 2 ragasztóréteg; 3 szorítópapucs; 4 menet; 5 fogantyú; 6 padváz; 7 talp; 8 híd; 9 összekötő.

Ívelt vonalú ragasztott fatartók gyártóprése

5-13. ábra. Ívelt vonalú ragasztott fatartók gyártóprése a) szorítópad; b) metszet (jelölések az 5-12. ábra szerint).

A fűrészelt felületű deszkákat párhuzamgyalun átengedve elérjük, hogy két olda­luk gyalult és párhuzamos legyen. A gyalult felület optimálisan vékony ra­gasztóréteg alkalmazását teszi lehetővé, a párhuzamosság pedig a tartók utóla­gos megmunkálását csökkenti. Az utólagos megmunkálást – vagyis a tartók végleges alakjának és méreteinek kialakítását – csak 24 órával a présből való kibontást követően szabad megkez­deni. A felületkezelésre csak ezt követő­en kerülhet sor.

A tartók alakja lényegében bármilyen le­het az egyenestől az ívesig, csak a tartó­nak meg kell felelnie a beépítés utáni statikai követelményeknek (5-14. ábra). A tartók csuklós kapcsolatait acélsaruk­kal és csavarpárokkal kell kialakítani (5-15. ábra).

Ragasztott fatartók formaváltozatai

5-14. ábra. Ragasztott fatartók formaváltozatai: a) egyenes, vízszintes; b) egyenes, ferde; c) íves, ferde; d) íves, egyenes, ferde; e) íves kéttámaszú; f) íves, egyenes kéttámaszú.

Ragasztott fatartók kapcsolása

5-15. ábra. Ragasztott fatartók kapcsolása a), b) két fél elem összekapcsolása; c), d) négy fél elem összekapcsolása; 1 féltartó; 2 saru; 3 merevítő bordázat; 4 csavaros kötés.

A leírt módon elkészített ragasztott fatar­tókból kialakítható tetőjű épületekre lá­tunk néhány példát az 5-16 – 5-19. ábrán. Ugyanezzel a ragasztási technológiával nagyobb fesztávolságú szerkezetek is készíthetők uszodákhoz, közösségi léte­sítményekhez, tornatermekhez és ipari épületekhez, de ezeket már csak nagy­üzemi technológiákkal lehet elkészíteni.

Ragasztott fatartójú, többcsuklós szerkezetű épület metszete

5-16. ábra. Ragasztott fatartójú, többcsuklós szerkezetű épület metszete (jelölések az 5-19. ábra szerint).

Hajlított, kéttámaszú ragasztott fa főtartójú ház tetőzetének metszete

5-17. ábra. Hajlított, kéttámaszú ragasztott fa főtartójú ház tetőzetének metszete (jelölések az 5-19. ábra szerint).

Fatartójú tetőház 1Fatartójú tetőház 2

5-18. ábra. Kétíves, féltartós, háromcsuklós, ragasztott fatartójú tetőház a) hosszmetszet és oldalnézet; b) keresztmetszet (jelölések az 5-19. ábra szerint).

Ragasztott fatartójú lakóépületek csomópontjai

5-19. ábra. Ragasztott fatartójú lakóépületek csomópontjai a) – b) 1 ragasztott fatartó (szaruállás); 2 mestergerenda; 3 oszlop; 4 csavaros kötés; 5 csomólemez; 6 szarufa; 7 viharléc; 8 tetőlécezés; 9 hőszigetelés; 10 alsó deszkázat; 11 keresztszelemen; 12 fogófa; 13 ellenléc; 14 deszkázat; 15 fólia; 16 légrés; 17 ereszdeszkázat; 18 heveder; 19 élléc; 20 tetőfedés; 21 talpszelemen; 22 ablak; 23 rugalmas hőszigetelés; 24 zárléc; 25 BETONYP burkolat; 26 főfal; 27 csatornavas; 28 csatorna; 29 vb. támpillér; 30 bádogszegély; 31 bádogfedés; 32 tetőablak.

 

Ragasztott fatartójú lakóépületek csomópontjai c)…g) 1Ragasztott fatartójú lakóépületek csomópontjai c)…g) 2.

5-19. ábra. Ragasztott fatartójú lakóépületek csomópontjai c)…g)

agasztott fatartójú lakóépületek csomópontjai h)…k) 1.agasztott fatartójú lakóépületek csomópontjai h)…k) 2.

5-19. ábra folytatása. Ragasztott fatartójú lakóépületek csomópontjai h)…k)

A harmadik csoportba az olyan fa fedél­szerkezeteket soroljuk, amelyek nem ki­zárólag saját szerkezeti elemeikre tá­maszkodva fedik le az épületet, hanem közbenső, nem fából készült épületszer­kezetekre támaszkodnak.

