• burkolatok

A burkolatok hibái és károsodásai

Hőszigetelt homlokzatburkolatok

Vakolt hőszigetelő homlokzatburkolat

Az ún. „dryvit” rendszerben a legtöbb hiba akkor következik be, ha az anyag- vagy rend­szerválasztásban, a kivitelezésében hiányossá­gok fordulnak elő, pl.:

• a hőszigetelést nem megfelelő termékből készítik: a nem pihentetett polisztirolhab táblák utózsugorodása miatt a vékony vako­lat átreped;
• a hőszigetelő táblák ragasztása hibás, ill. a táblákat nem rögzítik dűbellel;
• a dűbeltányérok „átütnek” a felületen: a dűbelekbe kerülő csavarok és beütőszegek hő hidakat képeznek, és ha a dűbeltányér a hőszigetelés külső oldalára kerül, annak beépítési helye a vékony vakolat felületén megjelenik.

A repedéseken átütnek a hőszigetelő táblák csatlakozási vonalai.

Hőszigetelés leszakadása a hibás rögzítés miatt.

A hagyományos homlokzatburkolatokat utánzó, vékony lapokból készített burkolatok, pl. a téglaburkolatnak látszó égetett agyag vagy más anyagú „lapka” burkolatok. Ezek az anyagok látványosak, a kivitelezési techno­lógia egyszerűnek tűnik.

A ragasztott burkolatok azonban gyakran hosszabb-rövidebb idő után leválnak, és két-három évenkénti újra ragasztásuk már nem éppen olcsó mulatság. Ráadásul a leválás oka sem mindig indokolható egyszerűen. Előfor­dul, hogy az épület homlokzatának egyik részén az építést követően hamar leválik a burkolat, míg a vele szomszédos részen hosszú évek múltán is a helyén marad.

A károsodások főbb okai:

• a burkolat és az azt hordó szerkezet külön­böző mértékű alakváltozása. A hőmérséklet­változásnak különböző képpen kitett (közvet­len hőhatás, leárnyékolt homlokzatrészek) épületrészek, a tartószerkezet (anyagtól függő) alakváltozási tulajdonságai, de még a burkolat színe és felületi érdessége (hőelnyelési és hővisszaverési tulajdonsága) is szerepet játszik az alakváltozások alaku­lásában, a károsodások előidézésében;
• a burkolat mögé jutó csapadék a lapok mögötti üregekben visszamaradva átázást, kifagyást okozhat;
• a páradiffúzióval a falszerkezetbe kerülő nedvesség páranyomást fejthet ki a burko­latra, ill. páralecsapódást okozhat annak belső felületén;
• alkalmatlan, nem hordképes (száraz, anya­gában és felületén is szilárd, repedésektől, portól, szennyeződésektől mentes) aljzat képzése;
• alkalmatlan (nem flexibilis, nem hőmérsék­let- és vízálló és elégtelen tapadószilárd­ságú) ragasztó- és fugázóanyagok használata;
• a lapok közötti fugák tömítése hiányos;
• a lapok több helyen befeszültek, felváltak;
• a levált lapok mögött a ragasztó nem folyto­nos, felülete sávos, rovátkol;
• eltérés (folytonosság, vastagság).

Esettanulmány

Épület és homlokzatburkolat a bemutatott épület homlokzati, természetes pala burkolatá­nak egy részét hőszigetelt vasbeton falra, egy részét hőszigetelt, 30 cm vastag blokktégla falra ragasztották. A hőszigetelés mechaniku­san rögzített fagyapot volt. A burkolólapok az átadás után kb. 3 évvel a keleti és a nyu­gati homlokzaton, nagy felületen leváltak. A szomszédos részek ettől eltérően viselkedtek. Leváló és hibátlan felületek csat­lakoztak egymáshoz látszólag teljesen egyező szerkezeti kialakítással.

A károsodott homlokzat.

Befeszült, felrepedt burkolólapok.

Alkalmatlan ragasztás és fugaképzés.

