Tetőtér beépítése: ablakok, épületgépészet, nappali a tetőtérben
A padlástér hasznosítása ma már annyira természetes, hogy építészeti tervezés során csakis a lakás szerves részeként vehető figyelembe, nem pedig családi lomtárként vagy galambpadlásként.
A padlástér funkciója
A padlástér fő funkciója általában a lakás alsóbb szintjein lévő helyiségek kiszolgálása. Néhány esetben viszont a nappali éppen a kényelem, a környezet zajforrásaitól való minél nagyobb távolság biztosítása érdekében „szorul” a padlástérbe. Végső soron kijelenthető, hogy a tetőtérben bármilyen fajta helyiség kialakítható, akár önálló lakás, iroda vagy műterem is, amelyek a közös lépcsőházhoz vagy a lakás egyéb tereihez kapcsolhatók. Három-négy évtizede még a családi és társasházak padlásterének csupán néhány százalékát hasznosították lakótérként vagy egyéb fontos célra, ám mára ez az arány megfordult.
A tetőtér-beépítés – mint már említettük – lehet egyszerű, de lehet bonyolult feladat is. Bonyolultsága több tényezőre vezethető vissza, az épület belső funkcionális adottságaitól a szerkezeti kialakításokig. Az egyszerű kialakítás elsődlegesen új ház építésekor lehetséges, amikor mindent az elérni kívánt cél alapján, tervszerűen és tudatosan teszünk.
A tetőtér beépítése
A céltudatos tetőtér-beépítés már a ház tervezésével egy időben kezdődik, azaz lényeges maga a program, amelyet célul tűzünk magunk elé, illetve amelyet anyagi helyzetünk megenged. Tervezéskor a lehetőségeket kell vizsgálni, azon szempontok alapján, hogy a kívánt lakásrész, mely a tetőtérbe kerül, ütemezetten vagy együtt készül-e a teljes házépítéssel. Ütemezésen szakaszokra bontást kell érteni, de nem úgy, hogy pl. a tető később épülne, mert ez lehetetlen, hanem csak annak beépítése halasztódik későbbre.
- Hőszigetelés a padlástérben
- Tetőtér- egy jó választás!
- Hogyan szigeteljünk beépített tetőteret hogy javuljon a klíma?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az ütemezett megvalósítás esetében a célszerűség azt kívánja, hogy egy munka folytatását soha ne átalakítással, hanem a technológiai sorok előkészítésével tervezzük meg. Az oromfalakat, a tűzfalakat, esetleg a zárófödémet (szerkezet vonatkozásában) természetesen már a végleges állapotnak megfelelően kell kialakítani. Az oromfalakban ki kell képezni az ablak- és erkélyajtónyílásokat. Az oromfalakba célszerű akkor is ablakokat helyezni, ha egyébként csak külső tatarozás az, amibe belefogtunk.
Ablakok
A tetősíkba kerülő ablakoknál egyszerűbb a helyzet, mert ezek utólag 1-2 m2 tetőfelület megbontásával rövid idő alatt elhelyezhetők.
Régi padlásterek átalakítása
A régi padlásterek beépítése lényegesen bonyolultabb. A már meglévő épületeket és üres padlásukat körültekintő vizsgálódásnak kell alávetni; a jogi, funkcionális és, ami még lényegesebb, szerkezeti problémákkal külön fejezetben foglalkozunk.
Egy régi épület tetőtér-beépítése nem kis feladat, a tetőfelület hőszigetelésével és burkolásával még messze nem tettünk semmit. Terveket kell készíteni és benyújtani az építési hatóságnak, és be kell tartani számos építési előírást. Esetleg meg kell változtatni a fedélszerkezetet, amihez ki kell kérni tartószerkezeti tervezéssel foglalkozó szakember tanácsát. A tetőtérbe vezető feljáratot az előírásoknak megfelelően kell kialakítani, és biztosítani kell a tetőtéri helyiségek kellő megvilágítását.
Épületgépészeti feladatok
Fel kell építeni a válaszfalakat, amelyek azonban nem lehetnek olyan nehezek, hogy alakváltozást idézzenek elő a födémben. Nagyon fontos, és gyakran nagy nehézségeket jelent az épületgépészeti feladatok megoldása, a szennyvízelvezetés, a víz- és az áramellátás, valamint a fűtés megtervezése, az antennák elhelyezése. Végül gondosan meg kell tervezni a teljes építési folyamatot, az anyagbeszerzéstől kezdve a felújításon át egészen az épületszerkezetek beépítésének helyes sorrendjéig.
Itt jegyezzük meg, hogy a tetőtér beépítés sikeréhez legfontosabb az előmunkálatok megbízható és gondos elvégzése. Aki új épületben akar tetőteret beépíteni, annak itt nem kell akkora nehézségeket legyőznie, mint annak, akinek régi épülettel kell „megküzdenie”. A régi fedélszerkezetek és tetőhéjazatok kijavítása és felújítása gyakran jelent minden szabad időt kitöltő többéves elfoglaltságot, ezután azonban a tulajdonképpeni építés már meglehetősen gyorsan halad.
A tervezés előkészítése
Egy tetőtér-beépítés többnyire nem kedvtelésből fakad, hanem az életkörülmények miatt szükséges.
Mindent, ami ezzel kapcsolatos, fel kell vázolni: mit, hogyan és mi módon akarjuk megvalósítani – feltéve, hogy a tetővel határolt térfogat ezt lehetővé teszi. Az elképzelést lehet úgynevezett gondolatcsokorba foglalni, de vázlatszerűen is rögzíthető. A gondolatok egybegyűjtése az, amikor pontokba foglalva mindent feljegyzünk, ami e kérdéskörön belül foglalkoztat bennünket. Erre akkor is szükség van, amikor felkérjük az építészt a tervezésre: ez lesz a tervezési program.
