• erkély
• felújítás

Erkélyfelújítás során milyen hibák lehetnek, mik az okai? [TIPP]

Az erkélyek és a lodzsák a homlokzatból ki­emelkedő szerkezeti elemek, amelyek jelentősé­gét egyrészt a használati szempontok, másrészt pedig az épület esztétikai megjelenésének szempontjai adják. Az erkélyek és a lodzsák felújítását minden esetben meg kell előznie a valós műszaki állapotuk felmérésének, majd ez alapján részletes tervet kell készíteni.

A terv általában néhány viszonylag önálló, de egy­másra épülő fázist tartalmaz, ezek közül a leg­fontosabbak a következők:

• a tartószerkezet statikai és korrózió okozta hibáinak kijavítása;
• az erkélyszerkezet hőtechnikai tulajdonsá­gainak javítása, az ezzel összefüggő szer­kezeti módosítások;
• a megbízható vízelvezető rendszer kiépítése;
• a padlószerkezet legfontosabb elemeinek a felújítása, amivel javítjuk annak tulajdonsá­gait (a járófelület – élettartam növelése, csúszásmentesség biztosítása, fagyállóság, külalak, vízszigetelés – anyag, technológiai folyamatok betartása stb.);
• a szerkezet rozsdásodását gátló beavatko­zások (a tartószerkezet, a vasalások megfe­lelően vastag réteggel való védelme, a bá­dogozás és a korlát védőbevonattal való védelme stb.).

Napjainkban már sokféle technológiai eljárás közül választhatunk az erkélyek és a lodzsák felújításakor, ezeknek eltérő a gazdasági és a használati értéke. A tervező és a kivitelező cég tapasztalatain és szaktudásán múlik, hogy az építtető konkrét feltételeinek, követelményeinek legjobban megfelelő és legolcsóbb megoldást válassza. Természetesen minden technológiai el­járás során kerülni kell az egyszerűsítéseket, be kell tartani az előírásokat, és nem szabad taka­rékossági szempontból változtatni a terveken.

A felújítás után keletkezett hibák és azok okai

A felújítás utáni leggyakoribb hibák:

• beázás az erkélyek oldalán és az erkélyle­mez alján;
• a felújított részek lemállása, a vakolat lehul­lása;
• víz jut a padlószerkezetbe és az erkély tartó­szerkezetébe;
• az erkélykorlát vas alkatrészeinek, a csator­názásnak, esetleg az erkély tartószerkezeté­nek, az erkélylemeznek a korróziója;
• beázás és az azt követő penészedés a szemöldökfa környékén az erkély alatt, vagy a nedvesség szivárgása a falban az erkély, terasz felett;
• a padló járófelületén keletkezett hibák (a padlóburkoló lapok leválása, a rugalmas poliuretán járófelület, amely egyben a vízszi­getelő réteg is, elhasználódása felpúposodása);
• beázás a kültér és a beltér közti átmenetben (az erkély- vagy a teraszajtók hibái);
• esztétikai hibák.

A hibák okai:

• az erkélyek műszaki állapotának elégtelen fel­mérése;
• a nem megfelelően megválasztott alap­anyag vagy szerkezeti megoldás, amely következhet a rossz felújítási tervből, vagy a felújítási terv teljes hiányából;
• a felújítás során nem tartották be a tech­nológiai előírásokat, vagy nem voltak elég következetesek az előírások betartásában;
• a munkát végző szakemberek tapasztalat­lansága, főleg a fontos részletek készítése során;
• nem kellően oldották meg az egyes szerke­zeti elemeknek az időjárás viszontagságaival szembeni védelmét a felújítás során (eső, hőmérséklet-ingadozás, szárazság, fagy, napsugárzás);
• a túlzott spórolás a minőség kárára ment, ezzel rövidebb lett az erkély és ezzel együtt a teljes épület élettartama;
• a tervben nem vagy hibásan szerepelt a vízszigetelés, esetleg a végrehajtás során kihagyták vagy hibásan készítették el.

