Vakolaterősítés impregnált üvegszövettel, dróthálóval
A vakolatok választás során a legfontosbb hogy olyan vakolatot válasszunk amely hosszú időtálósággal rendelkezik, nem repedezik meg, egy hatékony védőréteget képez a homlokzat külső felületén. Különösen hasznos, ha olyan összetevőket tartalmaz, aminek következtében javítja a falszerkezet hőtechnikai tulajdonásait. A kerámiagömböket tartalmaző hőszigetelő bevonat egy rendkívűl hasznos plusz funkcióval rendelkezik.
Az alapvakolatokba és a simítóhabarcsokba gyakran helyeznek olyan vakolaterősítést, amelynek nincs számottevő saját szilárdsága, viszont megfelelően nagy húzószilárdságú. Tehát feladata, hogy a vakolat húzószilárdságát javítsa azokon a helyeken, ahol húzásra nagyobb az igénybevétel. Ehhez főként különféle hálókat vagy szöveteket helyeznek, nyomnak vagy dolgoznak be a vakolatrétegekbe. Elméletileg a vakolaterősítések funkciója megegyezik a vasbetonba helyezett vasalás funkciójával.
A vakolat erősítésére használt hálókat és szöveteket főként a vakolatban képződött repedések javításánál használják, ill. akkor, ha az alapfelületben mozgások várhatók, vagy különböző építőanyagok találkoznak, keverednek, mint például a vegyes falazatok esetében. Ugyanakkor vakolaterősítésre a fachwerk-szerkezetű házak felújításánál, a falazat hibáinak, repedéseinek javításánál vagy építőlemezek simításánál, vakolásánál, valamint nagy rétegvastagságú vakolatok felvitelénél is szükség van.
A különböző építőanyagok a különféle duzzadási és zsugorodási viselkedése és hőtágulása következtében nagy húzófeszültségek ébredhetnek a vakolatrendszerekben. A behelyezett vakolaterősítő hálók vagy szövetek ezeket a húzófeszültségeket felveszik és elosztják a teljes felületen. Ebben az esetben a vakolaterősítés megakadályozza, hogy a vakolatrétegben repedések képződjenek, mert a vakolat megnövekedett húzószilárdsága már képes felvenni ezeket az igénybevételeket.
Repedések megelőzése
Gyakran alábecsülik, hogy a vakolatok tulajdonságai mennyire korlátozottak. Nem lehet minden esetben pusztán a megfelelő vakolaterősítő háló beépítésével megakadályozni a repedésképződést, még akkor sem, ha azt a megfelelő helyre, a húzott rétegbe helyezzük. így például a mozgási hézagokat és egyes épületrészek közötti hasonló mozgó határokat kevéssé lehet vakolaterősítéssel áthidalni anélkül, hogy további repedések meg ne jelenjenek. Ennek ellenére a gyakorlatban gyakran megfigyelhető, hogy még folyamatban lévő statikai eredetű mozgásoknál is vakolaterősítő hálók alkalmazását javasolják a hibák javításához.
Impregnált üvegszövet
Vakolaterősítésként alkalmaznak impregnált üvegszövetet vagy rácsszerű, korrózióvédő bevonattal ellátott dróthálókat. A jól működő vakolaterősítés fontos feltétele, hogy az adott szövet vagy háló ne legyen túl apró szemű, a szálak közötti hely elég nagy legyen ahhoz, hogy a felcsapott vagy felvitt vakolóhabarcs áthatolhasson a szöveten vagy hálón. Ha túl finom szövetet használnak, és azon a habarcs nem tud áthatolni, akkor a vakolaton belül egyfajta elválasztóréteg képződik.
Az általában jellemző 4-5 mm-es legnagyobb szemcsenagyság esetén a háló szemei közötti távolság 10-15 mm legyen. A túlságosan durva, nagy szemű hálónak az a hátránya, hogy a vakolaterősítő hatás csökken, mert az már nem tudja kellőképpen felvenni és elosztani a fellépő feszültségeket és terheket. Az általános szabály, hogy a hálószemek mérete a lehető legkisebb legyen, de 8 mm-nél semmiképp sem kisebb, és közelítse a vakolóhabarcs legnagyobb szemcsenagyságának háromszorosát.
