Magasépítészet

Acélgerendás födémek

Az acélgerendás födémekről általában

Ezek a födémek vegyes anyagúak, mégpedig bizonyos távolságban elhelyezett acélgerendákból és a közö­ket áthidaló valamilyen szerkezetből állnak.

Előnyük gyors építhetőségük, aránylagos könnyűségük; az építés időtartamára nem kell alátámasztani őket; esetleg a gerendaközöket áthidaló szer­kezetet a gerendák elhelyezése után is meg lehet építeni.

A gerendák és falak között – a fafödémeknél kifejtett meggondolásból kifolyólag – kapcsolatot kell létesíteni. Ebből a célból a gerendák végére gerendakapcsot (626. ábra) vagy vasbeton koszorú esetén a tartók szélétől 10 cm-re fúrt lyukakba helyezett, 24 mm átmérőjű, 40-50 cm hosszú betonacél tüskét kell alkalmazni.

Acélgerenda végére alkalmazott gerendakapocs

626. ábra. Acélgerenda végére alkalmazott gerendakapocs

A vasbeton koszorúval egyesített ablakáthida­lóba torkoló gerendák alá felkötő vasat (ún. bajuszt) kell alkalmazni. Az acélgerendás födémeknél általában nem több­támaszú tartókat alkalmazunk, hanem az egyes traktusok felett kéttámaszú gerendákat.

Ezeket azonban a másfél tégla és ennél keskenyebb középfőfalak felett nem lehet egymás folytatásaképpen elhelyezni, ezért a gerendákat egymás mellett helyezzük el. Sokszor adódik olyan eset, hogy a gerendák kiosztása az egyes traktusokban lénye­gesen eltérő. Az acélgerendás födémek a gerendaközöket áthidaló szerkezetnek megfelelően többfélék lehet­nek:

Acélgerendák közti tégla-, illetve poroszsüveg-bolto­zat (627. ábra). Az általában 100 – 110 cm tengelytávol­ságra elhelyezett acélgerendákhoz orrtéglával (628. ábra) csatlakozik a gyűrűs falazással elkészített poroszsüveg-boltozat (629. ábra).

Acélgerendák közti poroszsüveg-boltozat

627. ábra. Acélgerendák közti poroszsüveg-boltozat; a) felfekvési részlete, b) keresztmetszete

Acéltartó burkolására alkalmas, ún. orrtégla

628. ábra. Acéltartó burkolására alkalmas, ún. orrtégla

Minthogy a vízszintes alsó síkú orrtéglák is csökken­tik a poroszsüveg-boltozat nyílásközét, az ívmagasság mindössze 2-3 cm lesz. Ezt a lapos ívű felületet vako­lattal síkra alakíthatjuk.

Ha a tartók tengelytávolsága nagyobb (≥ 130 cm), természetesen az ívmagasság is megnő. Ez a nagyobb (a nyílásköz 1/10 – 1/15-eközötti, kb. 6:-10 cm-es) ívmagasság vakolattal már nem tüntethető el; ebben az esetben a födém vakolt alsó felülete nem lesz sík, hanem a poroszsüveg-boltozat íves felületét követi. Ilyenkor a boltozatot sokszor a nagyobb nyílásköznek jobban megfelelő dongaszerű (kupás) falazási móddal készítik (629 b ábra).

Acélgerendák közötti poroszsüveg-boltozat

629. ábra. Acélgerendák közötti poroszsüveg-boltozat; a) gyűrűs, b) kupás falazási módja

A gyűrűs poroszsüveg-boltozatot szabadkézből falaz­zák. A gyűrűk oldalirányú döntése folytán a boltozat alsó síkja fogazott lesz. Erre a vakolat jobban tapad. A boltozat felső, ún. hátfelületét híg cementha­barccsal kell kiönteni.

A közbülső boltmezők oldalnyomásai egymást sem­legesítik. Az egyes mezőket egyszerre falazzák, hogy építés közben se léphessen fel oldalnyomás.

