• medence

Medencés fürdő a lakásban

Nem kevés azok száma, akik lakóházuk és hétvégi házuk kertjében eddig is építettek fürdőmedencét, ha csak státusszimbólumként is, ám azt általában még nyá­ron sem tudták használni. A legtöbb esetben természetesen az alapvető szakmai ismeretek hiánya okozta a célszerűtlen és alkalmatlan beruhá­zás használhatatlanságát.

Ennek fő okai a következők:

• a medence célszerűtlen elhelye­zése és tájolása;
• a vízellátás (töltés-ürítés) meg­oldatlansága;
• a víz szűrésének lehetetlensége;
• az elhasznált víz elvezetésének megoldatlansága;
• a medence rossz tervezése és ki­vitelezése;
• a víz temperálásának megoldat­lansága, illetve lehetetlensége;
• a medence közelében helytele­nül telepített fák okozta hasz­nálati és üzemi károk;
• az épületfizikai és -kémiai károk megelőzésének hiánya;
• a medencék, fürdők burkolatá­nak alkalmatlansága;
• a fűtött vizű medencék rossz energetikai méretezése (falak és víztükör hőmérlege stb.).

A medence és a lakás kapcsolata

A nagyobb terű, újonnan épülő la­kó- vagy közösségi épületeknél a ki­sebb merülőkádakon túl különböző alakú medencék is létesíthetők, ter­mészetesen belső térkapcsolattal. A medencék lehetnek kisebb méretű fürdő- vagy örvénymedencék, úszó­medencék, esetleg feszített víztü­körrel, ez utóbbiak azonban – nagy­ságuknál fogva – csakis sportolási céllal épülnek, ellentétben a kisebb, házi fürdőzésre használható válto­zatokkal.

Az örvénymedence jelenleg még kevésbé ismert, de a gazdaságilag fejlett országokban erőteljesen ter­jed. Lényege, hogy kis helyigényű, de mégis az úszás élményét képes nyújtani. Az örvény medencében a vizet egy szűkebb keresztmetszetű medencecsatornában, az úszási se­bességnek megfelelően, az úszóval szemben áramoltatják. Az áramlást egy vagy több nagy teljesítményű keringetőszivattyú idézi elő, vagy a köráramlást egy nagy keresztmetszetű kerülőcsatornába telepített lapátke­rék hozza létre. Hely szempontjából az első megoldás, a költségek vonat­kozásában és az üzemeltetés egysze­rűsége miatt viszont a második cél­szerűbb.

Fürdőmedence az épületben

Az épületben elhelyezett fürdő­medence kapcsolódhat közvetlenül a lakótérhez, a nappali térhez is, azonban a jelentős páraképződés épületszerkezetre gyakorolt hatása miatt költséges légtechnikai beren­dezést kell beépíteni. A lakótérben elhelyezett medence nagy alapterü­letet igényel, és egyébként is jelen­tősen befolyásolja a lakás használa­tát. A fürdő- vagy úszómedence a lakás nappalijában, esetleg az épület eltolt vagy alsó szintjén is elhelyezhe­tő, ha viszont a kertbe kerül, be kell tartani bizonyos védőtávolságokat.

Nyugat-Európában egyre gyako­ribb az épületekben vagy azok tol­dalékaiban elhelyezhető, kis elemek­ből szerelhető „dobozmedence”. A medencék és előterük teljesen előre gyártottak, emberi erővel könnyen beszállítható elemekből a helyszínen – megfelelően tömített kapcsolatokkal – összeállíthatók. Kisebb szaktudással is bárki által el­készíthetők.

Házi medencét helyigénye és a kapcsolt kiszolgálóhelyiségek szük­ségessége miatt csakis nagyobb, rep­rezentatív lakásokba szoktak tervezni. A medencetérhez általában külön zuhanyozó és WC, esetleg kondicio­nálószoba és szauna kapcsolódik. Ezek együttese már a házi fitneszigényeket is kielégíti, főként ha a kondiszobában szolárium is van.