Hogyan alakítsuk ki a lépcsőt lakásban, társasházban? [ÁBRÁKKAL]
A többlakásos lakóházak közösségi lépcsői általában külön lépcsőházba kerülnek Az egy-két lakásos házaknál külső lépcső ritkán készül, kivéve az elő-, a terasz- és kerti lépcsőket. A lakások belső lépcsői, általában a lakás funkcionális kapcsolatainak megfelelően, az előtérhez vagy a nappali teréhez kapcsolódnak. Legkedvezőbb az előszobából vagy külön közlekedőből való lépcsőindítás, ill. – fogadás.
A nappali terében elhelyezendő lépcső ugyan esztétikailag tetszetős, mint belsőépítészeti tér- és formaelem ezzel szemben nem annyira praktikus, amin a közlekedési zóna és a használati intimitás elválasztásának igényét értjük. A felső szintre minden esetben a nappali terén át lehet feljutni, az intimitást viszont a lépcsőn haladva az oldalról való föllátás, a helyiségek egymásba tárulkozása stb. szempontjából kell vizsgálni. A lakások belső lépcsőiként a különböző alakú, vagyis különböző alaprajzú lépcsők egyszerűen alkalmazhatók. Szintek közötti áthidalás céljára általában egykarú, de két vagy ritkán háromkarú lépcsők is készülnek.
Az egykarú lépcsők készülhetnek íves karral vagy sugaras lépcsőfokokkal. A csigalépcső kisebb, az ívelt karú nagyobb helyigényű. Egykarú lépcső csak 3,00 m szintkülönbségig létesíthető.
A lépcsőkar (vagyis az összefüggő, pihenő nélküli lépcsőfoksor) kialakításakor a következőket kell betartani.
Ezek:
- lakáson belüli karszélesség (1) min. 0,80 m;
- a karszélességnél a fogódzó (korlát) magasságában is meg kell lennie a minimális méretnek;
- lépcsőkarra és a kapcsolt pihenő(k) közlekedési űrszelvényébe ajtó nem nyílhat;
- legalább egy oldalon fogódzóval kell ellátni akkor is, ha korlátra nem lenne szükség;
- minden 0,80 m-nél magasabbra vezető lépcsőhöz korlátot kell szerelni.
- Kerti lépcső építése
- Lépcsők – A nyikorgás megszüntetése
- Előterek, lépcsők kialakítása berendezése burkolása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
4.110. ábra A kényelmes lépcső méretének alapja a lépéstávolság a) emberi lépéshossz; b) lépéshossz a lépcsőn; 2m+sz = 60 – 64 cm.
4.111. ábra Lakáson belüli lépcsők 3,00 m szintkülönbségig készülhetnek közbenső pihenő nélkül is, különböző alakban a) egykarú; b) U alakú; L alakú; d) C alakú; e) egykarú, félfordulós, egyenes és
íves karokkal.
4.112. ábra Meredek lépcsőkarok fokkiképzése a) ívelt lépcsőkar orsótér felőli vége; b) ferde homloklappal növelt járófelület; c) átfedéssel növelt járófelület
A lépcsőkarok fordulóiban, ill. a fogadószinten lépcsőpihenőt kell kialakítani, amely a felső lakótérnek egyúttal közlekedője is. Alaprajzi szélessége, vagyis kisebbik mérete nem lehet keskenyebb a csatlakozó lépcsőkar szélességénél. Lépcső forgalmi űrszelvényébe ajtószárny nem nyílhat, ajtók előtt min. 0,85 m, elő lépcsőnél 0,60 m szükséges.
A lépcsőkar hosszmérete a lépcsőfokok sorából adódik. Egy lépcsőfok mérete kiszámításának alapja a felnőtt ember lépéstávolsága, mely 60-64 cm. A lépcsőfok belépője (sz) a vízszintes vetületi sík hossztengellyel párhuzamos mérete, a föllépője (m) pedig a két belépősík közötti távolság.
A föllépő magassági méretei:
- lakáson belül: max. 20 cm.
A belépő, tehát a lépcsőfok szélességi mérete a következő képlettel határozható meg: 2 m + sz = 60-64 cm.
A föllépő pontos magasságát a szintkülönbség (Szm) és az áthidalásához szükséges fokok számának hányadosa adja meg.
