Pincétől a padlásig

Tető feletti ablakok, síkablakok

A házak ablakai és azok milyensége elégítik ki az épület stílusigényét, és az ablak mögött levő tér benapozási és természetes megvilágítási szere­pét is betöltik. Míg ezek évszázados hagyományokat követnek, addig a tetőn a síkban történő és a tető feletti ablakozást már az utolsó né­hány évtized szükségletei tették azzá, ami. A tetőtéri ablakok sokfé­leségéhez természetesen a padláste­rek hasznosításának sokszínűsége vezetett. Benapozási, használható­sági és gazdaságossági okok miatt ma már kevésbé készítenek kiemelt ablakokat, aminek az az oka, hogy a széles körben ismertté vált tetősík­ablakok bevilágítási szempontból kedvezőek, és vannak esetek, ami­kor másféle ablak szóba sem jöhet.

Tető feletti ablakozásTető feletti ablakozásTető feletti ablakozás

Tető feletti ablakozásnál legegysze­rűbb a nyeregtetős formátumú oldal­tető, ezek műszaki megoldása egyál­talán nem problémás, és míg hőtechnikailag sem túlzott vagy pa­zarló, addig a külső megjelenés egy­általán nem hivalkodó. A lemetszett vagy kontyolt tetőfelépítmény műsza­ki megoldása többletmunkát igényel.

Ívelt záradékú tető feletti ablakozás

Ívelt záradékú tető feletti ablakozás. Ezeknél a legegyszerűbbet és a geo­metriailag legtökéletesebbet a nádfe­déssel és a természetes palával lehet elkészíteni. A normál cserépből csak akkor lehet egyenletes sorvezetést az ívelt részen kialakítani, ha azokat oldal­irányú soreltolással meg tudjuk oldani. Erre csakis a ferde sátortetőzet az alkal­mas, ahol a sorvesztés a ferde kúpozás alatt történik. Szép felületet lehet még kialakítani hódfarkú cserépnél is, de az óriási tetőfedői szakértelmet igényel.

A tetőablakok és tetősíkból ki­emelt tetőfelépítmények formale­hetőségei óriásiak. Az új technikai megoldásoknak köszönhetően egész sor különleges megoldás létezik, például készülnek oldalra gördíthető, felfelé gördülő, nyitható üvegtetők és tetőablakok egyaránt. Nyugat-Európában a nagy „készház”-programhoz magát a kiemelt tetőfelépítmény-elemet is előre gyártják, és egyben helyezik be az épület tetőzetén kihagyott nyílásba.

A tetőterekben, padlásterekben kialakított lakás bővítésének vagy új lakásoknak, esetleg közcélú helyisé­geknek a megvalósítási – fajlagos – költsége általában feleannyi, mint egy normál szint építési költsége. A kész magastetőknél adott a pad­lás, a padlástér beépítésével pedig az egyéb épületszerkezetek, például a falak, a mennyezetek és az alapok elrendezése alig, vagy egyáltalán nem változik.

A tetősík feletti íves felső záradékú oldalszárny

A tetősík feletti íves felső záradékú oldalszárny jellegű épülettömeg erősen megváltoztatja a ház karak­terét és látványértékét.

Elmondhatjuk tehát, hogy a pad­lásteret mindenképpen megéri hasznosítani. A padlástér-beépítés készülhet az épület szerkezeti rend­szerének megfelelően vagy könnyű­szerkezetes technikával, a ház építé­sével egy időben, de bármikor utólag is. Természetesen a padlás­tér-beépítéseknél is biztosítani kell – jobb hatásfokkal – a benapozást. A kellő benapozáshoz igen célszerű­en használhatók a fekvő, ún. tető­síkablakok.

Egyszerűen „letisztult” épületkarak­tert

Egyszerűen „letisztult” épületkarak­tert annál egyszerűbben egészíti ki az ívelt záradékú oldaltető, kap­csolt erkéllyel.

Kétszintes lakóépületek felső pad­lásterének hasznosítása

Kétszintes lakóépületek felső pad­lásterének hasznosítása, melyeknél az oldalirányú benapozás nagyobb hányadát függőleges homlokzati ablakokkal oldják meg. Ezek lát­ványértéke az esetek többségében ugyan nagyobb, de a megvalósítási és a későbbi üzemköltségek az át­lagostól eltérőek – sok esetben a pénztárca terhére -, túlzóak is le­hetnek.