Az idegen alátámasztású fedélszerkeze­teknek is számtalan változata képzelhető el. Az 5-20. ábrán olyan példát mutatunk be, amikor a fa tetőszerkezethez tartozó derékszelemenek nem állószékre, bak­dúcokra vagy dőltszékekre, hanem az épület szerkezeteihez tartozó vasbeton födémre támaszkodnak.

Szék nélküli tetőszerkezet

5-20. ábra. Szék nélküli tetőszerkezet a) kiemelt mellvédfallal, vb. pallófödémmel; b) vb. gerendás födémmel; c), d) részletek; 1 vb. gerenda; 2 vb. födémpanel; 3 tőcsavar; 4 derékszelemen; 5 papucselem; 6 szarufa; 7 födémbéléselem; 8 vasalt beton; 9 csupaszlemez.

Előregyártott fedélszerkezetek

Különösen a fában gazdag országokban régóta foglalkoznak a fa fedélszerkeze­tek előregyártásával, mivel ezekkel je­lentős helyszíni élőmunkát lehet megtakarítani, vagyis a fedélszerkezetek építé­se gyorsabbá tehető. Kezdetben az elő­regyártott szerkezetek nem voltak gaz­daságosak, mert a tényleges terhek, a felhasználási mód és funkció ismereté­nek hiányában túlméretezték őket, így nagy volt a fajlagos anyagfelhasználás.

Az utóbbi időben azonban – különösen a számítógépes méretezés, tervezés terje­désével – a szerkezeteket külön megren­delésre, a felhasználás módjára és körülményeire vonatkozó adatok ismereté­ben méretezik és gyártják. így az előre­gyártott fa fedélszerkezetek egyre gaz­daságosabbá, sőt sok esetben a hagyo­mányos, helyszínen készített fedélszer­kezeteknél olcsóbbakká is válnak.

Hazánkban is több évtizede folyik a fa tetőszerkezeti elemek előregyártása, de a fajlagos faanyag-felhasználás a mai, korszerűbb szerkezetekhez képest1,3-2,0-szeres volt. Többségük gyártá­sát meg is szüntették. A hazai gyártók közül jelentős eredmé­nyeket ért el az előregyártott fa tetőszer­kezetek fejlesztésében az ALBA JUNIOR Építőipari Leányvállalat (Bp. I., Attila út 8.). A vállalat két alaptípust gyárt, ame­lyeken belül 3-3 további típus különböz­tethető meg, de kombinációik is gyártha­tók, ill. alkalmazhatók:

ALBA ZENIT előregyártott fa fedélszer­kezet: a torokgerendás fa fedélszerkeze­tek családjába tartozik. Ennek megfelelő­en abban az esetben lehet alkalmazni, ha az épület a vízszintes erők felvételére alkalmas szilárd födémmel vagy kötőge­rendákat födémgerendákként alkalmazó födémmel rendelkezik. Kialakítása foly­tán alkalmas tetőtér-beépítésre, vagy a padlástér bármilyen hasznosítására. Az AZ jelű típuson belül három változatot különböztethetünk meg (5-21. ábra). A típusból kialakítható szaruállásokat egymástól 0,8-1,0 m távolságra kell el­helyezni.

ALBA ZENIT előregyártott fa fedélszerkezet változatai

5-21. ábra. ALBA ZENIT előregyártott fa fedélszerkezet változatai.

Az ilyen szerkezetet a térben vihardeszkák, lécezés, valamint a tető­tér-beépítést határoló burkolóelemek merevítik. A szerkezeti elemek I. és II. szilárdsági kategóriába tartozó fenyő fű­részáruból készülnek, 22-70 mm vas­tagsággal és 70-200 mm magassággal. A csomóponti lemezek és kapcsolóele­mek nagy ellenálló képességű ragasztó­val gyártott rétegelt lemezből vannak, statikai méretezésnek megfelelő méretű­ek és a tartóelemekre szegezéssel van­nak rögzítve. A faanyagok kombinált ha­tású favédő szerekkel (TETOL FB, TETOL RKB) védettek.

A típus 4,50-15,00 m mérethatárok kö­zötti támaszközök esetében alkalmazha­tó, tetősíkjainak hajlásszöge 30-60° lehet. A gyártási mérethatárokat szemlél­teti az 5-22. ábra. E mérethatárok között a fedélszerkezet bármilyen méretben megrendelhető. A gyártó a típusméretek­től eltérő esetben sem számol felárat. A leggyakoribb méretváltozatokat mutat­ja be az 5-1. táblázat.

ALBA tetőszerkezet

5-1. táblázat. ALBA tetőszerkezet.

ALBA ZENIT előregyártott fa fedélszéktípus gyártási méretei

5-22. ábra. ALBA ZENIT előregyártott fa fedélszéktípus gyártási méretei.

ALBA ZENIT fa fedélszerkezet kombinációs lehetőségei

5-23. ábra. ALBA ZENIT fa fedélszerkezet kombinációs lehetőségei.

