Faragott kövek szerkezeti sajátosságai
Kőrétegződés
Igen lényeges, hogy a faragott-kő elemek rétegződése a szerkezet erőjátékának megfelelő legyen, azaz a rétegsíkok közel merőlegesek legyenek a terhelő erők irányára. Ha nem megfelelő rétegirányú kő kerül beépítésre, az a terhelés hatására a legtöbbször igen rövid idő alatt elreped.
Az előbbieknek megfelelően a függőleges irányú nyomással terhelt kövek, mint a faltestek, oszlopok, posztamensek és a hasonló jellegű kövek rétegsíkjai vízszintesek legyenek (76 a ábra). A boltövek és boltozatok köveinek rétegsíkjai a kő középpontján átmenő sugárral legyenek párhuzamosak (76 b ábra).
A profilos lábazati kövek helyeslés helytelen rétegirányát mutatja a 76 c ábra. Áttört köveknél a helyes és helytelen réteg-irányt a 76e ábra jelöli meg. A rétegződés iránya azonkívül nem közömbös a vízbeszívódás szempontjából sem; a víz a rétegződés irányában könnyebben beszívódik, mint arra merőlegesen (76 d ábra).
76. ábra. A kövek helyes és helytelen rétegiránya; a) pillér, b) boltöv, c) tagozott lábazati párkány, d) párkány, e) áttört lemez esetében
- Ragasztott kőburkolatok, falazott kőburkolatok
- Kőlemezes- és bio tetőfedések
- Padlófűtés tulajdonságai, fajtái
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A faragott kő szerkezetek hézagainak szélessége
Puha kőnél | Félkemény kőnél | Kemény kőnél | |
---|---|---|---|
Az álló hézagok | 4 mm | 3 mm | 2 mm |
A fekvő hézagok | 8 mm | 6 mm | 4 mm |
…szélesek legyenek; a csiszolt és fényezett felületű köveknél pedig mind a fekvő, mind az álló hézagok 2 mm szélesek legyenek, A megrendelési rajzokon a köveket mind a magassági, mind a vízszintes irányban hézagközéptől hézagközépig kell méretezni. A hézagot a kőfaragó számítja le a kő méreteiből.
A hézagosztásnál a) esztétikai, b) szerkezeti és c) gazdaságossági szempontok játszanak szerepet.
Esztétikai szempontból lényeges, hogy a külső-belső homlokzatokon mutatkozó hézagok fegyelmezetten jelentkezzenek. Igen fontos, hogy az egyes kövek homlokzati felületének nagysága egymáshoz, másrészt az épülethez vagy az adott egyéb mérnöki műtárgyhoz viszonyítva arányos legyen. Kisebb tömegű építményhez kisebb, nagyobbhoz nagyobb kőegységeket kell tervezni. Egymás mellett ne szerepeljenek a többihez képest aránytalanul nagy vagy aránytalanul kisebb kövek. A rétegvastagság azonban különböző lehet, magasabb és alacsonyabb kövek válthatják egymást; az utóbbiaknak rendszerint szerkezeti jelentőségük is van, ezek lesznek a bekötő kövek.
Szerkezeti szempontból lényeges, hogy az egyes különböző jellegű kövek szerkezetileg helyesen kapcsolódjanak egymáshoz. így pl. a szögben találkozó kövek illeszkedési, hézagsíkjai a homlokzati síkra, illetőleg a ferde élre merőlegesek legyenek (77. ábra). Ezt a gondolatot kell megvalósítani egyszer az alaprajzban, máskor a homlokzaton vagy a metszetben (pl. a ferdesíkú támfalaknál) jelentkező ilyen természetű adottságok esetén. Íves alaprajzoknál a függőleges hézagok sugárirányúak legyenek. A profilos köveknél a hézagosztás olyan legyen, hogy a kövek a tagozatra mérőfej vagy sugárirányú sík mentén illeszkedjenek (78-79. ábra).
77. ábra. Oromfalak és lépcsőmellvédek köveinek hézagosztása a ferde élre merőleges legyen.
78. ábra. Tagozott kövek hézagosztása a profilra merőleges legyen; a) lábazati kő, b) ablaksüveg kő, c) bekötő vas.
79. ábra. Szögben törő párkány sarokkövének hézagai a párkányoké merőlegesek legyenek.
