• biztonságos otthon
• ötletek

Vagyonbiztosítás, hogyan válasszunk biztosítót?

Félelmet nem csak a természeti katasztrófák okoznak, hanem a vandalizmus, betörés is, amelyekről majd mindennap hallhatunk. Elég ezek közül a szerencsétlen események közül valamelyiknek megtörténnie és az ingatlan, amelyért hosszú ideig takarékoskodtunk és sok fáradsággal rendben tartottunk, nincs többé. A szerencsétlenségek váratlanul tör­ténnek, nem lehet kitérni előlük. Ezért helyén­való gondoskodni az ingatlan biztosításáról, amely a biztosítási esemény megtörténtekor anyagi segítséget nyújt.

 A vagyonbiztosítás nem várt esemény megtörténtekor segít a károk helyreállításában, a ház kijavításá­ban vagy végső esetben az újjáépítésében. A biztosítók a biztosítások különböző válto­zatait kínálják, többféle, különböző kockáza­tokat tartalmazó csomagokban. A legegy­szerűbbtől, mint például a tűz vagy a jégverés olyanokig, amelyekre az ember általában nem is gondol, például hangrobbanás, föld­csuszamlás, robbanás vagy akár jármű becsapódása az otthonunkba. Kiválaszthatjuk azt a csomagot, amelyik legjobban megfelel az elképzeléseinknek.

A biztosítók által kínált biztosítási termékek sokfélék és maximális mértékben elébe próbálnak menni az ügyfél­kör szokatlan igényeinek is, akár ingatlant akár háztartási berendezést érintenek. Néhány biztosítónál az ingatlanbiztosítási ter­mékhez az ügyfél lehetőséget kap, hogy használja a segítő szolgálatot, amely számá­ra nagymértékben megkönnyíti a biztosítási esemény következtében előállott nehéz élet­helyzet megoldását vagy elhárítását. A va­gyonbiztosításokat két alapvető csoportra lehet osztani: ingatlan- és háztartási biztosí­tásokra.

Ingatlanbiztosítás

Ingatlantulajdonunkra feltétlenül kössünk biz­tosítást. Ritkán sikerül a természet szeszélyeit kivédeni és más, nem várt események bármi kor meglephetnek mindnyájunkat. Szélvihar, nyári jégveréses zivatar, árvíz mindenkit sújt­hat, és ha az ingatlanunk nincs biztosítva, a károk elhárítása a mi költségünk lesz.

Az ingatlan biztosításakor a következő kocká­zatok biztosításában egyezhetünk meg:

• árvíz vagy elöntés,
• vihar vagy jégverés,
• földcsuszamlás, szikla- vagy földomlás,
• fa, oszlop, vagy más tárgyak kidőlése,
• hó- és fagyteher,
• földrengés,
• vízhálózat berendezéseiből kifolyó víz,
• folyadék- vagy páratúlnyomás, illetve víz megfagyása,
• közlekedési eszköz ütközése,
• lopással, betöréssel vagy rablással való eltulajdonítás,
• épületrészek rongálása, betöréses lopás vagy annak kísérlete során.

A biztosító kínálatától függ, hogy milyen koc­kázatokat tudnak a biztosításba belefoglalni. A biztosítók gyakran kínálnak előre kiválasz­tott kockázatokra „testre szabott” terméke­ket. Ezért a biztosítás megkötése előtt tárgyi­lagosan mérlegeljük, reálisan mi minden fenyegetheti ingatlanunkat. Nem logikus pél­dául árvíz ellen biztosítani ingatlanunkat, ha a folyó felett magasan lakunk. Magán a lefedett kockázatok csomagján kívül minden biztosí­tónak vannak általános biztosítási feltételei.

A biztosítás megkötésekor alaposan olvassuk át ezeket, hogy valós elképzelésünk legyen arról, mit fedez a biztosító és mit zár ki. A biztosítás díját jó pár tényező befolyásolja. Ilyen például az általunk választott biztosítási összeg, amely figyelembe veszi az építmény jellegét, az építése során használt anyagokat, valamint a választott önrész nagyságát. Minden biztosítónak van saját módszere a különböző kedvezmények, engedmények, esetenként egyéb előnyök megadására. Díjcsökkentést leginkább a hűséges saját ügyfeleknek, egyéni elbírálás alapján adnak.