A másik programkészítési módszer a vázlat, amelyet a felmért térbe próbálunk beültetni, alaprajzon megjelenítve. Az alaprajz mindig a padló feletti egyméteres magasságban elképzelt vízszintes metszetet jelenti. A tetőtéri alaprajzokon ezért mindig látszik oldalt a tetőfelület egy darabja. A többi szinthez képest kiadódó területcsökkenés miatt a tetőtérben jóval kisebb alapterülettel lehet számolni, mint az alatta lévő szinteken. A tetőtér felosztása legyen nagyvonalú és egyszerű! Lehetőségeinket jóval tisztábban látjuk, amint alaprajzon próbáljuk elképzeléseinket vázolni. Elaprózott alapterület esetén a ferde tetősíkok hangulatossága igen gyorsan nyomasztó szűkösségbe csaphat át.
Egy normál lakóház esetében a tetőtér hasznosítását lehetőleg egyetlen család általi használatra korlátozzuk. A főbb lehetőségeket az ábrákon szemléltetjük: a padlás mint a gyermekek játszó- és hálószobája, mint vendégszoba, mint dolgozószoba és mint szülői lakrész. A tetőtérbe felvezető lépcső minden esetben közlekedőbe torkollik, ebből pedig az oromfalak irányába jobbra és balra nyílnak a tulajdonképpeni lakóhelyiségek, amelyek az oromfalon át kapnak megvilágítást. A fürdőszoba vagy zuhanyozó a közlekedőből érhető el; lehet mesterséges megvilágítású, vagy kaphat ablakot a tető síkjában. Látható, hogy a területet úgy is fel lehet osztani, hogy egyáltalán ne legyen szükség a tetőhéjazat utólagos megbontására.
A belső tereknél a térhatás függ a helyiségek méretétől, a tetőzug beépítésétől (a tetőzug a tetősík és a padló találkozásánál adódó zug), valamint attól, hogy megosztjuk-e vízszintesen a teret, vagy egészen a tetőgerincig vezetjük-e fel a helyiségek oldalfalait. A tetőtér helyiségeinek tágasnak kell lenniük, különben -főképp alacsony hajlású tető esetén – nyomasztóan hatnak. Emiatt gyakori a teljes ferde tetőfelület szabadon hagyása, az eresztől a taréjig.
Nappali a lakás tetőterében
A tetőzug kihasználására számos lehetőség van, feltétel azonban, hogy a szöglet teljes egészében a hőszigetelt felületen belül legyen. Elhelyezhető a tetőzugban burkolattal ellátott fűtőtest, beépíthető bútorok: könyvespolcok, szekrények és éjszakára kihúzható ágyak, amelyek nappal kanapéként használhatók. Szabadon hagyható a tetőzug, ha a tető eléggé meredek, vagy ha az alacsony térrel megnövelhető a gyermekek játszóterülete.
A torokgerendánál – tehát körülbelül 2,30…2,50 m magasságban -beépíthető födémet tulajdonképpen érdemes elkerülni. Először is az e fölött keletkező padlásgalérián csak kúszva lehet közlekedni, másodszor pedig csökken a ferde tetősíkok miatt amúgy is szűkebb szobák szükséges légtere is. Attól nem kell félni, hogy túl sok üres teret kell kifűtenünk, hiszen egyrészt a ferde tetősíkok miatt már 2,5 m magasságnál csökken a tér, másrészt a meleg levegő (amely tudvalevően a házon belül is felfelé száll) felgyülemlik a taréj szögletében, a legfelső ablakszemöldök alsó éléig.
Galériás szintkapcsolás
Új házak tetőtér-beépítéses lakásaiban kedvelt megoldás a galériás szintkapcsolás. A nagy, növelt vagy nyújtott légtér azonban nagyon gondos tervezést igényel, mert a rosszul megválasztott arányok és a tetősík alsó záradékának függőlegesbe való helytelen átmenete a látványérték vonatkozásában a legrosszabb lehet.
Összefoglalva: a tetőterek beépítéséhez szolid, a környezetbe illő és a lehetőségeknek megfelelő megoldást válasszunk. A túlzott igények vagy egy erőltetett program biztosan rossz eredményre vezet.
Lakás és tetőtér – kötelezően betartandó előírások
Az OTEK előírása szerint minden önálló rendeltetési egységet (helyiséget) vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttesét (amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van) meghatározott rendeltetés céljára önmagában is alkalmasan, és függetlenül üzemeltethető tervezési program, üzemelési leírás, üzemeléstechnológiai terv alapján kell tervezni és megépíteni.
Ezt az előírást családi házak, tetőtér-beépítések esetén is kötelező betartani, mivel csak ennek alapján tudja az engedélyező hatóság tételesen ellenőrizni a részletes előírások betartását. Az építtetőnek, a tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett háznak vagy tetőtérnek mekkora a legnagyobb befogadóképessége, milyen a nem pihenési célú, egyéb tervezett használat módja. Ez kötelező, függetlenül attól, hogy a konkrét építtető csak egy vagy két személy, az épület viszont pl. ötszobás.
A lakás, a tetőtér befogadóképességét félszobánként egy, szobánként pedig két fővel kell számítani. A tervezőnek a tervezési program alapján kell igazolnia a tervezett építmény állékonyságát, tűzbiztonságát, tűzállóságát és a biztonságos mentés lehetőségét, megfelelő higiéniai, egészségvédelmi kialakítását, használhatóságát, a zaj- és rezgésvédelmi, az energiatakarékossági és nővédelmi előírások betartását, valamint az egyes hatások elleni védelem kialakításának szabályosságát. Számos előírás annak függvénye, hogy milyen a tervezett rendeltetésszerű használat módja.