• árnyékolók
• függöny

Belső árnyékolók a lakásban: Energetikai kérdések és árnyékolók

Az árnyékolók, főként a belső ár­nyékolók, belsőépítészeti és funk­cionális követelményeknek egyaránt meg kell, hogy feleljenek. A kiválasz­táskor a gazdaságossági szempon­tokon túl a fűtésre és a hűtésre való hatásukat is figyelembe kell venni.

Árnyékoló, mint a lakberendezés eszköze

A belső árnyékolóknak, a függönyök­nek, szalagfüggönyöknek nappal csak díszítő szerepük van, éjjel azonban diszkréten takarnak, tartják a mele­get, és tompítják a kinti zajt. Egy csupasz üvegfelület – még ha nem átlátszó is – esti fénynél hideg, fekete és tükröző felületet ad, ha azonban behúzzuk a függönyt, vagy leereszt­jük az árnyékolót, a lakótér mindjárt meghittebb és barátságosabb lesz.

Gondoljunk csak az átlátszó csipke­függönyökre, ahol az áttekinthető­ségen túl a mindkét irányú díszítés is igen fontos szempont. Az oldalra köthető világos függönyt sokszor a külső díszítő hatása miatt választ­juk. Igényes külsejű épületek között sétálgatva azon vesszük észre ma­gunkat, hogy inkább a „szép szemű” házak ragadják meg figyelmünket, ahol a szemek színét a kintről is jól látható függönyök színe adja meg.

Keskenyebb ablakokra függönyválasztás

Keskenyebb ablakokra a dupla füg­göny helyett érdemes szimpla, aszim­metrikus elrendezésű függönyt vagy szalagfüggönyt felszerelni. Ahol a szélességi méret a magasságnak leg­alább 2/3 része, kétoldali elhúzáshoz, illetve a fal takarására is alkalmas működtetést célszerű választani.

Mutatós lehet egy rúdra felfűzött vagy áthajtott lapos függönycsík, esetleg keskeny, szalagszerű szabású függöny is, a függönytartó zsinórok­ból pedig érdekes formák alakítha­tók ki. Különleges hatást keltenek a neccfüggönyök, amelyek alapfunk­ciója a betekintés megakadályozása, változatos elrendezésük által azon­ban lehetővé teszik a szórt fényű meg­világítást is.

A belső terek tervezésénél és az árnyékolók kiválasztásánál – a már ismertetett hő- és fénytechnikai alap­követelményeken túl – több szem­pontot is figyelembe kell venni.

Ezek a következők:

• maga a tér, ahol függönyözni akarunk;
• a tónusok, a sötét, illetve a vilá­gos színek eltérő hatása;
• a színek befolyása az ember köz­érzetére;
• a színek befolyása a hőérzetre.

A térhatás csak egy abból a sok összetevőből, amelyek egy belső tér összhatását befolyásolják. Egy na­gyobb, igényesebb helyiségnek álta­lában két falán is vannak ablakok -a benapozási igényeknek megfele­lően -, az ajtó pedig többnyire abla­kos fallal szemben helyezkedik el. Ez a két fő elem alapvetően megha­tározza a helyiség bútorozhatóságát, a pihenő és a társalgó helyzetét. Ezt követi a bútorok, majd a színek, a kárpitok, a szőnyeg és nem utolsó­sorban a függönyök kiválasztása, ami szintén erőteljesen befolyásolja egy adott tér, egy helyiség használa­ti értékét.

A bútorozandó, illetve a függönyözendő tér

• vetületi arányait,
• fa/padozati arányait,
• fa/mennyezeti arányait

…külön-külön is végig kell gondolni, főként alacsony bútorozás esetén.

