• árnyékolás
• redőny

Redőnyrendszerek és redőnyszekrények, zsalugáterek

A redőnyök nemcsak a napvé­delem ideális eszközei – egy­ben betörés ellen is védenek. Ma a legtöbb redőnyrendszer betörés ellen is védhet. A bizto­sítótársaságok kirendeltségei tudnak felvilágosítást adni arról, hogy melyik redőnyrend­szer felel meg ennek a köve­telménynek.

Az átlátást tulajdonságaitól és kivitelétől függetlenül minden redőny megakadályozza, azaz optikai védelmi funkciója min­den redőnynek van. A fokozott biztonsági követel­mények kielégítése érdekében azonban úgy is el lehet készí­teni a redőnyt, hogy az még a szélsőséges igénybevételek­nek is jól és sokáig ellenálljon.

Ebből a szempontból a követ­kező pontoknak van különle­ges jelentőségük:

1. A redőnypáncél:

Itt az anyag fajtája és vastag­sága a döntő. Betörés gátlónak számítanak a fából és a hen­gerelt vagy extrudált alumíni­umból készített redőnylécek, ha vastagságuk megfelelő. Az acélból készült redőnylécek kifejezetten betörésbiztosak.

2. A vezetősínek:

Redőnyrendszerünk vezető­sínéinek mélysége a redőny­páncél szélességének 2 %-a, legalább azonban 4 cm legyen, így biztosan megakadályozható a páncél kitépése.

3. A csőmotor:

A csőmotor önzáró, így zárt redőnypáncél esetén automa­tikusan reteszel és megakadá­lyozza a páncél feltolását. A motort különféle biztonsági szerkezetekkel is ki lehet egészíteni.

Például kapcsolóórára lehet bízni a redőnyök megha­tározott napszakokban történő nyitását és zárását – akkor is, ha senki sincs otthon. így a ház kívülről sohasem tűnik lakatlan­nak. A csőmotorra más rend­szereket is rá lehet kötni, re­dőnyrendszerünket riasztóbe­rendezések, mozgásérzékelők, üvegtörés- vagy tűzjelzők vagy távvezérlők is működtethetik.

4. Hevedercsévélők:

A másik mozgatórendszer a heveder fel- és lecsévélését végző, kompakt villamos mo­toros szerkezet. A heveder­csévélő általában már fel van szerelve saját időkapcsoló automatikával, azonban más vezérlőrendszerekre is ráköt­hető. A csőmotortól eltérően a villamos hevedercsévélő szerkezetnek nincs önzáró re­teszelése. Utólag is könnyen felszerelhetők azonban olyan feltolás gátlók, amelyek ellátják ezt a funkciót.

Redőnyök

Az ablak előtt felszerelt redőny kirekeszti a tűző napfényt és a szobát nyáron kellemesen hű­vösen tartja. A helyiség ennek ellenére sincs szükségszerűen teljesen elsötétítve. Az egyes redőnylécek közti fény- és lég­rések ugyanis elegendő fényt bocsátanak be és nyitott ablak esetén lehetővé teszik a levegő keringését. Ennek a klíma-szabályozásnak azonban az a feltétele, hogy a redőnyö­ket a kellő időben zárjuk be.

Ez természetesen kézzel is lehetséges. Sokkal kényelme­sebb azonban, ha a működte­tést motorra és automatikára bízzuk. A napérzékelő a redő­nyöket napsütés esetén időben leereszti, télen szürkületkap­csoló zárja le besötétedéskor a redőnyöket. Így a ház hőmérlege mindig egyensúlyban ma­rad, ez pedig a fűtési számlát is előnyösen befolyásolja. A re­dőnyök zajvédő hatása sem lebecsülendő.

A redőnyöket bármikor be­építhetjük

A normál redőnyök mellett – ide tartoznak a tető­síkablakok redőnyei is – ma bármilyen ferde ablakalakhoz, például az oromfalon elhelye­zett ablakokhoz is kaphatók megfelelő redőnyrendszerek. Vannak például olyanok, ame­lyeknél a redőnypáncél felgöngyölítése alul helyezkedik el – ezek tehát alulról felfelé zárnak. A redőnyök utólagos beépíté­sét a rendszerek különlegesen széles választéka segíti.

Ha az ablakfülke elég mély (az ablaküveg és a fal külső síkja közötti hely), akkor mutató­sabb, ha jobbra göngyölítő vál­tozatot alkalmazunk. Ennél a redőnypáncélt annak belső ol­dala mentén, tehát a vezetősín és az ablak között göngyölítjük fel. Ha az ablakfülke nem elég mély, vagy nincs is mélyedés, akkor általában balra göngyölítést lehet alkalmazni.

A redőnypáncélt itt az ablak­fülke belsejében, ill. közvetlenül az ablaküveg előtt vezetjük és a redőnyszekrény mindig kissé előreáll vagy kívülről van ráerő­sítve a homlokzatra. A mai kor­szerű redőnyöket nehézkes falbontási és szerelési munkák nélkül, utólag is egyszerűen el lehet helyezni. A mostani re­dőnyrendszerek ráadásul már többnyire újra hasznosítható anyagokból készülnek.

