Kémények és az energiatakarékosság
Az energetikai berendezések között a fűtési az, amely előállítja azt a hőmennyiséget, amennyi az adott tér, a lakás igényéhez szükséges. Energiatakarékossági szempontból a fűtési rendszer egyik fő eleme a jó és „egészséges” kémény. A kémény minősége a méretei – kürtőátmérője, magassága stb. – megfelelőségén múlik, emellett állékonynak, kellően hőszigetelőnek és időtállónak kell lennie.
A szilárd tüzelőanyagú fűtéshez használt kéményállomány 90-95%-a egyhéjú, szilárd tüzelésre használt kémény. Gázfűtésnél a helyzet más, a kémények 5-10%-a hagyományos, a többi kéthéjú kémény, azaz a kéménytesten belül valamilyen bélés, béléselem vagy korszerű elemes (pl. Schiedel) kémény helyezkedik el.
Az egyhéjú kémények téglafalazatú, normálhabarcsba rakott kémények, kürtőik általában téglalap, ritkábban kör keresztmetszetűek. A kéthéjú kéménykürtőkben a belső, égéstermék-elvezető csőrendszer hermetikus zárással csatlakozik a fűtőkészülékhez.
A béléscsövek anyaga lehet:
- eternit;
- Westernform; alumínium és inoxid acéllemezek;
- samott tűzálló cső és kürtőbetét;
- kerámia.
Az eternitcsövet régebben csak gázkéményhez használták, azonban ma már tilos beépíteni. Alkalmazásuk a kéntartalmú fűtőanyagok okozta gyors elöregedés miatt állt le. A repedezett és kihullott azbesztcement anyag megszüntette a kémény kötelező tulajdonságát, a gáztömörséget.
A Westernform csövek már jobb minőségűek, el tudják viselni az alacsony hőmérsékletű – csakis gázüzemű tüzelőberendezések égéstermékhőjét. Az alumínium spirálcsövekkel csak egy nagy baj van – a több évtizedes tapasztalatot leszűrve -, hogy a füstgáz kéntartalma és a hiányos toldások vagy beépítési módok hibás működést eredményeztek. Hibás beépítésnek számít a bélés és a kéményfal közötti „hőszigetelő” kitöltések elhagyása vagy ehelyett szilárd anyaggal való kitöltése (pl. habarcs vagy soványbeton), amelyek az alumíniumanyagot megtámadják.
- A füstös konyha – Milyen volt a nagyszüleink konyhája?
- Miért fontos a hőszigetelés?
- Energiatakarékos otthon kialakítása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A samott béléscsövek alkalmazása az ezredfordulón csúcstechnikának számít az építészetben. Erre megoldást az európai gyártók közül a Schiedel-rendszer hazánkban is működő gyára adja meg.
A Schiedel-rendszer samott béléscsöves, szilárd, cseppfolyós és gáz fűtőközeggel egyaránt használható kémény, az építészetben szinte bárhol biztonsággal alkalmazható. A béléscsövön illetve a kiegyenlítőkön kívül ún. köpenyelemeket is gyártanak, egytől háromkürtős és szellőzős mellékcsatornás változatban. Ez a kéménycsalád hőszigetelt, könnyen megépíthető kialakításának köszönhetően a legkedveltebb kategóriába tartozik.
A kerámiaanyagú béléscsövek Európában mostanában terjednek el, egyelőre azonban inkább kísérleti jelleggel – néhány évtized szükséges ahhoz, hogy eldőljön, hogyan válik be majd a hosszabb távú használatban. A kémény mellékjáratai a kályhák üzemeléséhez szükséges égési levegőt is biztosítják.
Az üvegszál erősítésű műgyanta kéménybéléscső csak alacsony hőmérsékletű (gáz) füstgáz elvezetésére alkalmazható. Ez utóbbi régi, falazott kéménytestek korszerűsítésére mint „behúzott” béléscső jöhet számításba.