Ablakos fal tagoltsága

Egy helyiség hangulatát az ablakos fal tagoltsága is befolyásolja. Más benyomást kelt egy rendezett ritmu­sú elrendezés, és megint mást az ab­lakok szétszórt vagy rendezetlen el­helyezkedése. A hangsúly többnyire az épület homlokzati megjelenésén – ezen belül is az ablakok elhelyezé­sén – van, és ennek vannak aláren­delve a belső tér arányai. Hazánk­ban az épület tervezésekor vagy azzal egyidejűleg általában fel sem merül a belsőépítészeti terveztetés, aminek következtében a belső terek szempontjából szinte minden máso­dik épületnél komoly gondot okoz az ablakok elhelyezése. További prob­lémát jelent az egy térben, egy falon elhelyezett ablakok szétszórtsága.

Az eltérő, a sötét és világos színek kontrasztja a belső térhatás szempont­jából is meghatározó jelentőségű. Ha a tónuskülönbség nagy, tónus­kontrasztról beszélünk, ha ez nem jelentős, a kontraszt, vagyis az ellen­tét lágy, ha viszont a tónusok közötti különbség igen nagy, kemény vagy éles kontraszt keletkezik. A tónusok közti átmenet lehet finom, fokozatos, ami szintén lágy hatást ad, ha azon­ban a különböző árnyalatok átmenet nélkül, élesen elhatárolódnak egymástól, akkor a hatás kemény és éles lesz.

Gyakori megoldás a tónusok alkalmazására

Utóbbit jól példázza az a gyakori megoldás, amikor egy vilá­gos színű, esetleg meszelt falon lévő ablakhoz egy- vagy kéttónusú (és egy-vagy kétrétegű) függönyt vagy egyéb belső árnyékolót választunk. A tónust tovább hangsúlyozza a függönyök mintázata és nem utolsósorban a min­tázat saját kontrasztossága. A kettős függönyözésnél az alsót, vagyis a külsőt általában a nappali, a fölsőt, vagyis a belsőt általában az esti látvány szempontjából választjuk ki.

A tónusok, a réteg(ek) és azok kont­rasztjainak „lépcsőzetes” összeváloga­tása erősen befolyásolja a helyiség hangulatát, melegségét vagy éppen az ellenkezőjét, „fázós” hatást keltő jellegét. Nagy és világos falon egy átlátszó függöny önmagában akkor is hidegérzetet kelt, ha külső árnyé­koló szabályozza a benapozást, és megakadályozza a betekintést.

A tónusjelenség további eleme -főként függönyök vonatkozásában -a síkok, a felületek és a magasabb bútorok kapcsolata, azaz a térbeli­ség. A térbeli formák megjelenítésé­nél nagy jelentőségű az árnyék vál­takozása, akár nappali, akár esti fényben. Nappal a „vetített” megjele­nítés, este pedig az irányított fénysu­gár teheti hangsúlyosabbá a függönyt, és kiemelheti annak alakját.

Függönyvilágítás

Egyre gyakoribb belsőépítészeti megoldás a függönyvilágítás, ahol a függönytartóba épített fényforrásból a függönyre irányított fénynyaláb (vagy -sáv) szórt fénnyel megvilágít­ja a függönyt. Ez azonban csak han­gulatvilágításként vagy másodlagos világításként vehető figyelembe, önállóan legfeljebb zenehallgatáshoz vagy tévézéshez stb. elegendő.

A lakótér színeit elsősorban a bent­lakók ízlése és színigénye alapján kell kiválasztani. A színek harmóniája természetesen legalább annyira fon­tos, mint a tér és a kontrasztok egy­másra gyakorolt hatása. A textíliák színeinek jól kell illeszkedniük a bú­torzathoz és a padozathoz is. A falak színeivel való harmonikus kapcsolat alapfeltétele a jól megválasztott tó­nus- és színvilág.

Maguk a színek nem annyira a kényelmet, inkább a kellemes közér­zet megteremtését segítik. A kénye­lem a tárgyak, a bútorok, a függönyök stb. formájától és kialakításától függ. A tárgyaknak, a függönyöknek és a színeknek a bentlakókat kell szolgál­niuk, melegséget kell sugározniuk télen és nyáron egyaránt, úgy, hogy a helyiségben érezzük jól magun­kat, és elfeledhessük a napi problé­mákat.