Biztosítás előtt

A biztosítás kiválasztása előtt fontos az ingat­lan értékének megállapítása, hogy elkerüljék mind a túl-, mind pedig az alulbiztosítást. Az alulbiztosítás a leggyakoribb hiba, amelyet az emberek a vagyonbiztosításnál elkövetnek, és nem csak az új biztosításoknál. Elsősorban a régebbi biztosítások vannak kis összegre megkötve, amelyeken évekig nem változtat­tak semmit, pedig az évek során sok ingat­lannak a piaci értéke, valamint a ráfordított javítás, munka- és anyagköltsége is nőtt. A kis érték, amelyre az ingatlant korábban biztosítottuk, kár estén nem tudja fedezni a javítással vagy akár totális kár esetén az egész ingatlan pótlásával kapcsolatos költsé­geket.

Az ingatlan értéke

Ezért nem szabad belenyugodni abba, hogy az ingatlan biztosítva van, nagyon fon­tos az is, hogy milyen értékre. Tehát ha van biztosításunk és nem akarunk vagyonkár esetén kellemetlenül meglepődni, aktualizál­juk a biztosítási szerződésünket az ingatlan­piac alakulása szerint, illetve a háztartásban lévő vagyon értéke szerint. Kétévenként aján­lott aktualizálni a biztosítási szerződéseket. Egyidejűleg ellenőrizzük, hogy a biztosítás a szóba jöhető kockázatokat lefedi-e.

Nagy probléma a jelzálogszerződések esetén a biztosítások zálogjoga a bankok számára. Ez azon alapul, hogy a jelzáloghitelre történő ingatlanvásárlás feltétele a lakásra vagy a házra kötött biztosítás. A sok részletfizetési kötelezettség mellett, amelyek a jelzálogköl­csön felvételét kísérik, előfordul, hogy az ügyfél csak a felvett kölcsön mértékéig köt biztosítást, hogy minél kevesebbet fizessen, így gyakran összetévesztik az ingatlan valódi értékét a banktól folyósított kölcsön összegé­vel, amely sohasem éri el az ingatlan értéké­nek 100 %-át. Az is gyakran előfordul, hogy az emberek alulértékelik a helyzetet és nem az összes kockázatra biztosítanak. Kössünk olyan biztosítást, amely, ha az ingatlan telje­sen lakhatatlanná válna, egy új lakás költsé­gét fedezni tudja.

A házat vagy lakást megéri előre biztosítani, nem az utolsó pillanatban, amikor már pél­dául néhány területet az ár fenyeget. Ekkor már a biztosító nem köt szerződést, vagy ha köt, nem fizeti azokat a károkat, amelyek rög­tön a szerződés aláírása után keletkeznek.

A biztosítók úgy jellemzik feladatukat, hogy nekik az előre nem látható, váratlan kockáza­tok ellen kell védelmet nyújtaniuk. Alapvetően az áradás vagy árvíz előre nem látható koc­kázatok, azonban csak azokon a területeken, ahol nem rendszeresen fordulnak elő. Amennyiben az ingatlan olyan helyen épült, amelyet minden évben elönt a víz, a tulajdo­nosának nyilván nehéz lesz megfelelő biztosí­tást kötnie akármelyik biztosítónál. A biztosí­tók kiemelt figyelmet fordítanak az árterületi sávban és az olyan helyeken történő építke­zésekre, amelyeket a folyó áradáskor ellep. Az ilyen területeken tilos építkezni.

Árterület biztosítása?

Az árterü­let szintén különleges terület építés szem­pontjából, pontosan azért, mert ide önthet ki a folyó. Némely biztosító árvízi térképeket használ, amelyekről megállapíthatják, mek­kora veszély fenyegeti a biztosítani kívánt ingatlant, s ennek arányában állapítják meg a biztosítás díját. Előfordulhat, hogy megkérde­zik a tulajdonost, hogy az ingatlan az utolsó néhány évben volt-e elöntve vagy szenve­dett-e árvízkárt. Igenlő válasz esetén ezt a kockázatot a biztosító nem fedezi. Vannak olyan biztosítók is, amelyek nem használnak árvízi térképeket, és az országban bárhol biztosítják az ingatlant. Néhol díjemeléssel kötnek biztosítást, ha az ingatlan a fenyege­tett sávban van, néha a terület árvíz- és áradásveszélyességi kockázata miatt nem kell emelt összegű díjat fizetni.