A túlságos hegyes sarkokat eredményező hézagosztást kerülni kell, mert az ilyen sarkok könnyen letöredezhetnek; ilyen esetben kb. 4-5 cm hosszúságú szakaszon meg kell változtatni a hézag irányát az elhatároló élre merőleges irányban (456 d-e ábra).
Fontos, hogy a vízfolyás útjába hézag ne essék, mert a hézag a vizet a fal belsejébe vezetné, és ez – mint tudjuk – fagykárokat okozna.
Gazdasági szempontból a hézagosztás megtervezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a kövek minél kisebb tömbből – tehát a legkisebb hulladékveszteséggel – legyenek előállíthatók, annál is inkább, mert a köveket a befoglaló méretek alapján számoljuk el. Éppen ezért pl. a kiálló csapokat és eresztékeket is a gazdaságosabban elszámolható kövekből kell kialakítani. Az előbbiek szerinti hézagosztásnak a mai építő gyakorlatban is nagy jelentősége van.
Kőmetszés
Kőmetszésnek nevezzük a) a rézsűs síkra ráülő kövek (80 a-e ábra), b) a visszaforduló tagozott kövek (80 b-c ábra), c) a több irányból találkozó (80 d-f ábra) és hasonló jellegű kövek hézagsíkjainak és összemetsződésének formailag és szerkezetileg helyes megoldását.
80. ábra. Példák a kőmetszésre; a)-b) ablakkönyöklők, c) küszöbkő, d) mérmű, e) boltozati bordák, f) bordás boltozati vállkő, g) mellvéd posztamens fedkő, h) mellvéd posztamens lábazati kő esetében
A kőmetszés szabályainak alapos ismeretére volt szükség a régebbi építő korokban a mórművek, a boltozati bordák, a tagozott párkányok, csigalépcsők stb. kialakításánál. A mai építési gyakorlatban a kőmetszés problémájával leginkább a párkányoknál, fülkeboltoknál, csavarvonalú lépcsők szegély- és fedköveinél, továbbá a ferde tengelyű, kőboltozatos átereszek, aluljárók, alagutak homlokíveinél és boltozatainál állunk szemben.
Kő visszavágása
Visszavágásra van szükség a tagozott (profilos, vízorros stb.) kövek, szögben találkozó részeinél, tehát a ki- és beugró sarkoknál; ugyanis ezeken a helyeken a falsíkból előálló tagozatok a falsík törési irányát követve visszafordulnak. Tehát ugyanazon a kövön két irányba futó tagozat van. A visszavágás szerkezeti értelmét a 81. ábra magyarázza. Különösen jelentősége van a visszavágásnak a párkányzatokkal kapcsolatban (pl. a párkányok sarokköveinél, a rizalitoknál, lizénáknál, ablak- és ajtószemöldök párkányoknál és a hasonló jellegű helyeken).
81. ábra. Lábazati párkány visszavágása; 1 – rendes; 2 – 3 – visszavágott kövek.
A tagozatok sarokfordulásaival kapcsolatban beszélünk élfordulóról és zugfordulóról. Az utóbbi fogalmak értelmét szemlélteti a 82. ábra.
82. ábra.
Holtfutás
Holtfutás. A tagozatok sokszor nekifutnak a falsíknak (82. ábra): A kőfaragó szakma a profilnak ilyen módon való megállítását a német Totlauf kifejezés szó szerinti fordításával holtfutás-nak nevezi. Kívánatos volna a fogalom megjelölésére a jó magyar kifejezést megtalálni.
Kőkötés
Kőkötések. A faragott kőelemeket egymással és kőburkolat esetén a hátfalazattal össze kell kapcsolni, hogy az egyes kövek ki ne mozdulhassanak. A kövek egymáshoz kapcsolására szolgálnak a különböző kőkötések, mint a kőcsapok, horony és árokereszték.
Álló helyzetű, lemezszerű kövek véglap illesztése a) tompa illesztéssel, b) hornyos és o) árokeresztékes kötéssel oldható meg (83. ábra). Az árokeresztékes kötés lehet szögletes, félkör vagy ék alakú.
83. ábra. Álló helyzetű lemezek véglap illesztése; a) tompa, b) hornyos, c) árokeresztékes kötéssel
Fekvő helyzetű, hosszúkás lemezek (pl. a lépcsőfokok) véglap illesztésére az ék alakú- kötés alkalmas (84. ábra); álló helyzetű lemezek a függőleges vagy vízszintes tömbkövekhez, valamint a hosszúkás jellegű bekötő kövekhez árokeresztékes kötéssel csatlakoznak (85. ábra).
