• burkolás

Hogyan készüljük elő a burkolásra? Milyen feladatok vannak?

Előkészítő munkák

A lakó- és egyéb épületek tervezésekor a helyiségek padozati, falazati és mennye­zeti burkolatainak megtervezése, a felü­letek kialakítása szintén lényeges fela­dat. Az épületeknél természetesen elsődlegesek a funkcionális szempontok, de a felületek borítása, burkolása nélkül a funkcionális szempontok gyakran ér­telmüket veszítenék. Tervezéskor a fő funkciók meghatározása és az alaprajzok felvázolása után a formák és a fe­lületek kialakításán, a színek meghatá­rozásán van a sor.

A tervezés

Az épületek belső burkolatának megvá­lasztásakor és megtervezésénél a helyi építészeti szokásokat is figyelembe vé­ve, elsődlegesen a funkciónak megfe­lelő felületről kell gondoskodni. Észa­kon például inkább a fát, Dél-Európában a követ, a márványt, Közép-Euró­pában és hazánkban pedig ezek mindegyikét alkalmazzák. Az utóbbi néhány évig Észak-Magyarországon a lakások padozatának jelentős hányada egysze­rű cementsimítás, a Dunántúl észak­nyugati részén hajópadló, a déli határkörzetben pedig lapburkolat volt. Nap­jainkra természetesen a választék – a funkció és az anyagi lehetőségek szabta határok között – jóval szélesebb körű, az egyszerűbb megoldásoktól egészen a nagyon drága burkolatokig terjed.

Az igényességet elsősorban az anyagi le­hetőségek, nem pedig a szükségesség határozzák meg. Egy különleges ele­mekből készült fal- vagy padlóburkolat költsége a legegyszerűbbhöz képest an­nak akár 10-20-szorosába is kerülhet. Ez a sokszoros anyagi többlet az épü­let fajlagos költségét 20-30 %-kal is megnövelheti. Természetesen ez az arány csak akkor igaz, ha az épület egyéb ha­tároló, valamint nyílászáró szerkezetei ugyanazok maradnak. A különleges burkolati megoldásoknál általában az egyéb szerkezetek, technikák, és a kül­ső elemek is jobb minőségűek, így az építési költség meg is duplázódhat.

Ugyancsak gazdaságossági tényezőként jelentkezik a technikai felszereltség

A ma igényesnek mondott (vagy gondolt) lakó- és középületeknél az épületgépé­szeti technológia már nem a régi értelemben vett hagyományos, hanem a legkorszerűbb fűtési, klimatizációs, víz­ellátási és világítási rendszereket jelenti. Ezek a rendszerek viszont alapvetően behatárolják a burkolatok jellegét és fajtáját.

A burkolatok kiválasztásában nem el­sősorban az építész vagy az építtető el­képzelései, inkább a kialakult szokások a meghatározóak. Gondoljunk csak az északi országok népeire, ahol a kő ugyan­úgy megtalálható, mint a fa, mégis in­kább a fát alkalmazzák. Délen ugyan kevesebb a fa, de jelentős a kerámia­gyártás, mégis a természetes kő a ked­veltebb. Ez az oka annak, hogy Európá­ban az elmúlt három évtizedben végbe­ment kerámiaipari fejlődés túlkínálatot eredményezett.

Az építtetők ma már több száz fajta bur­kolati anyag közül válogathatnak, a ter­mészetes kövek – magas áruk miatt – azonban sokak számára elérhetetlenek. Nagymértékben csökkent a fa- vagy fa alapanyagú burkolatok iránti érdeklő­dés is, miután a fából szinte teljes mér­tékben importra szorulunk. Kivételt csak a hazai lombos, valamint egyéb értékte­lenebb fákból készült rostanyagú táblásított burkolatok jelentenek, amelyek mind kedveltebbek a korszerű díszítő és burkoló munkák anyagaiként, egyrészt mert olcsóbbak, másrészt házilagosan is egyszerűen beépíthetők. A tudatos és célszerű döntéseken túl, sajnos az öncélúság lakáskultúránkban nem egyszer giccses megoldásokat ered­ményez, szerencsére azonban egyre rit­kábban, mert ma már inkább az építész és a belsőépítész terveire hagyatkoznak a nagyon jó anyagi körülmények között élők is.