A biztosítottak gyakran nagyon csalódottak, amikor a biztosító a pénzt kifizeti. A biztosítás teljesítésekor a biztosítók választást kínálnak, hogy az árvízkárokat önerővel magunk állít­hatjuk helyre, vagy megbízunk egy céget és a számlát benyújtjuk a biztosítónak. Amennyiben a károk önerős helyreállítása mellett döntünk, a kárelhárítás költségvetésen ala­puló módjáról van szó, a másik esetben vál­lalkozói teljesítést fizet ki, a benyújtott szám­lák alapján.

A biztosítók adatai szerint kisebb károk esetén az ügyfelek a biztosítás teljesí­tését készpénzes alapon kérik. Ebben az esetben, bár a pénzt korábban megkapják a biztosítótól, de szokásosan kisebb összeget, mint a második esetben. A biztosító csak az avult érték erejéig fizet kártérítést. Ez azt jelenti, hogy a megrongálódott vagy meg­semmisült dolgoknak figyelembe veszi a korát és az elhasználtságát a kár keletkezése idején.

Amennyiben céget bízunk meg és a biztosításunk az új értékre szólt, a számlát benyújtva a biztosító kifizeti azt, beleértve a munkadíjat is, csupán az önrészt vonja le. Abban az esetben is, ha a házunkon a javítá­sokat építőipari cég végzi, a biztosító a javí­tásnak csak az úgynevezett megfelelő költsé­geit fedezi. Nem fogad el túlárazott számlá­kat. Például ha az árvíz előtt a házban egy régebbi típusú csaptelep volt és most egy aranyból készültet építünk be, ezt nem fizetik ki. Általánosságban elmondható, hogy ha csak egy fal ázott be, akkor természetesen nem csak ezt az egy falat fogjuk kifesteni, hanem az egész szobát, és a biztosító az egészet kifizeti. Amennyiben a javítás költsé­gei ésszerűek, a biztosítók a kártérítésből nem csinálnak problémát.

Amikor megtörténik a baj

Amikor egy biztosítási esemény megtörténik, azonnal jelentsük a biztosítónak. A biztosító kiküldi egy munkatársát szemlére, ezt köve­tően levelet küldenek, amelyben felsorolják azokat a dolgokat és okmányokat, amelyek szükségesek a kárrendezéséhez. Attól a pil­lanattól kezdve, hogy az összes szükséges dokumentumot beadjuk, a biztosító befejezi a vizsgálatot és a törvény szerint 15 napja van arra, hogy a pénzt kifizesse.

Háztartási biztosítás

Az emberek gyakran összekeverik az ingatlan biztosítását a háztartás biztosításával, azaz a dolgok összességével, amelyet ingóságok, például bútorok, elektromos fogyasztók, személyes dolgok és hasonlók képeznek. Ne feledkezzünk meg az ingóságok biztosításá­ról, mert ez fedezi a bútorokban vagy az élelmiszerekben okozott károkat, de házi állatállomány kárait is, ha az állatok az elemi csapás következtében kimúltak.

A legjobb, ha a háztartási berendezésekre is és az ingatlanra is kötünk megfelelő biztosítást

Biztosítsuk azokat a dolgokat a háztartásban, amelyek a tartósan lakott létesítményben a háztartás fenntartására vagy a biztosított személyek személyes szükségleteinek kielégítésére szolgálnak. A legjobb, ha mindkét biztosítást megkötjük – a háztartási berendezésekre is és az ingatlanra is.

A háztartási biztosítás általánosan a követ­kező kockázatokat fedi le:

• tűz, robbanás, közvetlen villámcsapás,
• repülő, annak részei vagy rakományának lezuhanása,
• a közvetlen villámcsapás okozta túlfeszült­ség miatt a fogyasztókban esett károk,
• árvíz, elöntés, vihar vagy jégverés,
• földcsuszamlás, szikla- és földomlás,
• fák vagy oszlopok kidőlése,
• vízhálózat berendezéseiből kifolyó víz,
• lopással, betöréssel, vagy rablótámadás­sal való eltulajdonítás,
• a biztosított tárgyak harmadik személy ál­tal szándékosan okozott rongálása, meg­semmisítése.

