Zárt erkélyek tulajdonságai, előnyei
Alaprajzi elrendezések
A zárt erkély alaprajza lehet: háromszög, téglalap, trapéz alakú vagy íves elhatárolása (738. ábra). Saroképületeknél gyakran látunk – előbb elsorolt alakú – ún. sarokerkélyeket is.
738. ábra. Zárt erkélyek alaprajzi elrendezése
Felépítésbeli sajátosságok
Mint már korábban említettük, vannak csak egy emeleten és egymás fölött több emeleten kialakuló zárt erkélyek (739 c ábra). Épületeink eme részei lapos tetős vagy teraszszerű lefedést nyernek, esetleg fedéllel vannak ellátva (739 a-b ábra), néha pedig felnyúlnak az ereszig (739 c ábra).
739. ábra. Zárt erkélyek felépítésbeli sajátosságai
Újabban gyakran látunk olyan megoldásokat, amidőn az ablak az erkély homlokzatán megszakítás, nélkül körbe fut (730 a ábra). Ezeknél az ablakok felett a födémből vékony vasbeton kötényfal lóg le, amelyet hőszigetelő réteggel látnak el. Az ablakok alatt hasonló kiképzésű parapet fal helyezkedik el.
Falszerkezetek
A zárt erkély korábbi definíciójából következik, hogy fala a hőszigetelési és hanggátlási követelmények kielégítése mellett minél könnyebb és minél vékonyabb legyen, mert így kisebb a konzolnyomaték. A zárt erkélyek falaira érvényesek mindazon megállapítások, amiket a vázas épületek vázkitöltő falszerkezeteire tettünk. Az ilyen falakat a mi gyakorlatunkban általában 1 tégla vastagsággal, soklyukú téglából készítik, és belül valamilyen hőszigetelő réteggel látják el.
A zárt erkély és a födém közti összefüggés
Ezt a kérdést: a) az acéltartós, b) a monolitos vasbeton és c) az idomtestes födémek vonatkozásában tárgyaljuk.
Az előregyártott vasbeton „típus”-gerendák – mivel nem képesek negatív nyomatékot felvenni – kevésbé felelnek meg zárt erkély céljaira. (Egyéb okoktól eltekintve azért van az, hogy az utóbbi években készült épületeinken ritkán látunk – egyébként jelentős lakóértéket és érdekes homlokzati hatást eredményező – zárt erkélyeket.) Azonban megjegyezzük, hogy kiváltó és koszorúgerendák segítségével típusgerendás födémek esetében is ki lehet alakítani zárt erkélyeket.
Az acéltartós fődémek vonatkozásában azért tárgyaljuk a zárt erkélyek kialakítását, mert acélvázas épületek zárt erkélyeinél még ma is hasonló megoldásokra kerül sor. A födém gyámolítására a homlokzati falon egy vagy két db T szelvényű (kívül rabitzolt) kiváltó tartót kell alkalmazni. Ezekre fekszenek fel a konzolos födémgerendák. Téglalap alaprajzú erkélyeknél az erkély harántfalai alá természetesen födémgerendák kerüljenek (740 a ábra).
740. ábra. Erkélyszerkezetek; a), b), e) acéltartó elrendezések, c)-d) tartócsatlakozások; 1 – födémtartók alatti kiváltó tartók; 2 – födémgerendák; 3 – erkélyfalak alatti koszorútartók
Trapéz alaprajzú zárt erkélyeknél a törési pontok vonalába kell egy, esetleg páros födémgerendát alkalmazni (740 b ábra). Az erkélyfalak alatt egy vagy páros koszorútartót kell elhelyezni. A koszorútartó vagy a födémgerendák felett helyezkedik el (740 d ábra), vagy pedig azokkal egy szintben. Utóbbi esetben a tartókat a korábban tárgyalt módon szögvasakkal és szegecs-, illetve csavarkötésekkel kapcsoljuk egymáshoz (740 c ábra).
A zárt erkély födémszerkezetét a födémgerendák irányának megváltoztatásával és az erkély haránt falai alá alkalmazott konzolos kiváltó gerendákkal is meg lehet oldani (740 e ábra). Haránt elrendezésű vázas épületeknél – mint korábban is említettük – igen egyszerűen lehet a pillérközökkel megegyező szélességű zárt erkélyeket kialakítani.
Felül és alul bordás vasbeton födém esetén a bordákat az előbbi bekezdésben foglalt elvek szerint kell kiosztani. A gerendák alá vasbeton kiváltó gerenda kerül, az erkélyfalak alá pedig vasbeton koszorúgerenda.
741. ábra. Idomtestes födémmel és vasbeton szegélygerendákkal kialakított zárt erkély
Idomtestes vasbeton födém esetében a 741. ábra szerinti megoldáshoz folyamodhatunk. Az erkély haránt falai alatt és annak folytatásában 4-5 db idomtestet elhagyva a G2 jelű konzolgerendákat, az erkély homlokzati fala alatt pedig K jelű koszorúgerendát alakítunk ki. Az erkély homlokzati falából származó konzolnyomatékokat az idomtestek közti bordákkal fel tudjuk venni. A födém gyámolítására szolgáló G1 jelű kiváltó gerenda a födémből lelóghat, vagy pedig nagyobb szélességgel és alul-felül vasalva a födémben rejtve is kialakulhat.
A zárt erkélyek külső légtérrel határos födéméit hőszigetelési és hőtárolási szempontból – a korábban kifejtett elveknek – megfelelően kell kiképezni.
Zárt erkélyek enteriőr kérdései
Nyilván olyan alaprajzi megoldásokra kell törekedni, ami az erkély felé nézve esztétikus hatást eredményez. A szimmetrikus alaprajzi elrendezés (742 a-b ábra) minden esetre kellemesebb látványt nyújt, mint az aszimmetrikus (742 c ábra). A mennyezet síkjából lelógó kiváltó gerenda esetén, utóbbi alsó síkjával színelő elrabitzolást kívánatos készíteni (742 d ábra).
742. ábra. Zárt erkélyek belső kiképzései
A zárt erkélyek jelentősége
A zárt erkélyek nemcsak a homlokzati hatás és a belső térképezés tekintetében jelentősek, hanem számos célszerűségi szempontból is. Így velük a helyiségek alapterülete számottevően növelhető; rossz égtáj esetén az oldalról jövő benapozás révén egészségügyi szempontból is előnyösebb helyzet teremthető; a külső térségre való oldalkitekintés is nagy lakóértéket eredményez. Utóbbi a közlekedési és egyéb üzemi épületeknél a forgalom, az üzem hathatós ellenőrzését és irányítását teszi lehetővé.