• tető

Tető feletti ablakok, síkablakok

A házak ablakai és azok milyensége elégítik ki az épület stílusigényét, és az ablak mögött levő tér benapozási és természetes megvilágítási szere­pét is betöltik. Míg ezek évszázados hagyományokat követnek, addig a tetőn a síkban történő és a tető feletti ablakozást már az utolsó né­hány évtized szükségletei tették azzá, ami. A tetőtéri ablakok sokfé­leségéhez természetesen a padláste­rek hasznosításának sokszínűsége vezetett. Benapozási, használható­sági és gazdaságossági okok miatt ma már kevésbé készítenek kiemelt ablakokat, aminek az az oka, hogy a széles körben ismertté vált tetősík­ablakok bevilágítási szempontból kedvezőek, és vannak esetek, ami­kor másféle ablak szóba sem jöhet.

Tető feletti ablakozásnál legegysze­rűbb a nyeregtetős formátumú oldal­tető, ezek műszaki megoldása egyál­talán nem problémás, és míg hőtechnikailag sem túlzott vagy pa­zarló, addig a külső megjelenés egy­általán nem hivalkodó. A lemetszett vagy kontyolt tetőfelépítmény műsza­ki megoldása többletmunkát igényel.

Ívelt záradékú tető feletti ablakozás. Ezeknél a legegyszerűbbet és a geo­metriailag legtökéletesebbet a nádfe­déssel és a természetes palával lehet elkészíteni. A normál cserépből csak akkor lehet egyenletes sorvezetést az ívelt részen kialakítani, ha azokat oldal­irányú soreltolással meg tudjuk oldani. Erre csakis a ferde sátortetőzet az alkal­mas, ahol a sorvesztés a ferde kúpozás alatt történik. Szép felületet lehet még kialakítani hódfarkú cserépnél is, de az óriási tetőfedői szakértelmet igényel.

A tetőablakok és tetősíkból ki­emelt tetőfelépítmények formale­hetőségei óriásiak. Az új technikai megoldásoknak köszönhetően egész sor különleges megoldás létezik, például készülnek oldalra gördíthető, felfelé gördülő, nyitható üvegtetők és tetőablakok egyaránt. Nyugat-Európában a nagy „készház”-programhoz magát a kiemelt tetőfelépítmény-elemet is előre gyártják, és egyben helyezik be az épület tetőzetén kihagyott nyílásba.

A tetőterekben, padlásterekben kialakított lakás bővítésének vagy új lakásoknak, esetleg közcélú helyisé­geknek a megvalósítási – fajlagos – költsége általában feleannyi, mint egy normál szint építési költsége. A kész magastetőknél adott a pad­lás, a padlástér beépítésével pedig az egyéb épületszerkezetek, például a falak, a mennyezetek és az alapok elrendezése alig, vagy egyáltalán nem változik.

A tetősík feletti íves felső záradékú oldalszárny jellegű épülettömeg erősen megváltoztatja a ház karak­terét és látványértékét.

Elmondhatjuk tehát, hogy a pad­lásteret mindenképpen megéri hasznosítani. A padlástér-beépítés készülhet az épület szerkezeti rend­szerének megfelelően vagy könnyű­szerkezetes technikával, a ház építé­sével egy időben, de bármikor utólag is. Természetesen a padlás­tér-beépítéseknél is biztosítani kell – jobb hatásfokkal – a benapozást. A kellő benapozáshoz igen célszerű­en használhatók a fekvő, ún. tető­síkablakok.

Egyszerűen „letisztult” épületkarak­tert annál egyszerűbben egészíti ki az ívelt záradékú oldaltető, kap­csolt erkéllyel.

Kétszintes lakóépületek felső pad­lásterének hasznosítása, melyeknél az oldalirányú benapozás nagyobb hányadát függőleges homlokzati ablakokkal oldják meg. Ezek lát­ványértéke az esetek többségében ugyan nagyobb, de a megvalósítási és a későbbi üzemköltségek az át­lagostól eltérőek – sok esetben a pénztárca terhére -, túlzóak is le­hetnek.