Amennyiben valakinek a szokásos kockáza­tok lefedése nem kielégítő, kiegészítő biztosí­tást köthet az alábbi kiterjesztésekkel.

Ezek:

• akvárium, jakuzzi- vagy masszázskádból kifolyó víz okozta károk,
• előre nem látható elektromos áramkiesés,
• üvegbiztosítás,
• nem közvetlen villámcsapás és a biztosí­tott tárgyakban okozott károk,
• rövidzárlat okozta károk az elektromos fogyasztókban és motorokban,
• füst által okozott károk, kerti kis traktor és más, a biztosított személyes szükségleteit szolgáló kerti munkaeszközök tönkreme­netele.

A biztosítók kínálata sokféle, az egyes háztar­tási biztosítások különféle kockázatokat fed­hetnek le, és biztosítási díjuk is különböző lehet. Ezért a biztosítás megkötésénél ne csak a biztosítás összegére, de a kockáza­tokra is figyeljünk, amelyektől háztartásunk védve lesz.

Mielőtt szerződést írnánk alá, menjünk el több biztosítóhoz, adjuk meg háztartásunk adatait, és ne csak az egész évben fizetendő összeget hasonlítsuk össze, hanem arra is kérdezzünk rá, hogy a biztosításunk mit is fog tulajdonképpen fedezni. Megtörténhet, hogy egy biztosító nem fizet a huzat miatt kitört ablaküvegért, a másik ezt az alapbiztosítás­ban kifizeti. Az összeget, amelyre a háztartást szeretnénk biztosítani, a legtöbb biztosítónál mi mondjuk meg. A biztosítók többnyire egy-egy sávot ajánlanak, amelyekből választha­tunk. Nagyobb összegek esetén a legtöbb biztosító ellenőrzi a lakást.

A biztosítási összeg a háztartás minden berendezésének összege és kulcsfontosságú a tulajdonos­nak. Tehát össze kell számolni a lakásban az összes tárgy, berendezés értékét – a be­épített konyhabútortól a bútoron keresztül, a háztartási eszközökön, elektronikán át, egészen a képekig vagy ruházatig. A biztosí­tás összege egyúttal a maximális összeg, amit a biztosító akkor fizet ki, ha tényleg mindenünket elvesztettük, ami a lakás belső berendezésének része volt. Ebben az eset­ben is figyeljünk a túlbiztosításra, nehogy éveken át, amikor semmi nem történik, feles­legesen nagy biztosítási díjat fizessünk.

Hasonlóan rossz az alulbiztosítás is. Amennyiben a biztosítás díját túl kis összegre állít­juk be és a háztartás berendezéseinek értéke lényegesen nagyobb, megtörténhet, hogy a biztosító tűz vagy betörés esetén csak egy részét fizeti ki annak, amit kaphatnánk. Az, hogy mennyit fognak a háztartási biztosítá­sért fizetni, nem csak a biztosítási összegtől függ, hanem attól is, mi ellen akarjuk háztar­tásunkat biztosítani.

Ami a kockázatokat illeti, az emberek leg­gyakrabban az alapbiztosítási fedezetet igénylik, amely magában foglalja az árvíz és elöntés kárait az ingatlanokon, a lopást, van­dalizmust, a személyes használati tárgyak, a különleges ingóságok csoportjának, mint az ékszerek, elektronika elegendő fedezetű biztosítását. A biztosítók ezeket a kockázato­kat csomagokban kombinálják, minél drá­gább egy csomag, annál több kockázatot fed le. Fontos tényező a hely, ahol a biztosí­tott háztartás található.

A nagyobb városok­ban nagyobb a bűnözés, természetesen nagyobbak a biztosítási terhek. A békés, kis településeken kisebb a bűnözés, kisebb a biztosítási díj. Amennyiben a szerződést egy évnél hosszabb időre kötjük, a biztosítók az infláció mértékével emelni szokták a bizto­sítás díját. Engedményt is kaphatunk, ha háztartásunkban egész évben nem történt biztosítási esemény.