A károsodások okai:

• a burkolat ragasztása, fugázása és dilatálása szakszerűtlen volt;
• a sötét színű lapok fokozottan felmele­gedtek, a szorított fugás beépítés miatt a hőtágulás befeszítette a lapokat, aminek nyomán azok leváltak.

Épített homlokzatburkolatok

Ide elsősorban a falazattal összeépített vagy ahhoz ragasztással (habarccsal) rögzített tégla falburkolatok és lábazatburkolatok tartoznak.

A téglaburkolatok károsodásainak legfőbb okai a következők:

• lábazatburkolatok esetén nem megfelelő vízelvezetés;
• nem fagyálló burkolótéglák beépítése;
• anyaghibás burkolótéglák beépítése (sókivirágzást vagy kipattogzást okoz);
• a téglaburkolat elmaradt vagy hibás dilatálása;
• a téglaburkolat és a homlokzati nyílászáró szerkezetek hibás csatlakoztatása.

Tégla lábazatburkolat felázása.

Téglaburkolat kifagyása.

Tönkrement mészhomoktégla burkolat.

Épületfizikai, páratechnikai szempontból kon­cepcionális hiba a jó hőszigetelő képességű, egyúttal viszonylag kis Sd értékű pórusbeton falazatokat a külső oldalon felragasztott, nagy páradiffúziós ellenállású kő, mészhomok, kerámia vagy műgyanta kötőanyagú lapokkal lezárni.

A jó hőszigetelő képesség miatt a szerkezet­ben a fagyzóna megközelíti azt a határréteget, ahol a természetes páraáramlást a jóval na­gyobb ellenállású külső „kéreg” vagy burkolat megakasztja. Az eredmény általában az, hogy a burkolat a második, harmadik télen (addigra telítődik a szerkezet) minden előzetes jel nélkül lefagy. A példa egy törtfehér színű mészhomoktégla burkolat lepusztulását mutatja be. Sötét színű burkolatoknál további veszélyt jelent a nagy, dilatálatlan mezők jelentős hőtágulása is.

Szerelt homlokzatburkolatok

A szerelt – vázszerkezetre épített – homlokzat­burkolatok beépítési hibái közé tartoznak azok is, amelyek a burkolatok állagát ugyan nem veszélyeztetik, de a mögöttük lévő hőszigetelő réteg károsodását (hőszigetelő képességének leromlását) okozzák, vagy a teljes falszerkezet épületfizikai „működését” (páratechnika, lég­hanggátlás) káros mértékben befolyásolják.

Hibaforrás lehet pl.:

• a nem kielégítő vízzárás: a burkolaton átjutó csapadékvíz elnedvesítheti a hőszigetelést
• szellőztetett levegőréteg hiánya, vagy szel­lőztetésre alkalmatlan vastagságú levegő­réteg kialakítása, és ennek következtében a hőszigetelés elnedvesedése
• a burkolat és a homlokzati nyílászárók csat­lakoztatási hibái
• a burkolattartó vázszerkezet hibás be­építése

Hőszigetelés elnedvesedése a burkolaton átjutó csapadékvíz hatására.

Szellőztetett levegőréteg hiánya.

Szellőztettetésre alkalmatlan vastagságú.

Szerelt burkolat és ablak hibás csatlakoztatása.

A burkolatot tartó vázelem alatti téglaburkolat
megsüllyedése csapadékvíz hatására.

A padlóburkolatok hibái és károsodásai

Kültéri padlóburkolatok

A hibák többsége a tetőteraszok ragasztott lap­burkolatainál jelentkezik, mivel ezek nem függetlenek az aljzattól, annak mozgásait kö­vetniük kell, és a padlóburkolaton átszivárgó csapadékvíz megrekedése (az ágyazóhabarcsban, ragasztórétegben vagy a nem vízát­eresztő aljzatban) is károsíthatja a burkolatot.

Gyakori a kültéri padlóburkolatok károsodása a szakszerűtlenül kiképzett tágulási hézagok repedése gátolt, és a hézag felett átvezetett burko­lat befeszülve felválik, összetörik, átreped, esélyt adva a víz behatolásának, a fagykárnak és egyéb rongálódásoknak.