Ablak a tetőn, síkablakok

Természetesen a padlástér-beépíté­seknél is biztosítani kell a megfelelő hatásfokú benapozást. Ehhez cél­szerűen használhatók a fekvő, ún. tetősíkablakok.

A tetősíkablakokat a tetőfelüle­ten, a tetőszerkezettel összeépítve kell elhelyezni úgy, hogy illeszked­jenek az épület homlokzatához, nyílászáró raszteréhez. Ne rontsák az épület megjelenését és a mögöt­tük levő helyiségek hasznosítható­ságát. Egyszerűségük mellett sokol­dalúságukat tanúsítja, hogy a világ bármely táján igen népszerűek. Hazai felmérésekből is kitűnik, hogy amíg húsz évvel ezelőtt 100 lakóházból max. 1-2 készült tető­síkablakokkal, napjainkban az összes épülő ház 2/3 része ilyen. Az új épületek kb. 90%-a padlástér-beépítéses, és kb. minden tízedik padlástéri ablak tetősíkablak.

Tetősíkablakok

A tetősíkba helyezhető ablakok kö­zül a hazai gyártású VELUX GZL, GGL és GPL alaptípusok vannak kereskedelmi forgalomban, vala­mint a GGL elektromos változata. Az anyacég külföldön gyárt elté­rő rendszerű, alakú és funkciójú ab­lakokat is, amelyek még nem igazán jelentek meg az itthoni piacon.

A jelenleg kapható tetősíkabla­kok jellemzői a következők:

• a tok- és szárny keretet I. osztá­lyú, rétegragasztott borovi fenyő­ből, impregnált, színtelen kivitelben gyártják;
• hőszigetelő üvegezéssel (2 ré­teg 4 mm vastag úsztatott üveg kö­zött argongáz kitöltés)
• a bölcsővasalat kialakítása le­hetővé teszi a szárny teljes körbe­fordítását, a rögzítőreteszekkel a szárny tisztító- vagy szellőzőállás­ban rögzíthető,
• az eloxált felületű alumínium kilincs a vele összeépített zárszer­kezetet működteti, amely vagyonvédelmi szempontból tökéletes; a zárás biztonságát a szárny- és tok­keretbe épített rögzítőretesz bizto­sítja, melynek eltérő beállításával a billenőszárny szellőzőállásba hoz­ható.

A tetősíkablakok mögötti tetőtér­helyiségek benapozása a homlokza­ti ablakokkal ellátott helyiségekéhez képest legalább 10-20%-kal jobb. Érdekességként megemlítjük, hogy vannak országok, ahol tetősíkab­lakok beépítése esetén bizonyos tető­hajlásszögnél a benapozásra előírt norma 20%-kal csökkenthető.

A tetőablakok beépítéséhez a tető héjalásának megfelelő EDW és EDS jelű burkolókeret ill. -keretek szük­ségesek, melyek vízhatlan csatlako­zást biztosítanak a tetőfedéshez. A burkolókeret védelmet nyújt a csapadék, valamint a madarak és a rovarok ellen is. Az alsó elem a tetőhéjalásra takar, az oldalsó elemet pedig a héjalás alatt kell elhelyezni úgy, hogy a felső keretrész a fölötte levő tetőfelület csapadékvizét két ol­dalra vezesse el, továbbítva azt a tető felületére.

GZL típusú VELUX tetőtéri ablak középső tengely körül forduló szárnnyal, felső nyílószerkezettel és a szárnyba épített résszellőzővel 15-90 fok közötti hajlásszögű te­tőkhöz. Hőszigetelő képessége 1,5 W/m²K, hangszigetelő képes­sége 29 dB.