Cikksorozatunk a tervezéssel, mint forma­művészettel kevésbé foglalkozik, mert – a sorozat gyakorlatias jellegéből adó­dóan – elsősorban a kivitelezésben szeretne segíteni és egyfajta tájékozó­dási tudás átadására törekszik. A helyiségek belső kialakításának és burkolatának tervezésekor elsősorban a funkció szabta igényeket és a formát kell összekapcsolni úgy, hogy a szerke­zet tökéletesen e két fő szempontot szolgálja.

A belső burkolatok anyagát és a szerke­zeti megoldásokat a burkolandó helyi­ség rendeltetése, és az abból származó igénybevételek határozzák meg. A sok­féle igénybevételnek megfelelően a bur­kolatok számtalan mechanikai, kémiai, fizikai, élettani, gazdaságossági stb. kö­vetelménynek kell, hogy eleget tegye­nek. A burkolati anyagok, a kő, a fa, a kerámia, a fém, a műanyagok, a gumi, a textil, a beton stb. sokfélesége meg­könnyíti és gazdaságosabbá teszi a bur­kolatok tervezését és kivitelezését. A tervezés három fő szempontja közül a funkciót az épület, a helyiség rendel­tetése határozza meg. Két további lé­nyeges tervezési feladat a burkolatok formai és szerkezeti megoldása.

A formai tervezéssel megteremthető a helyiségek, a belső terek megfelelő összhangja, ezen belül igen fontos

• a burkolat burkolattal,
• a burkolat színekkel,
• a burkolat bútorzattal és berende­zéssel való hangsúlyozott harmó­niája.

A burkolat burkolattal való összehan­golása a padozat és a fal, a padozat és a mennyezet, a fal és a mennyezet stb. kapcsolódásánál jelenik meg. Elsőd­leges szempont az anyagok homogeni­tása, a felületi struktúra és az erezet har­monikus párosítása. Kritikus helyet je­lent fürdőknél és egyéb elemes burko­latú helyiségeknél a lapok közötti fugák folytonossága fal és fal, valamint pa­dozat és padozat között.

Kerámia bur­kolatú helyiségek méretét csempe-, il­letve a padlóburkolat mérethálója sze­rint szokták meghatározni, ami új épü­leteknél egyszerűbb, meglévő adott­ságú és méretű helyiségeknél azonban ez már nehezebb feladat. A méretmeg­határozást megkönnyíti, ha a falicsem­pe szélessége 200 mm + 3 mm a fuga, ami 203 mm-es mérethálót jelent, vala­mint ha 200/200 mm-es méretű padló­burkoló lapokat használunk.

Adott helyiségméret esetén, ha a fali padozati háló nem lehet folytatólagos, többféle megoldás is kínálkozik.

Ilyenek:

• a padozati burkolat fugáinak irá­nyát 45 fokban elfordítjuk (diagonál burkolat),
• eltérő, általában kisebb méretű pa­dozati burkolatot választunk, de megoldást jelenthet a nagyobb mé­retű padlólapok használata, amivel a fal hangsúlytalanabb lesz,
• az egész laptól eltérő lapméretet fel­osztva, a fal és padozati síkok csat­lakozását úgy kell megtervezni, hogy a síkbeli átmenet közel azonos le­gyen a fal és padozat elemeinél.

A legfontosabb a szerkezeti tervezés, hiszen egy burkolatnak átalakíthatónak vagy cserélhetőnek kell lennie. A szer­kezeti tervezéssel a szakmánkénti ismertetésnél foglalkozunk részleteseb­ben, itt csak néhány példán keresztül mutatjuk be a jelentőségét. A burkolatokat az alattuk lévő szerke­zet rétegfelépítéséből eredő adottsá­gokat és a burkolóanyagokat is jól is­merő szakembernek kell megtervezni. Semmiképpen nem szabad ezt a fela­datot mellékesnek tekinteni, mert pél­dául egy ipari épületben a födémet és a padlót érik a legerőteljesebb igénybe­vételek (ütés, koptatás, hő- és vegyi hatások stb.).

