Ötletek konyhákhoz

Tervezési segédlet a konyha berendezéséhez

A konyha a lakásban a fő munkahely. Jó ter­vezéssel a napi munkát jelentősen megkönnyíthetjük. A legjobb konyha az, amelyet a hasz­náló egyéni szokásaihoz igazítottak, ezek a szokások azonban nagyon kü­lönbözőek. Mindenkinek tisztában kell lennie az új konyhával szemben támasztott igényeivel még a tervezés előtt, és ezeket a kívánságokat a tér adottságaival össze kell hangolni. Van azonban néhány tervezési alaptétel, ami a gyakorlatban bevált, és néhány tervezési hiba, amit el kell kerülni.

Munkafolyamat

A szerelvényekkel ellátott sor a parancsnoki híd a konyhában

A szerelvényekkel ellátott sor a parancsnoki híd a konyhában. A mosogató és a tűzhely vízvezetéket, lefolyót, elektromos és gáz­csatlakozót igényel, valamint szellőztetési lehetőséget. Jobbkezesek számára balról jobbra a következő sorrend a megfelelő: csöpögtető- vagy lerakóhely, mosogató, munkalap, tűzhely és lerakó. Együttesen ez kb. 3 m hosszú. Ha nem lehetséges az, hogy minden szerelvényt egy falfelületen helyezzünk el, akkor a sarokmegoldás is megfelelő. Ha ezt a sorrendet betartjuk, akkor minden a kezünk ügyében lesz mun­ka közben, és a felesleges ide-oda szalad­gálást elkerüljük a konyhában.

Formák:

  1. A kétsoros konyha nagy munkafelületet és sok helyet biztosít a szekrényeknek. Pél­dául egy magas szekrényben a hűtőszek­rény szemmagasságba kerülhet.Kétsoros konyha
  2. A szerel vény sort sarkosan, L alakban is elhelyezhetjük. Az így berendezett konyhában egy kis étkezőasztal is elfér.L-alak
  3. A legtöbb munkahelyet és szekrényteret akkor kapjuk, ha az elemeket U alakban helyezzük el. A rövid utak további előnyt jelentenek.U-alak

A konyhatervezés alaptétele az egyéni szükségletek elemzése

A bevásárolt holmit elrakni, az ételeket előkészíteni, főzni, tálalni és végül el­mosogatni: a munkafolyamat a kony­hában mindennap azonos, akár a nagy család háztartásában, akár a kicsiében. A visszatérő tevékenységek helyes ter­vezése nagyon megkönnyíti a munkát. A konyhatervezés kezdetekor készít­sünk hosszú kívánságlistát, mert az új konyha jobb és funkcionálisabb kell hogy legyen, mint a régi. Milyen tech­nikai berendezések kerüljenek a kony­hába?

Konyha tervezése

Szekrények, gé­pek és munka­lapok kaphatók szabványméret­ben, ami a terve­zéskor nagy variá­ciós lehetőséget biztosít. Az ábra méretei talán kiin­dulási adatokat szolgáltatnak a konyha tervezé­séhez.

Mennyi szekrény szükséges a konyha­eszközök és edények tárolására? Elég nagy a munkafelület, ha magas szekrényt is betervezünk? Ha ezeket a kér­déseket megválaszoltuk, elkezdhetjük a konyha tervezését. A szerelvénnyel ellátott sorban tartsuk be a jobbról balra haladó munkafolyamat követelményét.

A munkalap fölött megfelelő mennyiségű csatlakozónak kell lennie a háztartási gépek számára. A gyakran használt gépek: a kávéfőző, a kenyér­pirító és a mixer kapjanak állandó he­lyet. Itt legyenek alsó szekrények fió­kokkal és kihúzható lapokkal, amik áttekinthetőbbek és könnyebben kezelhetők, mint a szokásos alsó szekré­nyek. Talán kialakítható egy kis étke­zőhely is a közbenső étkezésekhez.

Ezek a pontok fontosak

Ezek a pontok fontosak: 1. Az ablakpárkány mélysé­ge. 2. A fűtőtest előreugrása. 3. Az ablakmélyedés szélessége. 4. Az ajtókeret vastagsága. 5. A szellőző és a kéménylyukak mérete.

Alaprajzok

„A” nézet: Az alaprajzot és a falak nézetét 1:20 méretarányban felrajzoljuk. Különösen a szerelvények fala fontos.

Amire a konyha méretezésekor feltétlenül figyelni kell

Ahhoz, hogy a tervezéskor a hibalehe­tőségeket kizárjuk, le kell rajzolni az alaprajzot, a gépeket, a szekrényeket, ezek mind a konyhai funkciót szabá­lyozzák. Ehhez járul még más is, így az ajtóbélés vastagsága, falkiugrások, fűtőtestek és az ajtó- és ablakszárnyak nyitása. A helyiség derékszögeit ellen­őrizni kell, mielőtt az alsó szekrénye­ket felállítjuk, és a munkalapot be­szabjuk. A falak hosszát a padlón is és a felső szekrények magasságában is meg kell mérni. A különbségek jelen­tősek lehetnek.