GGL típusú VELUX tetőtéri ablak középtengely körül forduló szárnnyal, kétfunkciós nyitószerkezettel, mely működteti az ablakot és az ablakszárnyba épített szellőzőnyí­lást a zárt állapotban történő szellőztetéshez, 15-90 fok közötti haj­lásszögű tetőkhöz. Hőszigetelő képessége 1,5 W/m²K, hangszigetelő képessége 32 dB.

Sorolt ablakok esetén néhány év­vel ezelőtt még egyedi bádogos ­szerkezetet kellett készíteni, amelynek több hátránya is volt, például az esztétikai összhang hiánya, a vízszi­getelés tökéletlensége, de felmerül­tek egyéb problémák is. Mindez szerencsére már a múlté, mivel a VELUX cég bevezette a komplett, ún. „KOMBI” burkolókeretet.

A KOMBI burkolókeretekkel a GZL-ablaktípus többirányú sorolással, míg a GGL és a GPL külön-kü­lön, valamint kombináltan is össze­építhető. Az ablaktípusok egymás mellé sorolásánál a keretek közötti minimális távolság 100 mm lehet. A leggyakoribb a 120 mm – mely a 7,5 cm-es szarufavastagság plusz 2-3 cm-éből adódik -, de lehet 140 vagy 160 mm is.

Az egymás fölé elhelyezett abla­kok toktávolsága 100 mm vagy 250 mm lehet. Redőny felszerelése esetén egymás fölé csak 250 mm-es távolsággal helyezhetők be ablakok. A felső, 10 cm széles csatorna mint vízgyűjtő 40-50 m² tetőfelület vizét képes levezetni. Az egymás fölötti soroláshoz keresztbordák beépítése nem szükséges. A burkolókeret alá­támasztásához azonban vízszintes lécezésre van szükség – ez a cserép­léc és az ellenléc magasságát hiva­tott pótolni.

A tetősíkablakok beépítéséhez részletes tervek szükségesek. Lénye­ges és elsődleges szempont a szaru­faközök méreteinek meghatározása. A szarufák között a szükséges belső méretet a belső burkolat határozza meg. Akkor ideális a szarufaköz mé­rete, ha egyenlő az ablakok szélessé­gével + 40-60 mm. Ennél nagyobb szarufakiosztás esetén szűkíteni kell a szarufaközt. Kisebb eltérés esetén a szarufa szélesíthető meg rászegezett deszkával, nagyobb eltérés ese­tén kiváltó bordák, majd ezekre tá­maszkodó csonka szarufa elhelyezé­se válhat szükségessé.

Sorolt ablakok esetén a mérettű­rés legfeljebb 1-1 cm lehet a szaru­fák kiosztásakor. A sorolásnál a szarufák tengelytávolsága az ablak szélessége + szarufaszélesség + 4-6 cm. Ha a szarufakiosztás során nincs elegendő távolság az ablak be­építéséhez, szarufakiváltást kell al­kalmazni. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a kiváltó bordák olyan távolságra kerüljenek az ablak alsó és felső tokjától, hogy lehetsé­ges legyen az alul függőleges, felül vízszintes belső burkolat kialakítása. A pontos távolságot a tetőhajlás fi­gyelembevételével lehet kiszámíta­ni. Ebbe a hálóba helyezhetők be az ablakkeretek, majd a megfelelő bur­kolókeretek. Az elhelyezést vagy be­építést alulról kell kezdeni.

GPL típusú VELUX tetőtéri ablak az ablakszárnyba beépített kétfunkciós nyitószerkezettel, mely működteti az ablakot és az ablakszárnyba épí­tett szellőzőnyílást a zárt állapotban történő szellőztetéshez, 20-55 fok közötti hajlásszögű tetőkhöz. Hőszi­getelő képessége 1,5 W/m²K, hangszigetelő képessége 32 dB. A szárny az alsó kilincs segítségé­vel 180°-os szögben átfordítható, az alsó nyitószerkezettel a felső ten­gely mentén 45°-os szögig nyitható.

INTEGRA-GGL típusú VELUX tető­téri ablak; a GGL típusú ablak elek­tromosan működtethető változata.