A padlószerkezet tervezéséhez elenged­hetetlen a várható igénybevételek szám­bavétele, amihez adatokat kell gyűjte­ni. Nem elég a káros vegyi anyag fajtá­ját ismerni, hanem tisztában kell lenni annak maximális koncentrációjával, a hőhatással és azzal a mennyiséggel, amely a burkolatot 24 óra alatt érheti.

Néhány fontos szempont

Figyelembe kell venni a helyiség téli és nyári hőmérsékleti maximumait és az ezek különbségéből eredő igénybevéte­leket éppúgy, mint a funkcióból szár­mazó gőzök és gázok jelenlétét, lecsa­pódási lehetőségeit. Fel kell deríteni a várható talajvízszintet és a talajvíz ag­resszivitásának mértékét, mert általában ez utóbbi az oka – a hibafeltárások tanúsága szerint – a helytelen rétegfelé­pítésű (pl. nem szigetelt, de egyébként kitűnő minőségű) padlóburkolatok tönk­remenetelének.

Az építőanyagok sokfélesége mellett az egyes anyagok tulajdonságai gyakran azonosak, ami összehasonlító értékelés­re készteti a padlószerkezet tervezőjét, ezt azonban sokszor bizonytalanná te­szi, hogy a különböző burkolatok mű­szaki jellemzői nem egyforma módsze­rekkel vizsgálhatók. Ezért igen fontos, hogy a gyártók részletes technológiai útmutatóban ismertessék termékük fel­használási lehetőségeit és a beépítés módját, valamint az alkalmazás eset­leges korlátait.

Egy szokásostól eltérő funkciójú épület burkolatainak kiválasztásakor a sokféle igénybevételből és a kivitelezési tech­nológiából adódó nehézségek miatt adott esetben olyan anyagok között kell választani, amelyek egyenként megfelel­nek, elkészítésük azonban más és más technológiát igényel. Azonos funkciójú helyiségek padozata készíthető kerámialapokból, de műgyan­ta alapú burkolat is megfelelhet. A két anyag tulajdonságai alapvetően eltérő­ek, emiatt a tervezett burkolat rétegfelépítése és kivitelezési technológiája is különböző.

Kerámia anyagú burkolat esetén a csúszásellenálláson, a tisztítha­tóságon, a lerakási mintán van a hang­súly, műanyag burkolatnál viszont a csúszásellenálláson és a tisztíthatósá­gon kívül a fő szempontok közé a ke­ménység, a színtartósság, a víz- és a tűzállósság tartozik. A mindennapi életben sajnos igen gya­kori, hogy a burkolóanyagokat tulaj­donságaik alapos ismerete nélkül alkal­mazzák, arra hivatkozva, hogy az hasonló célokra már bevált. Ez az állás­pont magában hordozza a későbbi meg­hibásodások lehetőségét.

1.2. ábra. A lakás alaprajza és berendezé­se meghatározza a burkolatot.

1.3. ábra. Egyterű lakás összefüggő pad­lóburkolata (legfeljebb a konyha burko­lata más.

1.4. ábra. Konyha és étkező eltérő belső terének és járófelületeinek harmonikus kapcsolata.

1.5. ábra. Kapcsolt terek bútorstílusaihoz illeszkedő padló-, fal- és mennyezetbur­kolatok.

1.6. ábra Lakáson belüli „főzősarok” hidegburkolata és a lakótér felőli melegburkolat összhangja.

1.7. ábra. A minigarzon eltérő burkolata kihangsúlyozzák a funkcionális eltérése­ket (alaprajz és nézet).

1.8. ábra. Minigarzon berendezése és bur­kolatai (alaprajz és nézet).

1.9. ábra. A lakás előterének kiképzésére is fordítsunk akkora hangsúlyt, mint a la­kótérre.

1.10. ábra. Eklektikus stílusú nappali sti­lizált kandallóval, függőleges tagolású fal­burkolattal és szalagfüggönnyel, a kan­dallóra merőleges szálirányú fa padlóbur­kolattal.

1.11. ábra. A lakás nappalijának padozata befolyásolja a bútorok kiválasztását.

