• tetőtér

A tetőtér-beépítéseket határoló szerkezetek hibái és károsodásai

A károsodások okai

A tetőtér-beépítéseket határoló szerkezetek (térdfalak, ferde falak, zárófödémek) legtöbb esetben a következő okok miatt károsodnak.

Károsodások okai:

• páratechnikai szempontból hibás réteg­felépítés;
• hőtechnikai szempontból hibás rétegfelépí­tés („alul hőszigetelés”);
• alkalmatlan hőszigetelő anyagok hasz­nálata;
• alkalmatlan páravédelmi anyagok hasz­nálata;
• a szerkezet nem megfelelő szellőztetése, vagy a kiszellőztetés hiánya;
• a hőhidak erőteljes hatása;
• a filtrációs (a nyílászárók élei mentén fel­lépő) hőveszteséget növelő beépítési mód, Hl. szerkezeti részletek.

Gyakorlati példák, esettanulmányok

A következő esettanulmányokban bemutatott tetőknél az előző fejezetben felsorolt okok közül itt több is szerepel, ezekre az egyes károsodott tetők bemutatásánál hivatkozunk.

Esettanulmány

Épület: A budai Vár egyik utcájában található az a kétszintes társasház, amelynek felső szintjét és magastetőjét mutatja a kép. Az épület középső szakaszán építették be a tető­teret, előzetes szerkezeti és faanyagvédelmi diagnosztika és tervek nélkül. A beépítés során az eredeti (sok helyen már hibás) tetőfedést nem javították, csak tetőablakokkal törték át azt.

Az épület felső szintjei (részlet).

A tetőtér-beépítést hatá­roló ferde falak rétegrendje a kö­vetkező:

• meglévő kettős hódfarkú égetett agyag cserépfedés;
• meglévő tetőlécezés;
• hővisszaverő bevonattal ellátott, szőtt („zsákszövésű”) polipropilén tetőfólia alulról beépítve, a tetőlécezéshez, ill. a szaru­fákhoz szegezés rögzíti;
• 10 cm vastag üveggyapot filc hőszigetelő réteg: a szarufák között, közvetlenül a tető­fóliához csatlakoztatva;
• 4 cm vastag expandált polisztirolhab lemez hőszigetelő réteg a szarufák között, alsó oldalon huzalrögzítéssel;
• alufólia kasírozású párazáró fólia;
• bezárt levegőréteg (kb. 13 cm), a burkolatot tartó, szarufákhoz rögzített, sajtolt alumínium tartóbakokkal;
• sajtolt alumínium rögzítő vázszerkezet;
• gipszkarton burkolat;
• tapétázott felület.

Tetőcserép, lécezés és tetőfólia.

A szerkezet felső rétegei.

A szerkezet felső rétegei.

A párazáró fólia beépítési módja.

Károsodások: A lakástulajdonosok az első téli üzemeltetéskor károsodást még nem tapasztal­tak, de a lakás helyiségei kifűthetetlenek voltak.

A károsodások okai:

• a kialakított rétegrend nem megfelelő, mivel nincs kiszellőztetett levegőréteg, ez rontja a nyári hővédelem (a felmelegedett tetőhéjalás alatti szerkezetek, ill. a belső tér hőmérsékletének csillapítása) hatásfokát, valamint nehezíti a tetőfedésen és tetőfólián (esetleg) átjutó, ill. a belső térből (pára­diffúzió révén) a szerkezetbe jutó nedves­ség eltávolítását;
• a kialakított rétegrend alkalmatlan, mivel a nem vízhatlan tetőfedésen átjutó csapa­dék és (megolvadt) porhó elvezetését a tetőlécezés gátolja, az időlegesen megrekedt nedvesség pedig a léceket hosszú távon károsítja;
• a szarufák közötti hőszigetelés testsűrűsége kicsi, könnyen összenyomható üveggyapot szarufák felső síkjáig, páraáteresztő alátétfólia beépítése, ellenlécezés, lécezés és tetőfedés visszaépítése, be- és kiszellőzőnyílások kialakí­tása, bádogos szerkezetek cseréje.

Esettanulmány

Épület: Egy 2005-ben átadott, 154 lakásos pesterzsébeti társasház 19 db tetőtér-beépítéses lakása, amelyek kifűthetetlenek voltak, sok helyen páralecsapódás és penészképződés keletkezett a határolószerke­zetek belső felületein.

Az épület építése.

Határolószerkezetek: A tetőtér-beépítést hatá­roló ferde falak feltárt rétegrendje (a szerkezet hőátbocsátási tényezője, U = 0,50 W/m² K):

• BRAMAC betoncserép fedés;
• tetőlécezés 1″-os deszkából;
• ellenlécezés 1″-os deszkából;
• alufólia kasírozású tetőfólia (alátéthéjazat) a hőszigetelésre fektetve;
• 10 cm vastag üveggyapot filc hőszigetelő réteg a szarufák között;
• monolit vasbeton lemez ferde fal;
• felületképzés (simítás és tapéta).

A tetőtér-beépítést határoló térdfalak réteg­rendje (a szerkezet hőátbocsátási tényezője, U = 0,87 W/m² K):

• homlokzati vékonyvakolat;
• 4 cm vastag expandált polisztirol hablemez hőszigetelés;
• monolit vasbeton térdfal (26 cm);
• felületképzés (simítás és tapéta)

Az elkészült épület.