EDW típusú burkolókeret egy ablak beépítéséhez, profilos tetőfedő anyaghoz. A tetőfedő anyag magas­sága – profillal – max. 120 mm lehet.

EDS típusú burkolókeret egy ablak beépítéséhez, sík tetőfedő anyag­hoz. A tetőfedő anyag vastagsága max. 8 mm lehet.

GVT típusú VELUX – oldalt nyíló szárnyú – tetőkibúvó 20-65°-os haj­lásszögű tetőkhöz.

VLT típusú VELUX – felnyíló szárnyú – tetőkibúvó 15-60°-os hajlásszögű tetőkhöz

Tetőablak beépítése EDS-ablakkerettel sík palafedéshez 1 VELUX tetőablak; 2 alsó burkoló­elem; 3 oldalelem; 4 felső vízterelő elem; 5 vízelvezető csatorna; 6 alá­tétfólia; 7 hőszigetelés; 8 alátét­fólia; 9 tetőlécezés és palafedés; 10 légrés.

A VELUX tetőablakok egyesével és csoportosan is beépíthetők a tető síkjába az épület vagy a tető karak­terének megzavarása nélkül a) egy sorban: egyenként, ikresen, három vagy annál több elemből, b) két sorban: párban, négyesével, hat vagy annál több ablakelem egymáshoz sorolásával.

VELUX ablak beépítése EDW-jelű burkolókerettel hullámos profilú cserépfedéshez 1 tetőablak; 2 burkolókeret alsó alumíniumlemez-gallérral; 3 oldal­keret; 4 felső vízterelő elem; 5 cse­rép alátét; 6 vízelvezető csatorna; 7 szivacssáv; 8 felső lezárószivacs; 9 kiegészítő tetőfóliacsík; 10 alátét­fólia; 11 cserépfedés; 12 légrés.

Tetőtéri benapozás hatékonyságá­nak szemléltető ábrázolása háló­szoba esetén. Ugyanazon helyiség­területnél a fényerősség arányok: 3 ablakos 100%; 2 ablakos 60% *1 ablakos 27% * Becsült értékek (VELUX példa).

Napfényigényes lakóhelyiség eseté­ben (is) a benapozás erőssége nem az ablakok számának arányában nö­vekszik, hanem annál nagyobb mér­tékben. Ugyanazon helyiségterület­nél a fényerősség arányok: 4 ablakos 100% 2 ablakos 44% * 1 ablakos 20% Becsült értékek (VELUX példa).

Tetősíkablakok szerelése

A tetősíkablakok szerelése előtt vé­gig kell gondolni a következőket, és az ablak beépítését a leírtak szerint kell elvégezni.

Ezek:

• Kiválasztjuk a tetőhéjalásnak megfelelő típusú burkolókeretet és tetőablakot.
• Ellenőrizzük a tető szaruzatát.
• Ha a szarufák köze és az ablak mérete nem összeegyeztethető, szükséges a szarufák közötti távol­ság módosítása. Rátétpallóval vagy gerendaelemekkel csökkenthető a táv, szélesebb ablak esetén szarufa­kiváltást kell alkalmazni.
• Ha a tetőablak terv szerinti he­lyén szarufa halad át, a szarufát ki kell váltani.
• Előkészítjük a tokkeretet.
• A szárnyat levesszük a tokról.
• A szerelővasakat a tok sarkain rögzítjük. Ez biztosítja, hogy az ab­lak a tető síkjába megfelelő helyre épüljön be. Ezt az ablak oldalán lé­vő piros vonal jelzi, mely a cserép­léccel kell, hogy egy magasságba ke­rüljön. Az ablakkeret négy sarkát sarokvassal kapcsoljuk a tetőszerkezethez. Az ablakok oldalirányú és egymás fölé sorolásánál a sarokvasak egymáshoz illesztésével biztosítható a 10 cm-es toktávolság.
• A rögzítővasakkal felszerelt ablakkeretet a már előre felszerelt szerelőlécre rögzítjük, melyet a te­tőfedő anyag felső szélétől 8 cm-re kell rögzíteni.
• Sorolásnál az elhelyezést a kö­zéprész felől kezdve haladjunk jobb ül. bal oldalra. A keretek közötti táv általában 12 cm, de 10, 14, 16 cm is lehet.
• Egymás fölé sorolásnál alulról felfelé haladva végezzük a művele­teket, 10 cm-es, redőny felszerelése esetén 25 cm-es keretközzel.
• A felhelyezett és zsinórral vo­nalba állított ablaknál a 4 rögzí­tővasat – mint talpat – a szarufához csavarozzuk úgy, hogy abban csava­rodás és a tokkeret átlóban 1 mm-nél nagyobb eltérés ne legyen. Ez a szárny behelyezése után ellenőriz­hető; a szárny és a tok közötti résnek párhuzamosnak kell lennie.
• A szárny belhelyezése után vé­gezzük el az ablak működési próbáját.
• Korrekció esetén nem szabad a szárnyat feszíteni, hanem csak a tokkeretet lehet a gyárilag biztosí­tott ékkel beállítani.

