• fűtés

Járdafűtési megoldások, gépkocsifelhajtó fűtése

Épületek körüli járdák, főként lejtős terepek gépkocsifelhajtóit szokás valamely téli fűtőalkalmatossággal ellátni. Sokak bosszúságára a hegyi és sík terepek alsóbb szinti kapcsolatát va­lamely csúszásmentes burkolattal ellátva építették évekkel, sőt évtize­dekkel ezelőtt. Sajnos az év egy-két hónapjában annak használata kö­rülményes, sőt napokig szinte lehe­tetlen a reáfagyott csapadék miatt.

Az utóbbi években a lejtős lehajtó­kat, de még a sík járófelületeket is – kültéren – valamely felületi fűtéssel látják el. A felületi, vagyis járdafűtés két változata ismert és alkalmazott: egyik az elektromos fűtőszálpaplan, másik a padlófűtéshez hasonló fo­lyadékos csőregiszter beépítése. Mindkét alternatíva jó, de igen költ­séges. Költséget egyszer a megvaló­sításkor, majd a téli üzemidőben va­ló használatkor kell értenünk.

A járdafűtésnél mindkét alterna­tíva esetén fontos az automatizálás, mert nagyon drága lenne a folyto­nos üzemmód megfizetése késő ősz­től tavaszig. Tapasztalat, hogy nálunk a járda­fűtési órák száma egy-két száz kö­zötti a téli szezonban. Ugyanis a fagypont feletti időben már nem kell fűteni. A fagypont alatti hőmér­sékletnél a hó, az ónos eső és a pá­rakicsapódás az, ami veszélyes. Erre vannak érzékelő-, illetve észlelőautomatikák, melyek patronszerű fejei a járda felületét diagnosztizálják va­gyis érzékelik, és továbbítják a prog­ramot a vezérlőegységhez.

Gépkocsifelhajtó fűtése a) metszet; b) alaprajz; 1 fűtőaljzat mint burko­lat; 2 rovátkolt felület; 3 fűtőspirál; 4 előremenő vezeték; 5 visszatérő vezeték; 6 támaszdilatáció; 7 oldal­dilatáció; 8 acélháló; 9 hőszigete­lés; 10 kavicságy; 11 támaszbeton; 12 csapadékcsatorna; 13 támfal; 14 védőcső a dilatációban; 15 épü­let; 16 garázskapu; 17 korlát.

Elektromos fűtés

A göngyölítetten szállított paplan­szerű fűtőkábel egy- vagy kétrétű üvegszövetre van kasírozva, melyet a fűtendő járdafelület rétegébe, az azt hordozó hőszigetelőre kiterítve építik be. A próbafűtés után készül el a monolitikus betonréteg, mely biztosítja az egyenletes hőleadáson túl a mechanikai védelmet és magát a járófelület teherhordozó aljzatát.

A nálunk alkalmazott DEVIMAT fűtőszőnyeg félméteres szélességgel és 100 W/m² teljesítménnyel szá­molható. A szőnyegek hossza 2, 3, 4, 6 és 8 m, gyárilag vannak előké­szítve a beépítési szükséglethez. A kültéri burkolatoknál és egyéb vonalmenti fűtésre, mint például a ferde gépkocsifelhajtók, a tolókapuk alsó sínéinél a DEVIFLEX fűtő­kábel a legalkalmasabb, mely kábel­ből kapusín alatt egy, a felhajtóknál keréksávonként megduplázva ele­gendő. Ezek teljesítménye 18-20 W/m. A kábel hossza 7, 15, 22, 29, 37 és 44 m. Ezt a fűtőkábelt egyéb­ként az épületek ereszcsatornáinál, attikáknál és vápáknál szokás még alkalmazni.

Elektromos rendszer lécvázhoz kapcsolt fűtőkábelei a) egyenes, dilatált táblás; b) egyenes, osztott táblás; c) tört kéttáblás; d) egye­nes, egytáblás mezőbe szerelve.

Folyadékos fűtés

A folyadékos hőhordozójú járdafű­tés szinte teljességgel azonos a már ismert padlófűtési rendszerrel. Működésénél a rendszer csöveit tiszta vízzel még próbaüzemre is tilos feltölteni. Ugyanis a téli alacsony hő­mérsékletnél üzemidőn kívül a re­giszter szétfagyna. Fontos, hogy a csőregiszter fűtéshőszállítója vala­mely fagyálló folyadék (lásd a gépko­csik hűtőjét) legyen, ezek télen ellen­állnak az eltérő hőmérsékleti viszonyoknak, és nem drágák.

A jár­dafűtési csőrendszert direkt fűtőka­zánról üzemeltetni semmiképp sem tanácsos, csakis hőcserélőn keresztü­li üzemmódban tervezzük meg magunknak. Az önálló rendszert automatikával párhuzamban kap­csolhatjuk a járdához tartozó épületéhez anélkül, hogy különleges tech­nikai felkészültséget igényelne. Lényeges azonban a függőségi prog­ram, mellyel üzemeltethetjük, hogy télen (pl. hajnalban), a zúzmarakép­ződés fázisában, mikor a kazán nem üzemel, az egyébként kívánt járdafű­tés beindítható legyen.

