Szellőztető berendezések télikertekhez
Szerkezeti szellőzőelemeknek nevezzük azokat a szerkezeteket, amelyek beépülnek a növényházak és télikertek szerkezeteibe, működésük kézzel szabályozható, vagy egyszerűbb esetekben nem is szabályozható, hanem a belső légállapotoktól függően áramlik át rajtuk a levegő. A szabályozás nélküli szellőzők bármilyenek lehetnek. Kialakításuk során csak arra kell ügyelni, hogy a csapóeső ellen védettek legyenek. A szabályozható szellőzők két egyszerű példája látható a 8-1. és 8-2. ábrán, ezek két egymás feleit elcsúsztatható lemezzel szabályozhatók.
8-1. ábra. Szalagszellőző alumíniumlemezből 1 alaplemez kerettel; 2 záró lemez; 3 csavarozás; 4 fogó; 5 rések; 6 befogószerkezet.
8-2. ábra. Kombinált szalagszellőző 1 alaplemez; 2 keretprofil; 3 záró lemez; 4 furatok; 5 kivágás; 6 csavarozás; 7 fogó; 8 befogószerkezet.
- Energiatakarékos télikert tervezési elve
- Homlokzati nyílászárók és üvegfelületek szigetelése
- Télikertek és benapozás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Különösen az igényesebb kialakítású növényházak és télikertek gyakori szellőztetési módja, hogy megfelelő helyeken szellőzőablakokat helyezünk el, vagy a bejárati ajtón szellőztetünk. Ebben az esetben pedig meg kell oldani ezek többfokozatú kitámasztását, és ha az ablakok kézzel el nem érhető magasságban vannak, akkor a nyitó- és kitámasztó szerkezetek távműködtetését is. A legegyszerűbb kitámasztó szerkezettől a csavarmenetes és csuklós megoldásokig látunk példákat a 8-3 – 8-8, ábrán.
8-3. ábra. Fogasléces szellőzőablak-működtető szerkezet
a) tetőablakhoz; b) falba épített ablakhoz; 1 nyíló üvegezett keret; 2 üvegfal; 3 üvegtető; 4 csukló; 5 csuklós elem; 6 rögzítő; 7 fogazott kar; 8 fogazás; 9 támasztó; 10 kezelőrúd kapcsolódási helye.
8-4. ábra. Csuklós karos szellőzőablak tetőfelületbe szerelve
a) kézi és b) automata működtetésű; 1 üvegtető; 2 tetőablak; 3 csuklós elem; 4 emelőrúd; 5 emelőkar; 6 kardán; 7 működtető rúd; 8 áttétel; 9 ütköző fül; 10 menetes emelőrúd.
8-5. ábra. Üvegfalakba épített ablakok.
8-6. ábra. Menetes támasztékú szellőzőablak-működtető szerkezet
1 üvegtető; 2 szellőzőablak; 3 keresztborda; 4 menetes emelőkar; 5 bolygó menetház; 6 himba; 7 kar; 8 gyűrűs kapocs; 9 kezelőrúdhoz kapocs; 10 csukló; 11 rögzítés; 12 pánt.
8-7. ábra. Sorolt szellőzőablak tengelyemelős működtető szerkezete
1 tengelyrúd; 2 forduló szerelőtalp; 3 kar; 4 csukló; 5 emelőrúd; 6 ablakbefogás; 7 hosszított furat; 8 csavaros szabályozó; 9 szaruzat (esetleg oszlop); 10 tetőüveg; 11 szellőzőablak.
8-8. ábra. Szellőzőablak tengelyemelős, I csúszó szános emelőszerkezete
1 tengelyrúd; 2 forduló szerelőlap; 3 kar; 4 szaruzat, oszlop; 5 csavarozás; 6 üvegezés; 7 szellőzőablak; 8 műanyag szám; 9 műanyag csúszó lap; 10 alátét; 11 csukló.
Ezek között már találunk néhány olyat is, amely hő érzékelőkkel vezérelt, automatikus működtető szerkezet részeként is alkalmazható. Egyszerű növényház vagy télikert esetében természetesen mód van arra, hogy megfelelő helyeken elhelyezett szalagszellőzőkkel önszabályozó, természetes módon oldjuk meg az átszellőzést (8-9. ábra).
8-9. ábra. Kis belmagasságú télikert természetes szellőztetése szalagszellőzőkkel A beáramló levegő; B kiáramló levegő.
A szalagszellőzőket az évszaknak és időjárási viszonyoknak megfelelően esetenként úgy kell beállítani, hogy az átszellőzés megoldott legyen, de kedvezőtlen hatású huzat ne jöjjön létre. Általában azt mondhatjuk, hogy szükséges a növényházak és télikertek állandó szellőztetése. Átmeneti időszakban, amikor még nincs túl meleg, elegendő a felső kiszellőzés. Meleg időjárás esetén átszellőzés szükséges.
Tapasztalati úton kialakult, hogy az át-szellőzéshez szükséges keresztmetszetek nagysága a teljes felülethez képest:
- déli oldalon a teljes felület 1/20-ad része;
- keleti és a nyugati oldalon a teljes felület 1/12-ed része;
- északi oldalon pedig a teljes felület 1/15-öd része.
A szellőzőfelületeket átellenesen kell elhelyezni, esetenként külön megfontolás tárgyát képezheti, hogy milyen magasan legyenek. Ez jelentős mértékben függ a növények elhelyezésétől, vagy a télikert használatának módjától.
Igényesebb esetekben, amikor komoly veszély a nyári túlmelegedés – mint például a 8-11. ábrán bemutatott kétszintes télikert esetében -, már szellőztető berendezést kell beépíteni, mert az előzőekben tárgyalt szerkezeti szellőzőelemek bármelyikének beépítésével sem vezethető el a keletkező belső hő. A szellőztető berendezések – amelyek egy példája függőleges és ferde tetőfelületre beépítve a 8-12. ábrán látható – általában villamos energiával működnek. Ennek következtében könnyen automatizálhatok, hőérzékélő berendezéssel irányíthatók, vezérelhetők.
8-10. ábra. Télikert természetes szellőztetése
a) teljes légtéröblítéssel; b) rétegszellőzővel (üvegfal és árnyékoló közötti résen át); 1 üvegtető; 2 szellőztetett légtér; 3 árnyékoló.
8-11. ábra. Nagy belmagasságú télikert gépi szellőztetésének vázlata.
8-12. ábra. A 8-11. ábrán bemutatott gépi szellőző berendezés
a) függőleges falba; b) ferde tetőzetbe; 1 ventilátorkerék; 2 gépház; 3 fix zsalus szellőző; 4 levegő bevezetés; 5 kitorkollás; 6 osztóborda; 7 szaruzat; 8 hőszigetelő üvegezés; 9 műanyag tömítő szalag; 10 üvegszorító profil; 11 borítóléc; 12 csavarozás; 13 a szellőző burkolata; 14 rugalmas függesztés; 15 sziloplaszt fugázás; 16 hablemez; 17 bordázat; 18 csavartoldó; 19 fabetét; 20 ajtó; 21 rugózat; 22 szúnyogháló.