Ablak a tetőn, síkablakok

Természetesen a padlástér-beépíté­seknél is biztosítani kell a megfelelő hatásfokú benapozást. Ehhez cél­szerűen használhatók a fekvő, ún. tetősíkablakok.

A tetősíkablakokat a tetőfelüle­ten, a tetőszerkezettel összeépítve kell elhelyezni úgy, hogy illeszked­jenek az épület homlokzatához, nyílászáró raszteréhez. Ne rontsák az épület megjelenését és a mögöt­tük levő helyiségek hasznosítható­ságát. Egyszerűségük mellett sokol­dalúságukat tanúsítja, hogy a világ bármely táján igen népszerűek. Hazai felmérésekből is kitűnik, hogy amíg húsz évvel ezelőtt 100 lakóházból max. 1-2 készült tető­síkablakokkal, napjainkban az összes épülő ház 2/3 része ilyen. Az új épületek kb. 90%-a padlástér-beépítéses, és kb. minden tízedik padlástéri ablak tetősíkablak.

Tetősíkablakok

A tetősíkba helyezhető ablakok kö­zül a hazai gyártású VELUX GZL, GGL és GPL alaptípusok vannak kereskedelmi forgalomban, vala­mint a GGL elektromos változata. Az anyacég külföldön gyárt elté­rő rendszerű, alakú és funkciójú ab­lakokat is, amelyek még nem igazán jelentek meg az itthoni piacon.

A jelenleg kapható tetősíkabla­kok jellemzői a következők:

  • a tok- és szárny keretet I. osztá­lyú, rétegragasztott borovi fenyő­ből, impregnált, színtelen kivitelben gyártják;
  • hőszigetelő üvegezéssel (2 ré­teg 4 mm vastag úsztatott üveg kö­zött argongáz kitöltés)
  • a bölcsővasalat kialakítása le­hetővé teszi a szárny teljes körbe­fordítását, a rögzítőreteszekkel a szárny tisztító- vagy szellőzőállás­ban rögzíthető,
  • az eloxált felületű alumínium kilincs a vele összeépített zárszer­kezetet működteti, amely vagyonvédelmi szempontból tökéletes; a zárás biztonságát a szárny- és tok­keretbe épített rögzítőretesz bizto­sítja, melynek eltérő beállításával a billenőszárny szellőzőállásba hoz­ható.

A tetősíkablakok mögötti tetőtér­helyiségek benapozása a homlokza­ti ablakokkal ellátott helyiségekéhez képest legalább 10-20%-kal jobb. Érdekességként megemlítjük, hogy vannak országok, ahol tetősíkab­lakok beépítése esetén bizonyos tető­hajlásszögnél a benapozásra előírt norma 20%-kal csökkenthető.

A tetőablakok beépítéséhez a tető héjalásának megfelelő EDW és EDS jelű burkolókeret ill. -keretek szük­ségesek, melyek vízhatlan csatlako­zást biztosítanak a tetőfedéshez. A burkolókeret védelmet nyújt a csapadék, valamint a madarak és a rovarok ellen is. Az alsó elem a tetőhéjalásra takar, az oldalsó elemet pedig a héjalás alatt kell elhelyezni úgy, hogy a felső keretrész a fölötte levő tetőfelület csapadékvizét két ol­dalra vezesse el, továbbítva azt a tető felületére.

GZL típusú VELUX tetőtéri ablak

GZL típusú VELUX tetőtéri ablak középső tengely körül forduló szárnnyal, felső nyílószerkezettel és a szárnyba épített résszellőzővel 15-90 fok közötti hajlásszögű te­tőkhöz. Hőszigetelő képessége 1,5 W/m2K, hangszigetelő képes­sége 29 dB.

GGL típusú VELUX tetőtéri ablak középtengely körül forduló szárnnyal

GGL típusú VELUX tetőtéri ablak középtengely körül forduló szárnnyal, kétfunkciós nyitószerkezettel, mely működteti az ablakot és az ablakszárnyba épített szellőzőnyí­lást a zárt állapotban történő szellőztetéshez, 15-90 fok közötti haj­lásszögű tetőkhöz. Hőszigetelő képessége 1,5 W/m2K, hangszigetelő képessége 32 dB.

