Milyen legyen a lakóhelyiségek belső elrendezése? [ÁBRÁKKAL]
Az OTÉK előírása szerint minden önálló rendeltetési egységet (helyiséget vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttesét), amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van, meghatározott rendeltetés céljára önmagában is alkalmas és függetlenül üzemeltethető – pl. üzlethelyiség, lakás vagy akár egy szállodaépület – tervezési program, üzemelési leírás, üzemelés technológiai terv alapján kell tervezni és megvalósítani.
Erre a lakóház megvalósítása esetén is szükség van, ugyanis csak ennek alapján tudja az engedélyező hatóság tételesen ellenőrizni, megítélni az egyes részletelőírások jogszerű alkalmazásának, megtartásának tényét. Az építtetőnek, a tervezőnek kell arról nyilatkoznia, hogy a tervezett lakóháznak mekkora a legnagyobb befogadóképessége, milyen a – nem pihenési célú – egyéb tervezett használati módja. (Ezek általában függetlenek attól, hogy a konkrét építtető csak családtöredék – egy vagy két személy -, de a lakás pl. ötszobás. A lakás befogadóképességét félszobánként egy, szobánként pedig két fővel kell számítani.)
A tervezőnek a tervezési program alapján kell igazolnia a tervezett építmény állékonyságát, tűzbiztonságát, tűzállóságát és a biztonságos mentés lehetőségét, megfelelő higiéniai, egészségvédelmi kialakítását, használhatóságát, a zaj- és rezgésvédelmi, az energiatakarékossági és hővédelmi előírások betartását, valamint az egyes hatások elleni védelem kialakításának szabályosságát. Sok előírás ugyanis annak függvénye, hogy milyen a tervezett rendeltetésszerű használat módja.
Lakóhelyiségek
A lakótér a lakás nappali tevékenységekre és pihenésre használt helyiségeinek csoportja, melyet az egészségügyi és gazdasági helyiségekkel közlekedők kötnek össze.
Nappali vagy lakószoba
Mindkét elnevezés lényegében ugyanolyan használatú helyiséget takar. A lakásban minden esetben kell nappali tartózkodásra alkalmas lakószobát létesíteni; ez nemcsak előírás, hanem alapvetően ésszerű dolog is, függetlenül a lakás szobaszámától és területének nagyságától.
Egy család „egyénisége” elsősorban a lakás nappali terein mutatkozik meg. Kialakításuk a család összetételétől és az egyének igényeitől függően változó. Mai életünkből adódik, hogy a családtagok a nap egy részét lakásukon kívül, munkában, a gyermekek pedig óvodákban, iskolákban töltik. Nagyon fontos, hogy legyen a lakásban egy helyiség, a nappali szoba, amely – a családi összetartozás jegyében – az egész család rendelkezésére áll. A lakásnak ez a része olyan otthonos és meghitt kell legyen, hogy benne a napi elfoglaltság után a család szívesen gyűljön egybe, és éljen közös életet.
Sok lakásban sajnos hiányzik ez a nappali szoba, aminek gazdasági okai vannak. Nem jó, ha a nappali helyiség egyben háló is. Ha a lakás minden szobája egyúttal hálószoba, akkor a nappali fontos szerepét természetesen a szülői háló tölti be, így a legfáradékonyabb (és legidősebb) családtagoknak kevesebb idejük marad egymásra és pihenésre. Ez ingerültséghez, az otthontól való távolodáshoz, és (sajnos) sok esetben a családok szétszakadásához vezethet.
A nappali sok funkciója között vannak közös és egyéni jellegű foglalatosságok. Ilyenek a zenehallgatás, a társalgás, a vendégfogadás, a játék, és nagyon fontos az étkezés. A közös helyiség tere vagy esetleg más helyiség lehet ebédlő, dolgozószoba, dohányzóhely, kártyaszoba, zeneszoba együtt vagy külön-külön is, a helyi adottságok figyelembevételével. Azt, hogy mikor és mihez kell külön helyiség, az anyagi forrásokon túl az dönti el, hogy a különböző igények egyidejű kielégítése a családi körülmények és adottságok figyelembevételével mennyire zavaró, ill. lehetséges. A lakásában intenzív munkát végző alkotó embernek olyan helyiség szükséges, mely a nappali szobától független, és lehetővé teszi a zavartalan munkavégzést, magányos ember vagy gyermektelen házaspár esetében viszont a nappali egyik szeglete akár a dolgozórész is lehet.
