Magasépítészet

Faragott kövek szerkezeti sajátosságai

Kőrétegződés

Igen lényeges, hogy a faragott-kő elemek rétegződése a szerkezet erőjátékának megfelelő legyen, azaz a rétegsíkok közel merő­legesek legyenek a terhelő erők irányára. Ha nem megfelelő rétegirányú kő kerül beépítésre, az a terhelés hatására a legtöbbször igen rövid idő alatt elreped.

Az előbbieknek megfelelően a függőleges irá­nyú nyomással terhelt kövek, mint a faltestek, oszlopok, posztamensek és a hasonló jellegű kövek rétegsíkjai vízszintesek legyenek (76 a ábra). A boltövek és boltozatok köveinek rétegsíkjai a kő középpontján átmenő sugárral legyenek pár­huzamosak (76 b ábra).

A profilos lábazati kövek helyeslés helytelen rétegirányát mutatja a 76 c ábra. Áttört köveknél a helyes és helytelen réteg-irányt a 76e ábra jelöli meg. A rétegződés irá­nya azonkívül nem közömbös a vízbeszívódás szempontjából sem; a víz a rétegződés irányában könnyebben beszívódik, mint arra merőlegesen (76 d ábra).

A kövek helyes és helytelen rétegiránya

76. ábra. A kövek helyes és helytelen rétegiránya; a) pillér, b) boltöv, c) tagozott lábazati párkány, d) párkány, e) áttört lemez esetében

A faragott kő szerkezetek hézagainak szélessége

 Puha kőnélFélkemény kőnélKemény kőnél
Az álló hézagok4 mm3 mm2 mm
A fekvő hézagok8 mm6 mm4 mm

…szélesek legyenek; a csiszolt és fényezett felületű köveknél pedig mind a fekvő, mind az álló héza­gok 2 mm szélesek legyenek, A megrendelési rajzokon a köveket mind a magassági, mind a vízszintes irányban hézagközéptől hézagközépig kell méretezni. A hézagot a kőfaragó számítja le a kő méreteiből.

A hézagosztásnál a) esztétikai, b) szerkezeti és c) gazdaságossági szempontok játszanak szerepet.

Esztétikai szempontból lényeges, hogy a külső­-belső homlokzatokon mutatkozó hézagok fegyelmezetten jelentkezzenek. Igen fontos, hogy az egyes kövek homlokzati felületének nagysága egymáshoz, másrészt az épülethez vagy az adott egyéb mérnöki műtárgyhoz viszonyítva arányos legyen. Kisebb tömegű építményhez kisebb, na­gyobbhoz nagyobb kőegységeket kell tervezni. Egy­más mellett ne szerepeljenek a többihez képest aránytalanul nagy vagy aránytalanul kisebb kö­vek. A rétegvastagság azonban különböző lehet, magasabb és alacsonyabb kövek válthatják egy­mást; az utóbbiaknak rendszerint szerkezeti jelentőségük is van, ezek lesznek a bekötő kövek.

Szerkezeti szempontból lényeges, hogy az egyes különböző jellegű kövek szerkezetileg helyesen kapcsolódjanak egymáshoz. így pl. a szögben talál­kozó kövek illeszkedési, hézagsíkjai a homlokzati síkra, illetőleg a ferde élre merőlegesek legyenek (77. ábra). Ezt a gondolatot kell megvalósítani egyszer az alaprajzban, máskor a homlokzaton vagy a metszetben (pl. a ferdesíkú támfalaknál) jelentkező ilyen természetű adottságok esetén. Íves alaprajzoknál a függő­leges hézagok sugárirányúak legyenek. A profilos köveknél a hézagosztás olyan legyen, hogy a kövek a tagozatra mérőfej vagy sugárirányú sík mentén illeszkedjenek (78-79. ábra).

Oromfalak és lépcsőmellvédek köveinek hézagosztása

77. ábra. Oromfalak és lépcsőmellvédek köveinek hézagosztása a ferde élre merőleges legyen.

Tagozott kövek hézagosztása a profilra merőleges legyen

78. ábra. Tagozott kövek hézagosztása a profilra merőleges legyen; a) lábazati kő, b) ablaksüveg kő, c) bekötő vas.

Szögben törő párkány sarokkövének hézagai

79. ábra. Szögben törő párkány sarokkövének hézagai a párkányoké merőlegesek legyenek.

A túlságos hegyes sarkokat eredményező hézag­osztást kerülni kell, mert az ilyen sarkok könnyen letöredezhetnek; ilyen esetben kb. 4-5 cm hosszúságú szakaszon meg kell változtatni a hézag irányát az elhatároló élre merőleges irányban (456 d-e ábra).