A károsodások gyakori okai:

• a burkolatsík nem megfelelő lejtéskialakí­tása miatt a víz megáll a felületen, esélyt adva a víz bejutására és a fagykárosodásra;
• nem megfelelő anyagminőség miatt fagy­károk keletkezése;
• a burkolat hibás vagy teljesen elmaradt dilatálása;

Tartós vízmegállás nyomai, burkolólapok felfagyása.

Teraszajtó küszöbének hibás szegélyezése, vízmegállás.

Nem megfelelő szilárdságú, kifagyott térkövek.

Dilatáció nélkül készült, tönkrement teraszburkolat.

Dilatáció nélküli terasz burkolólapjainak felrepedése.

Beltéri padlóburkolatok

A beltéri hideg és meleg padlóburkolatok hibái és károsodásai többek között a következők lehetnek.

Hibák, károsodások:

• károsodások a födémszerkezetek alakválto­zása miatt;
• károsodások a hibás, hanyag kivitelezés miatt;
• a burkolatok kopása;
• a burkolatok mechanikai sérülése, repe­dése, törése;
• burkolatleválások és felválások;
• károsodások a burkolatok tönkrement aljzata miatt;
• korróziós károsodások;
• biológiai károsodások (faanyagú burkola­toknál).

Cikksorozatunkban a felsorolás első két elemével foglalkozunk. Hajlása miatt előfordul a padlóburkolat (fő­ként szorított fugázású lapburkolat) rongáló­dása, ha a tartószerkezet lehajlása, és annak lassú alakváltozási része jelentős, és a bur­kolatokat nem sokkal a tartószerkezet meg­építése után készítették. A beton anyagú födém és a vele összeépített, szorított fugá­val kialakított lapburkolat tulajdonsága alak­változás szempontjából eltérő. A födém lehaj­lása 5-6 m-es támaszköz esetében már kritikussá teszi a lapburkolat összenyomó­dását, így az a fellépő nyomóigénybevétel ha­tására felválik és kigörbül, felpúposodik, fel­pattan. A helyreállítás során a burkolatot át kell építeni, szükség esetén alakváltozást megengedő.

A födémszerkezet lehajlása miatt tönkrement padlóburkolat.

Károsodás hibás, hanyag kivitelezés miatt

Esettanulmány

Épület: Iskola uszodaépülete.

A tervezett burkolat rétegfelépítése:

• csúszásmentes, habalátétes, 2 mm vastag, rugalmas, hegesztett PVC-lemez burkolat, az uszodatérben és a vizeshelyiségekben vízhatlan lemeztoldással. A lábazatot a PVC-lemez burkolat felvezetésével burkolták, 2,5 cm átmérőjű holker kialakításával, 20 cm magasságban. A lábazati felvezetést elasztikus kitt tömítéssel szegélyezték;
• burkolati ragasztóréteg a PVC burkolati rendszer alkalmazási útmutatója szerinti
• födémszerkezet.

Felvált PVC-padlóburkolat

Felvált PVC-padlóburkolat.

PVC-falszegély elválása.

Hézagos PVC-padlóburkolat.

Hibák és károsodások:

• a PVC-burkolat felválásai a padlósíkon;
• a PVC-burkolat hibás csatlakoztatása az épületszerkezetekhez: a falszegélyek felső széleinek elválása a falsíktól, ill. a szegély­lezáró elemtől, illesztések héza­gossága, a keletkezett hézagok kikenése képlékeny kittel. Külön említést érdemel a medencetér előterében lévő zuhanyzófülkék küszöbének burkolása. Itt a PVC szegélyeket három elemből készítet­ték, a függőleges síkú szegélyeket lezáró egészítő szerkezetekhez. A PVC-lemezeket közvetlenül a medencét övező szegélyek­hez csatlakoztatták, de a szegély és a PVC-lemez között esetenként több milliméteres hézag képződött, és a lemez­ szélek felváltak. A PVC-lemezeket a padló-összefolyók, a padlócsatornák és az aknák kereteihez esetenként hézagosan csatlakoztatták.
• a PVC-lemez hiányos volt az úszósávokat elválasztó flexibilis műanyag kötelek lehor­gonyzó kábeleinek tövében, egyes padlóösszefolyók és aknafedlapok körül, valamint a padlócsatornák mentén;
• a második helyszíni szemlét megelőzően a kivitelező „javításokat” végzett az uszoda- kék színű PVC-sávokkal pótolták, hegesztési varratokkal töltötték ki a burko­laton a hibás kivitelezés miatt keletkezett repedéseket.

