Különleges üvegezések télikerteknél
A transzparens szerkezetek esetében helyiségenként, évszakonként és napszakonként változik, hogy a sok vagy a kevés sugárzási energia áteresztése-e a kedvező.
Az áteresztett hányad elvileg kétféle módon csökkenthető: az elnyelt és/vagy a visszavert hányad növelésével. Erre nemcsak az árnyékoló szerkezetek, hanem a különleges üvegezések is lehetőséget adnak. E kategórián belül több elvi változatot különböztethetünk meg, egyrészt aszerint, hogy az üvegezés tulajdonságai állandóak, változóak vagy változtathatók, másrészt abból a szempontból, hogy az áteresztett hányad csökkenése a napsugárzás teljes spektrumában arányos-e, vagy egyes hullámhossz-tartományokban nagyobb, másokban kisebb. Az utóbbiak a szelektív tulajdonságú üvegek.
6-7. ábra. Télikertek ablak jellegű üvegezése és látszó bordázata a) belső, két üveg között; b) kétoldali önhordó + üveghez ragasztott; c) kétoldali, középen távtartó bordával; d) felületi, egy- vagy kétoldali ragasztással
Állandó tulajdonságú üvegezések
Az elnyelt hányad növelése az üveg anyagába kevert fém-oxidokkal lehetséges. Ez az elnyelő (abszorbeáló) üvegnek határozott színt kölcsönöz: például a nikkel-oxid zöld, a szelén bronz árnyalatot.
Az elnyelési tényező a sugárzás hullámhosszától függ: a látható fény tartományában kisebb, a rövidhullámú infravörös tartományban nagyobb, azaz a természetes világítás szintje nem csökken olyan mértékben, mint az átlagos áteresztési tényező.
Az elnyelt hányad növelése kevésbé előnyös, hiszen az elnyelt energia egy része hőátadás és az üvegfelület saját sugárzása miatt a helyiség felé irányul, vagyis a hő terhelés nem csökken annyira, amennyire az áteresztett hányad. Az elnyelő üvegek dilatációs mozgása különös figyelmet kíván. Hőmérsékletük nyáron a 60-70 °C-t is könnyen elérheti. Ez különösen akkor okozhat gondot, ha egy üvegtábla felmelegedése nem egyenletes – például azért, mert egy része az ablakkáva miatt vetett árnyékban van, más részét viszont direkt napsugárzás éri.
Az úgynevezett foto-szenzitív üvegekben fotokémiai eljárással az üvegtáblán belül – annak anyagában – egy mikro-lamella rendszert hoznak létre (a jellemző méretek. 1 mm vastag lamellák 3 mm osztásközzel). Az így kialakított struktúra visszaverési tényezője szög-függő, a szög a gyártási folyamat során állítható be.
Visszaverő üvegek
A visszaverő (reflexív, esetleg ezenfelül szelektív) üvegek a nagyon szabatos, sík üvegfelületre felhordott vékony tükröző (pl. nemesfém, titán-oxid) réteggel készülnek. Ily módon az átlagos áteresztési tényező akár 0,2-re is csökkenthető. Ebben az esetben az üvegtábla felmelegedése nem okoz különösebb gondot.
Visszaverő bevonat elnyelő üveg felületére is felhordható. A zománcbevonatos üveg felületén 10-150 nm (nanométer) vastag kerámiaréteg van, amely lehet opak vagy színes, transzparens. Az üveg felületére is felvihető olyan bevonat, amelynek áteresztési tényezője szögfüggő, a szög a gyártás során állítható be. Ez – a vízszintes síkhoz közeli irányban – a kitekintést és alacsonyabb napállásoknál a sugárzás bejutását nem gátolja.
Noha a visszaverő üveg a jobb, a bonyolultabb és drágább technológia miatt az elnyelő üvegeket is gyártják. A visszaverő vagy az elnyelő üvegek alkalmazása – hazai éghajlati feltételeink mellett – csak végső esetben indokolt (ha ezen múlik, hogy szükség van-e gépi hűtésre, vagy sem). Egészen bizonyos ugyanis, hogy a helyiségek nyári túlmelegedésének csökkentése vagy a mesterséges hűtés megtakarítása, mint előnyök mellett komoly hátrányként jelentkezik a természetes világítás és a napenergia fűtési célú hasznosításának csökkenése. Régi építésű kétszintes lakóépülethez kapcsolt új télikert rejtett árnyékolóval
Változó tulajdonságú üvegezések
E kategóriába olyan üvegezések tartoznak, amelyek áteresztőképessége a környezeti hatásoktól függ. Egy ideális ablak más tulajdonságokkal rendelkezik télen és nyáron, nappal és éjszaka, derült és borult időben aszerint, hogy az energianyereség vagy annak kizárása, a lehető legtöbb fény bebocsátása vagy a káprázás megakadályozása, a hőszigetelés, a kitekintés biztosítása vagy a belátás megakadályozása képezi-e az adott helyzetben az elsődleges célt.
Nem állandó tulajdonságú üvegek
Az ideális tulajdonságok megközelítését a nem állandó tulajdonságú üvegezések teszik lehetővé. A kromogenikus anyagok jelentős mértékben változtatják optikai tulajdonságaikat a fényintenzitás, a sugárzás spektrális összetétele, a hőmérséklet-változás vagy elektromos mező hatására. Az optikai tulajdonságok változása következtében a kromogenikus anyag nagy átbocsátóképességű állapotból elnyelő vagy visszaverő tulajdonságú állapotba megy át a teljes sugárzási spektrumban vagy – szelektív módon – annak egy részében.
Hogy mely intervallumban milyen átbocsátóképesség lenne előnyös, az a napszak, az évszak és az épület rendeltetése alapján dönthető el. Télen, napközben a látható és a rövidhullámú infravörös sugárzás tartományában a nagy átbocsátóképesség előnyös (természetes világítás, sugárzási hő nyereség), a hosszúhullámú infravörös sugárzás tartományában pedig kis átbocsátó (és emissziós) tényező kívánatos a veszteségek csökkentése szempontjából.
Üvegház felmelegedésének csökkentésére
Nyáron a rövidhullámú infravörös sugárzás tartományában a lehető legkisebb átbocsátási tényező az előnyös (a hűtési hőterhelés csökkentése, a helyiség túlzott felmelegedésének elkerülése érdekében). A látható fény tartományában az átbocsátási tényező csökkentését alulról korlátozza a természetes világítás igénye. A fototróp üvegek anyagába ezüst halogenideket kevernek, amelyek intenzívebb sugárzás esetén barna vagy szürke árnyalatban elsötétedve az áteresztőképességet csökkentik.
A jelenség reverzibilis: kisebb besugárzás esetén az üveg visszanyeri eredeti átlátszóságát. Ezek tartósan igénybe vehető, hosszú élettartamú üvegek. Hátrányuk az, hogy a rövidhullámú infravöröstartományban nem hatásosak: a hő terhelés nagy része, mint sugárzás bejut a helyiségbe. Az átbocsátóképesség csökkenése elsősorban a látható fény tartományát érinti, ami a természetes világítás szempontjából előnytelen. Az elnyelt sugárzástól felmelegedett üvegtábláról hő leadással jelentős „másodlagos” hő terhelés jut a helyiségbe.