Funkciók
A mai korszerű lakásokban mindig van egy nagyobb, közös nappali, amely egyesíti az egymást nem zavaró igényekhez kapcsolódó funkciókat: a kollektív jellegűeket, az egyéni jellegűek közül pedig azokat, amelyek a család adottságainál fogva egymás zavarása nélkül megférnek benne. A nappali kialakításakor fontos szabály, hogy világosan kiemelkedjék központi része, amely körül a család élete zajlik. Ez általában az ülőgarnitúra körüli tér a tévével és zenesarokkal, esetleg kandallóval, de lehet a külön társalgó- vagy a kártyasarok is.
A nappali terének megosztását a bútorcsoportok helyigénye és a közöttük szükséges közlekedési sávok határozzák meg. A társalgóhely – az ülőgarnitúra – mint a nappali fő bútorcsoportja elhelyezkedésével uralja a tér használati központját, és úgy szolgálja kényelmével tulajdonosát, hogy e helyről a nappali tér és funkciói ha áttételesen is, de jól áttekinthetők, és egy helyen többféle kellemes dolog művelhető. Például kandallótűznél zenehallgatás, poharazgatáskor videózás, kártyázáskor dohányzás stb.
A nappali berendezésénél van néhány olyan szempont, melyeket még a tervezés fázisában tanácsos figyelembe venni.
- Előtérből a nappaliba lépőnek az ülőgarnitúra ne háttal álljon, hanem tárulkozzék ki feléje.
- A természetes megvilágítás fénye, tehát az ablak, akkor a leghatásosabb, ha a társalgó-ülő sarkot oldalról éri.
- Ha van kandalló, akkor arra az ülőhelyek átrendezése nélkül is rá lehessen látni.
- A belső növények úgy kerüljenek az ablakok elé, hogy ne uralják, hanem szolgálják a lakást.
- Ha mód van rá, akkor inkább ülő-és kiegészítő bútorokkal rendezzük be a nappalit, ne pedig szekrénysorral, kivéve a könyvespolcot, amely lehet a nappali dísze is.
- Ha a szekrénysor az igény miatt mindenképpen szükséges, az a bejárattal átellenes vagy oldalsó falon, lehetőleg egy egységbe kerüljön. A szétszórt, magas bútorok riasztó képet nyújtanak, és úgyszólván „összenyomják” a belső tér koncepcióját.
- Kisebb alapterületű nappaliknál az ülőbútorok fal vagy ablak mellé is helyezhetők, hogy a szabad tér legalább három oldalról egyensúlyban legyen.
- Osztott terű nappaliknál, vagy ahol nagyobb méretű felnyitható ajtó van, a bútorzat és a színek harmóniát alkossanak, ne egy-egy különálló egyveleg benyomását keltsék (pl. keleti bútorral berendezett sarok, barokk ülőgarnitúra és a nagymama szekrénysora).
- Osztott szintű nappali közbenső lépcsője ne vágja ketté a teret, hanem a funkciók természetes választóeleme legyen, pl. kiemelt étkezőnél, süllyesztett zene- vagy kandallósaroknál stb.
- A berendezés ne bútorkiállítás vagy – raktár látszatát keltse, hanem díszlet legyen a család békés és nyugodt életének színterén.
A tervezéskor a lakószobák vonatkozásában figyelembe kell venni a következő szempontokat:
A lakásnak legalább egy szobája
- központi és etázsfűtés esetén legalább 17,00 m2;
- egyedi fűtés esetén legalább 18,00 m2 területű legyen.
Ha a nappalihoz szabad falnyílással hálófülke kapcsolódik, a lakóterület 16,00 m2-re csökkenthető, mivel a fülke kiegészítő alapterülete a nappali alapterületébe beszámít (egy helyiség). A lakószobák alapterülete min. 6,00 m2 legyen (a 12,00 m2-t meg nem haladó szoba fél szobának minősül). A lakás nappali tartózkodásra szolgáló helyisége, lakószobája közvetlenül az előszobából, szélfogóból vagy lakóelőtérből nyíljon.