Energetikai kérdések és árnyékolók

A sugárzás épületen belülre jutásának megakadályozásával nyáron nagy­mértékben csökken a határolófalak mögötti tér energiamérlege. Hőszi­getelési szempontból télen az ár­nyékolóknak természetesen nincs túl nagy jelentőségük, méreteik miatt azonban semmiképpen sem hanya­golhatók el.

A külső árnyékolók között az ab­lakzsaluk és redőnyök jöhetnek e te­kintetben számításba. Az ablakzsaluk zárt állapotban néhány százalékkal csökkentik az ablak hőveszteségét, amit méretezéskor figyelmen kívül kell hagyni. A régi építésű házak redőnyös ab­lakainak szigeteletlen redőnyszek­rényei erőteljesen rontották a ház hőmérlegét, a mai korszerű ablak­rendszerek korszerű redőnyeinek kiváló minőségű redőnyszekrényei­nél azonban nincsenek ilyen prob­lémák.

A redőnyös ablakot energetikai szempontból a következők szerint kell vizsgálni:

• a redőny páncélzata;
• a redőnyszekrény hőtechnikai keresztmetszete;
• a fagyhatár helyzete a redőny­szekrény és az ablak kapcsola­tánál;
• a filtrációs rések.

Télikerteknél a belső tér szempont­jából igen nagy jelentőségűek a külső árnyékolók, főként a nyári értéke­lésben. Az árnyékoló és az üvegfelü­let között feltétlenül szükséges egy minimális méretű légrés.

A légrés az árnyékoló sugárterhe­léséből származó energia következ­tében konvekciós áramlást hoz lét­re, amelynek erőssége függ:

• a légoszlop magasságától (h);
• a légrés vastagságától (v);
• a kitorkollási keresztmetszettől;
• az árnyékoló színétől stb.

E tényezők kedvező értékei esetén lehúzott árnyékolóval normalizálha­tok a belső terek klimatikus viszonyai. A belső árnyékolók hőtechnikai szempontból általában télen és nyá­ron egyaránt kedvezőek. Az energe­tikai kérdéseket befolyásoló tényezők:

• a fűtési mód és az árnyékoló, valamint
• a fűtőtest és az árnyékoló viszo­nya, továbbá
• az árnyékolók anyaga és vastag­sága.

Lakásfűtés és függönyök

Amíg a helyiségek fűtési módjai és a fűtőelemek helyzete igen sokféle, ad­dig a függönyök helyzete kötöttebb: mindig az ablaknyílások közelében helyezkednek el. A fűtési hőleadók és a függönyök igen nagy befolyással vannak egy­másra a hatékonyság és az energia­takarékosság szempontjából egyaránt.

Elsőrendű gazdasági kérdés, hogy a megtermelt fűtési energiát a lehe­tő legnagyobb mértékben a lakóté­ren belüli hőleadással hasznosítsuk. A központi fűtés hőleadó radiáto­rainak ablakok alatti elhelyezése igen nagy jelentőségű a hőleadás és a le­adott hőmérséklet helyiségben tar­tása szempontjából. Az ábrákból egyértelműen látható a függöny rendkívüli szerepe a helyi­ség fűtésében. A különféleképpen alkalmazott függönyök eltérő eredményeket jelentenek a hőleadás és a hő helyiségen belül maradása tekin­tetében.

Fűtőtest és függöny kapcsolata

A fűtőtestek és a függöny szere­péről az egészséges levegő biztosítá­sa szempontjából is szólni kell. Köz­ismert, hogy a függönyök az egyéb lakáskárpitokhoz képest jóval hama­rabb lesznek szennyezettek. Az olyan függönyöknél, amelyek alatt vagy mögött még fűtőtest is van, a szennyeződés még gyorsabb, ami a házi­asszonyokat sokszor bosszantja. Pe­dig ennek örülni kellene, hiszen az előző ábrasorokon jól látható fűtési áramkör meleg levegője magával ragadja a szálló porszemeket, amit a függönyök felfognak, tehát szűrőként működnek a környezetünkben.

