Vakolat

Mi az a gúzolás? Felhordása, száradási ideje, megszilárdulása

A vakolatok választás során a legfontosbb hogy olyan vakolatot válasszunk amely hosszú időtálósággal rendelkezik, nem repedezik meg, egy hatékony védőréteget képez a homlokzat külső felületén. Különösen hasznos, ha olyan összetevőket tartalmaz, aminek következtében javítja a falszerkezet hőtechnikai tulajdonásait. A kerámiagömböket tartalmaző hőszigetelő bevonat egy rendkívűl hasznos plusz funkcióval rendelkezik.

Ahhoz, hogy az alapfelület nedvszívó képessé­gét csökkentsük, vagy a különböző alapfelületek (például vegyes vagy terméskő falazatok esetén) nedvszívó képességét kiegyenlítsük, valamint a sima és/vagy tömör felületeken javítsuk a vakolat tapadását, az alapfelületet a vakolás megkezdése előtt gúzolás formájában lehet kezelni.

Gúzolás célja

Az ehhez használt habarcs megfelelően kialakított szemcse­szerkezetével rücskös, félig fedő vagy hálószerű felületet lehet előállítani. Meg lehet különböztetni félig vagy nem fedő és teljes felületű gúzolást. A választás bizonyos értelemben függ a vakolat alj­zatának abszorpciós képességétől. A teljes felületű gúzolás készítéséhez szükség van az alapfelület bizonyos erősségű nedvszívó képességére, míg a félig fedő gúzolás vagy tapadásjavító habarcs alkalmazása esetén a nedvszívó képesség kérdése elhanyagolható.

Mikor van rá szükség?

A rücskös, nem teljes felületű gúzolásra kis nedvszívó képességű alapfelületeken (pl. beton, burkolókő) van szükség. A teljes felületű gúzolás vegyes falazatok, különböző nedvszívó képességű falazóblokkokból és falazóhabarcsból álló falazatok és olyan építőanyagok esetében javasolt, amelye­ket védeni kell a vízfelvételtől.

Gúzolás célja

Amellett, hogy a gúzolás megakadályozza a nedvességfelvételt és az ezzel járó duzzadást, ill. zsugorodást, megnöveli a vakolat megtapadására alkalmas felületét, ezzel javítja a tapadást is.

Felhordás. A gúzolást régebben kézi vakolatfröcskölővel vitték fel.

Az gúzoláshoz a DIN 18 550 szabvány szerint a P. Illa. habarcscsoportba tartozó habarcsot kell használni. Ez olyan mosott, vegyes szemcsenagy­ságú homokot tartalmazó cementhabarcs, amelyhez adott esetben plasztifikáló és/vagy tapadást javító anyagokat is lehet keverni. Eközben a cement aránya nem csökkenhet.

Gúzolás, jó tudni!

A korábbi felfogással el­lentétben ma már egyértelműen szabályozott, hogy a gúzolás nem fogható fel külön vakolatrétegként, és ennek megfelelően a vakolatrendszer teljes vas­tagságába nem számítható bele.

Hasznos információ: hogyan hordjunk fel helyesen vakolatok.

Száradási idő

A gúzolás elkészítése után be kell tartani a megfelelő száradási időt. A teljes felületű gúzolást rövid száradás után simítófával vagy egy faléccel le kell simítani, hogy a fal és mennyezet felülete egyenletes és egy síkban fekvő legyen. Ezenkívül a felületet érdesíteni kell, hogy a pórusok minél nagyobb mértékben megnyíljanak, ezzel megaka­dályozva, hogy a kötőanyag üvegesedése miatt a következő vakolatréteg számára a tapadás mértéke csökkenjen.

Az gúzolásnál, akárcsak a további vakolatréte­geknél is fontos, hogy a keverővizet ne vonja el túl gyorsan a túl erősen nedvszívó alapfelület vagy a meleg időjárás. A habarcs „elpárolgását” megfelelő nedvesítéssel meg lehet előzni. Ha az aljzatnak különösen sima a felülete, akkor a habarcshoz adhéziós tulajdonságának javítása érdekében tapa­dásjavító adalékokat kell keverni.

Gúzolás megszilárdulása

Csak akkor lehet folytatni a vakolási munkálato­kat, amikor az gúzolás már annyira megszilárdult, hogy kézzel nem lehet ledörzsölni. Általában leg­alább 24 órát kell várni, de az alapfelület és helyszín tulajdonságai, valamint az időjárási feltételek ezt meghosszabbíthatják.

Egyenletes nedvszívó képességű és megfelelően érdes felületek esetén, valamint olyan alapfelületek­nél, amelyeken valamilyen előkészítő kezelést (ala­pozást, tapadásjavítást és hasonlókat) alkalmaztak, egyes esetekben el lehet tekinteni az gúzolástól.