A lépcsők anyaga elsősorban acél és fa (kombináltan is), valamint vasbeton. Az anyag elsődlegesen az építészeti megjelenés miatt meghatározó. Falak között lehet egyszerű vasbeton; az alatta lévő tér egyéb célokra (lomtároló, WC stb.) kihasználható. Egy könnyed és légies lépcső anyaga acél és fa. A belső térből fakadó adottságok miatt elsősorban a fa dominál, mivel ez inkább harmonizál a lakás bútorzatával. Különleges anyagok még a plexi, az üveg, de ezek csak korlátként jöhetnek szóba. A járófelületek anyaga – függetlenül a váztól – fa, kő, műkő, textília (szőnyeg), gumi stb. A járófelület lakáson belül azonos az indítószint burkolatának anyagával.
4.116. ábra Körlépcső csavart orsótéri tartószerkezettel, lebegő lépcsőfokokkal a) nézet, b) alaprajz.
4.117. ábra A járóvonal és a közlekedési űrszelvény vetületi tengelyvonalának meghatározása húzott fokú lépcső esetében.
4.118 ábra Járóvonal szerkesztése (pihenős) kétkarú lépcső esetében.
Lépcsők és lépcsőházak
Lépcsők, lépcsőházak helyigényét általában két lépésben határozzuk meg. Az első lépésben a lépcsővel szemben támasztott alapvető követelmények alapján számítással meghatározzuk az elméleti helyigényt az alkalmazni kívánt lépcsőtípustól, lépcsőformától függetlenül. A második lépésben már az adott lépcső vagy lépcsőház – típustól, formától és elrendezéstől is függő – tényleges helyigényét határozzuk meg.
Valamennyi számításnál a következőkből kell kiindulnunk:
- mekkora szintkülönbséget vagy szintkülönbségeket kell a lépcsővel áthidalnunk;
- milyen rendeltetésű a lépcső – milyen típusú és nagyságú forgalom lebonyolítását kell biztosítanunk.
Ezek alapján tudjuk meghatározni a lépcsőkar vagy lépcsőkarok alkalmazható meredekségi tartományát és a lépcsőfokok lehetséges méreteit, valamint a szükséges karszélességet.
Bármilyen formájú, elrendezésű lépcsőt vagy lépcsőházat kívánunk kialakítani, ezekből a számítási adatokból kell kiindulnunk. Itt kell megjegyeznünk: ritkán, de előfordul, hogy a lépcső kialakítására, elhelyezésére kötött méretű és alaprajzi arányú hely áll rendelkezésre. Ebben az esetben a lehetséges lépcsőtípus kiválasztásához is az említett alapvető számítási adatokra van szükségünk. Előfordul az is, hogy egy lépcsőházzal eltérő szintkülönbségeket kell összekötnünk, vagyis az egymás fölötti szintek nem azonos távolságra vannak egymástól.
Ebben az esetben úgy kell a fellépő magasságát meghatároznunk, hogy mindegyik szintkülönbség a választott fellépő egész számú többszöröse legyen, mert az előírások szerint egy lépcsőkarban, ill. egy lépcsőházban a lépcső járóvonalán mérve csak azonos méretű lépcsőfokok helyezhetők el. Tehát csak a lépcsőfokok számát változtathatjuk. (Ez alól az előírás alól csak az időszakos használatú építményszintekre, pinceszintre és padlásszintre vezető lépcsők kivételek. Ezekre a szintekre vezető lépcsők a csatlakozó lépcsőházban alkalmazottól eltérő méretű fokokkal is kialakíthatók.)
Egy-egy lépcső vagy lépcsőház helyigényének kiszámításához még a következő előírások ismerete szükséges:
- Egy lépcsőkar legfeljebb 3,00 m szintkülönbséget hidalhat át, ill. három fellépésnél kevesebbet nem tartalmazhat. Ha a szintkülönbség nagyobb, mint 3,00 m, akkor a lépcsőkart pihenővel ketté kell osztanunk.
- Nagy forgalmú építményben, továbbá kétszintesnél magasabb többlakásos lakóépületben egyenes járó vonalú lépcsőt (lépcsőkart) kell kialakítani. ívelt karú vagy húzott fokú lépcsőkart a biztonságos, gyors kiürítés, menekülés lehetősége érdekében nem szabad kialakítani.
- A lépcsőpihenő kisebbik mérete a lépcsőkar szélességénél kisebb nem lehet. Ha a pihenő emeleti szinten van, akkor a szélességi méretének legalább 1,30 m-nek kell lennie. (Ezekbe a területekbe ajtó nem nyílhat.)
- Egyenes lépcsőkarba beiktatott közbenső pihenőnek – járóvonalon mérve – legalább 0,60 m hosszúnak kell lennie.
4.119. ábra Lépcsőházak részei és elnevezésük a) metszet; b) alaprajz, két lakásbejárattal.
