• nádfedés

Gondolatok a nádfedésről

A nád már ősidők óta ismert és használt tetőfedő anyag. Napjainkban a TV ismeretter­jesztő filmjein láthatjuk a dél-amerikai, afrikai, dél-ázsiai erdőkben élő természeti népek fal­vaiban a nádtetőket, igen gyakran dicséretes formákkal és kiforrott műszaki megoldások­kal. Európa középső és északi térfelén a XIX. század végéig, egyes helyeken a XX. század közepéig a nád a falvakban általánosan használt tetőfedő anyag volt.

A nád a települések közeli vizes területeken, évről évre megújulóan elérhető anyag volt, a vágás, szárítás módszere rokon a többi, me­zőgazdasági aratótechnikával. A nádkezelés, bedolgozás mesterségbeli tudása apáról fiú­ra szálló ismeret volt, amellyel a mezőgazda­ságilag „holt” időszakban végezték el évről-évre a szükséges tetőépítő és karbantartó munkákat. A nád könnyű, tömege miatt nem kellett erős fedélszékeket építeni, emellett jó hőszigetelő, a keletkezett használati károsodások házilag javíthatók voltak.

Sokáig az a látszat élt – nem alaptalanul -, hogy a nád helyi anyag. Ez igaz volt az elmúlt évszázadokban, de a XX. század második felétől már a nádazók sok száz kilométerre el­mennek a jó nádanyagért. Van olyan német szakkönyv, amely külön fejezetben ismerteti a magyar nád tulajdonságait és a beépítés sa­játos szempontjait.

Tűzveszélyes-e a nádtető?

Noha a nád ter­mészeténél fogva igen gyúlékony, a több száz nádfedeles házból álló falvakban – bár a nádtető alatt a szénapadláson és az istállók­ban a szalma között dolgozó emberek több­sége erős dohányos volt – a tűz nem volt gyakoribb, mint manapság, mivel az embe­rek „vérévé vált” a tűzmegelőző magatartás.

Ez a magatartás ma is követelmény bármi­lyen épületben. A helyes magatartás, „óva­tosság” kiegészítője lehet napjainkban a nád gyúlékonyságát csökkentő anyagok hasz­nálata. Hasonló kérdés tehető fel: tűzveszé­lyes-e a bútor, a könyvespolc, a ruhásszek­rény? A válasz: igen, de mégis együtt élünk velük.

Nádreneszánsz

A falusi családok, gazdaságok módosabbá válásával, a falusi épületek növekedésével, a városi divat térhódításával a XX. század kö­zepén-végén a magyar falvakban a cserép­tető, palatető lett a módi. A régi házak el­hanyagolt, „szakadt” nádtetői a szegénysé­get szimbolizálták.

Mégis, a XX. század második felében a nád­tető új életre kelt, követve a holland, észak­-német, ír, dán példákat. A nádfedés a polgári jólétet tanúsító tetőként jelent meg és éli reneszánszát. Ma szerte Európában a nád-fedeles épület különleges, társadalmi rang­szimbólumnak számít.

Ennek okai:

• a nád természetes, környezetbarát anyag,
• a nádtető jó hőszigetelő, energiatakarékos szerkezet,
• az újabb eljárások és vegyi kezelések folytán egyszerűsödtek a korábban és ma is házilagosan elvégezhető éves karban­tartó munkák.

Napjainkban, az ökologikus gondolkodás révén a nádfedés felértékelődik, a gazdasági­lag erős nyugat-európai országokban a ter­mészetes anyagoknak egy új népszerűsége kezd kibontakozni.

A kibontakozó nádreneszánsz műszaki-tech­nológiai alapjai, mesterségbeli előírásai és szakirodalma segítik az újból kialakuló, most már XXI. századi szemléletű nádazó mester­séget Európa nyugati felén. Hazánkban is kezdenek megjelenni a pro­fesszionális igényességű ipari nádtetőkészítő mesterek.

Mit tegyen az építtető, aki ma nádtetőt kíván a házára?

• Keressen olyan szakirodalmat, amely a nádfedésekről szól, és azt figyelmesen ol­vassa el.
• Keressen egy olyan tervezőt, akinek van tapasztalata nádfedések tervezésében.
• Keresse meg a referenciatetők tulajdono­sait és kérdezze ki őket az építési és hasz­nálati tapasztalatokról.
• Keressen olyan vállalkozót, akinek megfe­lelő referenciatetői vannak.
• Építtesse meg és használja a nádfedeles házát.

Miről szól ez a cikksorozat?

A nádfedésről. A nád anyagáról, tulajdonsá­gairól, a nádfedés csomópontjairól, a fedés formáiról, mindarról, amit a szerző megtanult a nádfedésről, a szakirodalomból, saját szak­mai munkája során, valamint Magyarország egyes tájain és néhány nyugat-európai or­szágban megismert és tanulmányozott nád­tetők alapján. Az anyagot gazdagították a közreműködő magyar vállalkozások közlései.

Kinek szól ez a cikksorozat?

• Mindenkinek, akit érdekel a nádfedés múltja, jelene és jövője.
• Mindazoknak, akiket érdekel környezetünk jövője, akiket érdekel az ökológia, jelesül az építészeti ökológia.
• Minden leendő építtetőnek, aki nádtetős ház­ról álmodik, aki hisz a természetes anyagok­ban.
• Minden aktív nádtetős háztulajdonosnak, aki a fenntartási, karbantartási ismereteit bővíteni kívánja.
• Minden nádazó mesternek, aki aktív, jól mű­ködő ismereteit bővíteni szeretné.
• Minden építészmérnöknek, aki nádtetőket tervez vagy kivitelez.
• Azoknak az építészmérnököknek és építész­mérnök-hallgatóknak, akik az építészeti öko­lógia témakörében el akarnak mélyedni.