• fények
• színek

Fény, árnyék, reflex

A fénytől, a megvilágítástól a tárgy nemcsak színesebbé, hanem plasztikusabbá is válik. A megvilágított tárgyaknak különböző tó­nusértékei vannak, a fény által nem megvilágított felületen árnyék látszik, a tárgy által keletkezett, a környezetére vetülő árnyékot ve­tett árnyéknak nevezzük.

Félárnyékban érvényesül legintenzívebben a tárgy lokális szí­ne, legtisztábban látható a felület textúrájának a részletei. Erős megvilágításban a tárgy színe megvilágosodik, azaz fénnyel telí­tődik, míg árnyékban a tárgy színe elsötétül, azaz a szín megtörik. A visszaverődő színes sugarak sokféle módon változtatják meg a tárgyak saját színét. Minél fényesebb a tárgy felülete, annál erősebben látszanak rajtuk reflexfények. A lokális színek feloldódnak az atmoszféra egyetemes színességében.

Tanulságként megfogalmazhatjuk, hogy a színeket négy szempont határozza meg:

• a test saját színe;
• a fényforrás színe;
• megvilágított test és árnyék színe;
• a reflexszín.

Az összeadó színkeverés

1. Természetes fény esetén

Ha a tárgy vörös, és vörös sugarai egy mellette álló fehér tárgyra hullnak, akkor ezen vörös reflexfények jelennek meg. Ha a tárgy vörös, a vörös sugarai zöld tárgyra esnek, akkor ezek a reflexfények szürkés­feketék, mert a zöld és a vörös megsemmisítik egymás hatását, azaz kioltják egymást. Ha a tárgy vörös, a vörös sugarak fekete felületre esnek, akkor feke­tésbarna reflexfények jelennek meg.

2. Mesterséges fény esetén

Egy színes fény esetén:
A további színes árnyékok tanulmányozásánál meglepő eredményekre jutunk: Ha a napfényt kirekesztve vörösesnarancs fénnyel világítunk meg egy testet, fekete árnyékot vet. Kék vagy zöld megvilágítás mellett is feketék az árnyékok. Két színes fény esetén, ha a tárgyakat napfénytől elzárt helyen, két színes fénnyel világítjuk meg, a következő eredményeket kapjuk:

• ha vörös és zöld megvilágításnál a vörös fény zöld, a zöld pedig vörös árnyékot hoz létre. Az árnyékok kereszteződése fekete volt, a zöld és vörös fény keverék­színe pedig sárga lesz;
• ha vörösesnarancs és zöldeskék fényt használunk, a vörösesnarancs fény kék, a zöldeskék fény pedig vörösesnarancs árnyékot hoz létre. Az árnyékok keresz­teződése fekete, a két megvilágító szín keveréke pedig bíborrózsaszín;
• ha zöld és kék fényt használjuk a megvilágításhoz, a zöld fény kék árnyékot hoz létre, a kék fény pedig zöld árnyékot. Az árnyékok kereszteződése fekete, a keverékszín zöldeskék.

Három színes fény esetén:
Ha a megvilágításhoz három színt, vörösesnarancsot, zöldet és zöldeskéket használunk, vörösesnarancs színű megvilágítás bíborrózsaszín árnyékot, a zöl­deskék megvilágítás pedig sárga árnyékot hoz létre. A három árnyék kereszte­ződése fekete, a három megvilágító szín keveréke pedig fehéret hoz létre.

Természetes fény esetén, színes, vörös tárgy színes alapra vetett árnyéka

Természetes fény esetén, színes, narancsszínű tárgy színes alapra vetett árnyéka

A természetes fény visszaverődése különböző színű felületekről

A mesterséges fény visszaverődése különböző színű felületekről

Szórakozóhely megvilágítása

Budapest, a Gearbeaud-cukrászda homlokzatának ünnepi díszkivilágítása

A felület anyaga

A megfigyelt tárgy felülete döntően befolyásolja a színét. A tárgyak felületére eső fényt másként veri vissza a porózus durva felület és másként a sima vagy tükörsima felület. A durva, porózus felület szinte csapdába csalja a fényt és csak a beeső sugarak töredékét veri vissza, és azokat is csak szórtan, több irányban.

Ez a jelenség figyelhető meg a tintasugaras nyomtatóval készült képek esetében. Tompábbnak hatnak a színek normál papíron, mint fényes fotópapíron, aminek az oka az, hogy a normál hordozó nemcsak durvább felületű, hanem a színeket adó tinta beivódik a papírba. Ezzel szemben a fényes fotópapír speciális bevonata segí­ti az optimális fényvisszaverődés-fényelnyelés elérését, és egyben a színnek a tiszta felszínen maradását.

A tükörsima felületű tárgyakról olyan sok fény verődik vissza, hogy tükröződést, csillogást eredményez, sőt még a felület színe is elveszhet a szemlélő számára. A színtelen, átlátszó anyagok a mögöttük lévő tárgyak formáját, színét láttatják, míg a színes átlátszó tárgyak (víz, üveg] eltolják saját színük irányába a látottak színét.

Az átlátszatlan tárgyak felülete elnyel több-kevesebb mennyi­séget a ráeső fényből. Az elnyelt fény nem feltétlenül összefüggő hullámtartomány, hanem csak az ő színére és felületére jellemző színek, így a visszavert hullámhosszak együttese határozza meg a felület látható színét.

Beeső fény iránya az adott felületre

Fényvisszaverődés erőssége %-os értékekben