A szélső boltmezők oldalnyomását nem ellensúlyozza az ellentétes irányú erő, így a boltozat oldalnyomása a végfalakat elmozdítani igyekszik. Az oldalnyomás fel­vételére egy vagy két boltmezőn keresztül (1,5 m-enként 15 mm átmérőjű) vonórúddal bekötött T szelvényű tartót kell alkalmazni (630 a ábra). Vasbeton koszorú esetén a fal mellé nem kell külön tartó, a vonórudak a koszorúba kötnek (630 b ábra). Az oldalnyomás kikü­szöbölésére a szélső mezőben boltozat helyett vasbeton lemezt is alkalmazhatunk (630 c ábra).

Acéltartós poroszsüveg-boltozat szélső mezőinek kialakítása

630. ábra. Acéltartós poroszsüveg-boltozat szélső mezőinek kialakítása; a) vonórúddal és acéltartóval, b) vonórúddal és vasbeton koszorúval, e) vasbeton lemezzel

Acélgerendák közti poroszsüveg-boltozat alkalma­zására ma már csak régi épületek helyreállításánál és, átalakításánál kerül sor.

Acélgerendák közti csömöszölt betonboltozat

Ez készülhet alul sík, de inkább íves felülettel (631. ábra). A betonba nem helyezünk vasat, mert a boltozat alakját úgy szerkesztjük, hogy az erővonal mindig a keresztmetszeten belül maradjon.

Acélgerendák közti csömöszölt betonboltozat

631. ábra. Acélgerendák közti csömöszölt betonboltozat

Mivel vasbetétre nincs szükség, kisebb (1,0-1,5 m-es) tartótávolságoknál ez a födém a következő be­kezdésekben tárgyalt acélgerendák közti vasbeton födé­meknél gazdaságosabb.

Acélgerendák közti vasbeton lemezfödémek. Ezek lehetnek felül- vagy alul bordás elrendezésűek (632. és 634. ábrák).

Acélgerendák közti felül bordás vasbeton lemezfödém

632. ábra. Acélgerendák közti felül bordás vasbeton lemezfödém a) falcsatlakozása, b) keresztmetszete

Acélgerendák közötti felül bordás vasbeton lemezfödém zsaluzata

633. ábra. Acélgerendák közötti felül bordás vasbeton lemezfödém zsaluzata; a) az acéltartóra felkötött laposvassal, b) kengyellel felfüggesztett fa heve­derrel gyámolítva

A lemez vastagsága 6-8 cm, a tartók tengely­távolsága 100-250 cm közt van

A vasbetonlemezbe az acéltartókra merőleges irányban fő vasbetéteket, a tartókkal párhuzamosan pedig elosztó vasakat helyezünk el.

  1. A felül bordás födémnél a lemez alul van; a körül bebetonozott acélgerendából kialakított borda és a lemez alsó felülete egy síkban van (632. ábra). Lakó- és irodaépületeknél – különösen acélváz esetén – használatos.
    Hátránya egyrészt, hogy a betonnál jobban lehűlő acéltartók helyén – noha a tartó körül van bebetonozva – a födém alsó síkjára a párát szennyező por és a korom lerakódik, és a felület elszíneződik. Másrészt a tartók legkisebb rugalmas lehajlására a tartókat burkoló vékony betonréteg megreped. Ezért a tartók talpa alatt keresztirányú vasalást és rabitzhálót ajánlatos alkalmazni.
    A felül bordás lemez zsaluzása – mivel a födém alsó felülete sík – egyszerű. Lényeges, hogy nincs szükség alátámasztó állványzatra, mert a zsaluzatot fel lehet kötni az acéltartóra (633. ábra).
  2. Az alul bordás födémnél a lemez felül van; a bordák a lemez síkjából lefelé állnak, és a helyiségben látszanak. Ha a bordákat el akarjuk takarni, akkor felkötözött rabitzanyagú álmennyezettel a födémet sík felületűvé alakíthatjuk (634. ábra).

