Épületkárok

Talajnedvesség és talajvíznyomás elleni lemezszigetelések

A károsodások jellemző okai

A szigetelési hibák egyik jellemző előfordulási helye a pincefalak és épületlábazatok szige­telése. A szakértői gyakorlat alapján megálla­pítható, hogy a szigetelési hibák eredetének egyik meghatározó oka a lábazati szigetelések tervezésének és beépítésének hiánya. Az épületlábazatok szigetelését ráadásul nem csak a talajból felszivárgó nedvesség, de a csapóeső is veszélyezteti. Ezek a szigetelé­sek sokszor hosszabb ideig ki vannak téve az építkezés mechanikai hatásainak, ha a szigete­lést védő fal vagy a lábazatképzés nem készül el azonnal a szigetelés után.

A károsodás súlyát növeli, hogy a hibahelyeket nehéz megtalálni, hiszen a szigetelések talaj­jal, burkolattal takartak. Gyakran előfordul, hogy csak már meglévő szerkezetek (lábazat­burkolatok, térburkolatok) nagyobb mértékű elbontásával lehet meghatározni a nedvesség, a víz szerkezetbe jutásának helyeit, majd – a hiba kijavítása után – ezek visszaépítése, pótlása is feladat. A költséges burkolatok és beépített rétegek bontása és helyreállítása jelentős többletköltséggel jár.

A szigetelési hibák okozója a tervező vagy a kivitelező is lehet. Tervezési hibának tekint­hető, ha az épület kiviteli tervek, szigetelési részletrajzok nélkül készül, vagy a tervező rosszul ítéli meg a tervezett alépítményi szer­kezetek nedvesség elleni védelmét. Sok eset tanúskodik arról, hogy a nem kellően képzett kivitelező silány anyagokból vagy hanyag munkával készíti el az alépítményi szigetelést. A kivitelezőt ezek a tervezési hibák nem mentesítik a felelősség alól, ahogy a felelős műszaki vezetőt és a műszaki ellenőrt sem!

Esettanulmányok alépítmények szigetelési hibákra

Esettanulmány

Épület: Alápincézett lakóépület.

Károsodás: Hibás pincefal-szigetelés, a pince­fal beázott, elnedvesedett.

Pincefal felázása.Pincefal felázása.

A károsodás okai:

  • a szigetelés aljzata nem megfelelő, mert a szigeteléstartó falon nem készült habarcs­simítás (felületkiegyenlítő réteg);
  • a teherhordó fal és a szigetelés között nem készült beszorítóhabarcs, így a szigetelést tartó falat a földnyomás rányomja a falazat­ból kitüremkedő falazóhabarcs sávokra (a szigetelés sávokban felrepedhet);
  • szigetelésként olyan anyagot használtak, amely nem alkalmas függőleges falszi­getelésnek (pl. egy réteg 3 mm vastag üvegfátyol betétes – GV3 – oxidbitumenes lemez).

Hibásan kivitelezett pincefal-szigetelés.Hibásan kivitelezett pincefal-szigetelés.

Hibás pincefal- ill. lábazatszigetelés.Hibás pincefal- ill. lábazatszigetelés.

Esettanulmány

Épület: Alápincézett lakóépület.

Károsodás: A homlokzati fal felázása.

A károsodás okai: A lábazatszigetelés hiánya. A függőleges falszigetelést a kőlapokból készült járda felső síkjáig hajtották fel, lábazat­szigetelés nem készült.

Esettanulmány

Épület: Alápincézetlen lakóépület.

Károsodás: A homlokzati fal felázása.

A károsodás okai: A lábazatszigetelés hiánya. A függőleges falszigetelést a térburkolat felső síkjáig hajtották fel, lábazatszigetelés nem készült. A tervező (téves) véleménye szerint a sprengelt (tört-) kő lábazat esetén nem szükséges lábazatszigetelést készíteni.

A lábazatszigetelés hiánya.A lábazatszigetelés hiánya.

A szigetelések hibáinak szerteágazó okai lehetnek. Sajnos a szakemberek ritkán jutnak el a legegyszerűbb ok feltárásáig, a német DIN 18195-ös szabvány pedig igen leegyszerűsíti a dolgot. Két terhelési esetet különböztet meg, és azt is megadja, hogy melyik milyen körülmények között fordulhat elő:

Talajnedvesség: csak akkor tételezhető fel, ha megoldott az épület melletti talajból a gyors (nyomásmentes) vízelvezetés.

Talajvíznyomás: minden más esetben.