84. ábra. Lépcsőfokok ék alakú véglap illesztése
85. ábra. Tömbkövek és lemezek csatlakozása árokeresztékes kötéssel
Hosszúkás alakú köveknek (pl. az ajtó- és ablakkereteknek, ballusztereknek stb.) hasonló jellegű kövekhez való kötésére kőcsapot alkalmazunk (86. ábra).
86. ábra. Kőelemek csapos kötései; a) ablakkönyöklő és ablakkeret, b) ajtókeret, c) küszöbkő és ajtókeret, d) balluszter, lábazati- és fedőkő esetében, e) vascsap, f) bekötő vas
Fém segédkötések
Lehet a kőanyagú hornyok, árkok, eresztékek és csapok helyett a kötések létrehozására idegen anyagot: vasat, rezet vagy bronzot is alkalmazni. Ilyen segédszerkezetek: a kapcsok, horgok, a római bronzék, a két- és háromágú bekötő vasak, a vascsap (87. ábra). Ezek számára a kövekben megfelelő alakú lyukakat kell vésni, amelyeket az idegen alkatrész behelyezése után ólommal vagy híg cementhabarccsal töltenek ki.
87. ábra. Kövek egymáshoz, valamint a hátfalazathoz való kötésére szolgáló: a) kapocs, b) kettős ék, c) bekötő vasak
A vas segédkötéseket horganybevonattal, de legalább kétszeri gondos ólompír mázolással kell a rozsdásodás ellen megvédeni, mert már a korábbiakból tudjuk, hogy a rozsda egyrészt elszínezi a követ, másrészt a térfogatnövekedés következtében azt el is repesztheti. Az előbbiekben tárgyalt fém segédszerkezeteket a kőfaragó munkákat végző vállalatnak kell szolgáltatnia.
Habarccsal való kötés
Külföldön a kövek egymáshoz kötése céljából a függőleges és a ferde hézagok mentén találkozó lapokon egymásra illeszkedő, ék alakú vajatokat faragnak, és az így adódó csatornákat az elhelyezés után híg cement-péppel töltik ki (88. ábra).
88. ábra. Kövek egymáshoz kötése, vésett ékszelvényű horonyba öntött híg cementpéppel
A kőalkatrészek egymáshoz kötésénél a habarcs kevésbé játszik szerepet, mint a terméskő falaknál. Az egyenletes felfekvés biztosítására és a vízbeszívódás megakadályozására legjobb mészhabarcsot alkalmazni. Teherhordó faragott kőszerkezetekhez f/400 n jelű falazó cementhabarcsot, burkolatoknál pedig a hátfalazatra kiírt habarcsot kell a hézagkitöltésre használni. A faragott kőszerkezetek ábrázolása általában 1 : 20 méretű rajzokon történik, mégpedig alaprajzi, homlokzati és metszetrajzokon.
Az egymás felett levő kőrétegek alulról felfele növekvő római számozást kapnak. Az egymástól különböző rétegek alaprajzi vetületet, az ún. rétegterveket mind meg kell rajzolni. Az egyes köveket arab számokkal jelöljük. A teljesen azonos kövek ugyanazon arab számjelet kapják, a rétegszámot jelző római szám azonban változik. A minden tekintetben azonos, csak tükörképbelileg különböző köveket azonos arab számmal, de „j” (jobb) és „b” (bal) indexszel különböztetjük meg.
A profilos kövek tagozatát, valamint a kisebb méretű, a rajzokon szabatosan elő nem adható és nem méret] élezhető részleteket 1 : 1 léptékű rajzokon adjuk meg.
A kőmegrendelési táblázat a megrendelési rajzok elengedhetetlen velejárója. Ebben a következő függőleges rovatokat kell készíteni: sorszám – jel – költségvetési tételszám – darabszám – hosszúság – szélesség – magasság – terület – köbtartalom – megjegyzés.
A megjegyzés rovatban lehet feltüntetni a csapra, csaplyukra, horonyra, árokra, eresztékre, a felületi megdolgozásra és hasonlókra vonatkozó igényt. Ugyancsak itt szokás a bonyolultabb alakú köveket kisebb, szabad kézzel rajzolt izometrikus ábrákkal megmagyarázni. A rajzokon és a megrendelési táblázaton megadott jeleket a kövek beépítésére kerülő oldalán el nem tűnő módon fel kell tüntetni.