Egy-egy nagyobb függöny – radiá­torral mögötte vagy alatta – a lakás levegőjének szennyezettségét akár 30…60%-kal is csökkentheti. Padló­fűtés esetén ez még kedvezőbb, mert ilyen fűtési mód esetén – a felületi felhajtóerő következtében – az egész padozati pormennyiség lebeg, amelyet a függöny „leköt”, azaz ki­szűr. Ebből természetesen követke­zik, hogy a függönyöket rendszere­sen, lehetőleg évenként kétszer, tél közepén és tavasszal tisztítani kell

Lakásbelső és függönyök

Este, mikor sötétedni kezd, az em­ber csak odalép az ablakhoz, és el­húzza a függönyt. Ezzel szinte jelké­pesen is leválasztotta magánéletét attól a külső környezettől, amelyben napközben elvegyült. A különféle fényfogók, spaletták, redőnyök fel­adták a leckét a klasszikus értelem­ben vett függöny számára.

Az új enteriőrök új kiegészítőket igényelnek, s az ablak eltakarása vagy szabadon hagyása úgy változik, akár a divatban a szoknya hossza. A színpadias, figyelemfelkeltő nyí­lászárókat hangsúlyozó súlyos, nehéz drapériák eltűntek, díszítő funkció­ban, kiemelt helyen, esetleg nagy­polgári miliőben lelhetünk rájuk. A ma otthona a tiszta harmóniák szigete, mely jól tervezett bútoraival valóban kiszolgálja az embert. Ebbe semmiképpen sem fér bele ráncok és fodrok vasalgatása.

Még szebben áll a fényáteresztő drapéria, ha az aljára ólomzsinór ke­rül. A természetes esést segítik, de a fölösleges ráncolódást megakadá­lyozzák a textil oldalára varrt ólom­nehezékek. Megfelelő alkatrészek: csipeszek, guri-gurik, kampók, kari­kák és dekorcsipeszek kaphatók ah­hoz, hogy a mintát nélkülöző egy­színű függönyök különféle formát ölthessenek.

A szép függöny

Az új évezred első éveiben a belső­építészeti eszköztár – köztük a füg­gönyök választéka – óriásira növe­kedett. Nem kevés utánajárással és fejtöréssel állíthatjuk össze e széles választékból a számunkra legprakti­kusabb, leghangulatosabb függöny­kompozíciókat. A kereskedelemben már komplex szolgáltatásokkal állnak rendelkezésünkre, fáradságot, időt nem kímélő utánajárást megspórolva számunkra vállalják a tanács­adást, tervezést, kivitelezést, s így árban, minőségben és hangulatban is az igényeinknek legmegfelelőbbet kapjuk.

Egy rossz döntéssel azonban több bosszúságot szerezhetünk magunk­nak, mint örömet. Milyen tehát a jó függöny? Röviden: a függöny akkor jó, ha alapvető esztétikai (díszítő) és használati funkciójának eleget tesz, s emellett alapanyaga és gyártási technológiája biztosítja a hosszú élet­tartamot és kezelhetőséget. A függönyök egyik alapvető funk­ciója „jelenlétükben” rejlik. Abban, hogy nélkülük a lakások ridegebbek, kevésbé hangulatosak, s más az akusz­tika is egy textil nélküli térben. Lágyságukkal szinte feloldják a falak, bú­torok mértani formáit.

Színek, minták összhangja

Fontos tudni azt is, hogy saját íz­lésünknek, elképzelésünknek mi fe­lel meg. Ügyeljünk a színek, minták összhangjára, vegyük figyelembe a már meglévő bútorainkat, lakásunk adottságait. Döntsük el, modern vagy klasszikus stílusban rendezzük-e be otthonunkat. Milyen függönyforma, milyen stílusú fazon az, amely illik ehhez, s ezt milyen színű, mintájú, textíliájú alapanyagokból tudjuk megvalósítani.