Érdemes ezen egyszerű felosztás mentén átgondolni, hogy mi is történhetett az éppen károsodott épülettel. Az esetek túlnyomó többségében az építés, felújítás során az 1. esetet feltételezik és a 2. eset áll fenn. Mi lehet ennek az oka?

Az építés során gyakran elhangzó mondatok:

  • száraz az építési gödör, itt soha nem lesz víz;
  • nagyon mélyen van a talajvízszint, itt elég a talajnedvesség elleni szigetelés;
  • végül a minden kételyt eloszlató mondat: „Mi mindig így szoktuk csinálni, és ebből még soha nem volt baj.

Pedig már a kiindulásnál félresiklott a dolog. A már idézett szabvány nem beszél sem talajvízszintről, sem az építési gödör állapotáról. Beszél viszont az épület melletti talajból való víz elvezetéséről. Ha ez a feladat nincs gyorsan és biztonságosan megoldva, akkor víznyomás ellen kell szigetelni, ugyanúgy, mintha az épületrész talajvízszint alatt épülne.

Tehát új építésnél vagy felújításnál, ha a talajvíz nem veszélyezteti az épületet és a termett talaj tiszta homokos kavics (sóder), akkor elegendő a talajnedvesség elleni szigetelés. Ha a termett talaj nem kellően jó vízáteresztő képességű, akkor nekünk kell a vízelvezetésről gondoskodni, drénezni vagy víznyomás elleni szigetelést kell készíteni.

Természetesen a víznyomás elleni szigetelés teljesen más ráfordítást, odafigyelést, szaktudást igényel. Ezért amennyiben megoldható, tehát nem éri el az épületet (pincét) a mértékadó talajvízszint, célszerű szabályos drén rendszert készíteni, szűrőréteggel gyárilag társított dombornyomott műanyag lemezből álló felületszivárgóval, megfelelő szivárgócsővel és vízelvezetéssel. Ilyen rendszereket gyárt a németországi Dörken cég mintegy 30 éve és forgalmazza a Dörken Kft. 1993 óta Magyarországon.

  • A homlokzati fal felázása.
  • A lábazatszigetelés hiánya.
  • Felvált szigetelőlemez.
  • A javítás módja.

Esettanulmány

Épület: Balaton-parti alápincézetlen üdülő­épület.

A homlokzati fal felázásaKárosodás: A homlokzati fal felázása (kép fent).

A károsodás oka: A lábazatszigetelés hiánya. A terasz vízszintes szigetelését a homlokzati falig vezették, lábazatszigetelés nem készült. Kiviteli terv nem készült (Kép lent).

A lábazatszigetelés hiánya.

Esettanulmány

Épület: Alápincézett épület.

Károsodás: A felső szigetelőlemezek az alsó réteg lemez átlapolásai felett (általában 15-20 cm széles függőleges sávokban) egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tapadnak az alsó szigetelőlemezekhez.

A pincefal talajvíznyomás elleni hibás szigetelése

A károsodás okai: A pincefal talajvíznyomás elleni hibás szigetelése (kép fent).

Ezek a következők lehetnek:

  • elvileg műszakilag alkalmas, de függőleges felületen nehezen hegeszthető szigetelő­lemezek használata;
  • a szigetelést érő időjárási hatások („hősokk”), amelyek következtében bekövet­kezhetett a szigetelőlemezek hordozóréte­gének túlzott mértékű zsugorodása, és az ennek nyomán keletkezett feszültségek a szigetelőrétegek között annak „gyenge” pontjain (az alsó réteg lemez átlapolásai sávjában) lemezelválást okozhattak;
  • nem megfelelő szigetelőmunka: ezt igazolja a felső szigetelőlemezből vett minta, ame­lyen jól látható, hogy a bitumenréteg a szi­getelőmunka során nem olvadt meg.

A javítás módja: A szigetelés védelme a felvált felső szigetelőlemez-sávok felett fél lemez­szélességű (50 cm széles) polimerbitumenes szigetelőlemezek teljes felületen való láng olvasztásos ragasztásával a szigetelés teljes magasságában.

Javítás módja

A megoldás nyomán ezeken a felületeken háromrétegű szigetelés jön létre, amelynek felső két réteg előírás ­szerűen együtt dolgozik. A vértezőlemezek 50 cm-es szélességét az indokolja, hogy így a felválások két oldalán a vértezőlemez kb. 15-15 cm szélességben túlnyúlik. Ezzel a megoldással a meglévő szigetelés felső réte­gének felválása nem szüntethető meg, de a tel­jes szigetelt felületen megvalósul a két réteg szigetelőlemez előírásszerű együtt dolgozása.