A nappalit úgy kell kialakítani, hogy abban lakószobajelleggel is legalább két (2,00×0,90 m méretű) fekhely és egyéb kiszolgálóbútorok elhelyezhetők legyenek. A fél szoba berendezése az előzőhöz hasonló legyen, de min. 1 fekhelynek, 1 ülőhelynek és dolgozóasztalnak el kell férnie. A lakás minden lakója számára – ha külön ruhatároló (pl. gardrób) vagy beépített szekrény nincs – egy-egy ruhásszekrény helyét kell számításba venni. A nappali jellemző méretei:
Az elmúlt évtizedekben:
Összes lakterület m2 | Ebből nappali m2 |
---|---|
50 | 17 |
60 | 18-19 |
70-90 | 20-22 |
A jelenlegi ajánlás:
Összes lakterület m2 | Ebből nappali m2 |
---|---|
60 | 18-22 |
70 | 22-24 |
80 | 25-30 |
90 | 27-35 |
100 | 30-35 |
120 | 32-38 |
140 | 35-45 |
4.68. ábra Osztott vagy eltolt szintű házban a nappali szoba tere 1-2 szintre tagozódhat, valamint hozzákapcsolódhat a galéria, mely növeli a látványértéket.
Az utóbbi eltérő területarány leginkább abból adódik, hogy a közös szabadidő-eltöltés, a tévézés és zenehallgatás intenzívebb, mint 2-3 évtizeddel ezelőtt. Sokakban felmerül a kérdés, hogy nem túl nagy-e a 30-40 m2-es nappali? A válasz egyértelműen nem, amit az is alátámaszt, hogy ha a nyugat-európai polgárok házait – akár fél évszázadra visszamenőleg – vizsgáljuk, sok helyen a lakterület 40-50%-át éppen a nappali adja, ott zajlik ugyanis a család teljes közösségi élete, ill. kikapcsolódása, valamint a vendégek fogadása.
A nappali és egyéb lakószobák legkisebb méretei a következők:
- étkező vagy kapcsolódó hálófülke esetén: 3,20 m2;
- központi és etázsfűtés esetén: 3,40 m2;
- egyedi fűtés, kályha esetén: 3,60 m2.
4.69. ábra Nappali szoba a ház padlásterében, oromzati falbani ablakozással.
Hálófülke
Kisebb alapterületű lakások hálófülkéje, területgazdálkodási meggondolásokból, a nappalihoz kapcsolható. Esetenként dolgozószobával vagy dolgozótérrel is érintkezhet, de ez kevésbé jellemző. A hálófülke lakószobához kapcsolásának feltétele az, hogy a két helyiség közötti határfalnak legalább a fele szabad falnyílás legyen, ami természetesen függönnyel elválasztható.
A hálófülke legkisebb alapterülete 4,00 m2, ezentúl igény szerinti. Egy vagy két fekvőhely – legalább két oldalról körüljárhatóan – elhelyezhető kell legyen benne.
A hálófülke a következő feltételek kielégítése esetén kapcsolható a lakószobához:
- ha nincs közvetlen szellőzést és természetes megvilágítást biztosító ablaka, akkor legfeljebb 6,00 m2 alapterületű lehet;
- ha az előző eset áll fenn, akkor a nappali természetes fénnyel bevilágított felületeit a hálófülke alapterületét is beszámítva kell meghatározni;
- ha a hálófülke időszakosan, pl. tolható ajtóval, önálló légterű helyiséggé alakítható, akkor gondoskodni kell a természetes megvilágításról és szellőztetésről.
A hálófülke legkisebb falmérete 2,05 m, belmagassága tetőzáradékban való elhelyezés esetén átlagosan 2,20-2,50 m lehet. Ferde tetőfödém esetén a legkisebb falmagasság 1,20 m, egy fekvőhely elhelyezéséhez (párhuzamosan vagy merőlegesen).
A hálófülke szélessége a bútorozhatóság miatt:
- kétoldalt egy-egy fekvőhely esetén minimum 2,40 m;
- kettős (francia)ágy esetén minimum 2,80 m legyen.