A klasszikus formájú függönyökhöz általában súlyosabb drapéria illik, s ehhez fehér vagy ekrü színű fény­áteresztő függönyt választhatunk a ma nagyon kedvelt alapanyagból. Ugyanakkor modernebb lakásba esetleg színes organzák, taftok ajánl­hatók lazább formában, esetleg bo­nyolultabb szabás nélkül, csak az ablak köré tekerve, csavarva. Az év divatslágere a színes organza, illetve minden más színes, fényes alapanyag. A szövetek lágyságát, leheletszerűsé­gét, fényességét csúcstechnológiával előállított, a természetes hernyóse­lyem szálnál is finomabb fonalakkal érik el. Vigyázzunk azonban, mert a színes, áttetsző függöny az egész ab­lakfelületen használva sok fényt el­vesz, és a belső fény színét is erősen megváltoztatja.

Függönyök a nappaliban

A jó választáshoz azt is pontosan tudnunk kell, melyek azok a funk­ciók, amelyeknek meg kell felelniük új függönyeinknek. A hálószobai füg­gönynek például nagyon fontos a sötétítő szerepe a nyugodt pihenés érdekében, ezért sűrű szövésű anya­got válasszunk, kivéve ha van redőny vagy roló. Ebben a helyiségben kü­lönösen jól hangoljuk össze a színe­ket, mintákat, puha alapanyagokat, hogy ne legyen nyugtalanító az össz­hatás. Más alapanyagot és más függönymegoldást kívánnak a más funk­ciójú terek. A nappalinak esetleg reprezentációs szerepe is van, míg a konyhában szinte csak jelzésértékű a függöny, hiszen itt minél több fényt kell beengednünk az ottani munka és a tisztaságérzet fokozása miatt.

Praktikus, ha pontokba szedjük sa­ját magunk számára, hogy melyek a fontos, irányadó funkciók, amelye­ket szem előtt kell tartanunk, ezeket rangsoroljuk, s így válasszunk alap­anyagban és stílusban megfelelő textíliát. Alapanyagukat tekintve a len-, a gyapjú-, a pamut- és selyem­szövetek természetes alapú textíli­ák. Ezek az anyagok általában a szö­vés textúráját is láttatják, kiemelik, és a természet színeinek ezernyi árnyalatával bűvölik el az embert. A választásnál gondoljunk arra, hogy a textúra, a felület önmagában is mintaértékű, s emellett a szövés ha­tározza meg, hogy erős, durvább vagy lágy esésű lesz-e a szövet.

Ezeket a természetes, környezetbarát textileket azonban tisztán ritkán találjuk meg, inkább keverék formájában vannak jelen a kereskedelemben. A csupán pamut alapanyagú függönyök élet­tartama például rövidebb, mint a szintetikus szálaké, mert használat során a szálak elvékonyodnak, szakadékonyakká válnak. Ezért el­terjedtebb a poliészter alapanyag, illetve a pamut, esetleg len-poliészter keverék. Ezek esetében ötvöződnek a természetes alapanyag jó tulaj­donságai a poliészter kezelhetősé­gével és tartósságával.

Más eljárásokkal is készülnek füg­gönyök

Melyek célja a használati tulajdonságok előnyös megváltozta­tása. Létezik például fényvédő kiké­szítés, láng- és égésgátló kikészítés, amelyek azonban jelentősen megdrá­gítják az alapanyagot, ezért ezeket inkább közületek igénylik. Végezetül még egy fontos tanács, amelyet érdemes megszívlelnünk. Ahhoz, hogy igazán jó legyen a függönyünk, hagyjuk, hogy egy hozzáértő meggyőzzön bennünket, mekkora mennyiséget vegyünk, mert a szép szövet­textília is csak akkor mutat igazán, akkor éri el a kívánt hatást, ha az adott felületre a megfelelő anyag­mennyiséget rakjuk fel. Általában a karnisszélesség két, két és félszere­sét kell megvásárolni.