Mivel az egyes szaruállásokat két darab­ból építik össze, a típuson belül számta­lan kombináció képzelhető el; így aszim­metrikus tetők azonos párkánymagas­sággal (5-23. ábra), ill. szimmetrikus vagy aszimmetrikus, de különböző pár­kánymagasságú tetők. Mindezeknél csak egy alapvető szabályt kell betartani: a két fél elem h0 kapcsolódási magasságának mindig azonosnak kell lennie (5-24. és 5-25. ábra).

ALBA ZENIT előregyártott fa tetőszerkezet alkalmazási példája

5-24. ábra. ALBA ZENIT előregyártott fa tetőszerkezet alkalmazási példája, metszet.

ALBA ZENIT előregyártott fa tetőrendszer általános csomópontjai

5-25. ábra. ALBA ZENIT előregyártott fa tetőrendszer általános csomópontjai a) – e) 1 szarufa; 2 könyökfa; 3 torokgerenda; 4 oszlop; 5 nyeregfa; 6 csomólemez; 7 kapcsoló csomólemez; 8 talpszelemen; 9 bilincs; 10 csavarozás; 11 alátétlemez; 12 tetőtér-beépítés szerkezetei.

ALBA ZENIT ALBA ZENIT tetőszerkezet

ALBA HELION előregyártott fa fedélszer­kezet: a rácsos tartós fa fedélszerkeze­tek családjába tartozik. Ennek megfelelő­en olyan helyeken lehet alkalmazni, ahol az épület legfelső födémje nem teherhor­dó és a padlástér hasznosítására nincs igény. Természetesen teherhordó legfel­ső födémű épületekhez is alkalmazhat­juk ezt a típust, de mivel a tetőteret hasz­nosításra alkalmatlanná teszi, ez nem célszerű.

Az AH jelű típusnak is három változata van (5-26. ábra). A típusból kialakítható szaruállásokat egymástól 0,8-1,0 m tá­volságra kell elhelyezni. A rácsozat kia­lakítása a támaszok távolságától függ. A szerkezet hosszirányú merevítési le­hetőségei, a szerkezeti elemek és cso­mólemezek anyagai, kialakítása, vala­mint anyagvédelme azonosak az AZ tí­pusnál leírtakkal.

ALBA HELION előregyártott fa fedélszerkezet változatai

5-26. ábra. ALBA HELION előregyártott fa fedélszerkezet változatai.

A típus gazdaságosan 6,00-18,00 m mé­rethatárok közötti fesztávolságokra és – az előző típushoz hasonlóan – 30-60° hajlásszöggel alkalmazható (5-27. ábra), a gyártótól bármilyen méretben megrendelhető felár nélkül. Mivel ez is két fél elemből összeépítve készül, itt is érvé­nyes az a szabály, hogy csak olyan féltar­tók építhetők össze, amelyeknek csatla­kozási magassága azonos. Ettől függetlenül számos kombinációja képzelhető el, de különböző párkánymagasságú aszimmetrikus tetők nem alakíthatók ki belőle (5-28. ábra).

ALBA HELION előregyártott fa fedélszéktípus méretei

5-27. ábra. ALBA HELION előregyártott fa fedélszéktípus méretei.

ALBE HELION előregyártott fa fedélszerkezet kombinációs lehetőségei

5-28. ábra. ALBE HELION előregyártott fa fedélszerkezet kombinációs lehetőségei.

Az ALBA ZENIT és az ALBA HELION elő­regyártott fa fedélszerkezeteket az épí­tész tervező alkalmazza, de a gyártó mé­retezi és gyártja.

Ezért a megrendelés­nek a következő adatokat kell tartalmaz­nia:

  • fesztávolság (támaszok távolsága), L;
  • tetősíkok mindkét oldali, kívánt hajlás­szöge, α, fok;
  • tetőmagasság az eresztől mérve, h;
  • tetőszerkezet belmagassága, hs és ha’ hm;
  • szaruállások tengelytávolsága;
  • tetőtér-beépítés m2-re jutó fajlagos ter­hei.

A helyszínre leszállított szerkezeti ele­met vízszintes területen össze kell építe­ni, és így kell beemelni a helyére. A sza­ruállásokat mindaddig ideiglenesen meg kell támasztani, amíg a hosszirányú merevítéseket, majd a tetősíkok lécezését vagy szelemenezését el nem készítjük. Beemelés előtt azonban feltétlenül ellen­őrizni kell a fogadószint méreteit és víz-szintességét. Ha a fogadószint nem meg­felelő méretű, vagy az alátámasztási pontok nincsenek azonos, vízszintes sík­ban, akkor a tartóknak olyan igénybevé­teleket kell elszenvedniük, amelyekre nincsenek méretezve, és megrongálód­nak.

