Ajtók és ablakok kiválasztási szempontjai
Lakások, lakóépületek külső formai megjelenése erőteljesen függ a beépített nyílászáró szerkezetektől. A lakásbejáratnak a homlokzat megformálásában hangsúlyos szerepet kellene kapni, sajnos nálunk ez csak sokadik szempontként kerül szóba. Ez számtalan dologból következik, közte a szemlélet és a már megszokott alárendeltség miatt. A bejárat lényegében a családi ház fókusza, amely „rávezeti” az érkezőt az épületre. Végül pedig, de nem utolsó sorban egy lakásbejárat és annak környezete alapján az érkező véleményt fórnál a tervezőről, a tulajdonosról, az ott lakókról.
3/250 ábra Lakásbejárat elő lépcsővel és előtetővel
3/251 ábra Lakásbejárati ajtó fedett bejárati lépcsővel
- Ablakok és ajtók a biztonságért, vasalatok
- Zsanérok igazítása, javítása (vasalatok)
- Mit tehetünk, ha szorul az ajtó, az ablak?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
3/252 ábra Fülkeszerű bejárat különleges egyedi ajtóval
Bejárati ajtók
A lakásbejárati ajtók formavilága óriási. A bejárati ajtók túlnyomó többsége geréb tokos kivitelű. Elhelyezésüknél, illetve beépítésüknél régebben rabicolást készítettek. Ma a korszerű homlokzati nyílászárókat a tokok szabályszerű kiékelésével és a tokokra szegezett beépítő kapocslemezek rögzítésével helyezik el (3/255 – 3/257 ábra). A tokok körülzárására rugalmas tömítő zsinórok és helyszínen habosított anyagok használhatók.
3/253 ábra Lakásbejárat előtetővel és árnyékoló fallal
3/254 ábra Lakóház télikerttel
3/255 ábra Bejárati ajtó elhelyezése a) kiékelési helyek; b) rögzítő fülek felszerelése az ajtótok falbekötéséhez; 1 tokkeret; 2 falnyílás; 3 terhelt ék; 4 támasztó ék; 5 acéllemez rögzítő fül; 6 ajtópánt; 7 nyílószárny; 8 zár
3/256 ábra Bejárati ajtó tokrészlete 1 tokkeret; 2 elasztikus kitt; 3 porán hab; 4 rögzítő fülek; 5 fúrt tipli; 6 facsavar; 7 takaróléc; 8 főfal; 9 vakolat; 10 káva
3/257 ábra Egyedi készítésű bejárati ajtó
Ablakok
Az ablakok típusát, méreteit tervezéskor határozzák meg. Homlokzatformáló szerepén túl igen fontos a benapozás és a szellőzés, és maga a beépítés. A homlokzattervezés hangsúlyos eleme az ablak, mint építészeti formaelem. Ahhoz, hogy egy ház karaktere más legyen, mint a többié, nem kell feltétlenül egyedi ablakot tervezni, a típusablakok is beépíthetők egyedi elrendezéssel és módon (3/258 ábra). Az esetleg felmerülő egyedi igényeket – pl. télikert, ablakkert, francia erkély – is az épület karakteréhez illesztve kell kielégíteni (3/259 ábra).
A benapozás mértékét a vonatkozó előírások szerint az adott alapterületű helyiség üvegfelületeinek arányában határozzák meg. A szabályok egységesen értelmezik a legrosszabb és az optimális benapozási feltételeket, mert a tájolást és a felületeket tekintik mértékadónak.
Az ablakkávákat a több száz éves váraknál is amiatt képezték ki ferdére, hogy a benapozás, illetve a bevilágítás a lehető legtökéletesebb legyen. Manapság ez a megoldás többé-kevésbé már elfelejtődött, pedig egy 60 cm-es tokszélességű ablaknál, ahol a vakolt fal közel ugyanennyi, a merőleges felületek sokat rontanak a benapozás feltételeiben. Érdemes a káváknál kívül, vagy ha lehet, belül alkalmazni ezt a kialakítást (3/260, 3/261 ábra). A benapozás akkor a legjobb, ha a besugárzás ideje alatt a fény a lakótérből a lehető legnagyobb padozati felületet pásztázza át, azaz, ha a mérhető felület és időegység hányadosa maximális.