4.120. ábra Lépcső (lépcsőház) kitűzése és helyigényének meghatározása adott épületben 1 lépcsőkar fokokkal; 2 közbenső pihenő; 3 indító- és érkező pihenő; 4 szerkesztési vonalak.
4.121. ábra Lépcsők alkalmazási területe A sík terep; B kerti lépcső; C teraszlépcső; D elő lépcső; E középület lépcsője; F lakóépület lépcsője; G lakáson belüli lépcső; H galérialépcső; I padlás- és pincelépcső; J hágcsó.
4.122. ábra Lejtők, lépcsők, létrák és hágcsók lejtésszögének meghatározása.
Elnevezés | Meredekség fok | Meredekség % |
---|---|---|
Enyhe lejtők | 0-5 | 0-8,7 |
Lejtők (átlagos) | 5-10 | 8,7-17,6 |
Lejtőrámpák | 10-14 | 17,6-24,9 |
Lépcsők (főlépcsők) | 14-45 | 24,9-100,0 |
Időszakos és melléklépcsők | 45-60 | 100,0-173,2 |
Létrák és hágcsók | 60-90 | 173,2 felett |
Lépcsők helyigénye
Egy-egy lépcső vagy lépcsőház helyigényének meghatározása a következő lépésekből áll:
- A lépcső rendeltetésétől függően meghatározzuk, hogy milyen lehet a meredeksége: többlakásos lakóház lépcsőházi lépcsőjénél pl. 15/33-17/29 cm-es fellépő/belépő aránnyal, ill. meredekséggel kell számolnunk.
- Pontosan meghatározzuk az áthidalandó szintkülönbséget, padlószinttől padlószintig mérve: legyen ez példánk esetében 3,60 m.
- Meghatározzuk a fokok számát. Ezt kétféleképpen végezhetjük el. Egyrészt úgy, hogy a szintkülönbséget elosztjuk a lépcső meredekségétől függően lehetséges fellépő méretekkel.
- Példánk esetében ez: 360 cm : 15 cm = 24 db fok.
- (A még lehetséges 16 cm-es vagy 17 cm-es fellépő esetében az osztás nem egész fokszámot ad, így nem alkalmazható.) Másrészt ezt a számítást elvégezhetjük úgy is, hogy a szintkülönbséget elosztjuk a várható fokszámokkal, és az így kapott fellépő magasságok közül kiválasztjuk az adott rendeltetésű lépcső esetében alkalmazhatókat. Ez példánk esetében a következő: 360 cm/22 db = 16,36 cm 360 cm/23 db = 15,65 cm 360 cm/24 db = 15,00 cm 360 cm/25 db = 14,40 cm Mint látjuk, a kapott fellépő értékek (két tizedes jegyig kerekítve) 22, 23 és 24 db fellépő esetén felelnek meg a 15 – 17 cm közötti értéknek. Általában törekednünk kell arra, hogy a fellépők mérete kerek érték legyen, de ez csak akkor valósítható meg, ha a szintkülönbség a kívánt fellépő méretek valamelyikével maradék nélkül osztható.
- Meghatározzuk a lépcsőfokok belépőméretét a 2m+sz = 60 – 64 cm szabály alapján. Példánkban ez a következő két szélsőértékre adódik: 60 cm – (2×15 cm) = 30 cm; 64 cm -(2×15 cm) = 34 cm.
- Meghatározzuk a lépcsőkarok számát. Mivel példánkban 3,60 m-es szintkülönbség szerepel, legalább két karra kell a fokokat elosztanunk. Ez már azonban jelentős mértékben függ a lépcső környezetének adottságaitól: lehet két egyforma kart kialakítani 12-12 lépcsőfokkal, és lehet az egyik karban maximum 20, a másikban pedig 4 fok.
- Meghatározzuk az egyes lépcsőkarok hosszát. Minden lépcsőkarban eggyel több fellépő van, mint belépő. Ezért a lépcsőkarok hosszát úgy határozzuk meg, hogy a fellépők számát csökkentjük eggyel, és szorozzuk a korábban kiválasztott belépőmérettel. (Az itt ismertetett számítás húzott, íves és körlépcsőknél is azonos, de ezeknél karhosszúságon a járóvonalon mért hosszt értjük.)
A további lépések már jelentős mértékben függnek attól, hogy a lépcsőnek milyen az alaprajzi elrendezése, milyen lépcsőfajtát, lépcsőformát kívánunk alkalmazni. Végül is ezek figyelembevételével határozható meg a lépcső vagy egy lépcsőház tényleges alaprajzi mérete, helyigénye.