Csomóponti kialakítás

A fa fedélszerkezetek szerkezeti elemei­nek kapcsolataival, kötéseivel ebben a cikksorozatban nem foglalkozunk, mert ez egyrészt egy önálló művet igényelne, másrészt pedig célkitűzéseinknek inkább az felel meg, hogy a szoros érte­lemben vett ácsszerkezetek és a hozzá­juk kapcsolódó kiegészítő szerkezeti ele­mek és fedések, hőszigetelések stb. összeépítési lehetőségeit, szabályait mutassuk be. (Megjegyezzük, hogy az MSZ 77-82 részletesen és áttekinthetően tar­talmazza mindazokat a kapcsolatokat és kötéseket, amelyekkel a cikksorozatban – ter­jedelmi okokból – nem foglalkozunk.)

Nem kell bizonyítanunk, hogy a magaste­tők csomóponti részleteit rendkívül sok­féle módon lehet jól megoldani. így itt csak a magastetők néhány jellemző, álta­lánosan előforduló részének kialakítási lehetőségeit mutatjuk be példákon. Ezek közül is inkább azokat a részleteket, amelyeknek helyes kialakítására nagyon kell ügyelnünk annak érdekében, hogy elkerüljük a beázást, a meghibásodást vagy egyéb károsodást.

A tetőfedés kétféle módon fedheti le az oromfalat. Az egyik esetben az utolsó szaruállás az oromfalon belül van, és az oromfal fölé csak a deszkázat vagy léce­zés és a fedés fut ki (5-29. ábra). A másik esetben az utolsó szaruállás az oromfa­lon kívül van (5-30. ábra). A kétféle meg­oldás jelentősen különböző homlokzati hatású.

Oromszegély-kialakítások I.

5-29. ábra. Oromszegély-kialakítások I. 1 tetőfedés; 2 szegélyelem; 3 tetőléc; 4 szarufa; 5 élléc; 6 homlokdeszka; 7 ereszdeszkázat; 8 oromfal; 9 vakolat; 10 fémlemez oromfalszegély; 11 alátétdeszka; 12 szelemen; 13 fólia.

Oromszegély-kialakítások II.

5-30. ábra. Oromszegély-kialakítások II. (jelölések az 5-29. ábra szerint, a méretek cm-ben értendők).

A magastetők egyik legváltozatosabban kialakítható részlete az eresz. Néhány változatát mutatjuk be az 5-31 – 5-35. áb­rán. Jelentősen befolyásolhatjuk az épü­let megjelenését, hangulatát azzal, hogy milyen típusú, formájú ereszkialakítást alkalmazunk.

Hagyományos ereszképzés

5-31. ábra. Hagyományos ereszképzés a) falazott; b) nádazott vakolatú, tagozatos; 1 tetőfedés; 2 lécszám; 3 alátétdeszka; 4 szarufa; 5 talpszelemen; 6 sárgerenda; 7 kötőgerenda; 8 csatornavas; 9 ereszszegély; 10 rögzítőszegély; 11 ereszcsatorna; 12 homlokdeszka; 13 nádazott vakolat; 14 kifalazás; 15 tagozat; 16 térdfal.

 Egyszerű csüngő ereszek

5-32. ábra. Egyszerű csüngő ereszek a) hagyományos; b) díszes profilú, felső deszkázattal; 1 lécezés; 2 tetődeszkázat; 3 szarufa; 4 talpszelemen; 5 tőcsavar; 6 párnafa; 7 ereszdeszkázat; 8 homlokdeszka; 9 csatornavas; 10 ereszcsatorna; 11 fal; 12 tetőfedés.

Csüngő eresz kiképzések szellőztetett tetőkhöz

5-33. ábra. Csüngő eresz kiképzések szellőztetett tetőkhöz a), b) Jelölések az 5-32. ábra szerint; 13. szellőzőnyílások

Ereszképzések alsó deszkázattal 1.Ereszképzések alsó deszkázattal 2.

5-34. ábra. Ereszképzések alsó deszkázattal a) kötőgerendás, b) – d) csüngő szarufás; jelölések az 5-32. ábra szerint; 1 szellőzőnyílások; 2 kötőgerenda; 3 vízcsendesítő; 4 sárgerenda; 5 takaróléc; 6 gerendadarab; 7 hőszigetelés; 8 vb. kiváltók; 9 ablak; 10 hevederek.

Nagy kinyúlású, dobozolt ereszmegoldás

5-35. ábra. Nagy kinyúlású, dobozolt ereszmegoldás 1 héjalás; 2 csupaszlemez; 3 deszkázat; 4 szarufa; 5 ereszszegély; 6 talpszelemen; 7 csavar; 8 támaszfa; 9 párnafa; 10 párkányfa; 11 tőcsavar; 12 ereszdeszkázat.

Szerkezeti és formai okokból az eresz-és az oromkiképzés szorosan összefügg, ezért ezek kialakítását mindig együtt mu­tatjuk be az 5-36 – 5-41. ábrán. Beázás és különösen a szerkezet átszellőzése szempontjából nagyon ügyelnünk kell a félnyeregtetők gerincének a tűzfal fölötti kialakítására (5-42. ábra). A fedél­szék ereszénél a levegőt ritkított deszká­val, szellőzőcseréppel vagy egyéb más módon vezethetjük be. Félnyeregtetők esetében felül célszerű az ábra valamelyik megoldását választani, mivel ezek beázási veszély nélkül szellőztethetők.