Általában a tűzhely és a mosogató csatlakozásai adottak. Ha az új konyhában más elrendezést akarunk, anélkül hogy a falat szétver­nénk, a falon kívül futó csöveket az alsó szekrényekben rejthetjük el, ezeket ilyenkor egy kicsit előre kell húzni. Az így keletkező rést nagyobb munkalappal vagy keskeny, fűszerek, poharak vagy tányérok számára készí­tet polccal kell eltakarni. Az ablak- és ajtóbéléseknél megfelelő méretű he­lyet hagyjunk, hogy a fiókok és a szekrényajtók akadálytalanul nyíl­hassanak.

A megfelelő munkalapmagasság megkönnyíti a munkát, és óvja a hátunkat

A munkafelület magassága

A beépített konyha átfutó munkafelü­lettel időközben szabvánnyá vált a konyhaberendezésben. Nagyon prakti­kus, és a kis konyhákban ez biztosítja a legnagyobb munka- és lerakófe­lületet. A megfelelő magasság viszont a kényelmes munkához döntően fontos. Különösen mosogatáskor, ha elégtelen a magasság, az oldalirányú mozgásokat összegörnyedt háttal vé­gezzük, ami különösen káros. 1,65 m testmagassághoz 90 cm-es magasság javasolt, 1,80-as testmagassághoz a munkafelület 95 cm magas legyen. A szabványszekrények a lábazattal együtt 86 cm magasak, a 4 cm vastag mun­kalappal pedig 90 cm-esek lesznek. Sok gyártónál magasabb lábazat is kapható.

Munkafelület + fiók

Itt a munkafelület magassága beépített fiók­kal növekedik, így vágódeszkaként alkal­mazható.

Az egyszerű lábazat helyett a szekré­nyek alatt fiókok is elhelyezhetők, amelyek több rakodóhelyet biztosíta­nak. Összecsukható létrák segítségével érhetjük el a felső szekrényeket. Nemcsak az emberek különböző ma­gasságúak, hanem a konyhai munkák között is vannak olyanok, melyeket más-más magasságban végezhetünk kényelmesen. Nehéz konyhai munká­nál előnyös, ha a felsőtestünk erejét is igénybe vehetjük.

A zöldségtisztításnál mélyen előre kellene hajolnunk, ide magasabb munkafelület a megfelelő. Ideális volna egy állítható magasságú munkaterület. így a munkát ülve is vé­gezhetnénk. Ez helyhiány miatt nem mindig megvalósítható.

Jó megoldás a konyhában elhelyezett kis étkezőasz­tal, ami a tésztadagasztáshoz elég sta­bil. Magasított vágódeszka úgy alakítható ki, ha utólag egy fiókot te­szünk a munkaasztal végére. Itt eltűn­hetnek a biohulladékok a jól tisztítható mű­anyag fiókban. A nagyon hosszú konyhasor feloldható magasságkü­lönbséggel. A 60 cm-es munkalap­mélység kitűnő. Ha különleges okok miatt mélyebb munkalapra van szük­ség, a hátsó oldal kis gépek, konyha­eszközök vagy készételek elhelyezésé­re használható.

Könnyen elkerülhető tervezési hibák

Mivel nem mindennap tervezünk konyhát sokszor fordul elő, hogy túl kicsi lesz. Ez a hiba többnyire azért keletkezik, mert az alaprajz­ba nem minden egységet rajzol­tunk be pontosan.

Ezekre figyeljünk:

  1. Itt a hűtőszekrény ajtaja rossz irányba nyílik. Balra kellene nyílnia, hogy a hűtőteret jobban áttekint­hessük. Az ajtónyitásokat éppen úgy be kell az alaprajzba rajzolni, mint a szekrénytesteket, akkor ez a hiba feltűnik.Hűtő ajtaja
  2. A fiókos elemek soha nem ke­rülhetnek a sarokba. A másik be­rendezés fogantyúival és kapcsolói­val ütköznek, és más bútorrészek­kel összeakadnak.A fiókos elemek soha nem ke­rülhetnek a sarokba
  3. Az ajtó balra nem teljesen nyit­ható, és az ütődések miatt nemso­kára csúnya lesz. Az ajtóbélés vas­tagságát nem vették figyelembe. A fiókok jobb oldalon nem húzhatók ki, mert a fűtőtestet nem vették fi­gyelembe.Az ajtó balra nem teljesen nyit­ható
  4. A rajzon könnyen elnézhetjük, ha az ablakszárnyak nyitására nem gondoltunk: a mosogató csapte­lepe túl magas, az ablak nem nyit­ható. Itt csak egy bajonettzáras csaptelep alkalmazható. És még egy hiba fordul gyakran elő: a mé­rőszalagon rosszul olvassák le a méretet, az egyik oldalon 97 cm van, a másikon 103, ez 6 cm hibát ad. Inkább kétszer mérjünk.