4.123. ábra Tizenegy lakásos épület lépcsőháza spirális felfűzésű lakáskapcsolattal a) földszinti; b) általános, emeleti lépcsőalaprajz.
4.124. ábra Külső lakásfeljárati lebegőlépcső 1 konzolos lépcsőfok; 2 konzolos pihenőlemez; 3 lépcsőkísérő lábazat; 4 korlát.
4.125. ábra Tizenkét lakásos épület lépcsőháza osztott (eltolt) szintű lakáskapcsolattal a) lépcsőház; b) épület vonalas alaprajza.
Lépcsők méretezése
Egy-egy lépcső tervezésekor, kialakításakor általában a következő főbb adottságokat és követelményeket kell figyelembe vennünk.
Vegyük figyelembe:
- milyen típusú és nagyságú forgalmat kell a lépcsőnek biztonságosan, ill. kényelmesen lehetővé tennie;
- mekkora az a szintkülönbség, amelyet a lépcsővel át kell hidalni;
- a lépcső elhelyezésére mekkora és milyen alakú tér áll rendelkezésre;
- az adott körülmények között milyen építési technológia alkalmazható;
- a lépcső szerkezetei hol és milyen mértékben támaszkodhatnak a csatlakozó-, ill. határoló szerkezetekre;
- milyen formai, esztétikai igényeket kell a lépcsőnek kielégítenie funkciójától és környezetétől függően.
Természetesen más a helyzet, ha egy új lépcsőt tervezünk adott típusú és nagyságú forgalomra, és más, ha adott méretű területen belül kell megoldanunk egy határozott funkciójú lépcső kialakítását. Teljesen tiszta eset ritkán fordul elő. Rendszerint adott típusú és nagyságú forgalom részére viszonylag kötött méretű térben kell a lépcsőt elhelyeznünk. Ezért egy-egy konkrét lépcső tervezése, kialakítása komplex feladat, amelyet több követelmény párhuzamos, együttes figyelembevételével kell megoldanunk. Itt most csak néhány alapvető, általános szempontot emelünk ki, amelyek a teljes tervezési folyamatra érvényesek.
4.128. ábra Lépcsőkarok fokainak lekerekítése kényelmi okok miatt 1 szerkesztési segédegyenes; 2 lépcsőkarral párhuzamos szerkesztési segédtengely; 3 lépcsőkar; 4 lekerekített lépcsőfokok; a = 90/5 = 18°; a = 0,63 sz.
4.129. ábra Osztott szintű többlakásos társasház pihenőszinti lakáskapcsolattal a) jó megoldás az, amikor a lépcső haladásirányával szemben van a lakásbejárat; b) rossz megoldás az oldalsó kapcsolat.
Minden esetben arra kell törekednünk, hogy a kialakított lépcső funkciójának teljesen megfelelő legyen: biztonságosan le tudja bonyolítani az adott forgalmat, sőt ezen belül megfelelően kényelmes is legyen. Ezeknek a követelményeknek a kielégítésében sokat segítenek a vonatkozó építési előírások. A legtöbb esetben ügyelnünk kell arra is, hogy a kialakított lépcső a már említett igényeket helytakarékosan elégítse ki, mert az általa elfoglalt terület rendszerint más funkcióra nem használható. Ezt az adott célra legmegfelelőbb lépcsőtípus kiválasztásával érhetjük el.
Mivel a lépcső a szintek közötti forgalom lebonyolításán túl térformáló elem is, csaknem minden esetben törekednünk kell arra, hogy a lépcső formai kialakítása, anyagai, sőt szerkezete is esztétikailag megfelelő legyen. E komplex tervezési folyamaton belül a felsorolt követelményektől és adottságoktól függően kell a lépcsők egyedi méreteit meghatároznunk. A továbbiakban ennek folyamatát, törvényszerűségeit ismertetjük.
Lépcsőkarok méreteinek meghatározása
A lépcsőkarok méretei mindig összefüggésben vannak azzal, hogy hány lépcsőfokot kívánunk elhelyezni bennük. Hosszuk a lépcsőfokok számától, szélességük pedig a fokok hosszától függ.
Egy lépcsőkar lépcsőfokainak száma:
- legalább 3;
- általában 7-12;
- legfeljebb 15;
- kivételes esetben 20.
Egy lépcsőkar az alábbiakból áll:
- az induló lépcsőfok, amelynek járólapja a pihenőnél egy fellépővel magasabban van;
- n-1 számú közbenső lépcsőfok’,
- a kilépő lépcsőfok, amelynek járólapja már az elérni kívánt szinttel azonos magasságban van.
