Télikertek

A télikertek tájolása, általános ismertetése

A télikertek funkciója összetettebb, mint a növényházaké. A növényház célja a növénytermesztés, a növénynevelés fel­tételeinek javítása a napsugárzás opti­mális hasznosításával és a termesztési időtartam növelésével, megnyújtásával. Ugyan a télikertek is alkalmasak a nö­vények nevelésére, termesztésére, de építésük elsődleges szempontja mindig az ember számára az évszakoktól és az időjárási viszonyoktól független, zavar­talan környezet létrehozása, amely biz­tosítja a természet, a virágok és növé­nyek közelségét, a napsütés élvezetét.

Ebből következik, hogy amíg a növény­házak időszakos emberi tartózkodásra készülnek, ennek megfelelő határoló szerkezetekkel és formában, addig a téli­kerteknek feltétlenül alkalmasnak kell lenniük az állandó emberi tartózkodásra. Ez a követelmény alapvetően meghatá­rozza a télikertek tájolási, szerkezeti, üvegezési, formai kialakításának fel­tételeit, módszereit, valamint kapcsoló­dását a lakás többi részeihez vagy más épületekhez, ill. ezek belső tereihez.

Tájolás

A növényházakénál összetettebb, eltérő rendeltetés miatt a télikertek tájolási szempontjai valamivel kötetlenebbek. A növényházak tájolását az a cél határozza meg, hogy a napsugárzás minél hosszabb ideig fejtse ki hatását a nevelni, ill. ter­meszteni kívánt növényre. A télikertek­nél ezzel szemben szempont lehet az is, hogy a közvetlen napsugárzás a nyári, déli meleg időben ne melegítse túl a belső terét, alkalmatlanná téve a pihenésre. Ez az oka annak, hogy lényegében a téliker­teket – minden esetben a célnak megfe­lelően átgondolva – bármilyen irányba tájolhatjuk.

A tájolás iránya attól függ, hogy milyen célra kí­vánjuk használni a télikertet:

  • a lakás, ill. épület milyen funkciójú te­réhez kívánjuk a télikertet kapcsolni;
  • milyen a télikert keresztmetszeti ki­alakítása (csak az oldalfalai, vagy tetőfelülete is üvegezett);
  • milyenek a télikert árnyékolási és szellőztetési lehetőségei.

A felsorolt főbb szempontokon kívül a télikerteknek – különösen az utóbbi idő­ben – gyakran kettős funkciója van: egy­részt lehetővé teszik a természet közel­ségét, a napsugárzás élvezetét, másrészt pedig fontos tényezői az épület hőháztartásának.

A télikertek fajtái

Számos szempont szerint csoportosít­hatnánk a télikerteket: anyagaik, szer­kezeti megoldásuk, formai kialakításuk stb. szerint; ám ily módon változataik nem különülnek el egyértelműen, hi­szen többféle anyagból, szerkezeti meg­oldással építhetők, formai kialakításuk is sokféle, összetett lehet. Legcélszerűbbnek az látszik, ha a télikerteket fel­adatkör szerint csoportosítjuk. Annál is inkább, mert ez határozza meg az épí­tésükhöz felhasználható anyagok, szerkezeti megoldások körét, formai kialakításuk módjait(5-1 – 5-12. ábra).

Az épület tömegéhez kapcsolt télikert

5-1. ábra. Az épület tömegéhez kapcsolt télikert, ahol a belső légtér független a lakóhelyiségektől.

Bármikor telepíthető szokványos télikert

5-2. ábra. Épülethez bárhol kapcsolható utólag bármikor telepíthető szokványos télikert.

Az épület karakterébe fogalmazott télikert

5-3. ábra. Az épület karakterébe fogalmazott télikert, melynek üvegtetőzete a nagy tető síkjába esik és a homlokfal is folytatólagos.

Az épület tömegébe foglalt télikert

5-4. ábra. Az épület tömegébe foglalt télikert oldalsó ablakozással, ill. benapozással.

Kapcsolt architektonikus kép

5-5. ábra. Kapcsolt architektonikus kép.

Télikert lakáshoz kapcsolt légtérrel

5-6. ábra. Télikert lakáshoz kapcsolt légtérrel.

Télikert mint kapcsolt étkező

5-7. ábra. Télikert mint kapcsolt étkező.

Télikert mint napház

5-8. ábra. Télikert mint napház.

Hálószoba télikert jellegű teraszkapcsolattal

5-9. ábra. Hálószoba télikert jellegű teraszkapcsolattal.

A télikert, ill. építészeti karakterének fejlődése

5-10. ábra. A télikert, ill. építészeti karakterének fejlődése A) gépkocsi beálló; B) pergola (rácsozat) növényzet felfuttatására; C) terasz fedése, oldalsó elhatárolással; D) télikert.

