Télikertek

Szellőztetés – friss fuvallat a télikertben

Ha kizárólag a fűtéssel nem tudjuk szabá­lyozni a levegő páratartalmát vagy nem akarjuk a hőmérsékletet emelni, szellőztes­sünk (figyeljük a higrométert). Mivel a szellőztetés nagyon hatékony lehet, a bel­téri és a kültéri levegő hőmérséklete közöt­ti nagy eltérés esetén (például télen) ügyel­jünk a szellőztetés időtartamára. Ha ugyan­is túl hosszú ideig szellőztetünk, a helyiség levegője túlzottan lehűlhet, és a huzat za­varóvá válhat.

Érdemes odafigyelni akkor is, ha a télikerttel szomszédos helyiségeket szellőztetjük a télikert felé. Ha ugyanis a télikert levegője sokkal melegebb és párá­sabb, mint a másik helyiségeké, a hideg épü­letrészeken, és azokon a helyeken, ahol a le­vegő nem mozog eléggé, pára csapódhat le. Ha ez rendszeresen bekövetkezik, az épü­letben károk keletkezhetnek. A visszafogot­tabb szellőztetés ebben az esetben sokkal célravezetőbb.

A tavaszi, nyári és őszi idő­szak napos, déli óráiban végzett szellőzte­tésnek viszont teljesen más feladata van. Ekkor a felesleges meleg levegőnek a sza­badba való kiengedéséről van szó. Ezen túl­menően természetesen mindig jó, ha az elhasznált vagy elszennyeződött levegő helyére friss, oxigéndús levegőt engedünk. Ennek annál nagyobb a jelentősége, minél több ember tartózkodik a télikertben, és minél kevesebb növény kap ott helyet. Röviden szólva:

Szellőztessünk helyesen!

A régi ablakoknál gyakori, a rosszul tömí­tett fúgáknak köszönhető „önszellőzés” a tömítő anyagok minőségi javulásának kö­szönhetően szerencsére már a múlté. Annak érdekében, hogy a télikertben az igények­nek megfelelően tudjunk szellőztetni, a fixen megépített üvegfalakba szellőzőnyí­lásoknak kell kerülniük. A teljes egészében napot kapó, déli fekvésű és zárt télikertben a hőmérséklet nyáron akár a 70 °C-t is el­érheti. Ez a hőmennyiség még a trópusi nö­vények számára is elviselhetetlen, ezek le­velei már 40 °C fölött is égési sérüléseket szenvednek.

A hatékony szellőztetéssel szemben tehát általános követelmény, hogy a külső és a belső hőmérséklet közötti kü­lönbség ne haladja meg a maximum 5 °C-t. A szellőztető rendszernek tehát mindig működésbe kell lépnie, még akkor is, ha nem tartózkodunk otthon. Ez azt jelenti, hogy célszerű hőérzékelős automata vezér­lésű szellőzőrendszert beépítenünk. Ha a szellőztetésről beszélünk, az ajtókat figyelmen kívül kell hagynunk, hiszen azok elsősorban a télikertbe való bejutást bizto­sítják, és csak a kiegészítő szellőztetésben kapnak szerepet (például ha éppen otthon vagyunk, és feltétlenül egy kis friss levegő­re vágyunk).

Nagyon fontos tehát, hogy a helyiség hő­mérsékletének csökkentése érdekében ügye­sen elhelyezett be- és kivezető szellőzőnyí­lásokat, vagy készülékeket alkalmazzunk. A szellőztetés tervezésénél és kivitelezésé­nél azonban mindig tartsuk szem előtt az árnyékoló rendszerek szerepét is. Külső árnyékolás esetén a szellőztetés kizá­rólag a helyiség klímájának szabályozására, belső árnyékolás esetén azonban az üveg és az árnyékoló függönyök között felmelege­dett levegő felfrissítésére szolgál. A szellőztetés javítja a belső árnyékolás ha­tásfokát és nem engedi, hogy a hő megszo­ruljon a helyiségben, ami az üveg károso­dásához is vezethet.