4.70. ábra Általában kis lakásokban kialakított hálófülke, mely a nappalihoz, a gyerek-, esetleg a dolgozószobához kapcsolódhat szabad nyílással, ablakozás nélkül.
Hálószoba
A lakások hálószobáinak számát, típusát, ill. megoldásuk módjait a család létszámösszetételétől függően kell megtervezni. A hálószobák – beleértve a gyerekszobát is – a lakásterület 40-50%-át teszik ki, tehát területgazdálkodási szempontból is mértékadónak tekinthetők.
A hálószoba az éjszakai pihenés helye, a lakás intim része. Elrendezése egyszerűbb a nappaliénál, mert csak a fekvőhelyet (ágyneműtárolóval), esetleg ruhatároló szekrényt kell elhelyezni benne. Egy tágasabb hálószoba az éjszakai pihenésen kívül egyéb foglalatosságnak is helyszíne lehet (pl. olvasás, tévézés, rádiózás, esetleg időszakos munka, tanulás stb.).
A hálószobák bútorozásakor figyelembe kell venni a minimális közlekedési sávot vagy űrszelvényt – általában 60 cm – mind középütt, mind a falak mentén. A hálószobák méretét és területét úgy kell meghatározni, hogy abban legfeljebb két személy számára legyen elhelyezhető fekvőhely. Érdemes inkább kisebb alapterületű hálókat tervezni, mint fiú- és lánygyermek számára egy közös nagyobbat.
A hálószoba tervezéséhez az is hozzátartozik, hogy a tervezővel tudassuk:
- közvetlen fürdőszoba-kapcsolat szükséges-e;
- a szülői hálóban két egy- vagy egy kétszemélyes (francia)ágy legyen-e;
- a szülők külön-külön hálót kívánnak-e.
A hálószobák legkisebb alapterülete a következő:
- egyszemélyes: 6,00 m2;
- kétszemélyes (szülői): 12,00 m2.A szülői háló optimális alapterülete azonban 14,00-16,00 m2, sőt a kettős ágy és a körülötte lévő közlekedőterületek, éjjeliszekrények, valamint az ajtó nyitási űrszelvénye, az ágynemű- és ruhatárolók (szekrények) helyigénye miatt még a 16,00 m2 is kevés lehet.
Az ágyak elhelyezése és a belmagasság összefüggése azonos a hálófülkénél ismertetettekkel. A természetes megvilágítást és a szellőztetés lehetőségét közvetlenül biztosítani kell. A tetőtéri helyiség 6,00 m2-es minimális alapterületi előírását a hasznos alapterülettel (1,90 m-nél nagyobb belmagasságú rész) kell teljesíteni; ennél a teljes terület lényegesen nagyobb lehet.
4.72. ábra Fekvőhely egy személyre a) – c) különböző elhelyezési formák.
4.73. ábra Fekvőhely két személyre a) külön-külön; b) kettős; c) dupla ággyal.
4.74. ábra Fekvőhely gyerekszobában két személynek a) vég ütköztetéssel; b) sarokelfordítottan; c) emeletes.
4.75. ábra Fekvőhelyek, fekvőalkalmatosságok lakószobában a) szekrényfalból lenyitható; b) kanapé; c) kettős kanapé.
Gyerekszoba
A családban élő gyermekeket minden korban önálló egyéniségnek kell tekintenünk, és lehetőség szerint gondoskodnunk kell külön birodalmunk zavartalanságáról. A gyerekszobát az élet három szakasza, a csecsemő-, a kisgyerek- és az iskoláskor sajátos követelményei szerint kell megtervezni.
A csecsemő gondozásához általában nem szükséges külön szoba, a kiságy elhelyezhető a szülői hálóban is. Ez természetesen egyéni dolog; sok helyen az egy-két hónapos csecsemőt már külön fektetik. (A gyermekpszichológusok szerint a későbbiekre való tekintettel ez a legszerencsésebb megoldás, ugyanis nincs elszakadásélmény, mely nemcsak a gyereknek, hanem a szülőknek is konfliktusokat okoz.)
