• egészséges otthon

Egészségesen lakni – jól megtervezhető

Valamennyien úgy szeretnénk építkezni, felújítani és lakni, hogy jól érezzük magunkat, és egészségünk károsodást ne szenvedjen. Ma a kipróbált építőanyagokkal ezeket a célokat elérhetjük – ha ehhez az előfeltételeket megteremtjük.

Milyen előfeltételek azok, amelyek az egészséges helyiség­klímát biztosítják számunkra? Az építménynek szakszerűen kivitelezettnek kell lennie és épületfizikailag megfelelőnek. Nem lehet károsodott, főleg nem szabad nedvesség-károso­dásokat megengedni benne. Azonban a legtapasztaltabb szakember sem képes garanciát adni az egészséges helyiség­klímára vonatkozóan, ha az építtető, a lakó saját részéről azt nem veszi komolyan. Tudatos lakómagatartással, az egészséges lakás tudatos előfeltételeinek megteremté­sével. Az ezzel kapcsolatos pontos véleményünk akkor lesz világos, ha két kérdést megválaszolunk: Mit jelent az egészséges helyiség-klíma? Miben áll tulajdonképpen a tudatos lakómagatartás?

Az egészséges klímán múlik

Az, hogy az ember egy helyi­ségben milyen jól érzi magát, főleg a helyiség levegőjének adottságától függ: a belső levegő alapterhelésétől, attól, hogy milyen káros anyagokkal és mikroorganizmusokkal terhelt, a lakó- és életviszonyokból származó terhelésektől, amelynél különösen a formaldehid, oldószerek és a természetes radon játszanak szerepet. A belső helyiség levegőjének legkárosabb terhelése az ember­től, lakástól, főzésből, fürdésből, lélegzésből, izzadásból és az emberi aktivitásból származik.

Ennek következményei: a szagok, organikus gázok és gőzök, baktériumok, a gombák és vírusok. A ruhákról, szőnyegekről, ülőbútorokról, függönyökről, bőrről ledörzsölt maradványok. Az állatok is, de a szobanövények földdarabkái is hozzájárulnak ehhez a terheléshez. Az életvitel révén szén-dioxid keletkezik, egy olyan gáz, amely csak gyenge koncentrációban nem veszélyes. Végül pedig a helyi­ség klímájának minősége attól a nedvességmennyiségtől is függ, amelyet a helyiség levegő­je láthatatlan vízgőz alakjában tartalmaz. Ez a vízgőztartalom a helyiség hőmérsékletével együtt meghatározza a relatív légnedvességet és ezzel a kellemes lakás lényeges előfeltételét.

A helyiség levegőjének kérdéséhez a mai viszonyaink között mindenekelőtt az a tény a elöntő, hogy az energia­takarékosság kényszerének szükségképpen a hőszigetelt és tömített ablakokhoz kell-e vezetnie. A korábban a tömítetlen fugák által elkerülhetetlenül meglévő állandó légcsere most megszűnt. Ezért belátható, hogy miért esett a választás az egészségre nem káros anyagok vagy nem káros építési anyagok szakszerű megmunkálására.

Tegyük fel, hogy egy m³ levegő­ben, pl. 2 g víz van gőz alakban. A táblázat azt mutatja, hogy ez a vízmennyiség a különböző hőmérsékleteken mekkora relatív nedvességtartalmat jelent.

Azonos, 18-20 °C-os falfelület és helyiség-hőmérséklet esetén kellemes közérzet érhető el, és egyúttal energiát takarítunk meg. Tehát a nagy hőmérséklet-különbségek még nem jelentenek kellemetlen helyiség-klímát.

Fontos szempont: tudatos lakómagatartás

Mivel a korábbi tömítetlen ablakokkal szemben a helyiség levegőjének károsodási terhelése és nedvességtartalma magasabbra és gyorsabban tud növekedni, életfontosságú jelentőségűvé vált a levegő­csere, a szellőztetés. A legegy­szerűbb szellőztetési mód az átszellőztetés, a lakáson keresztüli vagy a helyiségen átmenő kereszthuzatként. Ekkor úgy nyitunk ablakot, hogy óránkénti teljes légcsere legyen.

A gyakorlatban ez természe­tesen egy tapasztalati értéken alapul, amelyet szubjektív érzés határoz meg. Egyébként a szellőztetésnél fő követelmény, hogy az időtartamra ügyeljünk az energiatakarékosság miatt. Az órákig tartó résen keresztüli szellőztetés nem tanácsos. Nem csak a kellemes klímát befolyásolja ez a megoldás, mivel a fal felülete gyakran alacsony hőmérsékletű lesz és huzatjelenségek lépnek fel, hanem a levegő hőmennyiségének nagy része is elveszik.

Ezt a hőveszteséget pedig pótolni kell, mert a fal felületi hőmérséklete és a helyiség levegő-hőmérséklete közötti hőmérséklet-különbség a jó közérzet döntő tényezője. Az ilyen hőmérséklet-különb­ségeket az ablak üvegfelületei és a helyiség levegője között is kerülni kell vagy legalább lehetőleg kis értéken kell tartani, ugyanolyan oknál fogva, mint a falfelületek esetén. Itt a jó hőszigetelésű ablak jelentősége a helyiség klímája szempontjából jelentős.

A probléma megértéséhez: Ezek a hőmérsékleti különbségek a helyiség sarkaiban felléphetnek. Ez példa arra, hogy a hőszigetelés a megfelelő helyiség-klíma előfeltétele. Fent: hőszigetelés nélküli téglafal; balra: hőszigetelés nélküli betonfal.

A hőszigetelt üveg lehelet­finom nemes­fém-réteggel 60%-kal jobb hőszigetelési értékű (k-érték), mint a hagyo­mányos hő­szigetelő üveg. A g-érték egy másodlagos fűtés.

Az ablak üveg­felületeire is érvényes: hőmérsékletük nem nagyon különbözhet a helyiség levegőjétől.

A megfelelő szellőztetés befolyása alábecsült

A meleg, tehát a drága fűtési energia a keresztszellőztetés során is veszendőbe megy. A veszteség megfelelő szinten tartása a tudatos szellőztetés egyik feladata. Ebben segít a hőtároló képesség, mindenek­előtt a környező falak hőtároló képessége. Ezek kiegyenlítő hatásúan működnek. A cél: a levegő relatív nedvesség­tartalmának kellemes szinten tartása, amely 40-60% között mozog. A légnedvesség ellenőrzése azonban azért is fontos, hogy a penészgombák kialakulását, amely többnyire a helyiség sarkaiban vagy az úgynevezett hőhidaknál (esetenként hideghidaknak is nevezik) keletkezik, megelőz­zék. A penészgombák egész­ségre ártalmasak, például spóráik súlyos allergiát okozhatnak.

Mivel a hőmérséklet jelentős befolyásoló tényező a helyiség klímájának alakulására, a tudatos fűtés is a követelmények sorába tartozik. Modern vezérlő-és szabályozó-berendezések egy alacsony hőmérsékletű fűtéssel összekapcsolva, modern radiá­torok vagy padlófűtések általi hőleadással előnyös feltételt nyújtanak az egészséges helyi­ség-klíma megteremtéséhez. Az éjszakai fűtés-csökkentésnél, amelynek célja az energia­megtakarítás, a hőmérséklet­különbség ne lépje túl a 2-3 °C-ot.

Egyébként a kellemes közérzet rovására megy a nagyobb hőmérséklet-ingadozás. Ha a falak túlzottan kihűlnek, akkor pedig túl sok lesz a fel­fűtéshez felhasznált energia, s így a fűtési költségek növekednek.