3/258 ábra Lakóház franciaerkéllyel és ablakkerettel
3/259 ábra Franciaerkély virágvályúval a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 virágvályú; 2 felfekvési vállak; 3 horgonyzó karmok; 4 kifolyócső; 5 korlát; 6 bádogozás; 7 főfal, M: mellvédmagasság, x = max 12 cm
3/260 ábra Benapozás ablakoknál a) szokványos kialakítás esetén; b) lesarkított kávával készülő ablaknál; belső falmélyedéssel kiképezett kávánál
3/261 ábra Benapozás eltérő ablakmagasságok esetén a) hagyományos megoldás; b) csökkentett mellvéddel, virágvályúval kialakított megoldásnál; c) csökkentett mellvéddel, áttört könyöklőráccsal; d) erkélyajtónál (M = szabvány szerinti kötelező mellvédmagasság)
3/262 ábra Ablakhoz sorolt paneles szellőzőkkel kiegészített homlokzati nyílászárók
3/263 ábra Ablakokkal összeépített szellőztetek a) parapet-; b) szemöldök-; c) parapet- és szemöldök-résszellőzők; d) ablakkal összeépített panelszellőző
3/264 ábra Ablakként tervezett panelszellőző részletei 1 tokkeret; 2 soroló horony; 3 zsalukeret; 4 fix zsalu; 5 vízorr horony; 6 tömítő profil; 7 diópánt; 8 nyílókeret; 9 lemezborító; 10 hőszigetelés; 11 szúnyogháló; 12 szorító keretléc; 13 prof Hozott burkolat
3/265 ábra Nyitható ablakzsaluk, mint hangsúlyos homlokzatformáló elemek
3/266 ábra Fix és állítható, egyenes, ferde és íves ablakzsalu-táblák
3/267 ábra Ablakzsaluk ablak- és ablakkáva-csatlakoztatásai 1 kávára, kávába süllyesztve; 2 kávára, kiemelve; 3 kávakeretbe szerelve; 4 ablakhoz szerelt kivető pánttal
3/268 ábra Ablak mellvédfal rácsos magasítása
3/269 ábra Dekoratív fém rácsozattal ellátott franciaerkély
3/270 ábra Különleges vagyonvédelmi rács
3/271 ábra Korlátráccsal lezárt falnyílás
3/272 ábra Falazással egyidejűleg, helytelenül beépített ablak 1 tok; 2 fal; 3 szegezés
3/273 ábra Falazással egyidejűleg, helyesen beépített ablak 1 ablaktokkeret; 2 főfal; 3 szegezett bekötés; 4 biturán csík
3/274 ábra Ablak utólagos falnyílásba helyezése a) szabálytalan; b) szabályos ékeléssel; 1 ablak; 2 terhelő ék; 3 szorító ék; 4 támasztó ék; 5 falnyílás; 6 elhelyezési hézag; 7 könyöklő; 8 nyílószárny; a…b = 1-1 cm; c = 2-3 cm
3/275 ábra Ablak és káva kapcsolata 1 főfal; 2 ablakkeret; 3 facsavar; 4 rögzítő lemez; 5 fúrt tipli; 6 facsavaros kapcsolás; 7 helyszíni habosítású tömítés; 8 vakolat; 9 homlokzati felületkezelés; x = kávaméret
Az előírások szerint a bevilágítandó felületek 2/3 részének a szellőzés érdekében nyithatónak kell lennie. Az egyes országok saját adottságainak megfelelően a természetes szellőzéshez szükséges nyitható felületet az épület, illetve helyiségeik adottságai, valamint a szellőztetési igények szerint, egymástól eléggé eltérően határozzák meg.
Energetikai szempontból egy nyílószárnyas ablak hőátbocsátási tényezője 30%-kal rosszabb egy fix üvegezésű ablakénál, vagy egy üvegfalénál. A fejlett országok ablaktípusai kibővülnek ún. rés- vagy panelszellőzőkkel, amelyek a helyiség filtrációs igényei szerint állíthatók, kézzel vagy automatikus módon. A panelszellőzők tulajdonképpen olyan ablakok, amelyek külső oldalán zsalulevelekhez hasonló, fixzsalus szellőző rács van. Sorolásuk és beépítésük azonos az ablakokéval (3/262-.3/264 ábra).