Redőnyszekrények

A redőnyök érzékelhető módon csökkenteni tudják az ablakok­nál keletkező hőveszteségeket. A rendszer gyenge pontja azonban a redőnyszekrény, ami kedvezőtlen körülmények között ezt az előnyt le tudja ron­tani. Mindenekelőtt a redőnyök különböző elhelyezési lehető­ségeit kell számba vennünk. Redőnyök beépített, ráépített vagy ablak elé épített kivitelben kaphatók. Beépített redőnynél a redőnyszekrény be van il­lesztve a falazatba.

A falazattal együtt vakolják vagy burkolják, így abból mindössze a redőny­páncél kilépő nyílása marad látható. Ezt az elrendezést csak új építkezés esetén lehet alkal­mazni. Utólagos felszereléskor a ráépített vagy falsík elé épített kivitelek jöhetnek számításba. Ráépített redőnyt csak új abla­kokkal együtt lehet felszerelni. Az ablak szerves részét alkotja, és azzal együtt helyezzük el a meglévő ablaknyílásban.

Maga az ablak emiatt értelem­szerűen kisebbé válik, a helyi­ségbe tehát némileg kevesebb fény jut be. Ennek az előnytelen körülménynek az ellensúlyozá­sára a ráépített redőnyszekré­nyek méreteit minél kisebbre igyekeznek szorítani. A szekré­nyek ezért nagyon szűkek, ennek pedig kétféle következ­ménye van. Egyrészt a redőny­léceket nagyon laposra kell készíteni, hogy a felgöngyölített páncél csak kis helyet foglaljon el, másrészt alig marad hely egy komolyabb szigetelés elhe­lyezésére. A redőnyszekrény felülete szerencsére kicsi, ezért nem befolyásolja lényegesen az ablak szigetelőhatását.

Ha tehát utólag akarunk redő­nyöket felszerelni, csakis az ablak elé épített kivitelt alkal­mazhatjuk. Ennél a típusnál is lényeges, hogy helyszükséglete minél kisebb legyen. A fényveszteség nem olyan nagy, mint a ráépített redőnyöknél, mert a szekrény itt az ablakke­ret előtt helyezkedik el. Minél nagyobb azonban, annál job­ban benyúlik az ablak elé, ami belülről esetleg zavarólag hat.

Arra is lehetőség van, hogy a szekrényt az ablaknyíláson kí­vül, a külső falra tegyük, ezzel ugyan zavartalan lesz a kilátás, ugyanakkor elronthatjuk a hom­lokzat külső képét. Ennél a változatnál viszont semmi probléma sincs a hőszigeteléssel, hiszen a kívülről feltett szekré­nyek egyáltalán nem érintik a falazat szigetelőhatását.

Zsalugáterek

A kívül felszerelt zsalugáterek­nek el kell viselniük az időjárás viszontagságait, ezért azokat korrózióálló anyagból, többnyi­re speciális alumínum ötvözetekből készítik. A felhúzó- és tartózsinórok, adott esetben az oldalsó vezetőzsinórok is, általában poliészterből készül­nek. Az oldalmegvezetők rozsdamentes fémsínek, vagy fém-rudak vagy -kötelek.

Az oldalmegvezetők mega­kadályozzák, hogy a zsalugáte­rek a szélben zörögjenek, és gondoskodnak arról is, hogy a lamellák viharos szélben se emelkedjenek fel. A megveze­tés megoldható a lamellák vé­geire készített bevágásokkal, amelyeket acél feszítőhuza­lokra fűzünk fel, vagy vezető­sínekkel, amelyek a lamellák fémrugóit vezetik. A forgó alkat­részeknek általában műanyag ágyazata van. A külső zsalu­gáterek rendszerint méretre készülnek.

Az ablakmélyedésben vagy a falon elhelyezett keretekre le­het azokat felszerelni. A keretre való erősítéskor fontos az ab­lakmélyedés pontos méretei­nek ismerete. A zsalugáternek bizonyos játékkal kell az ablak­mélyedésben elhelyezkednie, a vetemedés, hőingadozás ok­ozta beszorulás elkerülése végett,ezért a gyártó azt a meg­adott méreteknél rövidebbre készíti. Az ablak szélességét és magasságát két különbö­ző helyen mérjük meg, a ren­deléshez a kisebb méretet ad­juk meg! A magassági méret a felső zsalugáterszekrényt is magában foglalja.

A felhúzott zsalugáter teljesen hagyja szabadon az ablakot. Erre a szekrény felszerelésekor is gondolni kell, különösen ki­felé nyíló ablakszárnyak esetén. A szekrény magassága mellett tehát a lamellák felhúzott álla­potban meglévő magasságát is figyelembe kell venni.

Ez az összenyomott magasság a zsalugáter teljes hosszától, valamint a lamellák és a tartó­hevederek vastagságától függ. Kész zsalugátereknél a csoma­goláson meg szokták adni az összenyomott magasságot. Bizonyos esetekben az össze­nyomott szélességet is figye­lembe kell venni, ami nagyobb, mint a lamellák szélessége. Ez abból adódik, hogy a zsa­lugáter felhúzásakor a tartóhe­vederek kifelé hajtogatva csu­kódnak össze és így kiállnak a lamellák közül. Az összenyo­mott köteg szélessége ezért 3-10 cm-rel is nagyobb lehet, mint a lamella szélesség, sze­reléskor erre gondolni kell.