• lakóépület

A lakóépület, családi ház egységei: igények meghatározása

A lakástrendek kialakulása, a lakó­házépítéssel szemben támasztott követelmények – csak az elmúlt 100 évet tekintve is – igen sokszor és lé­nyegesen megváltoztak, aminek okai elsősorban az életvitelbeli változá­sokban keresendők.

A régi, nagy, egymásba nyíló szo­bák sorozatából álló, cselédszobás és aránylag kevés kiegészítő helyiséget, gyenge minőségű fürdőszobát és WC-t tartalmazó ún. polgári lakások helyett az 50-es években tömegesen épültek az igen alacsony komfortfo­kozatú, általában kétszobás családi házak. A rosszul értelmezett takaré­koskodás miatt szinte egyeduralko­dóvá vált a sátortetős, földszintes családi ház építése, feladva a hagyo­mányos nyeregtetős – vidéken a tor­nácos – épületformát jelentősen meg­változtatva a települések arculatát.

A környező országokban a tetőte­rek beépítése általánosnak mond­ható; elsősorban a háló- és fürdő­szobákat helyezik el a tetőterekben. A családok anyagi helyzetének javulásával az 1960-70-es években itthon földszint + emelet + tetőtér-beépítéses, sok szobát tartalmazó lakóépületeket építettek anélkül, hogy ezek a család igényeihez igazodtak volna. Inkább azt tükrözték, hogy mennyire „tehetős” az építtető. Ugyanez az építési forma jelent meg a budai hegyvidéken, ill. a főváros környezetében, gazdagon feldíszít­ve megtördelt tetőformákkal, leke­rekített ereszképzéssel, bújtatott, te­tőbe rejtett további emelettel, hivalkodó megjelenéssel. A kirívóan nagy költséggel megépült épületek már nem is a családi ház, inkább a villa vagy „rezidencia” kategóriába sorolhatók.

E rövid áttekintés után a hivalko­dóan gazdag és szegényes építési formáktól eltekintve vizsgáljuk meg, hogy a jelenlegi társadalmi körül­mények és lehetőségek között milyen igényeket kell kielégítenie egy jól funkcionáló családi háznak.

A családi ház egységei

A gazdasági részbe tartozik az elő­szoba, a konyha, a kamra, a háztar­tási helyiség, a különféle tárolók, a kazánház, ill. a kert szintjén lévő mosdó (zuhanyozó) stb. A nappali tartózkodási célú helyiségek a nappali, az étkező, a dolgo­zószoba és a vendéglátáshoz tartozó kiegészítő helyiségek, mosdók. A hálórész a hálószobákat, mosdó-csoport(ok)at, ruhatároló helyisége­ket tartalmazza.

(Kép lent) Többlakásos kertvárosi lakóház kerti lakóegysége, galériás nappali térrel

a) kerti véghomlokzat; b) földszinti; c) tetőtéri alaprajz 1 lakásbejárat; 2 szélfogó; 3 előtér; 4 lépcső; 5 nappali; 6 étkező; 7 főző; 8 kamra; 9 szülői háló; 10 fürdőszoba; 11 WC; 12 közlekedő; 13 híd, galéria; 14 gyerekszoba; 15 mosdó; 16 gardrób; 17 kerti terasz

Az igények meghatározása

A telek megvásárlása már önmagában is komoly anyagi probléma. A telek árát viszont többszörösen felülmúlja a lakóházépítés költsége. Ez alapve­tően meghatározhatja és befolyásol­hatja az igények megfogalmazá­sát, és sajnos az esetek többségében kompromisszumra készteti az épít­tetőt.

Az igények meghatározásakor figyelembe kell vennünk anyagi le­hetőségeinket, ellenkező esetben ki­vitelezés előtt, a terv birtokában de­rül ki, hogy a megtervezett épület lényegesen többe kerül, mint amennyit az építkezésre tudunk fordítani. A tervezett épület nagyságát alapve­tően a család létszáma és összetéte­le határozza meg. Ma már alapvető követelmény az ún. fekvőhely men­tes nappali szoba és lehetőleg annyi hálószoba, amennyi a család létszáma.

A szülők hálószobájánál ugyan két fő elhelyezésével számolhatunk, de az előzők alapján egy hálószoba akár dolgozószoba, akár vendégszoba is lehet, kényelmessé téve a család elhe­lyezését, amit nem borít fel egy-egy váratlan vendég érkezése.

A helyiségek, valamint a szobák számának meghatározása után a gaz­dasági rész helyiségeit kell számba venni. El kell döntenünk, szükség van-e külön háztartási helyiségre a mosáshoz, szárításhoz, vasaláshoz, va­lamint hogy milyen tárolóhelyisége­ket tesz szükségessé a család létszáma.

Milyen kapcsolatban legyen a nappali a gazdasági részben lévő konyhával, és hová tartozzék az ét­kező?

A tetőtér vagy az emelet helyisé­geit a közlekedőből, az esetleges hall­ból vagy a nappali szobából közelít­sük meg. A hálószobákhoz tartozó fürdő­szobák számát lehetőség szerint úgy határozzuk meg, hogy a szülői hálószobához tartozó fürdőszobán kívül a többi hálószobához min. egy mosdó, zuhany és WC tartozzék.

Hálószobák

A hálószobákhoz célszerű vagy szobánkénti beépített szekrénysort, vagy ezenkívül gardróbhelyiséget is ter­vezni. Már ebben az előkészítő stá­diumban könnyen fel tudjuk mérni, hogy mekkora az igényelt szobák és egyéb helyiségek alapterülete, és az így kapott értéket már ekkor korri­gálni tudjuk anyagi lehetőségeink ismeretében.

Végül, de nem utolsósorban elvá­rásaink megfogalmazásakor a gyer­mekek korát, számát is figyelembe véve feltétlenül gondoljunk arra, hogy jelenleg még kiskorú gyerme­künk igen rövid időn belül felnőtté válik. Megváltozik családon belüli közösségi helyzete. Alapvetően igény­li, hogy barátait, barátját vagy barát­nőjét vendégül láthassa, és ez a ven­déglátás ne legyen kényelmetlen sem a család felnőtt, sem számunk­ra még „gyermek” tagjai számára.

Testre szabott lakás?

A tervezői tapasztalatok egyértel­műen igazolják, hogy lehetetlen olyan családi házat tervezni, amely a család bármikori igényeinek megfelel. En­nek oka az, hogy alapvetően megvál­tozhat a család létszáma, összetétele, igényei. Változik a kor igénye is a csa­ládi házzal szemben, és a kezdetben jól funkcionáló, „testre szabott” épü­let rövid időn belül elavulttá válik.

A változó körülményeket a nagyobb alapterület csak részben tudja kielé­gíteni. Mozgatható válaszfalak vagy áthelyezhető szekrényfalak apróbb változtatásokra alkalmasak, de lét­számcsökkenés esetén a nagy alap­terület megnövekedett fenntartási költségei gazdaságtalanná teszik az épületet. A legjobban kihasználható funkció átszervezés szempontjából a későbbi bővítési lehetőség, az eme­letráépítés vagy a tetőtér-beépítés.