• erkély
• tulajdonságok

Zárt erkélyek tulajdonságai, előnyei

Alaprajzi elrendezések

A zárt erkély alaprajza lehet: háromszög, téglalap, trapéz alakú vagy íves elhatárolása (738. ábra). Saroképületeknél gyakran látunk – előbb elsorolt alakú – ún. sarokerkélyeket is.

738. ábra. Zárt erkélyek alaprajzi elrendezése

Felépítésbeli sajátosságok

Mint már korábban említettük, vannak csak egy emeleten és egymás fölött több emeleten kialakuló zárt erkélyek (739 c ábra). Épületeink eme részei lapos tetős vagy teraszszerű lefedést nyernek, esetleg fedél­lel vannak ellátva (739 a-b ábra), néha pedig felnyúlnak az ereszig (739 c ábra).

739. ábra. Zárt erkélyek felépítésbeli sajátosságai

Újabban gyakran látunk olyan megoldásokat, amidőn az ablak az erkély homlokzatán megszakítás, nélkül körbe fut (730 a ábra). Ezeknél az ablakok felett a födémből vékony vasbeton kötényfal lóg le, amelyet hőszigetelő réteggel látnak el. Az ablakok alatt hasonló kiképzésű parapet fal helyezkedik el.

Falszerkezetek

A zárt erkély korábbi definíció­jából következik, hogy fala a hőszigetelési és hanggátlási követelmények kielégítése mellett minél könnyebb és minél vékonyabb legyen, mert így kisebb a konzolnyomaték. A zárt erkélyek falaira érvényesek mindazon megállapítások, amiket a vázas épületek vázkitöltő falszerkezeteire tettünk. Az ilyen falakat a mi gyakorlatunkban általában 1 tégla vastagsággal, soklyukú téglából készítik, és belül valamilyen hőszigetelő réteggel látják el.

A zárt erkély és a födém közti összefüggés

Ezt a kérdést: a) az acéltartós, b) a monolitos vasbeton és c) az idomtestes födémek vonatko­zásában tárgyaljuk.

Az előregyártott vasbeton „típus”-gerendák – mivel nem képesek negatív nyomatékot felvenni – kevésbé felelnek meg zárt erkély céljaira. (Egyéb okoktól eltekintve azért van az, hogy az utóbbi években készült épületeinken ritkán látunk – egyébként jelentős lakóértéket és érdekes homlok­zati hatást eredményező – zárt erkélyeket.) Azon­ban megjegyezzük, hogy kiváltó és koszorúgeren­dák segítségével típusgerendás födémek esetében is ki lehet alakítani zárt erkélyeket.

Az acéltartós fődémek vonatkozásában azért tárgyaljuk a zárt erkélyek kialakítását, mert acél­vázas épületek zárt erkélyeinél még ma is hasonló megoldásokra kerül sor. A födém gyámolítására a homlokzati falon egy vagy két db T szelvényű (kívül rabitzolt) kiváltó tartót kell alkalmazni. Ezekre fekszenek fel a konzolos födémgerendák. Téglalap alaprajzú erkélyeknél az erkély haránt­falai alá természetesen födémgerendák kerüljenek (740 a ábra).

740. ábra. Erkélyszerkezetek; a), b), e) acéltartó elrendezések, c)-d) tartócsatlakozások; 1 – födémtartók alatti kiváltó tartók; 2 – födémgerendák; 3 – erkélyfalak alatti koszorútartók

Trapéz alaprajzú zárt erkélyeknél a törési pontok vonalába kell egy, esetleg páros födémgerendát alkalmazni (740 b ábra). Az erkély­falak alatt egy vagy páros koszorútartót kell elhe­lyezni. A koszorútartó vagy a födémgerendák felett helyezkedik el (740 d ábra), vagy pedig azokkal egy szintben. Utóbbi esetben a tartókat a korábban tárgyalt módon szögvasakkal és sze­gecs-, illetve csavarkötésekkel kapcsoljuk egymás­hoz (740 c ábra).

A zárt erkély födémszerkezetét a födémgeren­dák irányának megváltoztatásával és az erkély haránt falai alá alkalmazott konzolos kiváltó geren­dákkal is meg lehet oldani (740 e ábra). Haránt elrendezésű vázas épületeknél – mint korábban is említettük – igen egyszerűen lehet a pillérközökkel megegyező szélességű zárt erkélye­ket kialakítani.

Felül és alul bordás vasbeton födém esetén a bordákat az előbbi bekezdésben foglalt elvek sze­rint kell kiosztani. A gerendák alá vasbeton kiváltó gerenda kerül, az erkélyfalak alá pedig vasbeton koszorúgerenda.

741. ábra. Idomtestes födémmel és vasbeton szegély­gerendákkal kialakított zárt erkély

Idomtestes vasbeton födém esetében a 741. ábra szerinti megoldáshoz folyamodhatunk. Az erkély haránt falai alatt és annak folytatásában 4-5 db idomtestet elhagyva a G₂ jelű konzolgerendákat, az erkély homlokzati fala alatt pedig K jelű koszorúgerendát alakítunk ki. Az erkély homlok­zati falából származó konzolnyomatékokat az idomtestek közti bordákkal fel tudjuk venni. A födém gyámolítására szolgáló G₁ jelű kiváltó gerenda a födémből lelóghat, vagy pedig nagyobb szélességgel és alul-felül vasalva a födémben rejtve is kialakulhat.

A zárt erkélyek külső légtérrel határos födé­méit hőszigetelési és hőtárolási szempontból – a korábban kifejtett elveknek – megfelelően kell kiképezni.

Zárt erkélyek enteriőr kérdései

Nyilván olyan alap­rajzi megoldásokra kell törekedni, ami az erkély felé nézve esztétikus hatást eredményez. A szimmetrikus alaprajzi elrendezés (742 a-b ábra) minden esetre kellemesebb látványt nyújt, mint az aszimmetrikus (742 c ábra). A mennyezet síkjából lelógó kiváltó gerenda esetén, utóbbi alsó síkjával színelő elrabitzolást kívánatos készíteni (742 d ábra).

742. ábra. Zárt erkélyek belső kiképzései

A zárt erkélyek jelentősége

A zárt erkélyek nem­csak a homlokzati hatás és a belső térképezés tekinte­tében jelentősek, hanem számos célszerűségi szempont­ból is. Így velük a helyiségek alapterülete számottevően növelhető; rossz égtáj esetén az oldalról jövő benapozás révén egészségügyi szempontból is előnyösebb helyzet teremthető; a külső térségre való oldalkitekintés is nagy lakóértéket eredményez. Utóbbi a közlekedési és egyéb üzemi épületeknél a forgalom, az üzem hathatós ellenőrzését és irányítását teszi lehetővé.