Magasépítészet

Árnyékoló szerkezetek, zsalugáterek, redőnyök otthonra

Nyári időszakban a belső terek klímaállapotát a napsu­gárzás nagymértékben befolyásolja. Az üvegfelületeken keresztül a belső térbejutó napsugarak az ott ért szerkezeteket, tárgyakat jelentősen felmelegíthetik, amely egyben a belső légtér hőmérsékletét is megnöveli. Az ilyen napsugárzás ál­tal előidézett belső hőterhelés megakadályozását szolgálják a különböző árnyékoló szerkezetek. Alapvető követelmény az árnyékoló szerkezetekkel szemben, hogy a napsugárzás elleni védelmet úgy biztosítsák, hogy egyúttal ne gátolják a szükséges természetes világítást, a kitekintést és a helyi­ség szellőzését.

Az árnyékolók lehetnek homlokzatra szerelt fix, valamint mozgatható szerkezetek. Hazánk változó időjárási körül­ményei között előnyösebb a mozgatható árnyékolók alkal­mazása. A következőkben csak ezeket ismertetjük.

A bevilágító felületek mozgatható árnyékolásának több­féle módja létezik:

  • külső oldalon: gördülő redőnnyel, zsaluleveles fatáb­lákkal (zsalugáterekkel);
  • belső oldalon: textilfüggönyökkel, szalagfüggönyök­kel, reluxákkal;
  • közbenső árnyékolók: a kétrétegű ablakok üveglapjai közötti légtérben helyezkednek el.

A külső mobil árnyékolók általában közvetlenül a nyí­lászárók előtt helyezkednek el. Hőtechnikai szempontból a legelőnyösebb megoldások, mert a mögöttes teret nem en­gedik felmelegedni/lehűlni.

A zsalugáter lényegében a nyílászáró külső oldala előtt kialakított külön szárnyszerkezet (zsalutábla), amely kife­lé nyitható, és teljes egészében kihajtható (vagy elhúzható) a homlokzat síkjára (3.34. ábra).

3.34. ábra. Zsalugáter

3.34. ábra. Zsalugáter

Ablakoknál és teraszajtók­nál egyaránt alkalmazzák. A zsalutábla egy deszkakeretből és a függőleges keretszárakhoz kapcsolódó vízszintes zsa­lulevelekből (falamellákból) áll. A lamellák dőlésszöge ál­talában állítható, így a szellőzés/bevilágítás szabályozható. A zsalutáblákat egyedi pánttal a nyílászáró (erősített) tokszer­kezetéhez vagy a falszerkezethez rögzítik. A fa zsalugáterek alkalmazása az árnyékolás mellett esztétikai szempontból is kedvező, az épület homlokzatának előnyös megjelenést biz­tosít. Ezenkívül a zárható zsalugáterek a betörésbiztonságot is fokozzák.

Hátrányuk, hogy a külső időjárási hatásoknak folyamatosan ki vannak téve, ezért rendszeres, gondos kar­bantartást igényelnek. Elhelyezésük előtt figyelembe kell venni az egymáshoz közel eső nyílászárók távolságát. Túl közeli ablakok, ajtók esetén a zsalutáblák ugyanis egymásra nyílhatnak.

Gördülő redőnyök

A nyílászáró síkja előtt a külső oldalon gördülő redőnyök a legelterjedtebb árnyékoló szerkezetek. A redőny kétolda­li vezetősínben mozgatható, egymáshoz kapcsolódó víz­szintes lamellákkal képez zárt felületet a nyílászáró előtt. A lamellák a nyílászáró feletti redőnyszekrényben lévő ten­gelyre göngyölíthetők. Leeresztett állapotban a lamellák szorosan egymáshoz illeszkednek, így teljesen zárt felület jön létre. Beépítésük éppen ezért betörés-biztonsági szem­pontból is előnyös.

Régebben a redőnyöket fémhuzalokkal vagy laposvas­sal egymáshoz kapcsolódó egyszerű falamellákkal képez­ték. A redőnyszekrényt az áthidaló alatt vagy a nyílászáró szemöldökrésze előtt kialakított fa dobozszerkezet képezte. Előbbi esetben a szekrényt külső oldalról rabic erősítésű va­kolattal fedték. A redőnyszekrény belső vagy alsó oldalán helyezkedett el a szerelőajtó. A lamellák mozgatása a ten­gely szélére csévélt húzóhevederrel történt. A szekrényrész hőhídmentessége csak nehezen volt biztosítható.

Napjainkban a redőnyök műanyag vagy fém lamellákkal készülnek, melyek egymásba akasztva kapcsolódnak össze. A lamellák nyakrésze perforált, így kismértékű szellőzés biztosított. A redőnyszekrény lehet rejtett vagy nyílászáró szemöldökrésze elé épített. Utóbbi megoldás utólagos redő­nyök elhelyezését is lehet lehetővé teszi, így igen elterjedt.

A rejtett redőnyszekrények lehetnek külön, áthidalás alá építettek vagy áthidalóval egybeépítettek (3.35. ábra) szerkezetek.

3.35. ábra. Korszerű redőny 13.35. ábra. Korszerű redőny 23.35. ábra. Korszerű redőny 3

3.35. ábra. Korszerű redőny

Mindkét megoldásnál alapvető köve­telmény, hogy a redőnyszekrény teljes keresztmetszetében biztosítva legyen a hőhídmentesség. A nyílászárók alatt elhelyezett korszerű redőnyszekrények az áthidalókhoz ha­sonlóan szintén a falszerkezetre támaszkodnak. Ezek rend­szerint műanyag vagy fém anyagú, önhordó (nem terhelhe­tő), hőszigetelt tokszerkezetek (3.35. ábra). A hőszigetelés a szekrény belső oldalán helyezkedik el.

Napjainkban a legkorszerűbb redőnyszerkezetek lamelláit hőszigetelő anyaggal kitöltött alumínium profilok képezik (így az időjárásnak is ellenállnak). A szerkezet gyakran tar­talmaz beépített, gördíthető szúnyoghálót is. A lamellákat elektromos motor is mozgathatja.

Közbenső árnyékolók

A közbenső árnyékolók a kétrétegű ablakok köztes te­rébe helyezett textil redőnyök vagy lamellasorok (reluxák). Ezek a szerkezetek ugyan mozgathatók, hatékonyságukat azonban korlátozza, hogy a külső tér felől engedik felmele­gedni az külső oldali üveget, így a hő egy része a belső teret is terheli.

Belső oldali árnyékolókat

A belső oldali árnyékolókat (reluxa, szalagfüggöny stb.) elsősorban olyan helyeken alkalmazzák, ahol külső oldali ár­nyékolók kialakítására nincs mód vagy lehetőség (pl. nagy irodák nagy méretű ablakfelületeinél). Hővédelmi szem­pontból kevésbé jelentenek jó megoldást, mivel az üvegezés mellett az árnyékoló szerkezet felmelegedéséből adódó, el­nyelt hő sugárzása is a belső teret terheli.