Ennek megfelelően az egy lépcsőkarban minimálisan elhelyezhető lépcsőfokok száma: egy induló, egy közbenső és egy kilépő lépcsőfok. Ennél kevesebb – tehát kettő vagy egy – lépcsőfokot elsősorban lakáson belül tervezhetünk csak, ahol a lakás használója jól ismeri az elrendezést, a közlekedési útvonalak helyzetét, adottságait. Nagyobb forgalmú helyeken kerüljük a háromnál kevesebb lépcsőfokot tartalmazó lépcsők alkalmazását.
4.130. ábra Párhuzamos lépcsőkarok kapcsolata fél-fél lépcsőfok közbeiktatásával a) alaprajz; b) csomópont; c) metszet (jelölés a 4.131. ábra szerint).
4.131. ábra Párhuzamos lépcsőkarok egy vonalba eső kapcsolata előretolt lépcsőkorlát-metsződéssel a) alaprajz; b) csomópont; c) metszet; 1 lépcsőkar (és a korlát azt követő) irányvonala; 2 szerkesztési vonal; 3 az irányvonalak metsződése meghatározza a korlátok végpontjait; 4 lépcsőkar; 5 pihenő; 6 burkolat síkja; 7 szerkezet vonala.
Lépcsőkarok méretei
A lépcsőkarok hosszúságát úgy kapjuk meg, hogy kiszámítjuk, ill. meghatározzuk az induló lépcsőfok és a legfelső, kilépő lépcsőfok élei közötti távolságot. Húzott vagy ívelt lépcsőknél ez a mértékadó méret a járóvonal mentén határozandó meg. Ilyen esetekben a karhosszúság a külső oldalon a legnagyobb, míg az orsótér felőli oldalon a legkisebb. Széles lépcsőkar esetén az utóbbiaknak is van jelentőségük, mert a hosszú, nyújtott lépések miatt kívül a lépcső kényelmetlenné válhat, míg keskeny karszélesség esetén a meredekség miatt belül veszélyes a közlekedés.
A lépcsőkarok szélessége általában azonos a lépcsőfokok hosszával. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lépcsőkarok szélességének meghatározásánál csak az l0 hasznos szélességértéket vehetjük figyelembe. A hasznos szélesség úgy értendő, hogy az adott lépcsőkar felett 2,00 m magasságig (azaz az űrszelvénybe) sem oldalról (korlát), sem felülről (szerkezet, lámpatest stb.) nem nyúlik be semmi.
Lépcsőkarok betervezhető hasznos szélességének (I0) minimális értékei általában a következők:
- soklakásos (10 lakásnál több) lakóépületben:
- lift nélkül 1,40 m,
- lift esetén 1,20 m,
- vészlépcső 0,90 m;
- lakóépületben:
- 10 lakásig
- 6 lakásig
- 2 lakásig
- 1 lakásnál
- pincelépcső:
- többlakásos épületben
- egylakásos épületben
- padláslépcső
- vészlépcső:
- létszámtól függően, de legalább
- hágcsó és védőkosaras vaslétra (kosárméret)
A hazai előírások csak a fenti felsorolás egyes eseteire határoznak meg minimális értéket, a többi méretet a DIN előírásai alapján közöljük. Lépcsőkarok méretének megállapításakor a mindenkori vonatkozó szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni.
A lépcsőkarok lehetőleg mindig párhuzamos vonalvezetésűek legyenek, kivéve az elő- vagy bejárati lépcsőket, amelyek lehetnek tölcséres vagy öböl alaprajzúak. A lépcsőkarok magasságát úgy kapjuk meg, hogy a fokok számát szorozzuk a fellépők méretével (n><m). Ez lényegében azonos az áthidalandó szintkülönbség értékével. Az egy lépcsőkarral áthidalható maximális szintkülönbség (lépcsőkar magasság) 1,80 m, egy lakáson vagy üdülőegységen belül 3,00 m.
4.132. ábra Előre gyártott lépcsőkar (betonelem) szintbeállítása fogadó-, indító – és érkező szinten speciális – tárcsás – szerkezetekkel.
4.133. ábra Pihenők és lépcsőkarok változatai a korlát vonalvezetésének figyelembevételével a) pihenőhöz kapcsolt egész induló lépcsőfokkal; b) közbeiktatott fél-fél lépcsőfokkal; c) lekerekített lépcsőfokkal; helyes megoldások; d) helytelen megoldás: a pihenő kisebb a szükségesnél, és rossz a korlát fogódzójának vonalvezetése.