A gyerekszoba léte kisgyermekkorban a legnagyobb jelentőségű, amikor a gyermek az otthoni idő legnagyobb részét itt tölti. Az iskolás gyermek már kevesebbet tartózkodik a szobájában – az iskolába járás miatt szabadidejét is egyre inkább a többlettanulás és az otthoni munka tölti ki. Idősebb gyermekkorban igényei egyre inkább közelítenek a felnőttekéhez.
A gyerekszoba mérete a szülői háló és a lakószobák közötti legyen, a nagyobb mozgástér (és játéktér) érdekében. Ennélfogva, vagyis a nagyobb szabad padlófelületek miatt az emeletes ágy ma ugyanúgy igény a kisebb lakásokban, mint a nagyobbakban.
4.76. ábra Gyerekszoba emeletes ágyakkal és ablak alatti dolgozóasztallal.
A gyerekszoba tervezésekor mindenképp érdemes a következő néhány apróságot figyelembe venni:
- egyedi (hagyományos) vagy központi fűtésnél a fűtőtest előtti rácsozat elhelyezhetősége;
- lehetőleg puha (szőnyeg) padlóburkolat;
- csak bukóablakokat építsünk be, mert a nyílószárny nyitott helyzetben nagyon veszélyes;
- amennyiben mégis nyílóablakot építenek be, annak parapet fala:
- földszintes épületnél min. 80 cm;
- 8,0 m szintmagasságig min. 90 cm;
- 8,0 m szintmagasság felett min. 100 cm legyen;
- egynemű gyerekek szobája vagy gyerekszoba és játszószoba közé ajtót csak külön igény esetén tegyünk;
- több gyerekszoba a lakáson belül egy csoportot alkosson;
- gyerekszobákkal azonos szinten mindenképpen legyen WC kézmosóval.
Ebédlő-étkező
A múltban az étkezés a felsőbb rétegeknél központi ebédlőhelyiségben, a polgári családoknál a lakókonyhában, a parasztságnál pedig – miután a pitvarban megfőzték az ebédet – magában a lakószobában zajlott. A századelőn a középréteg is igyekezett a gazdagok módjára úgy étkezni, hogy a középre helyezett nagy asztal és díszes tálalók töltsenek ki egyetlen helyiséget, az ebédlőt vagy a nappali tartózkodásra szolgáló szobát. Ez volt általában a lakás egyetlen reprezentatív helyisége, itt zajlott minden közös családi esemény. A hétköznapokon sok esetben megmaradt a konyhában való étkezés, az ebédlőt ünnepélyes alkalmakkor használták.
Ma, amikor a konyhai munkát a család felnőtt tagjai munkájuk mellett végzik, egyszerűsödik a berendezés, előtérbe kerülnek a praktikumok.
Már a tervezéskor meg kell határozni az étkezés helyét és a bútorzat elrendezését. Az étkező elhelyezhető:
- magában a főzőkonyhában, azaz a 6,00 m2-nél nagyobb alapterületű, ún. étkező- vagy lakókonyhában;
- külön étkezőben;
- a lakóelőtérben;
- a nappali főzőhelyiség felőli szegletében;
- alternatív megoldás, ha a „gyorsreggeliző” egyben előkészítő asztal a főzőhelyiségben, de a családi étkezés helye az előzőek valamelyike.
Lényeges szempont, hogy az étkezőhely, ill. – asztal szoros kapcsolatban legyen az előkészítővel, ill. főzőkonyhával. A kapcsolat többféle lehet:
- közvetlen ajtós;
- átadóablakos;
- bár jellegű, ahol az étkező- és főzőtér között mobil, könnyen mozgatható fal vagy belső ablak van.
Az ajtós kapcsolatnál nagyon lényeges az ajtószárny nyílási vagy működési űrszelvénye, mert egy kedvezőtlen irányba nyíló ajtó sok bosszúság forrása lehet. Az átadóablak légmentesen zárható és könnyen nyitható legyen. Lényeges kiegészítő eleme a rakodóasztal, mely az étkezőasztaltól jól elérhető kell legyen. Igen ötletes megoldás, amikor az átadóablakra végével rátolt étkezőasztal másik oldala maga a konyhai alsó szekrény, tároló pult.