Fontos, hogy a vízfolyás útjába hézag ne essék, mert a hézag a vizet a fal belsejébe vezetné, és ez – mint tudjuk – fagykárokat okozna.

Gazdasági szempontból a hézagosztás meg­tervezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a kövek minél kisebb tömbből – tehát a legkisebb hulladékveszteséggel – legyenek előállíthatók, annál is inkább, mert a köveket a befoglaló mére­tek alapján számoljuk el. Éppen ezért pl. a kiálló csapokat és eresztékeket is a gazdaságosabban elszámolható kövekből kell kialakítani. Az előb­biek szerinti hézagosztásnak a mai építő gya­korlatban is nagy jelentősége van.

Kőmetszés

Kőmetszésnek nevezzük a) a rézsűs síkra ráülő kövek (80 a-e ábra), b) a visszaforduló tagozott kövek (80 b-c ábra), c) a több irányból találkozó (80 d-f ábra) és hasonló jellegű kövek hézagsíkjainak és összemetsződésének formailag és szerkezetileg helyes megoldását.

Példák a kőmetszésre

80. ábra. Példák a kőmetszésre; a)-b) ablakkönyöklők, c) küszöbkő, d) mérmű, e) boltozati bordák, f) bordás boltozati vállkő, g) mellvéd posztamens fedkő, h) mellvéd posztamens lábazati kő esetében

A kőmetszés szabályainak alapos ismeretére volt szükség a régebbi építő korokban a mórművek, a boltozati bordák, a tagozott párkányok, csigalépcsők stb. kialakításánál. A mai építési gyakorlatban a kőmetszés problémájával leginkább a párkányoknál, fülkeboltoknál, csavarvonalú lépcsők szegély- és fedköveinél, továbbá a ferde tengelyű, kőboltozatos átereszek, aluljárók, alagutak homlokíveinél és boltozatainál állunk szemben.

Kő visszavágása

Visszavágásra van szükség a tagozott (profilos, vízorros stb.) kövek, szögben találkozó részeinél, tehát a ki- és beugró sarkoknál; ugyanis ezeken a helyeken a falsíkból előálló tagozatok a falsík törési irányát követve visszafordulnak. Tehát ugyanazon a kövön két irányba futó tagozat van. A visszavágás szerkezeti értelmét a 81. ábra magyarázza. Különösen jelentősége van a visszavágásnak a párkányzatokkal kapcsolatban (pl. a párkányok sarokköveinél, a rizalitoknál, lizénáknál, ablak- és ajtószemöldök párkányoknál és a hasonló jellegű helyeken).

Lábazati párkány visszavágása

81. ábra. Lábazati párkány visszavágása; 1 – rendes; 2 – 3 – visszavágott kövek.

A tagozatok sarokfordulásaival kapcsolatban beszé­lünk élfordulóról és zugfordulóról. Az utóbbi fogalmak értelmét szemlélteti a 82. ábra.

82. ábra

82. ábra.

Holtfutás

Holtfutás. A tagozatok sokszor nekifutnak a falsík­nak (82. ábra): A kőfaragó szakma a profilnak ilyen módon való megállítását a német Totlauf kifejezés szó szerinti fordításával holtfutás-nak nevezi. Kívánatos volna a fogalom megjelölésére a jó magyar kifejezést megtalálni.

Kőkötés

Kőkötések. A faragott kőelemeket egymással és kőburkolat esetén a hátfalazattal össze kell kapcsolni, hogy az egyes kövek ki ne mozdul­hassanak. A kövek egymáshoz kapcsolására szolgálnak a különböző kőkötések, mint a kőcsapok, horony és árokereszték.

Álló helyzetű, lemezszerű kövek véglap illesztése a) tompa illesztéssel, b) hornyos és o) árokeresztékes kötéssel oldható meg (83. ábra). Az árokeresztékes kötés lehet szögletes, félkör vagy ék alakú.

Álló helyzetű lemezek véglap illesztése

83. ábra. Álló helyzetű lemezek véglap illesztése; a) tompa, b) hornyos, c) árokeresztékes kötéssel

Fekvő helyzetű, hosszúkás lemezek (pl. a lépcsőfokok) véglap illesztésére az ék alakú- kötés alkalmas (84. ábra); álló helyzetű lemezek a függőleges vagy vízszintes tömbkövekhez, vala­mint a hosszúkás jellegű bekötő kövekhez árok­eresztékes kötéssel csatlakoznak (85. ábra).