4.134. ábra Többlakásos iker- és sorházaknál alkalmazott főbejárati oldallépcsők a) legjobb ez esetben az egyenes karú lépcső közbenső pihenővel; b) egy kar csak max. 3,00 m-es lehet egy lakáshoz, míg az első emeletek ennél magasabbak; c) – d) oldalfordulóval a szükséges űrszelvény nem biztosítható.
Lépcsőkarokkal szemben támasztott általános követelmények
A lépcsőkarok elhelyezésekor, kialakításakor a következő előírásokat kell betartani:
- Lépcsőkarról ajtó nem nyílhat.
- Többlakásos lakóépület és középület lépcsőkar űrszelvényébe nem nyúlhat, ill. nem nyílhat épületgépészeti vagy egyéb berendezés, pl. gázmérő, villanyóra vagy szekrény, még ezek falba süllyesztett ajtói sem.
- Nagy forgalmú, illetőleg tömegtartózkodásra való építményekben, továbbá a kétszintesnél magasabb többlakásos lakóépületekben a menekülés céljára egyenes járóvonalú lépcsőkart kell kialakítani. Ezeknek az építményeknek az ívelt karú vagy húzott fokú lépcsőjét a menekülés céljára nem szabad számításba venni.
Az íves, húzott, kör- és csigalépcsőkkel kapcsolatban még néhány, tapasztalati úton kialakult törvényszerűségre szeretnénk felhívni a figyelmet.
4.135. ábra Három lépcsőkar kapcsolata a pihenőkkel a) pihenők mérete; b) minimális lépcsőkar esetén; 1 lépcsőkar; 2 induló lépcsőfok; 3 közbenső lépcsőfok; 4 kilépő lépcsőfok; 5 pihenők.
4.136. ábra Párhuzamos lépcsőkarok pihenővel a) egysíkú, szokványos; b) kettéválasztott pihenő közbeiktatott lépcsőfokkal (jelölések a 4.135. ábra szerint).
Pihenő és méretei
A pihenő legalább olyan széles legyen, mint a kapcsolódó lépcsőkar vagy a lépcsőkarok nagyobbik szélességi mérete. A pihenő általában négyzet alakú, kivételt képeznek az ívelt lépcsők közbenső pihenői, ahol a pihenő geometriai alakja igazodik a lépcső vonalvezetéséhez.
Derékszögben csatlakozó lépcsőkarok közötti pihenő egyik irányban legalább 10 cm-rel, az érkező pihenő karirányú mérete pedig 20 cm-rel nagyobb a karszélességnél, de ha a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi, fél vagy egész lépcsőfokszélességgel növeljük meg a méretét. A két- vagy többkarú lépcsők pihenőjében kialakított szintkülönbségnek (fellépésnek) mindig azonosnak kell lennie a kapcsolódó karok fokainak magasságával. A közel egy irányban haladó lépcsőkarok közé beiktatott pihenő mélységének egy lépés hossznak megfelelően 60 – 64 cm-esnek kell lennie. A közbenső pihenő vonatkozásában a 64 cm-es lépéshossz – az alsó és felső lépcsőkar között – elhanyagolható, ha a karok egymással 135-180°-ot zárnak be. Abban az esetben is szükség van a lépéshossznyi méretre, ha a pihenőt sugarasan többfelé, vagy a karral párhuzamosan kettéosztottuk, és szintkülönbséget hoztunk létre. Ugyanaz vonatkozik a kör-, a csiga- és a pillangólépcsőre is.
Az egyenes vagy tört karú lépcsők esetében lakóépületen belül általában minden 10-14. fok után, lakáson belüli lépcsőnél pedig minden 15-20. lépcsőfok után közbenső pihenőt kell beiktatni. Ez esetben a pihenő mérete eltérhet a karszélesség l0 méretétől, ill. l0 + 10 cm-től, de 60 cm-nél kisebb nem lehet, és legalább egy lépéshosszal meg kell növelni a belépőt, mérete: sz + n*63 cm. Az induló lépcsőkarok a forgalom irányváltoztatása nélkül, vagy legfeljebb 90°-os irányváltozással tervezendők.
Legszokványosabb és legelterjedtebb megoldás, amikor pihenő közbeiktatásával a lépcsőkarok közel merőlegesen csatlakoznak egymáshoz. Ez esetben a lépcsőkorlát vonalvezetésében egy fokmagasságnyi szintkülönbség jön létre a karok csatlakozásánál, ami helytelen. Helyes megoldás az, amelynél a lépcsőkorlát fogódzója állandóan párhuzamos a lépcsőkarok járóvonalával. Ezt úgy érhetjük el, hogy a lépcsőfokok belépőit az orsótérnél a pihenőn is folytatjuk.