A bár jellegű étkezés a mai életritmus civilizációs velejárója, amennyiben sokan az étkezést nem a meghitt családi együttlét egyik fázisának, hanem gyorsított emberi táplálékpótlásnak tekintik csak. Kis alapterületű lakásoknál természetesen nem annyira igényről, mint kényszerről beszélhetünk. Van, ahol még maga az étkezőpult is kétszintű; alul a főételek, fölül a köret és az üres edények foglalnak helyet. Azt javasoljuk, hogy ha lehet, az ilyet csak alternatív étkezőhelynek tervezzük be, alkalmi és futó étkezésre.
Igen lényeges az ülőalkalmatosság, hogy az étkezés élményére koncentráló ember legalább háttámlás, de ha lehet, karosszékben foglaljon helyet. Az étkezés közbeni kis pihentetés a szék karjára könyökölve – a tökéletesebb emésztésen túl – a nap hátralévő részében erősen meghatározza az ember hangulatát. E szempontnak erősen ellentmond a bárszékek kényelmetlensége.
Az étkezőasztal elhelyezhető:
- a sarokban, ülőgarnitúrával;
- a végével falra ütköztetve;
- a falnál, de körülülhetően;
- a helyiség közepén.
Legkényelmesebb az utóbbi két elrendezés, viszont ezekhez kell a legnagyobb tér. Szokás még az étkezőasztalt falhoz, ablak alatt elhelyezni, emiatt már a tervezés stádiumában se válasszunk „csak” nyílóablakot. Legjobbak a bukó- vagy a vízszintes osztóbordázatú bukóablakok, amelyeknél a szellőztetéshez elegendő csak az egyik ablakszárnyat megnyitni. A nyíló szárnyú ablak – függetlenül attól, hogy az étkezőhely az ablakmellvédhez asztallal vagy székkel kapcsolódik – szinte használhatatlan szellőztetésre.
4.77. ábra Étkezőasztalok 4-10 személyes ülőhellyel.
4.78. ábra Étkező nappali kapcsolattal.
4.79. ábra (bal oldalt) és 4.80. ábra (jobb oldalt) Kerek étkezőasztalok 2-8 személyes ülőhellyel, Szögletes étkezőasztalok 2-8 személyes ülőhellyel.
Dolgozószoba, dolgozóhely
Külön dolgozószoba létesítése ott indokolt:
- ahol a speciális alkotómunka megköveteli a zavartalanságot (írók, orvosok, zenészek munkája stb.);
- ahol a munkával járó szennyeződés és zaj zavarná a lakás életét (szobrászok munkája stb.);
- ahol ügyfélforgalom van, amihez esetleg járulékos helyiségek is szükségesek (kozmetikus/gyantázó, szabó/próbafülke stb.).
Idesorolható az ún. háztartási szoba is, ahol pl. a vasalás, a házi szabás-varrás, ruhajavítás, ill. a barkácsolás végezhető. A lakásétól erősen eltérő funkciójú ipari és egyéb tevékenység, amelyet a tulajdonos főfoglalkozás-szerűén végez, esetleg alkalmazottakkal, már nem folytatható külön szobában; ennek helyét a lakástól függetlenített üzemként kell kezelni, ill. figyelembe venni.
Fontos tudni, hogy a lakóépülettel egybeépített vagy attól elkülönített épületrészbe telepített ipari tevékenység külön kategóriába tartozik. Létesítéséhez – függetlenül attól, hogy esetleg egy már meglévő épületbe települ – nemcsak építési, hanem külön szakhatósági engedélyek is szükségesek. Tárgyalásuk és szakágankénti ismertetésük hosszadalmas, így cikksorozatunk lakóház centrikussága miatt eltekintünk ezek – talán keveseket érdeklő – részletezésétől.
A lakáson belüli dolgozószoba vagy dolgozóhely ennél szűkebb, de a lakás szempontjából részben vagy teljesen kapcsolódik, ill. kapcsolódhat valamely más helyiséghez. A helyiségek közötti kapcsolatot a közlekedők jelentik, de kizárólag szellemi foglalatosságok helye akár közvetlenül a lakó- vagy a nappali szobára is nyílhat. Dolgozóhely a lakás lakóhelyiségétől elkülönített vagy fülkeszerűen kapcsolódó – de azonos légterű – részében létesülhet. A dolgozóhely lehet a nappali vagy valamely szoba térráccsal vagy szekrénnyel elkülönített szeglete is, sőt akár csak egy íróasztal is. Kedvelt megoldás a galérián lévő művészien rendetlen alkotói fészek, azonos légtérrel kialakítva. Az oldott, feszültségmentes munkatérben az alkotó ember szelleme szabadon szárnyalhat, teljesítményét szinte semmi nem korlátozza.