Lépcsőfokok ék alakú véglap illesztése

84. ábra. Lépcsőfokok ék alakú véglap illesztése

Tömbkövek és lemezek csatlakozása árokeresztékes kötéssel

85. ábra. Tömbkövek és lemezek csatlakozása árokeresztékes kötéssel

Hosszúkás alakú köveknek (pl. az ajtó- és ablakkereteknek, ballusztereknek stb.) hasonló jellegű kövekhez való kötésére kőcsapot alkal­mazunk (86. ábra).

Kőelemek csapos kötései

86. ábra. Kőelemek csapos kötései; a) ablakkönyöklő és ablakkeret, b) ajtókeret, c) küszöbkő és ajtókeret, d) balluszter, lábazati- és fedőkő esetében, e) vascsap, f) bekötő vas

Fém segédkötések

Lehet a kőanyagú hornyok, árkok, eresztékek és csapok helyett a kötések létrehozására idegen anyagot: vasat, rezet vagy bronzot is alkalmazni. Ilyen segédszerkezetek: a kapcsok, horgok, a római bronzék, a két- és háromágú bekötő vasak, a vascsap (87. ábra). Ezek számára a kövekben megfelelő alakú lyukakat kell vésni, amelyeket az idegen alkatrész behelyezése után ólommal vagy híg cementhabarccsal töltenek ki.

87. ábra.

87. ábra. Kövek egymáshoz, valamint a hátfalazathoz való kötésére szolgáló: a) kapocs, b) kettős ék, c) bekötő vasak

A vas segédkötéseket horganybevonattal, de legalább kétszeri gondos ólompír mázolással kell a rozsdásodás ellen megvédeni, mert már a koráb­biakból tudjuk, hogy a rozsda egyrészt elszínezi a követ, másrészt a térfogatnövekedés következ­tében azt el is repesztheti. Az előbbiekben tárgyalt fém segédszerkezeteket a kőfaragó munkákat végző vállalatnak kell szolgáltatnia.

Habarccsal való kötés

Külföldön a kövek egymáshoz kötése céljából a függőleges és a ferde hézagok mentén találkozó lapokon egymásra illeszkedő, ék alakú vajatokat faragnak, és az így adódó csatornákat az elhelyezés után híg cement-péppel töltik ki (88. ábra).

Kövek egymáshoz kötése, vésett ékszelvényű horonyba öntött híg cementpéppel

88. ábra. Kövek egymáshoz kötése, vésett ékszelvényű horonyba öntött híg cementpéppel

A kőalkatrészek egymáshoz kötésénél a habarcs kevésbé játszik szerepet, mint a terméskő falak­nál. Az egyenletes felfekvés biztosítására és a víz­beszívódás megakadályozására legjobb mész­habarcsot alkalmazni. Teherhordó faragott kőszerkezetekhez f/400 n jelű falazó cementhabar­csot, burkolatoknál pedig a hátfalazatra kiírt habarcsot kell a hézagkitöltésre használni. A faragott kőszerkezetek ábrázolása általában 1 : 20 méretű rajzokon történik, mégpedig alap­rajzi, homlokzati és metszetrajzokon.

Az egymás felett levő kőrétegek alulról felfele növekvő római számozást kapnak. Az egymástól különböző rétegek alaprajzi vetületet, az ún. rétegterveket mind meg kell rajzolni. Az egyes köveket arab számokkal jelöljük. A teljesen azonos kövek ugyanazon arab számjelet kapják, a rétegszámot jelző római szám azonban változik. A minden tekintetben azonos, csak tükörképbelileg külön­böző köveket azonos arab számmal, de „j” (jobb) és „b” (bal) indexszel különböztetjük meg.

A profilos kövek tagozatát, valamint a kisebb méretű, a rajzokon szabatosan elő nem adható és nem méret] élezhető részleteket 1 : 1 léptékű rajzokon adjuk meg.

A kőmegrendelési táblázat a megrendelési rajzok elengedhetetlen velejárója. Ebben a követ­kező  függőleges rovatokat kell készíteni: sor­szám – jel – költségvetési tételszám – darab­szám – hosszúság – szélesség – magasság – terü­let – köbtartalom – megjegyzés.

A megjegyzés rovatban lehet feltüntetni a csapra, csaplyukra, horonyra, árokra, eresztékre, a felületi megdolgozásra és hasonlókra vonatkozó igényt. Ugyancsak itt szokás a bonyolultabb alakú köveket kisebb, szabad kézzel rajzolt izometrikus ábrákkal megmagyarázni. A rajzokon és a megrendelési táblázaton megadott jeleket a kövek beépítésére kerülő oldalán el nem tűnő módon fel kell tün­tetni.