• lépcsők

A lakásbelső lépcsői

Sokak által köztudott, hogy az ez­redforduló éveiben az újonnan épült lakások közel kétharmad ré­sze egynél több szintes. Az egymás feletti szintek kapcsolatát csakis a lépcső oldhatja meg, ez már termé­szetes.

A belső lépcsők terén is nagy vál­tozás következett be a trendekben, ezek közül 1) a kisebb lakás felső szintjén, a hétvégi házaknál vagy a harmadik tetőzáradék szintjén egy­re nagyobb hányadot képvisel az 1-2 m² vetületi igényű, helytakarékos lépcső. 2) Egyre több high-tech rendszerű acéllépcső készül, ahol a fát szinte teljesen száműzték. 3) Sok esetben belépett a lépcsőépítés tá­rába az üveg, melyből azon kívül, hogy korlátmezőt készítenek, a já­rólapok és pihenők is épülnek. 4) A műanyagok sora mint részegység ez idáig is ismert volt (perselyek, já­róburkolat, fogódzó stb.), de mára a plexi megjelenése az építészet ezen terén is forradalminak számít.

Szokások és lépcsők

A hazai lakásépítés ilyen irányú fej­lődése csak részben indokolható funkcionális megfontolásokkal (pl. az alárendeltebb, illetve a hálóhelyi­ségek elkülönítésével stb.), a kedve­ző városképi hatású magastetők padlástereinek gazdaságos kihasz­nálásával, vagy azzal, hogy kis telke­ken gazdaságosabb nagyméretű lakások készülnek. Inkább a több­szintes lakások divatjáról van szó, amit tovább erősít, hogy a belső te­rek megfelelően kialakított lépcsői és galériái igen hatásosak.

A lépcsők lakáson belüli elhelye­zésének két alapvető változata ter­jedt el. Az egyik esetben egy lépcsőboxot alakítanak ki, amely a lakás közlekedőterületeihez kapcsolódik. A másik esetben a lépcső a lakás egyik helyiségébe, leggyakrabban a nappaliba vagy az egyúttal étkezés céljára is használatos lakóelőtérbe kerül. A következőkben olyan lényeges szempontokat és összefüggéseket emelünk ki, amelyeket a többszintes lakások belső lépcsőinek elhelyezé­se, formai kialakítása során minden esetben érdemes átgondolni.

A lakások egyes helyiségei közöt­ti kapcsolatot a közlekedőterületek teremtik meg. Ezek közé tartozik a belső lépcső is, amely az eltérő szin­tek helyiségei közötti közlekedést biztosítja. Ahogyan ügyelni kell arra, hogy a közlekedőterületek a lebonyolítandó forgalom illetve te­vékenység számára megfelelőek le­gyenek, úgy fokozott gondot kell fordítani arra is, hogy a lépcsőkön kényelmesen és biztonságosan le­hessen közlekedni.

Háromszög alakú lépcsőfokokból készült helytakarékos lépcső. A fo­kok külső járófelületi részéhez ragasztott csúszásmentes szalag ja­vítja a közlekedés biztonságát.

A túlzott helytakarékosság miatt a lépcső használhatatlanná válhat! Mindig gondolni kell a gyermekek és idős emberek igényeire, lehetősé­geire is. Figyelembe kell viszont vennünk azt is, hogy a lépcső által elfoglalt terület csökkenti a hasznos alapterületet. Ezért egyszerre kell mindkét szempontot vizsgálni: a gyerekek, a felnőttek és az idős em­berek számára egyaránt kényelmes és biztonságos lépcsőt kell kialakíta­ni minimális alapterületen.

Egy-egy lakás használati értékét jelentősen befolyásolja, hogy hely­ségei mennyire különülnek el egymástól. Egy külön bejáratú helyi­ség, amely a másik szoba vagy helyiség érintése nélkül, közvetlenül megközelíthető, több célra is al­kalmas, és minél több ilyen van, an­nál jobban használható az egész lakás. Ha a lakás felső szintjéhez ve­zető lépcső nem a közlekedőterület­hez kapcsolódik, hanem például a nappaliban van elhelyezve, akkor az emeleti helyiségek csak azon keresz­tül közelíthetőek meg, ami még ak­kor is zavaró lehet, ha a nappali fek­hely nélküli helyiség.

Helytakarékos, váltó lépcsőfokú, egykarú falépcső kisebb felsőszinti lakótérhez vagy kiegészítő galériá­hoz.