Külső szarufás eresz- és oromkiképzés I.Külső szarufás eresz- és oromkiképzés II.

5-36. ábra. Külső szarufás eresz- és oromkiképzés a) eresz; b) orom; c) oldalnézet és részletek; 1 héjalás; 2 hófogó cserép; 3 lécezés; 4 élléc; 5 szarufa; 6 alátétdeszka; 7 szelemen; 8 támasz (karpánt); 9 takaróléc; 10 homlokdeszka; 11 ereszdeszkázat; 12 párnafa; 13 befogóbilincs; 14 alátétfólia; 15 bádogszegély; 16 főfal; 17 oromfal; 18 tőcsavar.

 Eresz- és orom ki képzés zsalus deszkázással I. Eresz- és orom ki képzés zsalus deszkázással II.

5-37. ábra. Eresz- és orom ki képzés zsalus deszkázással a) eresz, sík alsó kialakítással, b) eresz ferde, csüngő ereszdobozzal, c), d) oromzat metszete, oldalnézete és részletei; 1 fedés elemei; 2 lécezés; 3 ellenléc; 4 homlokdeszkázat; 5 ereszdeszka; 6 heveder; 7 lépcsős heveder; 8 párnafa; 9 szarufa; 10 szarufacsonk; 11 függesztő bilincs; 12 kötőelem; 13 ékpár; 14 szelemen; 15 süllyesztett fekvő ereszcsatorna; 16 rögzítőszegély; 17 rögzítő nyelv; 18 lefolyócsatorna; 19 szegőléc; 20 erősítő acélelem (borda); 21 főfal; 22 oromfal; 23 vízorr.

Eresz- és orom kiképzés

5-38. ábra. Eresz- és orom kiképzés sík és zsalus deszkázattal a), b) eresz metszetei; c), d) oromzat metszete, nézete és részletei (jelölések az 5-37. ábra szerint).

Eresz- és orom kiképzés függőleges deszkaburkolattal

5-39. ábra. Eresz- és orom kiképzés függőleges deszkaburkolattal a) eresz nézete és metszete; b), c) oromzat metszete, nézete és részletei; 1 cserépfedés; 2 tetőléc; 3 deszkabélelés; 4 szarufa; 5 szelemen; 6 heveder; 7 csonka szarufa; 8 homlokdeszka; 9 ereszdeszka; 10 élléc; 11 bádogszegély; 12 süllyesztett fekvő ereszcsatorna; 13 ékpár; 14 bilincs; 15 kapocs; 16 kötőelem; 17 szellőző légrés; 18 főfal.

Eresz- és orom ki képzés zsalus dobozzal

5-40. ábra. Eresz- és orom ki képzés zsalus dobozzal a) eresz metszete; b), c) oromzat metszete, nézete és részletei; jelölések az 5-39. ábra szerint.

BETONYP burkolatú, fekvő ereszcsatornás eresz- és oromkiképzés I.BETONYP burkolatú, fekvő ereszcsatornás eresz- és oromkiképzés II.

5-41. ábra. BETONYP burkolatú, fekvő ereszcsatornás eresz- és oromkiképzés a) eresz nézete és metszete; b), c) oromzat metszetei; d) e) oromzat nézete és részletei; 1 tetőfedés; 2 lécezés; 3 deszkázat; 4 szarufa; 5 szelemen; 6 heveder; 7 heveder; 8 kötőelem; 9 profilsoroló; 10 fekvő ereszcsatorna; 11 bádogszegély; 12 kapocs; 13 élléc; 14 BETONYP homlokburkolat; 15 BETONYP ereszburkolat.

A magastetők talán legkritikusabb rész­letei az ún. attika- és vápacsatornák, amelyekből egy-egy példát láthatunk az 5-43. ábrán. Ezek a csapadékgyűjtő csa­tornák az épület határain belül helyezkednek el, legtöbbször az épület szilárd szerkezeteihez közel. Ebből adódik, hogy az épület szerkezetein télen ki­áramló hő a csatornákban összegyűlt ha­vat vagy jeget megolvasztja.

Az így keletkezett csapadék azonban nem tud a lefo­lyókon eltávozni, mert azok – mivel má­sok a hőviszonyaik – be vannak fagyva, vagy jégkásával el vannak tömődve. En­nek két következménye lehet: a vissza­torlódott, összegyűlt víz beáztatja a tetőt, vagy ismételt fagyás esetén szétfagynak az esőcsatornák. Ezek ellen egyrészt a lefolyók megfelelő elhelyezésével, kiala­kításával, másrészt pedig az ábrán látha­tó csatornák helyes vezetésével lehet vé­dekezni.