Dolgozóterek méret- és helyigényére külön szakmai követelmények nincsenek. E helyiségek a lakásban – függetlenül elnevezésüktől, használatuktól – lakószobának minősülnek, és az ezekre vonatkozó előírások érvényesek rájuk. A természetes megvilágítási feltétel azonban általában szigorúbb, mint a lakószobáké (1:6), de vannak kivételes esetek, amikor csak a szellőző is elegendő (pl. fotóműterem és labor).
4.81. ábra Dolgozószoba belső képe.
4.82. ábra Dolgozószoba téli kertkapcsolattal.
A lakótér környezetkapcsolata
A lakások természetkapcsolatát az ablakok és az erkélyajtó közvetítésével az erkély, a terasz, a tornác és az átrium jelentik.
Az erkély a födém konzolos meghosszabbításával kialakított vagy a földszinti lábazati falhoz „gyámolított”, az épület tömegsíkja elé ugratott épületrész. Minimális mérete a falra merőlegesen 1,20 m, területe nincs meghatározva, csakis a funkció és az épületkarakter befolyásolja. Nagyobb erkélyeknél az esetleges „pihenőbútorokat” is figyelembe kell venni. Igen előnyös az olyan erkély, amely nyaranta a család étkezésének tere lehet.
Erkélyek előkertbe való benyúlásának mértéke, ha az erkély alja és az alatta lévő terep között legalább 2,00 m-es szintkülönbség van, nincs szabályozva. Utcavonalon való építéskor a járdától mérten legalább 3,00 m magasságban és max. 1,50 m-t nyúlhat be a közterület fölé. Az oldalkert előírt legkisebb méretébe erkély nem nyúlhat be, függetlenül anyagának, ill. szerkezetének tűzrendészeti besorolásától. A franciaerkély nem más, mint egy padlószintig üvegezett nyitható ablak (erkélyajtó) áttört mellvédráccsal.
4.83. ábra A többszintes házak erkélyei nagymértékben befolyásolják az épületet érő szél hatását a) tömör erkély kosárral; b) áttört korláttal; c) áttört erkély padozattal; kedvező klíma alakul ki.
4.84. ábra Többszintes házak természetkapcsolata a) – g) ablaktól a kiülő erkélyekig.
4.85 ábra Különböző alaprajzú erkélyek a) négyszögletes; b) ívelt.
4.86. ábra Egyszerű franciaerkély egyszárnyú erkélyajtóval a) nézet; b) metszet.
A teraszok szerepe a lakásoknál sokkal nagyobb, mint az erkélyeké, teljesebb és kényelmesebb bútorozhatóságukkal jobban szolgálják az embert.
A legnagyobb méretű teraszok a földszinti lakóterekhez tervezhetők, általában a kedvező égtáj felőli és védett oldalon. Utcai előkertben nagyobb terasz létesítésére kevésbé van lehetőség, mint az oldalkertben, sőt még inkább a belső kertben. A kert felőli, nagyobb intimitású terasz felé a család télen és nyáron egyaránt szabadon kitárulkozhat. A teraszokat vagy feltöltésre vagy gazdasági, ill. egyéb helyiségek fölé építik. Építési költségük nagyon eltérő; egy építési törmelékből feltöltött teraszalépítmény természetesen lényegesen olcsóbb, mint egy járható tető korláttal és vízelvezetéssel stb. A jól funkcionáló terasz azonban előbb-utóbb meghálálja az építésére fordított pénzt és időt, csak jól kell tudnunk használni.
4.87. ábra Alátámasztással gyámolított nyitott oldalú erkély a) távlati kép; b) alaprajz.
4.88. ábra Lodzsa alaprajzi kialakítása a) épületsík mögé kerülő lodzsa; b) részben süllyesztett lodzsa.
