Árnyékoló szerkezetek, zsalugáterek, redőnyök otthonra
Nyári időszakban a belső terek klímaállapotát a napsugárzás nagymértékben befolyásolja. Az üvegfelületeken keresztül a belső térbejutó napsugarak az ott ért szerkezeteket, tárgyakat jelentősen felmelegíthetik, amely egyben a belső légtér hőmérsékletét is megnöveli. Az ilyen napsugárzás által előidézett belső hőterhelés megakadályozását szolgálják a különböző árnyékoló szerkezetek. Alapvető követelmény az árnyékoló szerkezetekkel szemben, hogy a napsugárzás elleni védelmet úgy biztosítsák, hogy egyúttal ne gátolják a szükséges természetes világítást, a kitekintést és a helyiség szellőzését.
Az árnyékolók lehetnek homlokzatra szerelt fix, valamint mozgatható szerkezetek. Hazánk változó időjárási körülményei között előnyösebb a mozgatható árnyékolók alkalmazása. A következőkben csak ezeket ismertetjük.
A bevilágító felületek mozgatható árnyékolásának többféle módja létezik:
- külső oldalon: gördülő redőnnyel, zsaluleveles fatáblákkal (zsalugáterekkel);
- belső oldalon: textilfüggönyökkel, szalagfüggönyökkel, reluxákkal;
- közbenső árnyékolók: a kétrétegű ablakok üveglapjai közötti légtérben helyezkednek el.
A külső mobil árnyékolók általában közvetlenül a nyílászárók előtt helyezkednek el. Hőtechnikai szempontból a legelőnyösebb megoldások, mert a mögöttes teret nem engedik felmelegedni/lehűlni.
A zsalugáter lényegében a nyílászáró külső oldala előtt kialakított külön szárnyszerkezet (zsalutábla), amely kifelé nyitható, és teljes egészében kihajtható (vagy elhúzható) a homlokzat síkjára (3.34. ábra).
3.34. ábra. Zsalugáter
Ablakoknál és teraszajtóknál egyaránt alkalmazzák. A zsalutábla egy deszkakeretből és a függőleges keretszárakhoz kapcsolódó vízszintes zsalulevelekből (falamellákból) áll. A lamellák dőlésszöge általában állítható, így a szellőzés/bevilágítás szabályozható. A zsalutáblákat egyedi pánttal a nyílászáró (erősített) tokszerkezetéhez vagy a falszerkezethez rögzítik. A fa zsalugáterek alkalmazása az árnyékolás mellett esztétikai szempontból is kedvező, az épület homlokzatának előnyös megjelenést biztosít. Ezenkívül a zárható zsalugáterek a betörésbiztonságot is fokozzák.
Hátrányuk, hogy a külső időjárási hatásoknak folyamatosan ki vannak téve, ezért rendszeres, gondos karbantartást igényelnek. Elhelyezésük előtt figyelembe kell venni az egymáshoz közel eső nyílászárók távolságát. Túl közeli ablakok, ajtók esetén a zsalutáblák ugyanis egymásra nyílhatnak.
Gördülő redőnyök
A nyílászáró síkja előtt a külső oldalon gördülő redőnyök a legelterjedtebb árnyékoló szerkezetek. A redőny kétoldali vezetősínben mozgatható, egymáshoz kapcsolódó vízszintes lamellákkal képez zárt felületet a nyílászáró előtt. A lamellák a nyílászáró feletti redőnyszekrényben lévő tengelyre göngyölíthetők. Leeresztett állapotban a lamellák szorosan egymáshoz illeszkednek, így teljesen zárt felület jön létre. Beépítésük éppen ezért betörés-biztonsági szempontból is előnyös.
Régebben a redőnyöket fémhuzalokkal vagy laposvassal egymáshoz kapcsolódó egyszerű falamellákkal képezték. A redőnyszekrényt az áthidaló alatt vagy a nyílászáró szemöldökrésze előtt kialakított fa dobozszerkezet képezte. Előbbi esetben a szekrényt külső oldalról rabic erősítésű vakolattal fedték. A redőnyszekrény belső vagy alsó oldalán helyezkedett el a szerelőajtó. A lamellák mozgatása a tengely szélére csévélt húzóhevederrel történt. A szekrényrész hőhídmentessége csak nehezen volt biztosítható.
Napjainkban a redőnyök műanyag vagy fém lamellákkal készülnek, melyek egymásba akasztva kapcsolódnak össze. A lamellák nyakrésze perforált, így kismértékű szellőzés biztosított. A redőnyszekrény lehet rejtett vagy nyílászáró szemöldökrésze elé épített. Utóbbi megoldás utólagos redőnyök elhelyezését is lehet lehetővé teszi, így igen elterjedt.
A rejtett redőnyszekrények lehetnek külön, áthidalás alá építettek vagy áthidalóval egybeépítettek (3.35. ábra) szerkezetek.
3.35. ábra. Korszerű redőny
Mindkét megoldásnál alapvető követelmény, hogy a redőnyszekrény teljes keresztmetszetében biztosítva legyen a hőhídmentesség. A nyílászárók alatt elhelyezett korszerű redőnyszekrények az áthidalókhoz hasonlóan szintén a falszerkezetre támaszkodnak. Ezek rendszerint műanyag vagy fém anyagú, önhordó (nem terhelhető), hőszigetelt tokszerkezetek (3.35. ábra). A hőszigetelés a szekrény belső oldalán helyezkedik el.
Napjainkban a legkorszerűbb redőnyszerkezetek lamelláit hőszigetelő anyaggal kitöltött alumínium profilok képezik (így az időjárásnak is ellenállnak). A szerkezet gyakran tartalmaz beépített, gördíthető szúnyoghálót is. A lamellákat elektromos motor is mozgathatja.
Közbenső árnyékolók
A közbenső árnyékolók a kétrétegű ablakok köztes terébe helyezett textil redőnyök vagy lamellasorok (reluxák). Ezek a szerkezetek ugyan mozgathatók, hatékonyságukat azonban korlátozza, hogy a külső tér felől engedik felmelegedni az külső oldali üveget, így a hő egy része a belső teret is terheli.
Belső oldali árnyékolókat
A belső oldali árnyékolókat (reluxa, szalagfüggöny stb.) elsősorban olyan helyeken alkalmazzák, ahol külső oldali árnyékolók kialakítására nincs mód vagy lehetőség (pl. nagy irodák nagy méretű ablakfelületeinél). Hővédelmi szempontból kevésbé jelentenek jó megoldást, mivel az üvegezés mellett az árnyékoló szerkezet felmelegedéséből adódó, elnyelt hő sugárzása is a belső teret terheli.