Párhuzamos vonalvezetésű, kétkarú lépcsők esetében ugyanezt úgy érjük el, hogy a karokat egymáshoz képest eltoljuk. Ha ez szerkezeti okokból nem lehetséges, akkor a korlátok vonalát közös metszéspontjukig kell folytatni. Ebben az esetben viszont a pihenőt úgy kell méretezni, hogy a korlátok karon túli pontjától értendő a pihenő szükséges szélessége.
Tiszta űrszelvény
A lépcsőfokok élei által meghatározott elméleti felület felett a biztonságos közlekedés érdekében szabadon hagyandó, szélességi és magassági mérettel meghatározott, függőleges síkú szabad felületet tiszta űrszelvénynek nevezzük. A tiszta űrszelvényt az OTÉK-ban úgy határozták meg, hogy egy 2,00 m hosszú és 1,80 m magas tárgy a lépcsőn mozgatható legyen.
Ennek megfelelően a lépcsőkar és a pihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. Ebbe a belmagasságba sem szerkezet (gerenda), sem vezeték (fűtési, elektromos), sem egyéb szerelvény vagy berendezési tárgy nem lóghat be. Az épületek és lakások lakóhelyiségeket összekötő lépcsőinél lényeges szempont, hogy2,00×1,80×0,60 m-es bútor vagy egyéb tárgy szállítható legyen rajtuk. Ezért nem célszerű, ill. csak végső esetben elfogadható a lakáson belüli kis keresztmetszetű csigalépcsők tervezése.
4.137. ábra Minimális közlekedési űrszelvény lépcsőházban úgy a lépcsőkar fölött, mint a pihenőkön és a lépcsőkhöz vezető közlekedőkben (pl. kapualj) a) egylakásos házaknál; b) többlakásos társasházaknál; A korlátszélesség; B minimális űrszelvény.
4.138. ábra Lépcsőházak méreténél a (200 x60-as) űrszelvény alsó vetülete mindig el kell, hogy férjen, főként a fordulókban a) szokványos kétkarú lépcsőnél; b) háromkarú lépcsőházban.
4.139. ábra Minimális űrszelvény a lépcsőkar és a pihenők csatlakozásában 1 200x 180×60 cm-es szabadon forduló elem; 2 lépcsőkar; 3 ferde födém vagy lépcsőkar; 4 pihenő vagy födém; 5 indulószint felső síkja.
Korlátok, mellvédek, fogódzók
Lépcsőn, galérián és erkélyen a közlekedés és a tartózkodás biztonsága érdekében korlátokat és mellvédeket helyeznek el. Lépcsőkön a karok, a pihenők és az orsótér szélén, orsótér nélküli lépcsőházak esetében a szomszédos lépcső vagy vízszintes terület felé 90-110 cm magas korlátot vagy mellvédet kell építeni.
A korlátra, a tömör vagy áttört mellvédre, a lépcsőt határoló falra vagy egyéb szerkezetre fogódzót kell építeni, ill. szerelni. A korlátok, mellvédek anyaga lehet fém, fa, üveg, tégla, beton és vasbeton. A fogódzók általában meleg- és biztonságérzetet keltő anyagokból készülnek. A tömör mellvédeket régen téglából vagy kőből falazták. Ma már csak elő lépcsőknél vagy külső tereplépcsőknél alkalmazzák ezt az építési módszert. A korszerű tömör mellvédek szinte kizárólag betonból és vasbetonból készülnek.
A korlátokat és mellvédeket szerkezeti feladataik szerint is megkülönböztetjük. Előfordulhat, hogy pl. egy lépcsőház fűtéséhez csőből készült korlátot vagy korlátmezőt használnak fel mint csőradiátort, vagy csak a fogódzót mint visszatérő fűtési vezetéket.
A kilencvenes évek építészete és belsőépítészete az egyenes vonalvezetésről kezd áttérni az íveltre. Az íves és ívelt alaprajzú belső lépcsők különös térformák kialakítását teszik lehetővé, amelyek ugyan évszázadok óta ismertek, de alkalmazásuk újból kezd divatba jönni. E lépcsőtípusok térhatása akkor rendkívüli és egyedi, ha hozzájuk megfelelő korlátok és mellvédek párosulnak: a sokféle korlát – az áttört rácsozattál a tömör mellvédig – mind egy-egy önálló jelenség, lehetőség a belső tér kifejezésére.