Energetikai szempontok
A kémények építésekor minden olyan tényező, ami a minőséget befolyásolja és a szükséges paraméterek hiányát jelenti, energiatakarékosság vonatkozásában igen jelentős.
Ebből a szempontból az előforduló hibák tárából a következőket említjük meg:
- A külső kémények nem megfelelő hőszigetelése, illetve a hőszigetelés hiánya zavarja a működést, csökken a kazán (az égés) hatásfoka.
- A külső kémény hőszigeteletlensége miatt a kéménytesten és a kapcsolódó falban a pára kicsapódik, a fal elszíneződik, majd telítődik vízzel, miáltal csökken a hőszigetelési képesség, néhány tél elmúltával pedig szétfagy a külső szerkezet.
- Béléscsöves kéményeknél a kürtő eleme és a kéménytest közötti részt nem hőszigetelővel, hanem monolitikus, hőhidas anyaggal, betonnal vagy habarccsal töltik ki. Ez esetben, hajol is zár a béléscső, a külső tér páratartalma lecsapódik a kéményszerkezeten belül, ami csökkenti a működési hatásfokot, és nő a nemkívánatos hőveszteség.
- A béléscső helytelen toldása és a kondenzvíz hibás alsó elvezetése is okozhat minőségi hibát. Alapelv, hogy kéménybélést ugyanúgy kell építeni, mintha az csatorna lenne.
- A kéményfejek is mint kitorkolló nyílások befolyásolják a fűtőkészülék működését, és ennek következtében a hatásfokát is.
Schiedel kémények 1 UNI Plus; 2 SR rendszerűek.
Biztonság
Kémények hibáiból adódó kellemetlenséggel többségünk már találkozott, csak éppen nem vettük észre. Ezek közül említhetők a visszafüstölés vagy a nem kívánt kifüstölések. Az életbiztonsághoz gáztömör kémény illetve kürtő szükséges, márpedig a téglából gyenge habarcsba falazott kémény az épület falában bizonyos idő után megrepedezik, illetve a fugák kifüstölnek.
Hogy ez mitől fordul elő? A válasz egyszerű:
A kéménytest minden fűtésnél felmelegszik, a kürtőbecsatlakozásnál még át is forrósodik. Tehát hőhatásra kitágul, majd a fűtés leálltával összehúzódik. Ez a jelenség egy fűtési idényben akár ezer-kétezer ciklusban is váltja egymást. Évek alatt ez százezres térfogatváltozást is eredményezhet. Ennyi mozgás alatt a hőtágulási mozgáshézagok hiányában a legjobb szerkezet is elrepedezik. A repedés viszont akár életet is jelenthet, mert a gázkiszivárgás ÉLETVESZÉLYT hord magában. A már említett béléscsöves megoldással és a mozgási résekben hőszigetelő elhelyezésével a rendszer teljesen biztonságos.
Külső falba épített kémények minőségi besorolása a) ez a mód tilos; b) a kürtő és szabad tér között legalább 25 cm téglafal legyen; c) a legjobb, ha a kürtő és a szabad tér között független (zártterű) légrés van; d) külső hőszigetelő réteggel a kémény belső párakicsapódása megszűnik, és lassúbb a lehűlés, ezáltal intenzívebb a működés; e) legjobb megoldás az elemes és béléscsöves (Schiedel) kémény beépítése.
Az esztétikum
A rosszul méretezett és épített hagyományos, béléscső nélküli kürtőknél néhány év üzemidő alatt megjelenik a felületi elszíneződés. Ez épületen belül foltként jelentkezik, és néhány év múlva a kátrányszag követi. A foltokat a falból kivenni csakis véséssel és bontással lehet. Még fokozottabb a probléma, ha a kémény külső falban van – példa erre a sok tűzfalkémény, ahol a látvány az egész épület küllemét abszolút leértékeli a térképszerű elszíneződésekkel. Mindezeket a felsorolt negatív tényezőket megszünteti a következőkben ismertetett samott béléscsöves kéményrendszer.