Alapvetően két szellőztetési módszer kö­zött választhatunk. Az egyik a természetes, a másik a mechanikus szellőztetés. Különleges esetben a szellőzőnyílásokba klímaberendezés is kerülhet.

Természetes felhajtóerő

Természetes felhajtóerő

A meleg levegő felfelé mozog, mert könnyebb, mint a hideg levegő. Ezt a termikus felhajtóerőt (konvekciót) a természetes szellőztetésnél jól kihasználhatjuk. Ilyenkor a padló szintjéhez közel nyílásokat építenek be a beáramló hideg levegő számára, 2,5-3 méterrel ezek fölött pedig a kiáramló meleg levegő számára.

Ha a szellőzőnyílások ilyen távolsága meg­valósítható, hatékony szívó hatás jön létre. Ez annál erősebb, minél nagyobb a nyílások közötti távolság. Levegőmozgásra azonban csak akkor számíthatunk, ha a beáramló levegő kb. 5 °C-kal hidegebb, mint a he­lyiség levegője. E tényből adódóan a tapasz­talat azt mutatja, hatékonyabb a szellőz­tetés, ha a beáramló levegő számára a nyílásokat árnyékos vagy növények által leárnyékolt helyre tervezzük.

Az optimális megoldás az lenne, ha a nyílásokat mester­séges tó fölé építhetnénk be. Annak érdekében, hogy a helyiség meleg levegője helyébe egyenletesen áramolhas­son be a hideg levegő, a be- és kiáramlást biztosító szellőzőnyílások egymáshoz ké­pest átlósan helyezkedjenek el. A be- és ki­áramló levegő számára épített nyílások ese­tében az eltolható nyílászárók mellett a bu­kóablakok jöhetnek szóba. Jó szolgálatot tehet, ha ezekre szúnyoghálót is teszünk.

Vészszellőzők

Nyitott állapotban is biztonságot kínálnak, továbbá a hívatlan vendégek számára is elérhetetlen magasságban helyezkednek el a vészszellőzők. Ebben az esetben a szellőzőnyílások a gerincszerkezetbe vagy a lakóházhoz kapcsolódó összekötő elembe építhetők be.

Milyen nagyok legyenek? Hányat csináltassunk?

Szellőzők

Műszaki tipp: A szellőzőnyílások méreteinek meghatáro­zására nincsenek konkrét szabályok, de mértékadó lehet az az alapvető szabály, hogy a teljes üvegfelület 3-10%-ának szel­lőzési funkciót kell betöltenie. Ez azonban nem szentírás. A télikert tájolása és annak magassága mel­lett az árnyékolás módja és a szellőztetés­nél szerepet játszó beáramló levegő hőmér­séklete is meghatározó. A belső árnyékoló ­rendszerek esetében például az üveg és az árnyékoló függönyök közötti köztes teret is szellőztetni kell, amely az eresz környé­kére beépített kiegészítő szellőzőnyílások segítségével valósítható meg.

Levegő megrendelésre

Mechanikus szellőztetés esetén a kiáramló levegő mennyisége azonos szintre kívánság szerint beállítható. Ebben az esetben az el­használódott levegőt valamilyen termosz­táttal vagy higrosztáttal összekapcsolt mo­toros gépezet (pl. ventilátor) szívja ki a he­lyiségből. A levegő kiszívása miatt a helyiségben csökken a levegő nyomása, aminek hatására vagy kinyílnak a passzív beára­moltató berendezések, vagy pedig a levegő automatikusan beáramlik az állandóan nyi­tott szellőztetőn keresztül.

Az eddig emlí­tett szellőztetési módokon túl (padlószint és tető közötti, valamint az átlós, a padló­szint és az eresz közötti szellőztetés) az 5 méternél keskenyebb télikertek esetében a keresztben történő szellőztetésre is van mód. Ebben az esetben a beáramló és ki­áramló levegő útját biztosító nyílások egy­mással szemben, az eresz magasságában he­lyezkednek el. A kompresszor 20 wattos áramszükségletét 12 voltos napelemmel biztosíthatjuk. Ezt a szellőztetőhöz lehető­leg közel, vagyis a tetőn érdemes elhelyez­ni, de szükség esetén a kert egy közeli, na­pos területén is felállítható.

