• falak
• terméskő falazatok

Réteges terméskő falazatok

A réteges terméskő falaza­tok közé tartoznak: a) a réte­ges terméskőfal, b) a szabályos váltósoros kőfal, c) a szabályos soros kőfal és d) a szabályos (kváder) kőfal. Ezeknek a fa­laknak a külső homlokzati ol­dala általában vakolatlanul marad, ezért sajátosságaikat a fal nézetében célszerű tárgyalni.

A réteges terméskő falaza­tok (297. ábra) rétegesen ha­sadó, tehát közel párhuzamos elhatárolású kövekből készül­nek, vízszintes fekvő héza­gokkal és szabálytalan alakú, illetve helyzetű álló hézagokkal, különböző rétegmagassá­gokkal.

297. ábra. Réteges terméskő falazat

A nem réteges terméskő falazat építésével kapcsolato­san korábban megállapított kivitelezési elveknek minimá­lisan kell érvényesülniük a ré­teges terméskő fal építésével kapcsolatban is. Ék alakú kő csak hézagba építhető be. A helyes és helytelen falkötésre különben jellemző a 298. ábra.

298. ábra. Réteges terméskő helyes (a) és helytelen (b) falazása; 1 – futókő; 2 – bekötőkő; 3 – átmenő hézag; 4 – kicsi kő; 5 – sok habarcs; 6 – kereszthézag; 7 – keskeny kő; 8 – kötőkő hiánya (Kohl)

A köveket úgy kell nagyolni, hogy a fekvő lapok a külső hézagélektől befelé legalább 10 cm mélységig, de egész felü­letüknek legalább fele részében nagyjából sík felü­letűek legyenek. A falsíkra merőleges, álló héza­gok jobb kivitel esetén egyenlő vastagok, ke­vésbé igényes esetben szétnyílóak is lehetnek (294 c ábra). 2 m-enkénti magasságban itt is kiegyenlítő (tehát végigfutó, közel vízszintes) héza­got kell készíteni.

294. ábra. Nem réteges terméskőfal; a) nézete, b) alaprajza

A szabályos váltósoros terméskő falazat (299. ábra) derékszögű hasáb alakú, változó nagyságú, nagyobb kődarabokból készül. A vízszintes héza­gok nem futnak végig az egész homlokzaton. Ugyanabban a rétegben különböző magasságú kövek, azonkívül álló helyzetű kövek is alkalmazhatók, azonban egy álló hézag mentén legfeljebb három kő találkozhat. Az álló helyzetű kövek lehetővé teszik a különböző rétegmagasságok kiegyenlítését, másrészt felületélénkítő hatás érhető el velük.

299. ábra. Szabályos váltósoros terméskőfalazat

A szabályos soros terméskőfalazat (300. ábra) derékszögű hasáb alakú, változó hosszúságú, nagyolt kődarabokból készül, egyenlő vagy különböző réteg­magasságokkal, végigfutó víz­szintes és függőleges helyzetű álló hézagokkal.

300. ábra. Szabályos soros kőfal

Megjegyzés. A 299. és 300. ábra szerinti falazatok esetében a köve­ket megfelelő kőfaragó szerszámokkal idomítani kell. Az ilyen természetű munkát csak az erre begyakorolt kőművesek tudják elvé­gezni. Ilyenek hiányában a kövek idomítására kőfaragókat kell al­kalmazni.

Kváder kövek, kváder fala­zatok

Kváder köveknek nevez­zük a megadott méretek alap­ján kifaragott, szabályos hasáb alakú köveket, amelyeknél a látható oldalakon kívül a fekvő és álló hézaglapok is meg vannak dolgozva, kivéve a kövek hátlapját. Az újabb nomenklatúrában ezek a falak.
szabályos terméskő fal elnevezéssel szerepelnek.

A kváder kövekből készült kváder falak kőkötésére általá­ban ugyanazok a szabályok érvényesek, mint amelyek a téglafalazatokra jellemzők. Ebből kifolyólag a kváder falak nézetében egyaránt meg­találjuk a futó (301 a ábra), bekötő, blokk, lengyel (vagy gót), valamint a hollandi kötésre jellemző hézagosztást.

Gyakoriak az olyan kváder falak, amelyeknél a rétegmagasságok különbözőek, pl. a bekötő­réteg alacsonyabb (301 b ábra). Vannak azonkívül olyan kváder falak is, amelyek különböző hosszú­ságú kövekből készülnek, és ebből kifolyólag a függőleges hézagok nem esnek minden második vagy negyedik rétegben egy függőlegesbe, tehát ezeknél a függőleges hézagosztás tekintetében szabálytalanság tapasztalható.

Kváder falak esetében, mint láttuk, már igen nagy mértékben kötött hézagosztásról van szó. Az ilyen falak már egyéb sajátosságuktól függően is akár a faragott kő falazatok, akár a faragott kővel burkolt falazatok csoportjába is sorolhatók.

301. ábra. Kváder falazatok

302. ábra. Terméskő homlokzati részletek szerkezeti sajátosságai

Ide tartozik még a kövek felületképzése, valamint a kövek élszegélyezése is. Meg kell jegyezni azt is, hogy a felületképzés igényessége a kövek idomításán túlmenően megköveteli azok kisebb vagy nagyobb mértékű megfaragását is, ami pedig már kimondottan kőfaragó jel­legű munka.

A látható hézagok átlag 1,5 cm, de legfeljebb 2 cm szélesek legyenek, Ezeket utólag 2 cm mélyen ki kell tisztítani, be kell nedvesíteni, és m³-enként 120 kg 400-as vagy 150 kg 280-as cementet tartalmazó javított mészhabarccsal ki kell tölteni, majd hengeres vassal lecsiszolni.

A vakolt felületű réteges terméskő falazatokra ugyanazok a meggondolások érvényesek, amelye­ket a nem réteges kivitelű terméskő falazatokkal kapcsolatosan megismertünk.