1.12. ábra. Modern lakás funkcionális tér­kapcsolását jól szolgálja az egyszerű bú­torzat, a falak kevésbé hangsúlyos burko­latai és a mennyezetfelület keresztgerendázatának burkolata.

1.13. ábra. Galérián elhelyezett hálószoba nagyelemes padlóburkolattal.

1.14. ábra. A hosszú elemekből álló pad­lóburkolat jól látható rajzolata miatt a bel­ső tér nagyobbnak látszik.

1.15. ábra. Azonos fal- és padlóburkolat harmóniája.

1.16. ábra. A helyiség benapozásával azo­nos irányú mennyezetburkolattal ellátott pihenősarok.

1.17. ábra. Padlástéri dolgozósarok azo­nos anyagú fal- és mennyezetburkolattal, szerelt és kapcsolt bútorzattal.

1.18. ábra. Egy egyszerű padló- és hátfal­burkolat megvédi a felületet a háztartási munka káros következményeitől.

1.19. ábra. Fürdőszoba hálósán rakott padló- és falburkolattal.

1.20. ábra. Kád- és zuhanyfülke átfutó burkolattal.

1.21. ábra. A padló- és falburkolat hálójá­nak méretrendjéhez igazodó elemes ki­egészítő bútorzat.

1.22. ábra. Térelhatárolóval osztott für­dőszoba hálós kerámiaburkolattal.

1.23. ábra. Összefüggő térhatás érhető el a fali fülkébe épített zuhanyfülke átlátszó üvegajtajával.

1.24. ábra. Zuhanyfülke csempeburkolatú hátfallal.

1.25. ábra. Rusztikus stílusú konyha belső tere.

1.26. ábra. Paraszti építészeti stílusú kony­ha kiselemes fal- és padlóburkolattal.

1.27. ábra. A helyiségek kiegyensúlyozott berendezéséhez jól illeszkednek a négy­zetes és ívelt idomú burkolatok.

1.28. ábra. Mozgalmas funkciójú lakótér megnyugtató hatású „darabos” burkolata.

1.29. ábra. Adott alaprajzi elrendezés kü­lönféle étkező bútorzattal, fal-, mennye­zet- és padlóburkolattal. A. modern bútor sík mennyezeti kerettel, sima fallal, kő vagy kerámia padlóbur­kolattal, B. skandináv stílusú belső bútorzat vi­lágos szőnyegpadlóval, fehér falakkal és kör alakú mennyezetvilágítással, C. rusztikus stílusú bútorzat kiemelt mennyezetburkolattal és fapadlóval, D. eklektikus stílusú burkolatok és bú­torzat.

1.30. ábra. Bútorzattal azonos stílusú falburkolatok.

1.31. ábra. Optikai térnövelés a falburkolatba épített tükörfelülettel.

1.32. ábra. Eltérő lapméretű fürdőszobai kerámiaburkolat vázlatos terve.

1.33. ábra. Fürdőszoba padlóburkolatának terve. a) berendezésterv; b) padlóburkolási alaprajz a kifalazásokkal

1.34. ábra. Fürdőszoba falburkolatának terve a berendezési tárgyak és elemek alapján. a) – d) a falak nézetei

A burkoló munkák előkészítése

Az előkészítési munkák túlnyomó része tervezési jellegű, ill. műszaki előkészü­leteket jelent.

A burkolatok kivitelezé­sét előkészítő munkák sorrendben a kö­vetkezők:

• a burkolat megtervezése,
• épületgépészeti kitűzések,
• épületgépészeti alapszerelések el­készítése a burkolatok alatt,
• hőszigetelések elkészítése,
• kifalazások és aljzatok elkészítése,
• habarcsos kötőanyagú burkolatok elkészítése,
• szárazon kapcsolt burkolatok sze­relése és készítése.

1.35. ábra. Lakásbelső burkolata és berendezése.

1.36. ábra. Fal- és padlóburkolat terve. a) hálós hézagolással, b) eltérő méretű fal- és padozati elemek ferde kapcsolásá­val, c) eltérő méretű fal- és padozati ele­mekkel, d) egésznél kisebb méretű fal- és padozati elemekkel, hálósán burkolva.