Sorolt ablakok esetén néhány év­vel ezelőtt még egyedi bádogos ­szerkezetet kellett készíteni, amelynek több hátránya is volt, például az esztétikai összhang hiánya, a vízszi­getelés tökéletlensége, de felmerül­tek egyéb problémák is. Mindez szerencsére már a múlté, mivel a VELUX cég bevezette a komplett, ún. „KOMBI” burkolókeretet.

A KOMBI burkolókeretekkel a GZL-ablaktípus többirányú sorolással, míg a GGL és a GPL külön-kü­lön, valamint kombináltan is össze­építhető. Az ablaktípusok egymás mellé sorolásánál a keretek közötti minimális távolság 100 mm lehet. A leggyakoribb a 120 mm – mely a 7,5 cm-es szarufavastagság plusz 2-3 cm-éből adódik -, de lehet 140 vagy 160 mm is.

Az egymás fölé elhelyezett abla­kok toktávolsága 100 mm vagy 250 mm lehet. Redőny felszerelése esetén egymás fölé csak 250 mm-es távolsággal helyezhetők be ablakok. A felső, 10 cm széles csatorna mint vízgyűjtő 40-50 m2 tetőfelület vizét képes levezetni. Az egymás fölötti soroláshoz keresztbordák beépítése nem szükséges. A burkolókeret alá­támasztásához azonban vízszintes lécezésre van szükség – ez a cserép­léc és az ellenléc magasságát hiva­tott pótolni.

A tetősíkablakok beépítéséhez részletes tervek szükségesek. Lénye­ges és elsődleges szempont a szaru­faközök méreteinek meghatározása. A szarufák között a szükséges belső méretet a belső burkolat határozza meg. Akkor ideális a szarufaköz mé­rete, ha egyenlő az ablakok szélessé­gével + 40-60 mm. Ennél nagyobb szarufakiosztás esetén szűkíteni kell a szarufaközt. Kisebb eltérés esetén a szarufa szélesíthető meg rászegezett deszkával, nagyobb eltérés ese­tén kiváltó bordák, majd ezekre tá­maszkodó csonka szarufa elhelyezé­se válhat szükségessé.

Sorolt ablakok esetén a mérettű­rés legfeljebb 1-1 cm lehet a szaru­fák kiosztásakor. A sorolásnál a szarufák tengelytávolsága az ablak szélessége + szarufaszélesség + 4-6 cm. Ha a szarufakiosztás során nincs elegendő távolság az ablak be­építéséhez, szarufakiváltást kell al­kalmazni. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a kiváltó bordák olyan távolságra kerüljenek az ablak alsó és felső tokjától, hogy lehetsé­ges legyen az alul függőleges, felül vízszintes belső burkolat kialakítása. A pontos távolságot a tetőhajlás fi­gyelembevételével lehet kiszámíta­ni. Ebbe a hálóba helyezhetők be az ablakkeretek, majd a megfelelő bur­kolókeretek. Az elhelyezést vagy be­építést alulról kell kezdeni.

GPL típusú VELUX tetőtéri ablak az ablakszárnyba beépített kétfunkciós nyitószerkezettel

GPL típusú VELUX tetőtéri ablak az ablakszárnyba beépített kétfunkciós nyitószerkezettel, mely működteti az ablakot és az ablakszárnyba épí­tett szellőzőnyílást a zárt állapotban történő szellőztetéshez, 20-55 fok közötti hajlásszögű tetőkhöz. Hőszi­getelő képessége 1,5 W/m2K, hangszigetelő képessége 32 dB. A szárny az alsó kilincs segítségé­vel 180°-os szögben átfordítható, az alsó nyitószerkezettel a felső ten­gely mentén 45°-os szögig nyitható.

INTEGRA-GGL típusú VELUX tető­téri ablak

INTEGRA-GGL típusú VELUX tető­téri ablak; a GGL típusú ablak elek­tromosan működtethető változata.