Az eddig bemutatott csomóponti példák­nál nem foglalkoztunk a tetőszerkezetek hőszigetelésével. Azokban az esetekben azonban, ha a magastető alatt beépül a tetőtér, gondoskodni kell megfelelő hő­szigetelésről is. Az 5-44. ábrán idegen alátámasztású, hőszigetelt fedélszéket, az 5-45. ábrán pedig hagyományos kiala­kítású fedélszerkezet két csomópontját mutatjuk be.

Fél nyeregtetők oromzatának lezárásai

5-42. ábra. Fél nyeregtetők oromzatának lezárásai a) túlnyúló fedéssel; b) falsíkkal egybevágó fedéssel; 1 szellőzőcserép; 2 félnyeregtető lezáró cserép; 3 légjárat; 4 fólia; 5 ellenléc: 6 lécezés; 7 záródeszka; 8 homlokdeszkázat; 9 szarufa; 10 szelemen; 11 tűzfal; 12 profilba vágott fémlemez szegély.

Belső csapadékcsatornák

5-43. ábra. Belső csapadékcsatornák a) attika csatorna; b) vápacsatorna; 1 cserép; 2 lécezés; 3 ellenléc; 4 deszkabélelés; 5 szarufa; 6 szelemen; 7 talp; 8 alátétfólia; 9 tőcsavar; 10 heveder; 11 korcolás; 12 szegezett horganyzott huzal; 13 lemezcsatorna; 14 födém; 15 attikafal; 16 vakolat.

Hőhídmentes vasbeton födém és tetőszerkezet

5-44. ábra. Hőhídmentes vasbeton födém és tetőszerkezet 1 cserép; 2 léc; 3 ellenléc; 4 alátétfólia; 5 szarufa; 6 szelemen; 7 heveder; 8 keresztheveder; 9 párazáró réteg; 10 BETONYP lap; 11 takaróléc; 12 kitöltőanyag; 13 hőszigetelő réteg; 14 tőcsavar; 15 vb. gerenda; 16 monolit vb. gerenda; 17 béléselem.

Tetőtér-beépítést határoló hőszigetelések csomópontjai

5-45. ábra. Tetőtér-beépítést határoló hőszigetelések csomópontjai a), b) 1 szarufa; 2 torokgerenda; 3 könyökfa; 4 párnafa; 5 BETONYP lap; 6 hőszigetelés; 7 deszkaborítás; 8 csavar; 9 alátétfólia; 10 párazáró réteg; 11 ellenléc.

Fedélszerkezetek védelme

Minden beépített faanyagot gombák és rovarok elleni védőszerekkel kell kezelni a megfelelő élettartam elérésére, a fa fedélszerkezetek elemeit is. Régen is használtak ilyeneket, vagy leg­alább lemeszelték a fedélszék fafelülete­it. Az utóbbi évtizedekben azonban számos új fafelület védő anyag került forga­lomba. Ezek közül hazánkban a követke­zők szerezhetők be:

A védőszer neveAlkalmazandó mennyiség 
g/m2kg/m3
NIKOTOX B50
DONHALIT U LL60
DONHALIT UA6
TETOL LAZUR40
PENTAKLÓRFENOL350
KŐSZÉNKÁTRÁNY100-200
XILAMON200
XYLADECOR200

A védőszereket különböző technikával lehet felhordani. Rovarok és gombák el­leni védőhatásuk is különböző, anyagon­ként változik. Ezért alkalmazásuk előtt részletesen tájékozódjunk tulajdonsága­ik felől.

A védőszereket csak háncsrétegüktől megfosztott bárdolt vagy fűrészelt fafelü­letekre lehet felhordani. A faanyagot fel­használás, ill. felületkezelés előtt leg­alább fél évig szárítani kell, mert ha en­nél nyersebb a fa, akkor az oldott vegyszer felvevő képessége rosszabb a saját nedvessége miatt. Ideális esetben a fát leszabás előtt áztatóteknőben kell imp­regnálni, más esetben pedig a helyszí­nen gondos permetezéssel vagy ecsete­léssel kell a védőszert felhordani. Szük­ség esetén a fedélszék megépítése után is lehet a felületet kezelni, de tudnunk kell, hogy ilyenkor számos rejtett, eltakart felület védelme megoldatlan marad, pedig ezek a legtöbb esetben a szerkezet szempontjából lényeges helyen vannak.

Fémszerkezetű magastetők

A fa tűzvédelmi szempontból éghető anyagnak minősül és egyes vegyi anya­gok könnyen károsíthatják. Bizonyos idő­szakonként megismételt felületkezelés­sel a károkat csökkenthetjük vagy meg­szüntethetjük. Ahol azonban tűz- vagy vegyi hatás érheti a fedélszerkezetet, fém fedélszerkezetet célszerű vagy kell használni. E fedélszerkezetek további előnye, hogy a fémek statikai tulajdonsá­gai lényegesen kedvezőbbek a fákénál, kapcsolatai nagy szilárdságú hegesztés­sel alakíthatók ki, így a nagy fesztávolsá­gú terek kisebb keresztmetszeti méretű tartókkal fedhetők le.