Az egyre több helyen használt árnyékolók az ablak és a ház adottságaihoz mérten, különböző fix- és állítható zsalukkal készülnek. Építészeti formaelemekként kedvezően vagy éppen kedvezőtlenül befolyásolhatják az épületek külső megjelenését (3/265-3/267 ábra). Jelentőségük nem elhanyagolható vagyonvédelmi és energiatakarékossági szempontból sem.
Az ablakrácsok egy időben szinte elveszítették jelentőségüket. Ma azonban újra egyre erőteljesebb az igény irántuk. Rácsok számos igényre készülnek, pl. mellvédfalak magasítására, vagyonvédelmi célokra vagy franciaerkélyek korlátrácsozataként (3/268-3/271 ábra).
Ablakbeépítések
Az ablakok beépítése tájegységenként, az egyéni elképzelések szerint változik. Beépíthetők a falazással egy időben és utólag is.
A falazással egy időben elhelyezett ablakoknál a kitűzött helyen szintbe és függőbe állítják az ablakot vagy erkélyajtót, akár gyári fóliacsomagolásban, akár anélkül. Több szempontból szabálytalan és helytelen gyakorlat az, hogy a téglasorokat egyszerűen a tokhoz ütköztetik, és a tokot soronként a falhoz szegezik (3/272 ábra).
A megoldás műszakilag helytelen voltát a következőkkel támasztjuk alá:
- a felső soroknál a habarcstömítés kiszakadhat, és a tok korongba lejjebb hullik, majd azt ívesre kinyomja;
- száradásnál az ablak mozgását nem követi rugalmas hőszigetelő anyag;
- a kávák vakolása miatt az ablak nyílószárnyai alig funkcionálnak (a kis hely miatt).
A falazással egyidejűleg természetesen szabályosan és tökéletesen is beépíthető egy ablak, csak pontosan követni kell a technológiai előírásokat (3/273 ábra).
A legjobb azonban, ha az ablakot az épület szerkezetkész állapotában, esetleg már a belső vakolások és betonozások után építjük be, mert így elkerülhetők a sérülések, és az építési vizek sem károsítják az ablak érzékeny részeit (fák, vasalások, pácok, üveg stb.). A káva nélküli szerkezetek vakolása után az ablakok utólagosan igen egyszerűen elhelyezhetők (3/274…3/278 ábra). Az ábrák szerinti technológiát követve, látható, hogy a támasztópapucsok pontos rögzítésével, helyszínen csak az egyirányú függőlegest kell mérni az ablak végleges helyre történő beemelésénél, az oldalsó ékelések elhelyezésekor.
Az ablakok külső, szerelt ablakkönyöklői ugyancsak egyszerűen beépíthetők (3/279 ábra). Az épületek szerkezetkész állapotához természetesen a kémények, szellőzők, lépcsők, erkélyek is hozzá tartoznak, de ezekkel a következő kötetekben foglalkozunk részletesen.
3/276 ábra Ablak elhelyezésének előkészítése a) káva kimérése; b) káva függőzése kitűzéssel; c) habarcshézagba szegezett ideiglenes támasztó papucsok (4 db) elhelyezése
3/277 ábra Ablak elhelyezése előkészített falnyílásba a) a rögzítő lemezzel ellátott ablak bepróbálása, furathelyek kijelölése; b) furatok és tiplizések; c) ablak végleges behelyezése, ütköztetve a támasztó papucsokhoz, rögzítő lemezek facsavaros rögzítése, d) a szabad nyílások tömítése helyi habosítással, végül az oldalsó és felső ékek, valamint a támasztópapucs eltávolítása
3/278 ábra Ablakra szerelt rögzítő lemezek 1 ablak; 2 rögzítő lemez; 3 szegező furatok
3/279 ábra Ablakkönyöklő szerelése zsaluzott keretre (svéd példa) 1-4 munkafázisok; 1 főfal; 2 ablaktokkeret; 3 fém rögzítő lemez; 4 rés; 5 kemény (hab) hőszigetelés; 6 zsaluzat; 7 kampós szegek; 8 perlit beton; 9 ideiglenes zsaluzat; 10 szegezett fémszalag; 11 horganyzott lemez könyöklő; 12 belső ablakkönyöklő; 13 ágyazó réteg; 14 vakolat
Tartóvázhoz szerelt homlokzati nyílászárók alkotják a ház arculatát.