Amennyiben a napelem beépítésének igénye később merül fel, annak felszerelése utólag is történhet. Az alapértékeket a berendezés összeszerelé­sénél programozzuk be a vezérlőrendszerbe. Az érvényes szabályozás szerint az auto­matának azonban bármikor kiiktathatónak kell lennie, hogy a kézi vezérlés lehetővé váljon. A szükséges levegőcserék tényleges száma természetesen mindig igazodik a hőmér­sékleti viszonyokhoz, és a levegő páratar­talmához.

Műszaki tipp

A berendezések paramétereinek meghatározásánál fontos szerepet játszik a levegőcsere elvárt intenzitása, amely a levegő páratartalmának, valamint a hőmérséklet kívánt határértékeinek függvénye, de figyelembe kell vennünk a télikert üvegeinek minőségét és annak tájolását is. Kiemelten fontos szerep jut az árnyékoló rendszer hatékonyságának. A tervezésnél nagyon figyeljünk a következőkre: külső árnyékolás esetén: 7-10 levegőcsere óránként; belső árnyékolás esetén: 15-30 levegőcsere óránként.

Összehasonlítás

 Természetes szellőztetésMechanikus szellőztetés
Előnyöknincs motorzajerős szél és hőmérsékleti különbség esetén is van légcsere
szinte soha nincs huzatnem akadályozza a külső árnyékolást
a betörésvédelem könnyebb
nem függ az időjárástól (eső, jég, stb.)
Hátrányokfeltétel a hőmérsékleti különbségmotorzaj (a kívánt teljesítmény függvényében)
az erős szél hátrányosan befolyásolja a szellőztetéstfeltűnőbb megjelenés
a külső árnyékolásnál figyelembe kell venni a nyílásokatáramfogyasztás
a tetőnyílások télen befagyhatnaktisztítás

A cél az, hogy a helyiség hőmérséklete ma­ximum 5 °C-kal haladja meg a külső hő­mérsékletet.

A beruházási és karbantartási költségek mindkét rendszernél közel azonosak, mivel a természetes szellőztetés esetében is aján­lott a kiegészítő vezérlőrendszer, valamint esőérzékelővel felszerelt meghajtó.

Szabályozott klíma

A meleg, nyári napokon valószínűleg sok­kal szívesebben tartózkodnánk az árnyé­kos teraszon a zöldben, mint a télikert­ben, legalábbis ha azt teljes egészében éri a nap. Vannak azonban olyan esetek, ami­kor sajnos mégsem tehetjük ezt meg, mert például éppen ebben az üvegből ké­szült építményben kell dolgoznunk. Az irodahelyiségekben, éttermekben vagy kereskedelmi helyiségekben tehát mindig fontos a kellemes klíma. Ez azonban az esetek többségében szélsőséges külső hőmérséklet esetén még a gondosan meg­választott szellőztető és árnyékoló rend­szerek ellenére sem biztosítható.

Az ilyen hőmérsékleti csúcsok ellensúlyozására a beépített klímaberendezés kínálhat meg­oldást. A klímaberendezések a hűtőgép elvén működnek, bár vannak olyan beren­dezések is, amelyek télen fordított elven, fűtőaggregátként is funkcionálnak. A kü­lönálló belső és külső berendezés között levegő-hő szivattyú segítségével használ­ják fel a külső levegő hőjét fűtésre. A munkahelyekre vonatkozó előírások, valamint a nyilvános épületekre vonatko­zó szabványok is friss levegő befúvását ír­ják elő.

Ezt általában a klímaberendezés és a szel­lőzőrendszer kombinált alkalmazásával oldják meg (természetesen feltételezve az árnyékolást is).

Télikert

Télikert, beüvegezett terasz, pergola és napernyő – itt mindenféle időjárásra gondolnak.