1.37. ábra. Belső falburkolat terve. a) nézetrajz ajtóval, b) nézetrajz metszettel

1.38. ábra. Belső falburkolat csomópontjai a) falcsatlakozás beépített szekrénnyel, b) falcsatlakozás szerelt ajtókkal, c) falburkolati csomópontok, 1 falburkolat betétmező, 2 díszítő profilozás, 3 kapcsolóelem, 4 tiplis kapcsolás, 5 burkolati keret, 6 légrés, 7 vakolt fal, 8 lábazati szegő, 9 zárószegő, 10 hevederfa, 11 betétkazetta, 12 beépített szekrény, 13 ajtó vaktok, 14 szerelt tok, 15 ajtószárny, 16 tokbélés.

1.39. ábra. Teraszburkolat rétegfelépítésének terve.

1.40. ábra. Teraszburkolat rétegrendje és csapa­dékvíz elvezetése. a) víz kivezetése, b) víz összegyűjtése, c) faltő cso­mópontok, 1 burkolat, 2 lejtbeton (aljzat), 3 kemény hőszigetelő réteg, 4 többrétegű vízszigetelés, 5 lej­téskiegyenlítő réteg, 6 folyóka, 7 taposórács, 8 csa­tornaelem ágyazó rétege, 9 elasztikus vízmentes tö­mítés, 10 sziloplaszt, 11 távtartó és ragasztó ha­barcságy, 12 függesztett lábazati burkolat, 13 ta­golási réteg, 14 kiköpő, 15 vízszintes műanyag bevonat, 16 vízorr, 17 vízorr-profil, 18 erkély vasbe­ton födémje, 19 vakolat, 20 kondenzvíz kivezetése.

1.41. ábra. Födém rétegrendje. 1 padlóréteg (szőnyegpadló), 2 esztrich réteg, 3 teherelosztó vasalás, 4 aljzat, 5 fó­lia, 6 hő- és hangszigetelő réteg, 7 fafö­dém, 8 kapcsoló horony, 9 tartógerenda, 10 szegezett kapcsolás, 11 natúr, pácolt felület.

A burkolatok feladatai

A kötött padló rétegei szilárd tapadás­sal csatlakoznak egymáshoz. Az úsztatott padló burkolata és azzal szilárdan kötött rétegei – a teherhordó aljzat közötti elválasztó rétegnek kö­szönhetően – vízszintesen nincsenek egymással kölcsönhatásban. A kavicságyra fektetett burkolat leg­többször nagyméretű (legalább 40 cm-es lapok kötés nélküli lerakásával, sza­bályos rajzolatú hézagosztással készül. Az alátéttámaszok legtöbbször nagy­méretű (legalább 40 cm oldalhosszú­ságú) lapok sarkai alá helyezett, szilárd anyagból készített idomtestek, amelyek a burkolólapok szabályos elhelyezke­dését, a víz elvezetését és az alsó légré­teg kiszellőzését biztosítják.

A fektetési hézag (fuga) a kerámialapok közötti, legalább 2 mm széles, hézagoló anyaggal tömören kitöltött (zárt) vagy üreges (nyitott) sáv. Elrendezése (hé­zagrajza) lehet egymást metsző egyenes (hálósán rakott), a falazóelemek rajzát utánzó (kötésben rakott), vagy – a bur­kolólap alakjától függő – egyéb, előre megtervezett minta szerinti. A hézagoló anyagok a hézagokat kitöl­tő masszák alapanyagai, amelyek fekte­tési hézagoknál lehetnek cement-, cement+műgyanta, illetve műgyanta kötőanyagúak, helyszínen kevertek vagy gyári késztermékek, mozgási hézagok­nál pedig tartósan rugalmas, szilikon vagy műkaucsuk alapanyagú gyártmá­nyok.