Egymás mellé sorolt VELUX tetőab­lakok beépítése 1 alátét-magasítás elhelyezése a keretek közé; 2 alsó keretelemek előkészítése és a lemeznyelvek hozzáhajlítása a sorolócsatorna eleméhez; 3 kezdő alsó elemek beépítése és rögzítése; 4 soroló­csatorna és az oldalsó szegőelem elhelyezése, rögzítése.

Egymás feletti VELUX tetőablakok összeépítése 1 alátétlécezet a burkolókeret ele­mének alátámasztására; 2 takaróle­mezek rögzítése; 3 burkolókeret közbenső és oldalsó elemeinek rögzítése; 4 takarólemezek rögzíté­se csavarozással.

A burkolókeretek felszerelése

A beépített tetőablak kereteit csatla­koztatni kell a héjaláshoz, majd el kell végezni a tetőrétegek, valamint az ablak körüli alátétfóliák „rendbe igazítását” is, hogy a rákerülő ned­vességet tökéletesen elvezesse.

A fel­ső vízelvezető csatornával a vizet az ablak melletti szarufaközhöz kell ve­zetni:

• az alsó burkolókerettel (vagy annak alumíniumlemez-gallérjával) takart nagy hullámú cseréprész hullámcsúcsait vágókoronggal vág­juk le;
• az alsó burkolókeret beépítése és lemezkapcsokkal való rögzítése után a redőzött alumíniumlemez­gallért gumikalapáccsal a hullám­mérethez alakítjuk;
• becsúsztatjuk az oldalsó szegőt, és lemezkapcsokkal a tetőhöz rög­zítjük;
• oldalirányú sorolásnál a szarufa feletti csatornaelemet előkészítjük és behelyezzük úgy, hogy a kezdő­elem kiálló „fül”-elemrészei ráhajt­hatok legyenek;
• egymás feletti sorolásnál az al­só három oldal kereteinek rögzítése után behelyezzük a fekvő csatorna­elemet, hogy a vizet teljes bizton­sággal elvezesse;
• elkészítjük a sorolt ablakok fel­ső lezárását;
• felhelyezzük a tetőablakok nyí­lószárnyait;
• elkészítjük a tetőfedés körül­dolgozását (figyelem: hullámos fe­dés esetén a tetőfedő elemeket oldalirányban 3-6 cm-es réssel kell a burkolókerethez képest elhelyezni, hogy a téli hóolvadék akadálytala­nul lecsúszhasson).

Nappali szoba a tetőtérben, ahol a belsőtér magasság az átlagosnál na­gyobb a „felfelémegvilágítás” körül­ményesebb. Ugyanazon helyiségte­rületnél a fényerősségarányok: 6 ablakos 100%; 3 ablakos 44%; 1 ablakos 14%.