Ha viszont a lépcső csak közlekedőterülethez kapcsolódik, akkor a lakás minden tere külön, más helyiség érintése nélkül megközelíthető. Köztes meg­oldás, ha a lépcső időszakos haszná­latú helységbe, pl. lakóterületbe, ét­kezőbe kerül, amely egyébként a közlekedésterület bővítéseként is felfogható. Ebben az esetben a köz­lekedés és az egyéb funkciók nem zavarják egymást számottevően.

Helytakarékos csigalépcső 3/4 kör alapterületi igényével a legkisebb térkihasználású, a lakás előszobá­jának szegletében.

Ezzel összefüggésben külön meg kell említenünk azt a térkapcsolási módot, amelynél esztétikai, építé­szeti megfontolásokból a lakás nap­palija galériával csatlakozik a felső szinthez. Ezekben az esetekben a nappali közel kétszeres belmagassá­gú vagy ferde mennyezetű. Az ilyen terek szép megjelenésűek, de szá­molni kell azzal, hogy az emeleti he­lyiségek csak a nappali érintésével közelíthetők meg.

A lakáson belüli lépcsők helyének és kialakításának meghatározásához figyelembe kell venni azt is, hogy a lépcsőházi téren át az egyes szintek légtere közvetlen kapcsolatba kerül egymással. Ez a lakás fűtési rendszerének kialakításánál lényeges. Ha a lépcsőház csak a közlekedőterekkel van közvetlen kapcsolatban, más szóval a lakáson belül a lépcső és a közlekedőterületek önálló légteret képeznek, akkor a lépcsőzetben ki­alakuló légtér a többi helyiség fűté­sét kevésbé befolyásolja. Ha viszont a lépcső a nappaliban vagy más he­lyiségben helyezkedik el, akkor a helyiség fűtésénél számolni kell azzal, hogy a meleg levegő a lépcső részére kialakított födémnyíláson felszáll, és csak az emeleti légtér fel­melegedése után melegszik fel az alsó helyiség. így az emeleti helyisé­gekben mindig melegebb van, mint az alattuk lévő szinten.

Gerinctartóhoz kapcsolt, állítható fokmagasságú, csuklós fokkapcso­lású helytakarékos pillangólépcső. A lépőfelület jobbos és balos válto­zata inkább látványértékével másabb, míg biztonsági szempontból nem szerencsésebb.

Kettőnél több szintes lakás terve­zésénél az adottságok és lehetősé­gek figyelembevételekor a szintek kacsolódásánál a lépcsőnek erőteljes meghatározó szerepe van. A terve­zésnél dönteni kell a következőkről: – a földszinten és a felette levő szin­ten hol, milyen célú helyiségeket, helyiségcsoportokat helyezzünk el.

Ezek:

• az alsó szint funkciójába belekap­csoljuk-e a felette levő szintet vagy sem;
• a lakás előteréből vagy közlekedő­jéből indítjuk-e a felette levő szint lépcsőjét;
• osztott szintes (eltolt szintes) lesz-e az épület;
• készül-e galéria a lakás fő helyisé­gében.

Az előző kérdésre a válasz általában már tervezés előtt adott, van, aki galériás nappalit, de van, aki csoda­szép íves lépcsőt képzel a nappalijá­ba. A különleges megoldások által életre hívott esztétikai megjelenés mellett számolni kell bizonyos hát­rányokkal is, a mozgalmas, és nem utolsósorban egyáltalán nem csen­des végeredmény miatt.

Egykarú, egyenes vonalú lépcső csak lakáson belül építhető, és az is max. 3,00 m szintkülönbséghez. Ne feledjük, ez is csak ott létesíthe­tő, ahol a lakóhelyiségek közül a nappali alul van (modellfotó).

Kétkarú, egyenes vonalú lépcső, lakásoknál bárhol alkalmazható, még társasházak lakásainak megközelítésére is. Ezeknél egy karma­gasság max. 1,5 m lehet, és a lép­csőfok legkisebb magassága 17,6 cm alatt kell, hogy legyen (modellfotó).

Ha azt akarjuk, hogy lakásunk a rendszereiből adódóan legyen csen­des, akkor a felső szintre vezető lép­csőt a bejárat közelében, az előszo­bában, esetleg a szélfogóban vagy annak közvetlen közelségében, kap­csoltan kell elhelyezni. Ennek óriási előnye van továbbá az együtt élő ge­nerációk szempontjából, ugyanis az éjjel érkező családtagok nem zavar­ják a más pihenni térteket. A zaj­mentes forgalom tekintetében a lépcső anyagán és rendszerén is sok múlik, amiről majd a megfelelő részekben lesz szó.

