Az anyagmennyiség számítása
Ha felmértük a munkát, nekifoghatunk a szükséges anyagmennyiség kiszámításának.
Építőkövek
Olyan helyeken, mint az ablakpárkányok, minden számítgatás nélkül, egyszerűen csak átvisszük a felmért méreteket a munkadarabra, de nagy felületű fal és padlóburkolatoknál – főleg, ha íves formáról van szó – már más a helyzet.
A pontosan kiszámított felület nem azonos a valóban szükséges anyagmennyiséggel. A vágás során, esetleg véletlen törésekből keletkező hulladék mennyiségét, valamint a későbbi javításokhoz félretett tartalékot is számításba kell vennünk. Általában 5-10 %-ot számolunk rá a mennyiségre, de ez csak egy irányadó adat. A valós szükséglet nagyban függ az alaprajztól, a fektetés mintájától, a burkolólap formátumától és anyagától.
Jó tanács
Burkolati terv
Hasznos dolog burkolati tervet is készíteni. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy elképzelésünk már képi formában is megjelenik. Rajzoljuk fel milliméterpapírra a mérethelyes alaprajzot, majd átlátszó papírra (pl. skiccpausz), ugyanabban a méretarányban a burkolatkiosztást.
- Hőszigetelő anyagaink általánosságban
- Talajjavítók és szerves trágya, előnyök és veszélyek
- Savas eső – Valóban létezik? Mennyire káros?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A lapokat egymásra helyezve kiválaszthatjuk a legmegfelelőbb elrendezést. Figyeljünk arra, hogy a széleken leeső darabok már hulladékoknak számítanak-e, vagy máshol még fel tudjuk használni őket. A burkolati terv készítése elsősorban szabályos formáknál hasznos, mert közvetlenül leolvashatjuk róla a szükséges darabszámot.
A szalagszerűen fektetett lapoknál viszont nem éri meg fektetési tervet készíteni, mivel a következő sort úgyis a leeső darabokkal kezdjük. Az ilyen termékek mennyiségét méterben szokás megadni. Megmérjük a burkolandó felület hosszát és megszorozzuk a szükséges burkolatsávok számával. Mivel a burkolásnál nem adódnak fél és negyed lapok, kerekítsük a mennyiséget egyszerűen felfelé, egész számra, vagy a csomagolási egység többszörösére.