4.89. ábra Az erkély hőtechnikai szempontból kedvezőtlen épületszerkezet a) télen hűti a lakást, a meleg kifelé áramlik; b) nyáron a forróság az erkélylemezen keresztül a lakás felé áramlik.
4.90. ábra Hőhídmentes erkélyek a, b, d, e) négy ponton falhoz függesztve; c, f, h) két ponton falhoz, két ponton oszlophoz gyámolítva; g) három ponton falhoz, egy ponton oszlophoz gyámolítva; j) három ponton falhoz, két ponton oszlophoz gyámolítva.
4.91. ábra Fémszerkezetű rácsos erkélyes teraszkorlátok (v = max. 12 cm).
4.92. ábra Faanyagú korlátmezők méretjellemzői M: mellvédmagasság; v = max. 12 cm.
4.93. ábra Különböző anyagú és szerkezetű erkélyek a) tömör, mellvédfallal; b) konzolos, tömör korlátmezővel; c) fémvázas, mellvéddel; d) korlátba épített virágvályúval.
4.94. ábra Hőhíd mentes erkély fal- és gyámolító oszlop kapcsolattal a) alaprajzrészlet; b) nézetrajz; 1 alap; 2 talplemez; 3 szintbeállító; 4 fémoszlop; 5 kapcsolósaru; 6 keretelem; 7 korlátmező keret; 8 akril; 9 borda; 10 erkélylemez-kereszttartó; 11 neoprén; 12 befogókarmok; 13 főfal; 14 hőszigetelés.
4.95. ábra Hőhídmentes erkély korláttal; részlet.
4.96. ábra Hőhíd mentes erkély csomóponti részletei a) korlát/oszlop; b) erkélylemez; c) oszlopalap; 1 alap; 2 neoprén; 3 talp; 4 csavar; 5 szintbeállító; 6 végelem; 7 biztosítócsavar; 8 oszlop; 9 kupak; 10 fel konzol; 11 kapcsolócsavar; 12 patent; 13 korlátelem; 14 plexi (v. üveg); 15 borda; 16 űr; 17 rugalmas szalag; 18 sziloplaszt; 19 kapcsoló- és soroló konzol; 20 toldó elem; 21 peremes ütközés; 22 erkély kerettartó; 23 járófelület; 24 faltő szegő; 25 beépíthető karmok; 26 persely; 27 nyersgumi; 28 neoprén; 29 beállító csavar; 30 biztosítócsavar; 31 C borda; 32 popszegecs; 33 épületfal; 34 hőszigetelés.
4.97. ábra Különböző alakzatú, kombinált szerkezetű erkélykorlátok.
Az emeleti, valamint minden beton- és kőanyagú teraszt nyáron a forróság ellen mindenképpen védeni kell (főként az épület közelében) növényi vagy mesterségesen épített árnyékolókkal.
A tetőteraszok ma nálunk is terjedő változata, a tetőkert vagy bio tető, funkció szempontjából azonos a hagyományos tetőterasszal, mégis sokkal praktikusabb annál. A tetőkert használati értékét növeli, hogy az emelet vagy felsőbb lakószint „zöldterülettel” kapcsolódik a lakáshoz. A tetőkert talaját a teherhordó szerkezet fölötti 20-30 cm vastag bio talaj kultúr réteg jelenti. Hátránya tulajdonképpen csupán az, hogy a zárófödémet a talajréteg (és növényzet) miatti többletteherre kell méretezni. Ez a többletköltség azonban a tetőkert alatti lakótér esetében a fűtési költségben megtérülhet. Figyelem! Ez a megoldás különleges tetőszigetelési rendszert és kifogástalan minőségű kivitelezést követel!
A fedett terasz, a lodzsa, abban különbözik a nyitott terasztól, hogy az épület tömegén belül, visszaugratva áll, tehát fölülről és legalább két oldalról épületfal határolja, továbbá közvetlen kapcsolatban van a mögötte lévő helyiséggel.
Azokat az erkélyeket és teraszokat, amelyek az előttük lévő terepnél vagy épületrésznél 1,00 m-rel magasabban vannak, védőkorláttal kell ellátni. A védőkorlát szerepét a mellvédfalak vagy virágvályúk is betölthetik. A határolók (korlátok és mellvédfalak) magassága a terasz padlószintjétől 1,00 m legyen.