Színek a környezetünkben

Ház a Lexington Avenue-n (viktoriánus stílus)

Fred Hughes, Andy Warhol menedzsere az 1970-es évek elején vásárolta meg ügyfelétől New York Cityben, a Lexington Avenue-n álló négyszintes, késő viktoriánus házát. Az enteriőröket ezt követően erede­ti, 1889-ben Henry J. Hardenbergh (a Central Park első híres apartman tömbje, az ún. Dakota-ház építésze) által kialakított állapotuknak megfelelően állíttatta helyre.

Kandalló

Fent: A smaragdzöld utcai szalonban faux marbre festésű kandalló áll. A Viktória-korban a faragott és öntöttvas kandallókra is márványmintát festettek. Ugyanilyen népszerű volt, és itt is látható a tükrön a kandalló fölött, az egzotikus rajzolatú és textúrájú keményfák (például rózsafa, mahagóni és tölgy) gesztjét utánzó festés. Ahogy a viktoriánus helyiségek többségében, itt is sokféle dísztárgyat tartanak a kandallópárkányon.

A felújított helyiségek dekorációja – főleg a falak markáns színei, például a smaragdzöld, padlizsánlila, élénk kékek, sárga okker – az érett viktoriánus stílusra volt jellemző. Mint a 19. Században, most is aranyozott stukkók, sablonnal festett motívumok és arany kép­keretek egészítik ki a palettát. A világosabb falfelületek – a dolgozószobában ilyen a halványsárga elefánt­csontszín és a grège (szürke és bézs keveréke) – szintén autentikusak; igaz, akkoriban főként a hálószobákban használták ezeket.

Fred Hughes dolgozószobája

Fent: Fred Hughes dolgozószobája. Kedvence, a szürkéből és bézsből kevert hideg grège – itt a kandalló és a fal színe – semleges háttér a festményekhez, műtárgyakhoz. Ezt a színt Nancy Lancaster, a jelentős 20. Századi amerikai belsőépítész is kedvelte. A kandallópárkányokon sorakozó dísztárgyak közül különlegesek az új-mexikói zuni puebloindiánok sárga, fekete és fehér maszkjai.

Az érett viktoriánus stílus elsősorban a ház beren­dezésében mutatkozik meg. A 19. Század második felében mindinkább divatba jött a régi bútorok gyűjtése, és Fred Hughes pompás kollekciója is ezt a hagyományt követi. A fontosabb helyiségekben míves európai és amerikai régiségek, Adam-, empire, regency, szövetségi stílusú és neogótikus darabok zsúfolódnak az érett viktoriánus stílusra jellemző módon. Finom erezetű keményfa (rózsafa, mahagóni) felületük patinás színekkel gazdagítja a palettát.

Mindez – a sokféle stílust és ornamentikát kedvelő viktoriánus ízlésnek megfelelően – eklektikus műalkotá­sok és műtárgyak gazdag gyűjteményével egészül ki: jellegzetes darabjai például a 17. Századi olajfest­mények, a Canova-szobrok, késő György-kori falikarok, Warhol selyem-szitanyomatai, valamint az amerikai indiánmaszkok Santa Féből.

Az utcai nappali falai és párkányzata élénk smaragdzöld

Fent: Az utcai nappali falai és párkányzata élénk smaragdzöld. A zöld visszafogottabb árnyalatban jelenik meg a bútorszöveten. A képkeretek, a kagyló formájú falikarok és a párkányzat alatti szegély aranyozása mellett a középső portré és a 19. Századi orosz szófa vörös és vörösesbarna tónusai uralják a helyiséget.