Az építésztársadalom fele szerint a lépcsőt a lakáson belül centrálisán kell elhelyezni. Ez ugyan szép, de nem minden esetben teljesülnek az előzőekben elmondottak, bár két­ségtelen előny, hogy a lépcső felső szinti érkezőpontja közel van a felső tér súlyponti teréhez, alul pedig a lakásbejárat közeléből indul. Ha ra­gaszkodunk a csodaszép beltéri lép­csőhöz, amely a lakás fő attrakciója, akkor annak olyannak kell lennie, hogy minden hátrányért kárpótol­jon a látvány. Ehhez azonban óriási építészeti, főként térépítészeti ta­pasztalatokkal rendelkező szakem­bert kell bevonnunk a tervezésbe és a megvalósításba egyaránt.

Beltéri lépcsők esetleges galériás kapcsolásánál gondolni kell a követ­kezőkre:

• hogyan fogjuk fűteni az alsó (indí­tó) teret;
• kialakulhat-e nem kívánt és nem szabályozható huzat;
• a kapcsolt lépcső látványa lentről felfelé és fentről lefelé;
• a lakótér többlet porképződése;
• a túlzott nyitottság nem zavarja-e nyugalmukat;
• a nappaliban elhelyezett kandalló működés és/vagy funkció szempontjából mennyire elválasztható vagy éppen kapcsolható stb.

A felvetett problémák többfélekép­pen megoldhatók, szóba jöhet a padlófűtés, esetleg kiegészítő fűtő­testek, a nem kívánt huzat kiküsz­öbölhető az átellenes szellőztetés tö­kéletes szabályozásával és így tovább. A lakótérben elhelyezett lépcső vi­szont csak akkor lehet intim, ha tö­mör a lépcsőkar és a korlátmező az egész szakaszon. Áttört változat ese­tén az ott közlekedő háziasszony az otthoni köpenyében nem feltétlenül előnyös a nappaliban ülő vendég számára. Viszont a fentről lefelé irányuló látvány is sokak számára zava­ró, még szűk családi körben is.

Az ábráinkon bemutatott néhány lakás, illetve lakóépület jó példa ar­ra, hogy hogyan, hol és mikor, mi­lyen lépcsőt építsünk és helyezzünk el. A lakások lakótereinek megfele­lő megközelíthetősége érdekében a közlekedési folyosókat szabadon kell hagyni, a következők szerint.

Ezek:

• a töréspontokon (fordulókon) meg­felelő űrszelvényt kell biztosítani;
• a közlekedési űrszelvényt szaba­don kell hagyni, és abba még bú­torzat ajtaja sem nyílhat bele;
• a mobil bútorokat a közlekedési vonalon kívülre kell helyezni, 30-50 cm rátartással.

Egyenes lépcsőfokú, kis helyigé­nyű falépcső a hétvégi ház galériá­jára felvezetve, egyoldali korláttal.

Tetőtér-beépítéses családi lakóház favázas, húzott karú „pofafal” lép­csőkorláttal. Példaértéke az egyszerű kivitel, könnyedség, a lép­csőn keresztüli tér és a mögötte lévő előszoba természetes megvilágításának lehetősége.

Faanyagú csigalépcső szőnyegbe­téttel ragasztott járófelülettel. A lép­cső különlegessége a míves kimunkálás, az esztétikai érték és a lényeg, a helykitöltő szerep a bel­sőépítészetben, a galéria és járóhíd hármasának kapcsolatában.

A high-tech építészeti és belsőépí­tészeti megnyilvánulása belső lép­csőnél egyre sűrűbben fordul elő. A képek sora által bemutatott belső lépcső egy berendezésre váró la­kás nappalijának terében van, két végpontos alátámasztással. A tört karú lépcső acélprofil váza egy sta­bil alapba és fogadó födémbe van lehorgonyozva. A korlátmező egy, a lépcsőfok többrétű (ragasztott) üvegből készült (Stadler példa).

Fém tartóoszlopa csigalépcső abszolút plexielemekből. A lépcső­fokokat 50 mm-es táblákból lézervágóval szabták (meg­munkálták és polírozták). A korlátmező rézcső fogódzóhoz, illetve korlátoszlophoz van kapcsol­va, ami 8 mm-es plexilemezből ké­szült sarus és egypontos kapcso­lással. Ez egy társasházi lakás lépcsője, mely az épület legfelső két szintjét, a nappalit a galériával köti össze.

Legújabb kori épület modern belsőjéhez és a házhoz stílusában kapcsolódó törtkarú belső lépcső. A vasbeton vázhoz kapcsolt elegáns és légies, párhuzamos vonalvezetésű korlát jó átmenet az alsó szint és a fogadó galéria között.