Folyadékos járdafűtésnél ugyan­úgy szükséges az alsó hőszigetelés, de itt csakis zártcellás táblás polisz­tirol jöhet számításba, mely egyéb­ként a magasabb terhelhetőségek­nek is megfelel. Lényeges a tábladilatáció; szemben a beltéri padlófűtéssel, itt gondosabban kell azt megtervezni, mert a hőmérsék­leti ciklusok szélső értékei a -20 °C-tól a +40 és +50 °C között változhatnak, nagy a térfogatváltozás mozgása, tehát a táblaméret sem le­het 4,0 m-nél magasabb bármely irányban, de jó, ha a táblaméret 10-14 m²-nél nem nagyobb. A dila­táción átvezető csőrendszert védő­csőbe bújtatottan kell védeni a moz­gási ciklusok eltérő feszültségi következményeitől.

Fűtőcső elhelyezése nyitott gép­kocsibeálló burkolatában.

Elektromos járda fűtés helyszíni táblaszerelésű kábelfelfűzéssel a) met­szet; b) nézetrajz; 1 fűtőkábel; 2 táblásító vázszerkezet; 3 fűtőaljzat; 4 flex burkolati ragasztás rétege; 5 já­rófelület (burkolat); 6 fólia; 7 hőszi­getelés; 8 a járda alépítménye.

Járdafűtési áramkör melegvizes rendszere és építészeti alaprajza 1 járda, burkolat; 2 fűtőaljzat; 3 acélháló; 4 fűtő csőrendszer (áramkör); 5 tágulási dilatáció; 6 keresztdilatáció; 7 dilatációhe­lyettesítés bordáscsővel; 8 előre­menő vezeték; 9 hőszigetelés-szé­lesítés a külön csőrendszerhez; 10 hidrofób perlit; 11 külön fűtési áramkör vezetéke; 12 homokréteg; 13 kavicságy; 14 épület.

1 öntött aszfalt (vagy műkő) burkolat; 2 aljzat; 3 fűtőcső; 4 kapocs (villa); 5 célháló (15/15); 6 rugalmas fugakitöltés; 7 oldaldilatáció (polisztirol); 8 hőszigetelés; 9 hőszigetelés-szélesítés a külön csőrendszerhez; 10 hidrofób perlit; 11 külön fűtési áramkör vezetéke; 12 homokréteg; 13 kavicságy; 14 épület.

Járdafűtés szegélyrészlete 1 ele­mes burkolat; 2 ragasztóréteg; 3 tömör fugázás; 4 rugalmas (és vízzáró) fugázás; 5 szegősor; 6 acélháló; 7 műanyag villa; 8 fűtő­cső; 9 fűtőaljzat; 10 támaszdilatá­ció; 11 hőszigetelés; 12 fólia (?); 13 homokterítés; 14 kavicságyazat; 15 szegőalap; 16 kert.

A járdafűtés elvi felépítése

A járdafűtés rétegfelépítése fentről lefelé:

• használati burkolat;
• ágyazóréteg;
• hordozóaljzat, amely egyben a fűtési radiátor szerepét is betölti;
• hordozóaljzatba épített fűtőhá­lózat, a fűtési rendszer áramköre;
• fűtési rendszert hordozó rácso­zat, hordozóváz stb.;
• védőfólia;
• hőszigetelések;
• alsó hordozórétegek, alépítmé­nyek;
• támasztók, peremszegők, kap­csolódó műtárgyak.

Burkolati anyagként a teljes évszak­ban jól funkcionáló anyagot kell vá­lasztani. A használati értéket elsősor­ban a csúszási ellenállás, a kopási érték, az esztétikai igények (ez lehet első szempont is) befolyásolja. A gya­korlatban első helyen van a beton­burkolat, amelyen már nincs külön burkolat- (és ragasztó) réteg, hanem maga a hordozóaljzat felülete kap az esztétikai értékeknek megfelelő struktúrát, és látják el csúszásgátló felületi eldolgozással. Ezt követik az aszfaltok, főleg közterületeken, ahol azok felületükben megegyeznek a többi járdafelülettel. Esztétikailag kedvezőbbek a be­tonanyagú vékony lapok (pl. BRA­MAC lap) és a máz nélküli kerámialap-termékek.

A hordozó betonréteg és a burko­lat együttes vastagsága:

• normál esetben a 10-12 cm;
• tömeges forgalomnál se haladja meg a 12-15 cm-t (a hőközlés megfelelő intenzitása és a felületi hőeloszlás érdekében). A fűtési ve­zetékek távolsága a rétegvastagság 2-3-szorosa lehet.

A fűtőaljzat anyaga kültéren csak normál beton lehet (C 12-től C 20 minőségig). Esztrich kültéren nem használható, épületfizikai és -kémi­ai problémák miatt. A megfelelő minőségű betonréteg a tömörségé­nek és az ennek folytán kialakuló jó hővezető képességének köszönhe­tően egyenletesen osztja el a leadni kívánt hőt a burkolat felület síkja fe­lé, ül. fölé.

A betonba ágyazott fűtőrendszert a réteg alsó harmadában kell elhe­lyezni (a tökéletesebb hőleadás ér­dekében), főként a műanyagcsöves és melegvizes rendszereknél. Fontos szempont, hogy le- és felhajtóknál a gépkocsi forgalmi űrszelvénye alatt lehetőleg egy teljes táblamező be­tonburkolat legyen, mert a ferde sík dilatálása nehézkes, és a táblák vé­gül egymásnak támaszkodnának, ez­által az alsó dilatációs mező tágulási lehetősége gyakorlatilag eltűnik, ami sok problémát von maga után.

Járdafűtés dilatációja 1 elemes burkolat; 2 ágyazó- réteg; 3 tömör fuga; 4 rugalmas fugakitöltés; 5 dilatáció; 6 fűtőaljzat; 7 fűtőcső; 8 dilatációhelyettesítő védőcső; 9 hőszigetelés; 10 homokterítés; 11 kavicságy.