• ereszcsatorna
• erkély

Erkélyek vízelvezetése

Az erkélyek és a lodzsák födémszerkezetének el kell vezetnie a csapadék- és az üzemi vizet az erkély felszínéről az erkély vagy a lodzsa mellé kell elvezetni.

Nemrég az erkélyek vízelvezetését még úgy oldották meg, hogy a csapadék- vagy az üzemi víz szabadon lefolyhasson a felszínükről a peremen, ill. egy csöpögőn át. Ez a módszer azonban nem a legalkalmasabb, mivel a le­folyó víz és a csapóeső visszafolyt az alsóbb szinten lévő erkélylemezekre, csökkentve ez­által az alul lakók komfortját.

Ennél a megoldásnál az erkélyek és a lodzsák peremét acél-, alumínium- vagy rézlemezzel védték, vagy szögletes burkolatelemekkel látták el, ami ugyancsak cseppentőként működött. Ezeken a szögletes burkolóelemeken, amelyek­kel az erkély járófelülete végződött, megfelelő vízelvezető nyílásoknak kellett lenniük, és ezeken keresztül tudott a felületen lévő víz elszivárogni a födém rétegein át.

A másik, korábban ritkán alkalmazott víz­elvezetési módszer: vízköpő kialakítása. Ezt a megoldást masszív – falazott, vasbeton stb. – védőkorlát esetében alkalmazták. Itt a legfon­tosabb szerkezeti elem a vízelvezető átvezeté­se a masszív védőkorláton és a vízszigetelés csatlakoztatása a bádogozásra és a lefolyó­csövekre.

A vízköpő helyes szerkezeti meg­oldásánál a következő követelményeket kell figyelembe venni:

• a vízköpő méretének és a vízköpők számá­nak helyes megválasztása – legalább 6 cm-es átmérőt és legalább két vízköpőt érde­mes alkalmazni;
• a vízköpők helyes vízszintes és függőleges elhelyezése;
• a vízköpők megfelelő hossza, hogy a lefolyó víz ne rontsa az alsóbb szinteken lakók komfortját;
• a vízköpők torkolatának helyes betájolása az uralkodó széljárás figyelembevételével stb.

A csapadék- és az üzemi vizet a következő módszerekkel lehet elvezetni:

• belső szifonnal vagy csatornarostéllyal az erkélylemezről egy gyűjtőcsatornán keresz­tül;
• az erkély peremén elhelyezett ereszcsator­nával egy gyűjtőcsatornán át;
• az erkélykorláton vagy az erkélylemez meg­magasított peremén átvezetett vízköpővel.

A teraszok vízelvezetését úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy legalább két, 10 cm átmérőjű szifont használunk, emellett ajánlott biztonsági vízelvezetésként természetes lejtést is kialakí­tani. Ha nem lehet két szifont alkalmazni, pl. felújítás esetén, a teraszt, biztonsági megol­dásként mindig természetes lejtéssel kell megépíteni. A szifon ebben az esetben is legalább 10 cm átmérőjű legyen.

A szifont a függőleges szerkezeti elemektől legalább 25 cm távolságra kell elhelyezni, így a szerelés könnyebb. A vízelvezetéshez mindig bűzelzáróval ellátott szifont használjunk.

2.20. ábra. A vízelvezetés megoldási lehetőségei. a) a víz elvezetése a homlokzaton elhelyezett ereszcsatornával; b) a víz elvezetése padlóbeömlőn át; c) a víz elvezetése oldalt elhelyezett beömlő nyílásba; d) a víz elvezetése a szabad peremről; e) a víz elvezetése az erkélyajtó előtt elhelyezett beömlőnyílásba.

2.21. ábra. Az erkély belső vízelvezető rend­szerének metszete, csatornával és rostéllyal. 1 vasbeton erkélylemez; 2 a lejtést adó cementes réteg; 3 vízszigetelő réteg; 4 lyukacsos szögvasra ragasztott peremléc; 5 a csúszófólián elhelyezett vízelvezető lemez; 6 vasalt aljzatbeton; 7 habarcsrétegbe rakott kerámia burkolólapok.

2.22. ábra. Az erkély belső vízelvezető rend­szerének metszete. 1 vasbeton erkélylemez; 2 a lejtést adó cementes réteg; 3 vízszigetelő réteg; 4 csúszófólia; 5 vízelvezető réteg; 6 habarcsrétegbe rakott burkolólapok; 7 oldalsó elvezetésű talajszifon; 8 a falba süllyesztett csatorna; 9 aljzatbeton.