Acél fedélszerkezetek

Az acélszerkezetű tetőket legtöbbször ipari és mezőgazdasági épületeken al­kalmazzák, nem csak azért, mert viszonylag magas a fajlagos költségük és a faszerkezeteknél nagyobb gyártási, szállítási és beépítési ipari hátteret igé­nyelnek. A faszerkezetek alkalmazását megakadályozó vagy nehezítő környeze­ti hatások, valamint a nagy fesztávolságú lefedést igénylő terek leginkább az ipari és mezőgazdasági épületek esetében fordulnak elő. Ez az oka annak is, hogy az ipari acél tetőszerkezetek tipizáltak és készen megrendelhetők.

A cikksorozatunkban tárgyalt magastetők, amelyek elsősor­ban lakó-, kommunális és közösségi épü­leteken gyakoriak, lényegesen ritkábban készülnek tipizált acélszerkezettel, mivel elsősorban a kisebb fesztávolságuk mi­att ez nem lenne gazdaságos. A követke­zőkben ezért csak néhány tipizált acél fedélszerkezeti rendszert mutatunk be, és nem térünk ki a tipizált ipari és mező­gazdasági acél tetőszerkezetekre.

SRK acél fedélszerkezet: rácsos tartós, üres fedélszék, így csak ott alkalmazha­tó, ahol az épület a vízszintes erőket fel­venni képes szerkezetekkel kapcsolódik a tetőszerkezethez. Ha a szerkezet szi­lárd födémre készül, a padlástér jól hasz­nosítható, mivel nincs torokgerenda és nincs közbenső alátámasztás. A rendszeren belül egy szaruállás két elemből áll, amelyek rácsos szerkezetű­ek, felül egyenes nyomott övvel, alul íves húzott övvel. A teljes szerkezet köracé­lokból épül fel, idomacél kapcsolóele­mekkel (5-46. ábra). A szaruelemeket 1,00-9,00 m mérethatárok között, 0,1 m-es méretlépcsőkben gyártják. Ennek megfelelően a két elemből összeépített szaruállás 2,00-14,50 m közötti fesztá­volságú épületek lefedésére alkalmas.

SRK acél fedélszerkezet

5-46. ábra. SRK acél fedélszerkezet a) oldalnézet; b) a talp kialakítása; c) a tartó metszete; 1 köracél rácsozat; 2 deszka; 3 taréj; 4 talplemez; 5 tőcsavar; 6 lécezés vagy deszkázat; 7 koszorú.

A tetősíkok lejtése változtatható, és ezál­tal a mérethatárok közé eső bármilyen támaszközű szerkezet lefedhető. A szerkezet alkalmazásával nyereg-, fél­nyereg-, sátor- és kontyolt nyeregtető építhető. Kontyolt tetőnél az élszaru vo­nalában kell egy tartót elhelyezni, majd változó méretű, az élszaruhoz vetületileg 45°-ban csatlakozó tartókkal kell a tetősí­kot kialakítani. A rendszer elemei kombi­nálhatók is: szimmetrikus, a két oldalon egyenlő vagy különböző párkánymagas­ságú, aszimmetrikus, a két oldalán azo­nos vagy különböző párkánymagasságú tetők is építhetők belőle. A tetőhéjazat fogadására a szarugerendák tetején deszkát kell elhelyezni, amelyre a léce­zés vagy a deszkázat szögezéssel rögzít­hető.

A szerkezetet ötévenként ellenőrizni kell, a korrózióvédelem és felületkezelés javítását rövid időn belül el kell végezni, mert a szerkezet elemei viszonylag kis keresztmetszetűek, vékonyak és így aránytalanul nagy a korróziónak kitett felületük.

Előregyártott, hidegen hajlított szelvényű fedélszerkezet (gyártó: FÉMMUNKÁS Vállalat Nyíregyházi Gyára): a szerkezet két típusa közül az egyik az üres, a másik a torokgerendás fedélszékek családjába tartozik (5-47. ábra). Mindkét változat csak olyan épületek lefedésére alkal­mas, amelyek képesek a vízszintes irá­nyú erőket felvenni. Tetőtér-beépítés kia­lakítására rendkívül alkalmas. Egy szaruállás két, ill. ha torokgerendás, akkor három elemből áll. A megfelelő felületkezelés és szerelhetőség végett valamennyi szerkezeti elem 1,8 mm vas­tag acéllemezből hidegen hajlított, 147 mm magas, nyitott kalapprofilból készül (5-48. és 5-49. ábra). A sima típusú szaru­elemre deszkát csavaroznak, erre szegezik a lécezést vagy a deszkázást.

Előregyártott, hidegen hajlított szelvényű fedélszerkezet

5-47. ábra. Előregyártott, hidegen hajlított szelvényű fedélszerkezet a) kis, b) közepes fesztávra.