Zuhanyzófülkék küszöbének szakszerűtlen burkolása.

Padlócsatorna szegélyezése.

PVC-padlóburkolat és medenceszegély hézagos csatlakozása
(az eredeti burkolattól eltérő, kék színű javításokkal).

A károsodások okai:

• Aljzathibák: Az aljzat felülete nem felelt meg a ragasztott PVC-lemez burkolatok aljzatára előírt követelményeknek, ill. a tervdokumen­tációban előírtaknak. A vizsgálatok alapján az aljzat felülete érdes, csiszolatlan és legfeljebb a „durván simított” minőségnek felelt meg;
• Ragasztási hibák: Az uszodatérben, ill. a zu­hanyzó-mosdó helyiségeiben a kivitelező nem a gyártó/forgalmazó által meghatáro­zott (epoxi vagy poliuretán) ragasztó­anyagot, hanem vizes bázisú akrilragasztót használt. A ragasztóréteg nem fedi a teljes felületet, csupán sávos, felülethiányos. Ez arra utal, hogy a PVC-lemezeket a ragasztó­ágyba fektetésük után nem hengerelték le;
• Hegesztési hibák: A hegesztést nem az egy­másra fektetett lemez szélek átvágása és a horonymarás után végezték, hanem a le­mez szélek között 2-3 mm-es hézagot hagy­tak, és a hegesztőzsinórokat ebbe a hézag­ba próbálták bejuttatni. Ez a módszer alkal­matlan, mivel a hegesztőzsinór anyaga így csak a lemez szélek felső részén hoz létre kapcsolatot, a hegesztés nem ad elég nagy felületű kapcsolatot a lemez szélek között. A szakszerűtlen hegesztésnek jelentős része volt a lemezfelválásokban;
• Csatlakoztatási hibák: A legnagyobb káro­sodásokat okozó hibának az tekinthető;
• Szegélyezési hibák: A fal szegélyezések fel­válásánál ugyanazok a hibák okozták a ká­rosodásokat, mint a padlóburkolatoknál (nem megfelelő aljzat, ragasztóanyag és ragasztási technológia). Ezen kívül a hajlat­képzés elmaradása miatt (a PVC-burkolat a padló-fal csatlakozásoknál aljzat nélküli, gyakorlatilag leragasztatlan), mechanikai hatásokra a burkolat tönkremehet, átsza­kadhat.

Javítási hibák: Elfogadhatatlan javítási mód­szernek minősül

• a keletkezett hézagok, sávok pótlása más színű PVC-lemezekkel,
• a burkolathiányok részleges pótlása,
• a repedések javítási módja,
• a felvált lemezszélek összehegesztési módja.

Megállapítások és javaslatok: A használati víznek tartósan kitett PVC-lemez padlóbur­kolatokat (uszodatér, zuhanyzó-mosdó helyi­ségcsoport burkolatai) a PVC-padlóburko­latokra vonatkozó általános előírásoknak (aljzatképzés, hegesztés, ragasztás), a ter­vezett burkolati rendszer alkalmazástechnikai előírásainak megszegésével, kontár módon készítették. A padlóburkolatok az elvégzett szakszerűtlen javítási munkák után sem tekinthetők vízhatlannak, használatra alkal­masnak, és esztétikai szempontból sem el­fogadhatók. A padlóburkolatok nem javítha­tók, csak teljes cseréjük az elfogadható meg­oldás.

Szerző: Osztroluczky Miklós okl. építészmérnök, PhD, c.egyetemi tanár