Acélgerendák közti alul bordás vasbeton lemezfödém

634. ábra. Acélgerendák közti alul bordás vasbeton lemezfödém; a) falcsatlakozása, b) rabitz álmennyezetes, c) látható bordás keresztmetszete

Ha feltöltés is kerül rá (634 a-b ábra), igen nagy szerkezeti magasság adódik. Ezért ez a födém inkább olyan helyen használatos, ahol fel­töltést nem igénylő padlóburkolatot (beton-, asz­falt-, linóleumpadlót, lapburkolatot stb.-t) alkal­mazhatunk (634 c ábra), és a feltöltéssel biztosít­ható hőszigetelő és hanggátló képességre nem tar­tunk igényt (pl. áruházak, raktárak, különböző gyári és üzemi stb. helyiségek födéméinél). Az alul bordás födémek zsaluzása természetesen sokkal körülményesebb, mint a felsőbordásoké.

Acélgerendák közti vasbetétes téglalemez födé­mek

(Nálunk ilyen a Horcsik-, külföldi nevén a Kleine-födém.) Ennél a födémtípusnál a tar­tókra merőleges irányban, lapjára fektetett falazó téglák, esetleg válaszfallapok kerülnek. A téglák között a tartókra merőleges irányú vékony, mind­össze 2,5-3 cm széles vasbeton bordákat képe­zünk ki Ezekben futnak a húzásokat felvevő vas­betétek (635 a ábra).

Acélgerendák közti vasbetétes téglá­ja

635. ábra. Acélgerendák közti vasbetétes téglá­ja („Horcsik”-) födém; a) falcsatlakozása, b) melegpadlós, c) hidegpadlós, rábetonozásos keresztmetszete, d) a geren­dákkal párhuzamos szélső falhoz való csatlakozása, e) válaszfal alatti vasbetonborda

A téglák közti keresztirányú hézag 2 cm széles. A kitöltő betonanyag olyan apró szemű adalékanyaggal készül, hogy inkább cementhabarcsnak lehetne nevezni. A tartóhoz való csatlakozásnál a 635 b ábra szerinti betonkeresztmetszetet alakítjuk ki. Az acélgerendák alá a mennyezet elszíneződésének megakadályozására cserépdarabokat helye­zünk. A téglák felső felületét 1-2 cm vastag betonréteggel kell fedni. Ahol a terhelésnek meg­felelően nagyobb szerkezeti magasságra van szük­ség, ott a téglákra 3-5 cm rábetonozást lehet készí­teni (635 c ábra).

A 635 d ábra a szélső mezőnek vasbeton koszorúba való kötését, a 635 e ábra pedig egy (a tartók irányára merőleges) 12 cm-es válaszfalnak vasbeton bordával való alátámasztását mutatja.

Ennek a födémnek a tisztán vasbeton anyagú lemezfödémmel szemben az az előnye, hogy vala­mivel könnyebb és jobban vakolható. Zsaluzásánál nincs szükség alátámasztó áll­ványzatra, mert a deszkázatot fel lehet kötni az acéltartókra.

Acélgerendák közti, pallókból, lapokból és egyéb teherbíró építőelemekből épített födémek

Az eddig felsorolt födémek közül ezek építhetők a leggyorsabban, mivel semmilyen zsaluzatot sem igényelnek. Az acéltartók elhelyezése után azonnal behelyezhetők a tartótól tar­tóig erő, sűrűn egymás mellé rakott áthidaló elemek.

Az áthidaló elemek lehetnek: égetett agyag, vasbeton vagy könnyűbeton anyagúak, farost vagy egyéb teherbíró könnyű építőlemezek. Az elsorolt áthidaló szerkezetek igen korszerűek, de főleg előregyártott vasbetongerendák esetén használatosak.