A tetőtér-beépítést határoló padlásfödém réteg­rendje (a szerkezet hőátbocsátási tényezője, U= 1,00 W/m2 – K):

• 4,5 cm vastag polifoam apríték lemez hőszi­getelés (az épület átadása után, reklamáció után beépített lemezek);
• monolit vasbeton födémlemez (23 cm);
• felületképzés (simítás és tapéta).

Károsodások: A lakások helyiségei a radiátor­cserét követően sem voltak kifűthetők, a ha­tárolószerkezetek csatlakozásainál erős belső felületi páralecsapódás és penészedés követ­kezett be.

A károsodások okai:

• a könnyen összenyomható, azaz ide nem megfelelő üveggyapot hőszigetelő filceket úgy „nyomták be” a szarufák közé, hogy felettük átszellőztetett levegőréteg kialakítá­sára a legtöbb szarufaközben esély sem volt;
• a BRAMAC rendszerben előírt 30 mm magas tetőléceket és 50 mm magas ellen­léceket mindkét esetben 1″-os (24 mm magas) típuslécekkel helyettesítették, vagyis hatékony szellőztetés az ellenlécek sáv­jában sem alakulhat ki, mivel a beszellőztetés mértéke erősen aggályos, a kiszellőztetés mértéke pedig az előírtnak mind­össze 34 %-a;
• a hőszigetelést egyes szarufaközökben hé­zagosan helyezték el, ill. helyenként a felső 50-100 cm-es szakaszon egyáltalán nincs hőszigetelés. Ez különösen a szarufatoldá­soknál (a szomszédos félszarufák között), valamint az élszaruknál fordul elő;
• a ferde falak és a padlásfödém hőszigete­lése sehol sem csatlakozik egymáshoz, hiszen elválasztja őket a hőszigeteletlen talp­szelemen (Ezeken a tető­sávokon a szerkezet névleges hőátbocsá­tási tényezője, U = 0,93 W/m2 K;

Ferde fal és padlásfödém csatlakozása.

Ferde fal és padlásfödém csatlakozása épületsarkon.

Ferde fal és padlásfödém csatlakozása.

• a tetőfedés alatti, 0,15 mm vastag, erősített alumínium alátétfólia alkalmatlan közvetle­nül a tetőfedés alatt elhelyezve, mivel pára­fékező rétegként működik;
• a több helyen sérült alátétfóliát sehol sem csatlakoztatták az épületszerkezetekhez (pl. a falakhoz, a tetőablakokhoz, a tetőhéjalást áttörő csővezetékekhez), ezek a helyek így potenciális tető beázási helyekké váltak;
• a térdfalak és a padlásfödém lényegében nincs hőszigetelve;
• a hőképernyős (termovíziós) ellenőrzés eredményei szerint a füg­gőleges és ferde falszakaszok csatlakozásánál, valamint a pozitív térdfalsarkoknál megengedhetetlenül kicsik a felületi hőmérsékletek, 23-24 °C belső és 2-3 °C külső levegőhőmérsékletnél. Ezek az értékek a helyszíni vizsgálat során mért 52 %-os belső relatív páratartalomnál kisebbek a harmatponti hőmérsékletnél, vagyis a belső felületi páralecsapódás már ilyen külső hőmérsék­leten is bekövetkezhet. Ez pedig a pené­szedés egyik feltétele. Fagypont alatti külső levegőhőmérsékleten az időszakos párale­csapódás és penészképződés rendszere­sen bekövetkezik és idővel – a szerkezetek folyamatos elnedvesedése miatt – kiterjedése és erőssége növekszik. Egyébként a kis belső felületi hőmérsékletek önmagukban is károsak az egészségre („hidegsugárzás” és hatásai), vagyis a kivitelezett megol­dások épületszerkezeti, állagvédelmi és hő-érzeti szempontból egyaránt rosszak. Meg­jegyezzük, hogy a képeken azért nem látható penészképződés, mivel a fotó­zás előtt 3 héttel a lakástulajdonos újra-tapétáztatta a helyiségeket. (Ezt a beruházó javasolta azzal, hogy így a lakás eladhatóvá válik.

Belső felületi hőmérsékletek.

Belső felületi hőmérsékletek a hálószobában.

A javítás módja: A padlásfödém fokozott hőszigetelése, a károsodott szerkezetrészeken belső oldali „páragazdálkodó” hőszigetelés, PromatectMC (Masterclima) beépítése.

További események: A károsodott lakások tulajdonosai perbe fogták az építésben közre­működőket. A per 4 éve zajlik, ez idő alatt a padlásfödémeket 20 cm vastag ásvány­gyapot hőszigeteléssel látták el, de a hőszige­telő filceket nem vezették át a talpszelemenek felett, azaz nem csatlakoztatták a ferde fal hőszigeteléséhez. A 2010. februárban készített fotókról leolvasható, hogy a penészedés nem szűnt meg.

Penészkárok az utólagos hőszigetelés után.

Penészkárok az utólagos hőszigetelés után 2.

Szerző: Osztroluczky Miklós okl. építészmérnök, PhD, c.egyetemi tanár