Az ágyazó habarcs a burkolólapok alat­ti, legalább 25 mm vastagon terített, a lap rögzítését szolgáló cementhabarcs réteg, amely alkalmas az aljzat kismér­tékű kiegyenlítésére is. A ragasztó habarcs a burkolólapok alat­ti, legfeljebb 20 mm vastag, fogas ke­nőlappal az aljzatra kent, a lapok rög­zítését szolgáló ragasztó réteg, amely általában műanyag adalékokkal modi­fikált, hidraulikusan kötő anyag vagy többkomponensű műgyanta. A teherelosztó aljzat a burkolat önsú­lyát és hasznos terhét egyenletesen el­osztó, legalább 5 cm vastag, a teher mértékétől függően esetleg vasalt be­tonréteg. A teherelosztó aljzat egyik változata a szűrőbeton, amely az alkalmazott adalékanyag szemszerkezetének köszönhetően lehetővé teszi a csapadékvíz átszivárgását. A teherhordó aljzat a padlószerkezetet fogadó szerkezet (födém, vasbeton lép­cső, talaj stb.).

A szivárgó réteg a szigetelés fölötti padlórétegeken áthatoló víz elszivárgását biztosító vízáteresztő réteg, amely készülhet szemcsés homokból, drenázs lapokból vagy üvegszál, illetve műszál paplanból.

A mozgási hézag (dilatációs hézag) két szerkezeti részt (pl. teherelosztó aljzat­mezőket) vagy építményrészt elválasz­tó, előre megtervezett hézag, amely le­hetővé teszi a részegységek mozgását több irányban, illetve nem akadályozza azt.

A kerámia burkolólapok nedvesen vagy szárazon formázott, égetéssel előállí­tott, mázas vagy máz nélküli termékek. A lapburkolatok négy- vagy sokszögle­tű, nedvesen vagy szárazon formázott, égetéssel vagy kötőanyaggal szilárdított (és stabilizált) kis-, közép- és nagy­elemek, amelyeket ágyazó vagy ragasz­tó réteg közbeiktatásával fektetnek a hordozó felületre.

2.1. ábra. Fal- és mennyezetburkolat ele­meinek iránya esztétikai és optikai szem­pontok szerint határozható meg. a) keresztirányú elemosztással, b) hosszanti irányú elemosztással.

2.2. ábra. Különleges fürdőszoba, igényes.

2.3. ábra. Tagolt felületű falburkolat.

2.4. ábra. Fal és padló kiegészítő profil léces burkolással.

2.2. A burkolatok feladatai

A falak, a padlók és a mennyezetek ál­talában valamilyen felületképző anyag­gal, az igénybevételtől és esztétikai igé­nyektől függően, burkolatokkal, illetve vakolatokkal fedve készülnek. A burkolatok sokfélesége hétköznapi, ünnepi, pompás, igénytelen, egyszerű, célszerű jelleget egyaránt tükrözhet (2.5.-2.7. ábra.)

2.5. ábra. A faanyag természetességét hangsúlyozó falburkolat.

2.6. ábra. Profilozott fal- és mennyezet­burkolat.

2.7. ábra. Egyszerű kapcsolású, táblás elemű fal- és mennyezetburkolatok.

A természetes alapanyagú faburkolatok melegsége, egyszerű vagy gazdag, egy-, illetve többszínű mintázata, a kőpadlók és falburkolatok nemes anyaga, erezete, szövetszerkezete és hézagrajzolatának változatossága számtalan felhasználást tesz lehetővé. A kis szemcsés lapokból (mozaiklapokból) készült padozatok sokszínűsége, a kis-, közép- és nagy­elemes (kőagyag, kerámia) fal- és pad­lóburkolatok szigorú szabályossága, egy- vagy többszínű felülete, változatos méretei és fektetési lehetősége, a sző­nyegpadló meleg otthonossága, szín- és textilválasztéka bármilyen építészeti el­képzelést és szándékot képes kifejezni úgy, hogy a műszaki igény és ízlés nem válik el egymástól.