 Szaruállás és tetőléc kapcsolatának változatai

5-48. ábra. Szaruállás és tetőléc kapcsolatának változatai a) alátétdeszkával; b) fa tetőléccel; c) profilacél tetőléccel; 1 fa tetőléc; 2 U profilacél; 3 alátétdeszka; 4 csavarozás vagy szegezés; 5 lyukasztásból felhajtott fül; 6 profilacél szarugerenda.

Szaruállás fő elemei

5-49. ábra. Szaruállás fő elemei a) szarugerenda, sima; b) szarugerenda, lyukasztott; c) torokgerenda; d) függesztőrúd.

A lyukasztott típus profiljának felső ré­szén a kivágott lemezt kétfelé hajlítják, és az így keletkező fülekhez rögzítik a lécezést (I. az 5-48. ábrát). A torokgeren­da-elemből csak egyféle készül, külön­böző hosszúságokban. Az ugyancsak kü­lönböző hosszúságú függesztőrudat csak a torokgerendás szaruállásokba építik be. A felsorolt elemeket ún. kötőe­lemek kapcsolják egymáshoz, és az épü­let szerkezeteihez (5-50. és 5-51. ábra). A tetőszerkezetet hosszirányban a fa fe­délszerkezetekhez hasonlóan viharléc merevíti, amely lehet 50x30x2 mm-es hidegen hajlított U profil, de alkalmazha­tó helyette min. 25 mm vastag fenyődesz­ka is (a viharléc nem tartozéka a tető­szerkezetnek!). A leírt kialakítással a szerkezet fajlagos acélfelhasználása a fesztávolságtól füg­gően 10-20 kg/m2.

A szaruelemek – a festhetőség miatt – max. 6,00 m hosszúságúak (5-2. táblá­zat). Az ennél hosszabb szaruelemek több darabból készülnek, U alakú heve­deres, M 8 csavarral csavarozott kötés­sel. A tetősík lejtése 41,41°, ami nem vál­toztatható, így pontosan számíthatók az elemhosszak. A szerkezet 6015-12 615 mm mérethatárok közötti fesztávolságuk esetén alkalmazható, és a geometriai méretektől, valamint a terhelésektől füg­gően a szaruállások tengelytávolsága 640-1000 mm.

A szerkezetet cserép- és kettős palafe­dés terheinek hordására méretezték, de elbírja a tetőtér-beépítés esetén szüksé­ges hőszigetelő rétegek és belső burko­latok terheit is. A szerkezet előnye, hogy könnyen szerelhető, fajlagosan kis anyagfelhasználású és a fa fedélszerke­zethez hasonló részletek alakíthatók ki belőle. További előnye, hogy a gyártó nagyüzemi körülmények között beégetett 1 réteg ARDIN alapozóval és 2 réteg ARDIN 120 zománcfestékkel felü­letkezeli, ill. védi korrózió ellen. Helyszí­ni felületkezelés esetén a gyártó a szer­kezeteket 2 réteg szintetikus míniumos alapmázolással látja el, amelyre a hely­színen 3 réteg DUROL zománcfestéket kell az alapmázolás kijavítása után fel­hordani.

A Filigrán (gyártó: Hajdú-Bihar megyei 1. sz. Szövetkezeti Közös Építőipari Közös Vállalat, Polgár) szupervékony falú, tűzi-horganyzott, zárt négyszög szelvényből, zárt popszeges kapcsolattal kialakított, tetszőleges formájú és fesztávolságú acél tetőszerkezet.

Szaruállások kötőelemei

5-50. ábra. Szaruállások kötőelemei a) taréjkötő elem; b) szarugerenda-rögzítő elem; c) lehorgonyzó kengyel.

Hajlított szelvényű fedélszerkezet részletei I.Hajlított szelvényű fedélszerkezet részletei II.

5-51. ábra. Előregyártott, hidegen hajlított szelvényű fedélszerkezet részletei a) – d) 1 szarugerenda; 2 torokgerenda; 3 szarugerenda-rögzítő elem; 4 lehorgonyzó kengyel; 5 taréjkötő elem; 6 függesztőrúd; 7 kötőcsavarok; 8 szél rácsozat; 9 hasíték lécezéshez; 10 alátétdeszka; 11 léc; 12 vb. koszorú.

Előregyártott, hidegen hajlított szelvényű fedélszerkezet

5-52. ábra. Előregyártott, hidegen hajlított szelvényű fedélszerkezet beépítési csomópontjai a), b) 1 szarugerenda; 2 szarugerenda-rögzítő elem; 3 kötőelem; 4 tőcsavar; 5 cserépfedés; 6 falécezés; 7 profilacél tetőléc; 8 ereszdeszkázat; 9 homlokdeszka; 10 szellőzőnyílás; 11 BETONYP burkolat; 12 csatornavas; 13 esőcsatorna; 14 heveder; 15 alátétdeszka; 16 szélrács; 17 alátétfólia.