Télikert a házban

5-12. ábra. Télikert a házban a) mellső; b) oldalhomlokzat; c) télikert-lakás kapcsolat metszete.

Lényegében bármilyen rendeltetésű té­likertről legyen is szó, az építési ele­mek, szerkezeti részek általában azo­nosak. Indokolt ezért általános ábrán bemutatni az elemek, szerkezeti részek elrendezését és meghatározását (5-13. ábra).

Télikert szerkezeti elemei és részei

5-13. ábra. Télikert szerkezeti elemei és részei 1 vázoszlop; 2 váz szaruzat; 3 talpkeret; 4 osztó­borda; 5 szemöldök (keret); 6 záró borda; 7 fal üve­gezése; 8 tető üvegezése; 9 takarólécek; 10 szellőzőablakok; 11 tetőszellőző; 12 támaszműködtető 13 ablakkeret; 14 keresztirányú takaróprofil 15 csapadékelvezetés; 16 faltő bádogozás; 17 alap 18 lábazat; 19 támfal; 20 burkolat; 21 hőszigetelés; 22 fix ablak; 23 nyitható felület; 24 termő­föld; 25 szűrő- (esetleg fűtő-) réteg; 26 csatlakozó épület.

Kezdetben a télikerteket az épü­letektől függetlenül építették, de minél biztonságosabbá váltak a határoló szer­kezetek épületfizikailag, a télikert an­nál inkább szerves része lett a lakóépü­letnek, vagy egyéb közösségi épület­nek. Ma már azt mondhatjuk, hogy a télikertek egybeépülnek a lakóházak­kal, épületekkel, belső tereik azok szer­ves részei.

Ablakkertek és lodzsa kertek

Városi környezetben, vagy ott, ahol ke­vés a hely, kénytelenek vagyunk a téli­kertet pótló valamilyen megoldást vá­lasztani. Ezek nem is nevezhetők iga­zán télikertnek, mert mindössze egy ablaknyílást bővítenék “kertté” (5-14. és 5-15. ábra), vagy egy emeleti lodzsát alakítanak a nyitott felületek beüvegezésével olyan belső kertté, amelyet téli­kertként is használnak (5-16. ábra).

Korszerű ablakkert

5-14. ábra. Korszerű ablakkert a) homlokzati kép; b) alaprajz; (a jelölések megegyeznek az 5-6. ábráéval).

Ablakkert metszete

5-15. ábra. Ablakkert metszete 1 telepített növényzet; 2 üvegezés; 3 takaróléc; 4 függesztett növények; 5 talajteknő; 6 humusz; 7 bioréteg; 8 hőszigetelés; 9 vasbeton teknő; 10 burkolat; 11 vízorr; 12 faltő bádogozás; 13 ár­nyékoló függöny; 14 átlátszó függöny; 15 parapet fal; 76 az épület.

Ablakkert homlokzati képe

5-16. ábra. Ablakkert homlokzati képe.

Mindkét esetben nagyon fontos, hogy a kialakított „kerttér” megfelelően szel­lőztethető legyen, hogy megakadályoz­zuk a túlmelegedést. Az ablakkertek, lodzsa kertek esetében is beszélhetünk olyan megoldásokról, amelyek korszerű, automatikus beren­dezéseikkel nemcsak a növények fejlő­déséhez teremtenek optimális feltétele­ket, hanem részt vesznek a mögöttük levő lakótér légállapotának szabályozá­sában is.

Ilyen összetett, korszerű pél­dát mutatunk be az 5-17. és 5-18. áb­rán. Az automatikusan működő beren­dezések téli és nyári időszakban egy­aránt megfelelő légállapotot teremte­nek, megakadályozva a túlmelegedést és a túlzott lehűlést is.

Lodzsa kert homlokzati képe

5-17. ábra. Lodzsa kert homlokzati képe.

Korszerű ablakkert és részei

5-18. ábra. Korszerű ablakkert és részei A) szellőző légjárat; B) lakótérrel kapcsolt légjárat; 1 növényzet; 2 humusz; 3 bioréteg; 4 kavicsréteg; 5 fűtőbetét (villamos); 6 hálós szövet; 7 szűrő talajréteg; 8 fémlemez bélelés; 9 kád; 10 túlfolyó; 11 hőszigetelő üvegezés; 12 vezetősín: 13 az árnyékoló nehezéke; 14 árnyékoló; 15 az árnyékoló szerkezet szekrénye; 16 fix zsalus szellőző; 17 tolós elzáró szerkezet; 18 váz; 19 légjárat; 20 hőszigetelés; 21 kiegészítő fűtés; 22 fűtőtest; 23 automatikus csappantyú; 24 világítás; 25 légjárat; 26 üvegfal kerete; 27 rácsos álmennyezet; 28 tolóablak; 29 csatlakozó épület szerkezete; 30 előtető fedése; 31, 32 termosztát; 33 hidrométer; 34 automatika; 35 ablakhőmérő; 36 ventilátor.