Üvegszálas vakolaterősítés tulajdonságai
Az üvegszálas vakolaterősítést üvegselyem kötegekből készítik, amelyek 100-200 db 5-15 μm vastagságú szálat tartalmaznak, rugalmassági modulusuk eléri a 20 000 N/mm2-t. Mivel ez az anyag nem lúgálló, műgyanta bevonattal látják el, ezzel védik a szövetet a frissen felvitt vakolóhabarcs lúgosságától. Manapság az üvegszálas szövetek különféle fajtáit különféle kivitelben és minőségben lehet kapni. Különbözhetnek a szemnagyságban, de húzószilárdságban is. Lehet például olyan üvegszövetet is kapni, amelynek egyik irányban nagyobb a húzószilárdsága, mint a másikban. Az ilyen szövetet gyakran használják repedések javításához, ha a repedésképződés csak egy irányban várható.
Mivel az üvegszövet nem olyan merev, mint a drótháló, nem szabad előre rögzíteni az alapfelülethez, még akkor sem, ha a gyakorlatban ezt gyakran előfordul. Ennek ugyanis az lenne a következménye, hogy az üvegszálas vakolaterősítés túl mélyre kerül a vakolatban. Általában az üvegszövet erősítést a vakolatréteg felső harmadánál kell elhelyezni. Tehát a habarcsot az alapvakolat készítéséhez a tervezett rétegvastagság kb. 2/3-ig felviszik, majd durván lehúzzák és kiegyenlítik.
Ezután az üvegszövetet enyhén benyomják a habarcsba, majd felviszik az alapvakolat következő rétegét „nedves a nedvesre” módszerrel, míg elérik az alapvakolat kívánt vastagságát. Fontos, hogy eközben a két rétegnél egyforma legyen a habarcs konzisztenciája, és a felső réteg simítása után ne látszódjon vagy lógjon ki az üvegszövet a vakolatból.
Repedések megelőzése
Az üvegszövetet simán, egyenletesen, hajtások nélkül kell kivitelezni, 10 cm-es átlapolásokkal. Ablakok és ajtók kávájánál a szövetet az éleken át kell vezetni. Ezenkívül a mai normákhoz hozzátartozik, hogy az ajtók és ablakok sarkainál átlós (tehát a várható repedésirányra merőleges) erősítést készítenek, hogy a repedésképződést már a kezdet kezdetén megakadályozzák.
Dróthálós vakolaterősítés
A dróthálóból készülő vakolaterősítések nemcsak lúgállóak kell lenniük, de korrózió ellen védő bevonattal is kell rendelkezniük. A követelményektől függően az általánosan használt dróthálók szálainak átmérője 1-2 mm. A dróthálós vakolaterősítésnél is érvényes, hogy 10 cm átlapolással kell készíteni. A dróthálós erősítés készítésekor általában először gúzolják a felületet, majd ezt követően erre szerelik fel a dróthálót távtartókkal.
Ez a húzószilárdság növelésére szolgáló drótháló nem lehet olyan merev, mint a vakolathordozók, és nem is szabad az alapfelülethez szorosan hozzáerősíteni, csak lazán hozzákapcsolni, hogy fel tudja venni és el tudja osztani a fellépő feszültségeket. Ellenkező esetben a háló az alapfelületben fellépő feszültségeket és mozgásokat átvezethetné a vakolatrendszerbe, és ezzel éppen a céljával ellentétes (negatív) hatást érne el. A következőként felvitt vakolatréteg legalább 10 mm vastagságban fedje a dróthálót. A távtartóknak az a feladata, hogy a dróthálót olyan helyzetben rögzítsék, hogy az minél inkább a vakolatréteg külső részén, a húzott szakaszon helyezkedjen el.