Minden 1,00 m-nél hosszabb lejtőt, továbbá minden három foknál hosszabb lépcsőt, lépcsőkart, minden olyan lépcsőpihenőt, erkélyt, teraszt, lodzsát, tornácot és külső folyosót, amely 0,80 m-nél mélyebb térséggel határos, legalább 1,00 m magas, legfeljebb 12 cm nyílásszélességű korláttal, mellvédfallal vagy ráccsal kell határolni.
4.140. ábra Előre gyártott, háromszög alakú fél szintelemes lépcsőkorlát 1 keretváz; 2 fogódzó; 3 drótüveg betétes korlátmező; 4 függőleges rácsosztású; 5 edzett üvegbetétes; 6 ferde osztású; 6 pihenő; 7 szerelőcsavarok; 8 lépcsőkar.
4.141. ábra Előre gyártott fél szintelemes lépcsőkorlát 1 keretváz; 2 csavarozott kiegészítő elem; 3 csőpersely; 4 toldó csonk; 5 lépcsőkar; 6 pihenő.
4.142. ábra Lépcsőházi korlátok különböző előre gyártott változatai 1 függőleges osztású; 2 ferde osztású; 3 tömör betétes; 4 kiselemes; 5 lépcsőhöz rögzítő csavar; 6 pihenőhöz rögzítő csavar; 7 lépcsőkar; 8 pihenő.
4.143. ábra Különböző lejtésszögű lépcsők és pihenők korlátjának méret meghatározása A korlátmagasság; B korlát lépcsőkarra merőleges mérete; C legkisebb szabad keresztmetszet; D lépcsőkar és korlát optimális távolsága; E legkisebb párhuzamos szabad nyílás; 1 lépcsőkar; 2 pihenő; 3 fogódzó; 4 korlátmező; 5 lépcsőfokok közötti elméleti vonal (kapcsolódó táblázat 4.1.).
4.1. táblázat. Lépcső- és pihenőkorlátok méret meghatározása.
Általában a lépcsőkarok egyik (a 3 m-nél szélesebb lépcsőkarok esetén mindkét) oldalát fogódzásra alkalmas módon kell kiképezni. Lakóház lépcsőkorlátait, ill. azok fogódzóit úgy kell kialakítani, hogy azokon csúszkálni ne lehessen. A mellvéd magassága a vastagsági méretével csökkenthető, de 0,80 m-nél alacsonyabb nem lehet.
A nemzetközi szakirodalom szerint a korlátok, mellvédek méretét mindig az ún. zuhanási magasság határozza meg. A zuhanási magasság a korlát legfelső pontja és az előtte, ill. alatta levő szint 3,00×3,00 m-es területének legmélyebb pontja között mért szintkülönbség.
A korlátok és mellvédek magassági mérete a lépcsőkar hajlásszöge és a zuhanási magasság ismeretében a 4.143. ábra jelöléseivel összhangban a 4.1. táblázatból határozható meg. A zuhanási magasságot (korlátok vetületi síkjai között mért) a 12 cm-nél nagyobb szabad orsótérrel rendelkező lépcsőházak esetén kell figyelembe venni. A fogódzó mindig párhuzamos kell legyen a korlát, mellvéd alatti fokok éleire fektetett vonallal, a járóvonallal. A járóvonalra merőleges korlátmagasság függ a lépcsőkar meredekségi szögétől, de sohasem lehet kevesebb, mint
- 3,00 m zuhanási magasságig 0,45 m;
- 3,00-6,00 m zuhanási magasságig 0,60 m;
- 6,00 m zuhanási magasság felett 0,80 m.
A magyar előírások szerint a lépcsőkorlát magasságát – a lépcső meredekségétől függetlenül – függőlegesen mérjük a lépcsők élét összekötő vonal felett. A hágcsókat és mászó létrákat 2 m-es magasság fölött védőkosárral kell ellátni, kivéve, ha azok építményen belül vannak, és legfeljebb 3,60 m-es szintkülönbséget hidalnak át. A védőkosár keresztmetszeti mérete a fokok vonalára merőlegesen 60-65 cm, szélessége legalább 60 cm.
4.144. ábra Lépcsőházak megvilágítása 1. pontszerű mennyezetlámpákkal a) alaprajz; b) metszet.
4.145. ábra Lépcsőházak megvilágítása 2. sávos mennyezeti lámpákkal a) alaprajz; b) metszet.
4.146. ábra Lépcsőházak megvilágítása 3. kombinált fali és mennyezeti lámpákkal a) alaprajz; b) metszet.