EDW típusú burkolókeret

EDW típusú burkolókeret egy ablak beépítéséhez, profilos tetőfedő anyaghoz. A tetőfedő anyag magas­sága – profillal – max. 120 mm lehet.

EDS típusú burkolókeret

EDS típusú burkolókeret egy ablak beépítéséhez, sík tetőfedő anyag­hoz. A tetőfedő anyag vastagsága max. 8 mm lehet.

GVT típusú VELUX

GVT típusú VELUX – oldalt nyíló szárnyú – tetőkibúvó 20-65°-os haj­lásszögű tetőkhöz.

VLT típusú VELUX - felnyíló szárnyú - tetőkibúvó

VLT típusú VELUX – felnyíló szárnyú – tetőkibúvó 15-60°-os hajlásszögű tetőkhöz

Tetőablak beépítése EDS-ablakkerettel

Tetőablak beépítése EDS-ablakkerettel sík palafedéshez 1 VELUX tetőablak; 2 alsó burkoló­elem; 3 oldalelem; 4 felső vízterelő elem; 5 vízelvezető csatorna; 6 alá­tétfólia; 7 hőszigetelés; 8 alátét­fólia; 9 tetőlécezés és palafedés; 10 légrés.

A VELUX tetőablakok egyesével és csoportosan is beépíthetők

A VELUX tetőablakok egyesével és csoportosan is beépíthetők a tető síkjába az épület vagy a tető karak­terének megzavarása nélkül a) egy sorban: egyenként, ikresen, három vagy annál több elemből, b) két sorban: párban, négyesével, hat vagy annál több ablakelem egymáshoz sorolásával.

VELUX ablak beépítése EDW-jelű burkolókerettel

VELUX ablak beépítése EDW-jelű burkolókerettel hullámos profilú cserépfedéshez 1 tetőablak; 2 burkolókeret alsó alumíniumlemez-gallérral; 3 oldal­keret; 4 felső vízterelő elem; 5 cse­rép alátét; 6 vízelvezető csatorna; 7 szivacssáv; 8 felső lezárószivacs; 9 kiegészítő tetőfóliacsík; 10 alátét­fólia; 11 cserépfedés; 12 légrés.

Tetőtéri benapozás

Tetőtéri benapozás hatékonyságá­nak szemléltető ábrázolása háló­szoba esetén. Ugyanazon helyiség­területnél a fényerősség arányok: 3 ablakos 100%; 2 ablakos 60% *1 ablakos 27% * Becsült értékek (VELUX példa).

Napfényigényes lakóhelyiség eseté­ben

Napfényigényes lakóhelyiség eseté­ben (is) a benapozás erőssége nem az ablakok számának arányában nö­vekszik, hanem annál nagyobb mér­tékben. Ugyanazon helyiségterület­nél a fényerősség arányok: 4 ablakos 100% 2 ablakos 44% * 1 ablakos 20% Becsült értékek (VELUX példa).

Tetősíkablakok szerelése

A tetősíkablakok szerelése előtt vé­gig kell gondolni a következőket, és az ablak beépítését a leírtak szerint kell elvégezni.

Ezek:

  • Kiválasztjuk a tetőhéjalásnak megfelelő típusú burkolókeretet és tetőablakot.
  • Ellenőrizzük a tető szaruzatát.
  • Ha a szarufák köze és az ablak mérete nem összeegyeztethető, szükséges a szarufák közötti távol­ság módosítása. Rátétpallóval vagy gerendaelemekkel csökkenthető a táv, szélesebb ablak esetén szarufa­kiváltást kell alkalmazni.
  • Ha a tetőablak terv szerinti he­lyén szarufa halad át, a szarufát ki kell váltani.
  • Előkészítjük a tokkeretet.
  • A szárnyat levesszük a tokról.
  • A szerelővasakat a tok sarkain rögzítjük. Ez biztosítja, hogy az ab­lak a tető síkjába megfelelő helyre épüljön be. Ezt az ablak oldalán lé­vő piros vonal jelzi, mely a cserép­léccel kell, hogy egy magasságba ke­rüljön. Az ablakkeret négy sarkát sarokvassal kapcsoljuk a tetőszerkezethez. Az ablakok oldalirányú és egymás fölé sorolásánál a sarokvasak egymáshoz illesztésével biztosítható a 10 cm-es toktávolság.
  • A rögzítővasakkal felszerelt ablakkeretet a már előre felszerelt szerelőlécre rögzítjük, melyet a te­tőfedő anyag felső szélétől 8 cm-re kell rögzíteni.
  • Sorolásnál az elhelyezést a kö­zéprész felől kezdve haladjunk jobb ül. bal oldalra. A keretek közötti táv általában 12 cm, de 10, 14, 16 cm is lehet.
  • Egymás fölé sorolásnál alulról felfelé haladva végezzük a művele­teket, 10 cm-es, redőny felszerelése esetén 25 cm-es keretközzel.
  • A felhelyezett és zsinórral vo­nalba állított ablaknál a 4 rögzí­tővasat – mint talpat – a szarufához csavarozzuk úgy, hogy abban csava­rodás és a tokkeret átlóban 1 mm-nél nagyobb eltérés ne legyen. Ez a szárny behelyezése után ellenőriz­hető; a szárny és a tok közötti résnek párhuzamosnak kell lennie.
  • A szárny belhelyezése után vé­gezzük el az ablak működési próbáját.
  • Korrekció esetén nem szabad a szárnyat feszíteni, hanem csak a tokkeretet lehet a gyárilag biztosí­tott ékkel beállítani.

Egymás mellé sorolt VELUX tetőab­lakok beépítése

Egymás mellé sorolt VELUX tetőab­lakok beépítése 1 alátét-magasítás elhelyezése a keretek közé; 2 alsó keretelemek előkészítése és a lemeznyelvek hozzáhajlítása a sorolócsatorna eleméhez; 3 kezdő alsó elemek beépítése és rögzítése; 4 soroló­csatorna és az oldalsó szegőelem elhelyezése, rögzítése.

Egymás feletti VELUX tetőablakok összeépítése

Egymás feletti VELUX tetőablakok összeépítése 1 alátétlécezet a burkolókeret ele­mének alátámasztására; 2 takaróle­mezek rögzítése; 3 burkolókeret közbenső és oldalsó elemeinek rögzítése; 4 takarólemezek rögzíté­se csavarozással.

A burkolókeretek felszerelése

A beépített tetőablak kereteit csatla­koztatni kell a héjaláshoz, majd el kell végezni a tetőrétegek, valamint az ablak körüli alátétfóliák „rendbe igazítását” is, hogy a rákerülő ned­vességet tökéletesen elvezesse.

A fel­ső vízelvezető csatornával a vizet az ablak melletti szarufaközhöz kell ve­zetni:

  • az alsó burkolókerettel (vagy annak alumíniumlemez-gallérjával) takart nagy hullámú cseréprész hullámcsúcsait vágókoronggal vág­juk le;
  • az alsó burkolókeret beépítése és lemezkapcsokkal való rögzítése után a redőzött alumíniumlemez­gallért gumikalapáccsal a hullám­mérethez alakítjuk;
  • becsúsztatjuk az oldalsó szegőt, és lemezkapcsokkal a tetőhöz rög­zítjük;
  • oldalirányú sorolásnál a szarufa feletti csatornaelemet előkészítjük és behelyezzük úgy, hogy a kezdő­elem kiálló „fül”-elemrészei ráhajt­hatok legyenek;
  • egymás feletti sorolásnál az al­só három oldal kereteinek rögzítése után behelyezzük a fekvő csatorna­elemet, hogy a vizet teljes bizton­sággal elvezesse;
  • elkészítjük a sorolt ablakok fel­ső lezárását;
  • felhelyezzük a tetőablakok nyí­lószárnyait;
  • elkészítjük a tetőfedés körül­dolgozását (figyelem: hullámos fe­dés esetén a tetőfedő elemeket oldalirányban 3-6 cm-es réssel kell a burkolókerethez képest elhelyezni, hogy a téli hóolvadék akadálytala­nul lecsúszhasson).

Nappali szoba a tetőtérben

Nappali szoba a tetőtérben, ahol a belsőtér magasság az átlagosnál na­gyobb a „felfelémegvilágítás” körül­ményesebb. Ugyanazon helyiségte­rületnél a fényerősségarányok: 6 ablakos 100%; 3 ablakos 44%; 1 ablakos 14%.