Fanyagok gőzölése, magas hőfokon hőkezelés, ammóniás modifikálás
Faanyagok gőzölése
A faanyagok gőzölésének célja többféle lehet:
- A műszaki tulajdonságok javítása. Főleg a bükk és akác faanyagok esetén a gőzölés hatására kiegyenlítődnek a növekedésből származó belső feszültségek, így a belőlük készült parketták és egyéb fa alkatrészek kevésbé vetemednek, repedeznek. Javul a szilárdság, megmunkálhatóság, tartósság. A gőzölt faanyag könnyebben szárítható, telíthető.
- Esztétikai. Gőzölés hatására minden fafaj színe sötétedik. Egyes fafajok esetében a színbeli tarkaság megszüntetésére alkalmazzák: a sárgászöldes akác vagy a szürkés csíkozottságú dió színe egyaránt sötétbarnára mélyül. Gőzölés hatására a bükk egyébként nagyon esztétikus fehér színe rózsaszínre változik (vörös bükk). A gőzölés a faanyag teljes keresztmetszetében színváltozást idéz elő.
- Fertőzések megszűnt etetése. A rovarok lárvái és a legtöbb farontó gombafajta 50-60°C-nál magasabb hőmérsékleten elpusztul.
- Technológiai. A rönköket furnérkéselés vagy hámozás előtt, a tömörfa alkatrészeket hajlítás előtt, a forgácsokat rostosítás előtt (farostlemez gyártásnál) gőzölik. Magas hőmérséklet és légnedvesség együttes hatására a faanyag ideiglenesen képlékeny anyaggá alakul.
A repedések elkerülése érdekében biztonsággal gőzölni csak a rosttelítettségi határnál magasabb nedvességtartalmú faanyagot szabad, illetve optimálisan az élőnedves fát lehet.
A gőzölés hőszigetelt falú, légmentesen záródó gőzölő aknában, -harangokban vagy -kamrában történik, gőzölési menetrend alapján. A 100°C feletti hőmérsékleten történő gőzölést speciális nyomásálló gőzölőhengerekben végzik.
A gőzölés három szakaszra bontható:
- szakasz: felfűtés.
- szakasz: gőzölés.
- szakasz: lehűtés.
A gőzölési menetrend szakaszonként meghatározza a folyamat időtartamát és hőmérsékletét.
Mindkét paraméter a gőzölt anyag fafajától, vastagságától és a gőzölési céltól függ:
- A gőzölési hőmérséklet fafajtól függően 40-100°C lehet.
- A gőzölési idő 20 és 140 óra között változik, ez magába foglalja a felfűtéshez, gőzöléshez és lehűtéshez szükséges időt.
- A levegő relatív páratartalmának hőmérséklettől függetlenül minden esetben 100%-nak kell lennie.
Az előforduló gőzölési hibák:
- Repedezéseit. A gőzölt faanyag nedvessége a rosttelítettségi határnál alacsonyabb, vagy túl gyors a felmelegedés a felfűtési szakaszban.
- Egyenetlen elszíneződés. A gőz eloszlása nem egyenletes, vagy a gőzölt faanyag nedvességtartalma változó.
- Túlzott elszíneződés. Túl hosszú a gőzölési idő vagy túl magas a hőmérséklet.
A faanyagok magas hőmérsékleten végzett hőkezelése
A faanyag legújabb keletű termikus kezelése, melyet a skandináv országokban fejlesztettek ki. Alapját az a favédelmi módszer jelenti, melyet őseink évszázadokon át használtak: a faanyagok külső felületeinek elszenesítésével olyan védő szigetelőréteg jön létre, amely a faelemet a biológiai károsítóktól és a tűztől is védi. A mai korszerű hőkezelt tömör faanyag fakereskedelemben használt megnevezése „thermowood”.
A hőkezelés egy zárt nyomásálló tartályban történik, 190-210°C-os hőmérsékleten. Ezzel a speciális eljárással a faanyag teljes keresztmetszetét kezelik, és hatására megváltozik a sejtfalak szerkezete. Ennek következtében már nem vesznek fel és nem adnak le vizet, tehát a fa nem dagad vagy zsugorodik, nem repedezik és vetemedik. Ezzel a faanyag rendkívül tartóssá és időjárásállóvá válik: védőszeres kezelés nélkül bármilyen kültéri felhasználásra alkalmas (kültéri falburkolatok és járófelületek, épületszerkezetek). A hőkezelt faanyagokat elsősorban a kültéri burkolatoknál alkalmazzák.
A hőkezelt faanyag színe jelentősen mélyül (pl. a hőkezelt erdeifenyő sötét vörösbarnára változik), mégpedig a faanyag teljes keresztmetszetében. Az eljárás hátránya, hogy a hőkezelt faanyag ridegebb lesz, könnyebben hasad, és nehezebben megmunkálható, mivel a rostok a könnyen kiszakadnak.
A faanyag modifikálása
A faanyagok modifikálása során a faanyagot különböző kémiai kezelésnek vetik alá. A kezelés célja a faanya tulajdonságainak megváltoztatása (javítása). Ilyen eljárás a polietilén-glikolos (PEG) és az ammóniás kezelés.
Polietilén-glikolos kezelés esetén a viaszos anyag átitatja a fa szerkezetet, és kiszorítja belőle a vizet. A faanyag megdagad. Ennek következtében csökken a dagadási és zsugorodási hajlam és a faanyag jelentősen tartósabb lesz. A polietilén-glikolos kezelés a faanyag színét nem befolyásolja.
Ammóniás kezelés
Az ammóniás kezelés során a faanyag jelentősen elszíneződik, emellett plasztifikálódik is, vagyis könnyen alakíthatóvá válik. A kezelés folyékony ammóniával, ammónium-hidroxiddal vagy ammóniagázzal történik. Napjainkban az utóbbi kettő a gyakoribb.
Az ammóniagázos kezelés (ammóniás füstölés) során a faanyagot ammóniagőzben tartják, miközben a párolgó ammónia a fa csersavtartalmával reakcióba lép, és hatására a faanyag elsötétedik. Az ammóniás kezelést követően a faanyagban egyenlőtlenül eloszló ammónia rendszerint az őszi pasztában nagyobb. Minél szárazabb a faanyag, annál több ammóniagázt képes felvenni.
A parkettagyártás szempontjából az ammóniás kezelésnek a faanyag színváltozása miatt van lényeges szerepe. A kezelés következtében a faanyag színárnyalata jelentősen sötétedik, rajzolata élesebbé válik. Ezzel a faanyag esztétikai értéke nő.
Olvasmány
Az eljárás egyszerű, ebből adódóan otthoni környezetben is kivitelezhető, a szükséges anyagok pedig könnyen beszerezhetők. Az ammóniagázt a háztartási szalmiákszeszből (ammónium-hidroxid, NH4OH) nyerik, mely 5%-os ammóniatartalmú.
A „füstölést” egy jól zárható edényben végzik, melyben külön-külön elfér a sötétíteni kívánt fatárgy és a kisebb nyitott edénybe (pohárba) kiöntött szalmiákszesz. Az edényt lezárva az ammónia párolgásával a faanyag folyamatosan sötétedik. A kezelés időtartama 1 és 30 óra között változhat a kívánt árnyalat függvényében.