Lakótélikertek

A télikertek lakófunkciójú változata a legelterjedtebb. Egyértelmű a célja: a lakást olyan térrel bővíti, amely közvet­len kapcsolatot tart a környező termé­szettel (üvegezett határoló falak), és té­len, nyáron kertként használható. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy szin­te számtalan megoldásuk, kialakításuk képzelhető el.

Az 5-19. ábrán a nappalival azonos légterű télikert, ill. annak egy része lát­ható. A nappali méreteit növeli szinte a természet végtelenségét jelezve. Ilyen megoldás esetén gondosan ügyelnünk kell a tájolásra és a télikert üvegezett felületeinek szerkezeti és formai kiala­kítására, hogy nyáron megakadályoz­zuk a nappali légterének túlmelegedé­sét, télen pedig túlzott lehűlését.

Nappalival közös légterű télikert alaprajza

5-19. ábra. Nappalival közös légterű télikert alaprajza.

Az 5-20. ábrán látható télikert az épü­lettel összeépített, külön légterű, de üvegezett felületekkel csatlakozik elsősorban az étkezőhöz, ezen át és köz­vetlen ajtóval pedig kapcsolatban van a nappalival is. A sarokelhelyezés ked­vező tájolás esetén hosszú benapozási időt tesz lehetővé.

Dolgozó és külön légterű télikert összekapcsolása

5-20. ábra. Dolgozó és külön légterű télikert összekapcsolása.

Étkező és nappali összekapcsolása külön légterű télikerttel

5-21. ábra. Étkező és nappali összekapcsolása külön légterű télikerttel.

Ez különösen lényeges lehet pl. egy pszichológus esetében, aki a betegeit a dolgozószobájában fogadja. A lakófunkciójú télikertek érdekes pél­dája látható az 5-22. ábrán. A földszin­ten elhelyezett télikert alkalmas növé­nyek elhelyezésére, pihenésre, belső ol­dali üvegfelülete miatt a lépcsőházi előtér bővületeként hat.

Közlekedő-előtér 1Közlekedő-előtér 2Közlekedő-előtér 3

5-22. ábra. Közlekedő-előtér, lépcsőház és külön légterű tetőtéri bevilágítós télikert kapcsolata a) földszint alaprajza; b) tetőtér alaprajza; c) metszet.

A tetőtérben pedig a télikert ferde üvegfedésének folytatása látványosan megvilágítja a szobákkal és egyéb helyiségekkel kö­rülvett belső előteret. Az így kialakított nagy üvegfelületet gondosan kell tájol­ni. Szükség esetén gondoskodni kell az árnyékolhatóságról és az üveggel lezárt terek szellőztetéséről.

Többcélú télikertek

A fejlődés útját a többcélú télikertek jelzik. Ezeknél már nemcsak a termé­szetközelség a cél, hanem a napsugár­zás hőhatásának minél nagyobb mér­tékű kihasználása is. Az ilyen típusú télikertekre egyszerű példával térünk ki (5-23. ábra), mert a fejlettebb változatok esetében a télikert még csak egy eleme a napsugárzás komplex hasznosításának. Ezek az ún. napházak, amelyekkel ebben a cikksorozatban nem foglalkozunk.

Nappali és télikert 1Nappali és télikert 2Nappali és télikert 3

5-23. ábra. Nappali és külön légterű, pihenésre, vendégfoga­dásra alkalmas, hőtároló vagy hőátalakító elemekhez csatla­kozó télikert kapcsolata a) földszint alaprajza; b) tetőtér alaprajza; c) metszet; 1 üvegtető; 2 szellőző ablaksor; 3 napelemek; 4 üvegezés; 5 kollek­tor (abszorber); 6 hőszigetelés; 7 vízelvezetés; 8 télikert vázszer­kezete; 9 épület tetőzete, fedése.

Gazdasági hasznosítású télikertek

Létezik – különösen falusi, gazdálkodói környezetben – olyan télikerttípus is, amelyet elsősorban nem a kellemes, természet közeli pihenés végett hoznak létre, hanem haszonnövények termesz­tésére. Mivel ugyanakkor a lakóépület előtere, előszobája is, sőt az épület köz­ponti fűtési kazánját is itt helyezték el, nem nevezhetjük növényháznak (5-24. ábra).

Télikert mint üvegház és előtér

5-24. ábra. Télikert mint üvegház és előtér.

A megoldás – más funkciópáro­sítások esetében is – nagyon gazdasá­gos lehet. Télen a működő kazán kör­nyezetbe leadott hője megfelelően tem­perálja a télikert légterét ahhoz, hogy lehetséges legyen a palántanevelés és néhány primőr megtermelése. Ugyan­akkor a növényekkel betelepített előtér kellemes hatású a lakótér számára.