A különböző padlók, fal- és mennyezet­burkolatok készülhetnek közvetítő és kiegészítő rétegekkel, a födémre vagy a talajra, esetleg távtartóval elválasztva, hogy az épületgépészeti szerelésekhez szükséges hely a rendelkezésre álljon. Természetesen más az elvárás egy pa­pírtapétával szemben, mint egy – funk­cióját tekintve hasonló – márványfelü­lettel szemben (2.8.-2.11. ábra). A burkolatok feladatai – amellett, hogy az adott tér rendeltetésszerű használa­tát természetszerűleg nem akadályoz­hatják – a következők

Ezek:

• a használatból adódó terheket, ha­tásokat, igénybevételeket el kell vi­selniük (12.-2.15. ábra),
• az igénybevételek okozta követel­ményeket tartósan ki kell elégíte­niük,
• megfelelően kiválasztott anyagok és szerkezeti rétegfelépítések foly­tán jó minőségű és építészeti érté­kű felületi réteget és bevonatot ké­pezve el kell lássák a szerkezetek felületének burkolását és védelmét.

2.8. Komplex padlószerkezet.

2.9. ábra. Padlástéri fal-, ill. mennyezet­burkolat egyszerű átfutó lécezettel (az al­só fólia elmaradhat).

2.10. ábra. Padlástéri ferde határoló felü­let faburkolata, látszó szarufázattal

2.11. ábra. Padlástér-beépítés határoló szerkezetének rétegfelépítése 1 burkolathordozó léc, 2 hőszigetelés, 3 légrés, 4 hőszigetelés/keresztheveder, 5 hosszheveder, 6 szerelővilla, 7 burkolatfelület.

2.12. ábra. Padozat burkolat alatti teher­hordó hőszigetelő rétegének beépítése szerelt-szegezett megoldással 1 teherátadó födém vagy aljzat, 2 átfutó hőszigetelés, 3 dilatációként is működő oldalsó szigetelés, 4 párnafa, 5 kitöltő ke­mény hőszigetelés, 6 ékelő (szorító) hő­szigetelés, 7 burkolati réteg.

2.13. ábra. Burkolat alatti hőszigetelés ré­tegszerkezete 1 födém, 2 kiegyenlítő szálas hőszigete­lés, 3 habosított táblás teherátadó hő­szigetelés.

2.14. ábra. Sík födém alatti hőszigetelés függesztett álmennyezetnél 1 födém, 2 födémhez kapcsolt hevederfa, 3 szálas hőszigetelés, 4 oldalsó (koszorú felőli) hőszigetelés, 5 szegezett táblás (pl. heratekta) hőszigetelés.

2.15. ábra. Födém alatti hőszigetelés be­építése monolit födém készítése előtt 1 födém alátámasztó zsaluzata, 2 hera­tekta hőszigetelő lemez, 3 monolit vas­beton födém.

A padozatokat, a falakat és a mennye­zeteket, valamint a padozatszegőket – a tér (a helyiség) rendeltetését és hasz­nálatát figyelembe véve – mind jelle­gükben és anyagukban, mind méretük, tulajdonságaik és igényeik tekintetében össze kell hangolni. Egy padlóburkoló lap kiválasztásakor elsőrendű szempont, hogy külső vagy belső térbe ke­rül-e? Külső téri burkolólapoknál fon­tos szempont a csúszásmentesség és a fagyállóság, ezért tömör, kevés vizet felszívó, durva felületű anyagokat cél­szerű választani, például terméskövet vagy csúszásgátló (korund szemcsés) anyagkeverékkel készült kőagyag bur­kolólapot.

A belső burkolat kiválasztásakor el­sősorban az anyagok minőségére, valamint a színek harmonikus összhangjára hívjuk fel a figyelmet. Ne feledkezzünk meg arról, hogy minden anyagnak meg­van a maga természetes szépsége, és csak önmagára jellemző tulajdonságai, amelyek egyúttal a felhasználásukat is alapvetően meghatározzák. Kerülni kell a természetes anyagok és az azokat utánzó műanyagok egy helyiségen belüli alkalmazását, mert az utánzat – ha ön­magában tökéletes ugyan, sőt formája, színe, hézagrajza és felületi megjele­nése is tetszetős – az eredeti mellett árulkodóan másolat marad. Tartsuk szem előtt a helyiség rendelte­tését, nagyságát, mert ez elsődleges a felhasznált burkolóanyag méretének és színének megválasztásakor. A legszebb anyagokból sem lehet szépet kihozni, ha nem vesszük figyelembe a helyiség rendeltetését és az adott környezet szabta kereteket.