Színek a környezetünkben

Fény, árnyék, reflex

A fénytől, a megvilágítástól a tárgy nemcsak színesebbé, hanem plasztikusabbá is válik. A megvilágított tárgyaknak különböző tó­nusértékei vannak, a fény által nem megvilágított felületen árnyék látszik, a tárgy által keletkezett, a környezetére vetülő árnyékot ve­tett árnyéknak nevezzük.

Félárnyékban érvényesül legintenzívebben a tárgy lokális szí­ne, legtisztábban látható a felület textúrájának a részletei. Erős megvilágításban a tárgy színe megvilágosodik, azaz fénnyel telí­tődik, míg árnyékban a tárgy színe elsötétül, azaz a szín megtörik. A visszaverődő színes sugarak sokféle módon változtatják meg a tárgyak saját színét. Minél fényesebb a tárgy felülete, annál erősebben látszanak rajtuk reflexfények. A lokális színek feloldódnak az atmoszféra egyetemes színességében.

Tanulságként megfogalmazhatjuk, hogy a színeket négy szempont határozza meg:

  • a test saját színe;
  • a fényforrás színe;
  • megvilágított test és árnyék színe;
  • a reflexszín.

Az összeadó színkeverésAz összeadó színkeverés

1. Természetes fény esetén

Ha a tárgy vörös, és vörös sugarai egy mellette álló fehér tárgyra hullnak, akkor ezen vörös reflexfények jelennek meg. Ha a tárgy vörös, a vörös sugarai zöld tárgyra esnek, akkor ezek a reflexfények szürkés­feketék, mert a zöld és a vörös megsemmisítik egymás hatását, azaz kioltják egymást. Ha a tárgy vörös, a vörös sugarak fekete felületre esnek, akkor feke­tésbarna reflexfények jelennek meg.

2. Mesterséges fény esetén

Egy színes fény esetén:
A további színes árnyékok tanulmányozásánál meglepő eredményekre jutunk: Ha a napfényt kirekesztve vörösesnarancs fénnyel világítunk meg egy testet, fekete árnyékot vet. Kék vagy zöld megvilágítás mellett is feketék az árnyékok. Két színes fény esetén, ha a tárgyakat napfénytől elzárt helyen, két színes fénnyel világítjuk meg, a következő eredményeket kapjuk:

  • ha vörös és zöld megvilágításnál a vörös fény zöld, a zöld pedig vörös árnyékot hoz létre. Az árnyékok kereszteződése fekete volt, a zöld és vörös fény keverék­színe pedig sárga lesz;
  • ha vörösesnarancs és zöldeskék fényt használunk, a vörösesnarancs fény kék, a zöldeskék fény pedig vörösesnarancs árnyékot hoz létre. Az árnyékok keresz­teződése fekete, a két megvilágító szín keveréke pedig bíborrózsaszín;
  • ha zöld és kék fényt használjuk a megvilágításhoz, a zöld fény kék árnyékot hoz létre, a kék fény pedig zöld árnyékot. Az árnyékok kereszteződése fekete, a keverékszín zöldeskék.

Három színes fény esetén:
Ha a megvilágításhoz három színt, vörösesnarancsot, zöldet és zöldeskéket használunk, vörösesnarancs színű megvilágítás bíborrózsaszín árnyékot, a zöl­deskék megvilágítás pedig sárga árnyékot hoz létre. A három árnyék kereszte­ződése fekete, a három megvilágító szín keveréke pedig fehéret hoz létre.

Természetes fény esetén, színes, vörös tárgy színes alapra vetett árnyékaTermészetes fény esetén, színes, vörös tárgy színes alapra vetett árnyéka

Természetes fény esetén, színes, narancsszínű tárgy színes alapra vetett árnyékaTermészetes fény esetén, színes, narancsszínű tárgy színes alapra vetett árnyéka

A természetes fény visszaverődése különböző színű felületekrőlA természetes fény visszaverődése különböző színű felületekről

A mesterséges fény visszaverődése különböző színű felületekrőlA mesterséges fény visszaverődése különböző színű felületekről

Szórakozóhely megvilágításaSzórakozóhely megvilágítása

Budapest, a Gearbeaud-cukrászda homlokzatának ünnepi díszkivilágításaBudapest, a Gearbeaud-cukrászda homlokzatának ünnepi díszkivilágítása

A felület anyaga

A megfigyelt tárgy felülete döntően befolyásolja a színét. A tárgyak felületére eső fényt másként veri vissza a porózus durva felület és másként a sima vagy tükörsima felület. A durva, porózus felület szinte csapdába csalja a fényt és csak a beeső sugarak töredékét veri vissza, és azokat is csak szórtan, több irányban.

Ez a jelenség figyelhető meg a tintasugaras nyomtatóval készült képek esetében. Tompábbnak hatnak a színek normál papíron, mint fényes fotópapíron, aminek az oka az, hogy a normál hordozó nemcsak durvább felületű, hanem a színeket adó tinta beivódik a papírba. Ezzel szemben a fényes fotópapír speciális bevonata segí­ti az optimális fényvisszaverődés-fényelnyelés elérését, és egyben a színnek a tiszta felszínen maradását.

A tükörsima felületű tárgyakról olyan sok fény verődik vissza, hogy tükröződést, csillogást eredményez, sőt még a felület színe is elveszhet a szemlélő számára. A színtelen, átlátszó anyagok a mögöttük lévő tárgyak formáját, színét láttatják, míg a színes átlátszó tárgyak (víz, üveg] eltolják saját színük irányába a látottak színét.

Az átlátszatlan tárgyak felülete elnyel több-kevesebb mennyi­séget a ráeső fényből. Az elnyelt fény nem feltétlenül összefüggő hullámtartomány, hanem csak az ő színére és felületére jellemző színek, így a visszavert hullámhosszak együttese határozza meg a felület látható színét.

Beeső fény iránya az adott felületreBeeső fény iránya az adott felületre

Fényvisszaverődés erőssége %-os értékekbenFényvisszaverődés erőssége %-os értékekben