A felújítási tervek hibái

A tervdokumentáció kidolgozása során a következőket szokták figyelmen kívül hagyni:

• nem veszik figyelembe az erkélyek és a lodzsák tervezésére vonatkozó alapvető követelményeket, amelyeket az erkélyek valódi műszaki állapota, annak pontos felmérése alapján kell meghatározni;
• nem veszik figyelembe az épületen lévő egyes erkélyek eltérő hibáit, méreteit, és minden erkélyre, lodzsára azonos felújítási tervet készítenek;
• nem veszik figyelembe az egyes anyagok összeférhetőségét a padlószerkezet és a különös terhelésnek kitett részek tervezé­sénél;
• nem tartják tiszteletben a tervezés alap­elveit, a padlószerkezet egyes rétegeinek javasolt vastagságát, a minimálisan előírt lejtést, a dilatációs hézagok elhelyezésére, nagyságára, a padlóburkolat hézagainak szélességére és mélységére vonatkozó elő­írásokat, tekintettel a méretekre és a színre;
• a klimatikus körülményeket figyelmen kívül hagyva tervezik meg a padlószerkezetet és az egyes szerkezeti elemeket, nem meg­felelő anyagokat választva;
• a tervezés során nincsenek tekintettel a csa­torna, a padló és a külső fal érintkezésére, az erkélykorlát rögzítésére, magasságára és szerkezetére vonatkozó alapvető előírá­sokra, és rosszul tervezik meg az erkélyajtót (nem tartják be az előírt szintkülönbséget a beltér és a kültér között, rosszul oldják meg a vízszigetelés csatlakoztatását);
• rosszul választják meg a vízszigetelő anya­gokat, a vízszigetelés szerkezetét és az egyes részek megoldását.

A kivitelezés leggyakoribb hibái

Az erkélyek felújítása során elkövetett leggya­koribb hibák a következő okokra vezethetők vissza:

• rossz tervezés (rosszul megválasztott anyag, hiányos szaktudás, ésszerűsítés stb.);
• a technológiai előírások be nem tartása a felújítás során (képzetlen munkaerő, nem megfelelő szakmai gyakorlat, elsietett felújí­tás: a technológiai szünetek ebből követke­ző be nem tartása, a munka színvonalának nem megfelelő ellenőrzése);
• a padlószerkezet egyes rétegeinek rossz megválasztása, egymással nem összeillő anyagok használata főleg az erkély, a lodzsa és a terasz padlójának csatlakozásánál az épület külső falához, valamint az ereszcsa­torna megoldásánál);
• hibásan tervezett, hiányzó vagy szakmai szempontból hibásan elkészített vízszigete­lés az ereszcsatorna, a külső fal, valamint az erkélyajtó környékén;
• az aljzatbetont nem hagyták megszilárdulni (a betonrétegnek mintegy 28 napra van szüksége) és a betonban maradt víz mennyisége meghaladta a 4 %-ot;
• a padlóburkoló lapok rossz leragasztása, a ragasztót nem kenték fel a lapokra és a padlóra egyaránt (a hiánytalanul felvitt ragasztóréteg megakadályozza, hogy a padlóburkolat alá víz kerüljön, és a felület utólagosan felfagyjon);
• nem tartották be a hézag előírt méretét, a hézag hosszának és szélességének arányá­hoz meg kell választani a gittet;
• nem tartották be a dilatációs hézagok elő­írt távolságát: a dilatációs mező nagyságát (3 x 3 m) rosszul tervezték meg ill. rosszul kivitelezték a dilatációs hézagot;
• nem tartották be az STN 74 3305 szabvány által előírt korlátméreteket;
• rosszul tervezték meg és ez alapján rosszul készítették el a tartólemez vízelvezető élét, és emiatt a víz ráfolyik a lemez alsó felü­letére;
• rosszul tervezték meg a felület lejtését: egyáltalán nincs lejtés, vagy rossz irányú, így a csapadékvíz megáll a vízszigetelésen, vagy az erkély és a külső fal találkozásánál beázást okoz;
• a nagyobb mértékben megterhelt részek rossz megoldása (az épület külső falának és a padlónak a találkozási vonala, az eresz­csatorna, a felülről rögzített erkélykorlát stb.), és emiatt ezeken a részeken beázik az erkély;
• a vízköpők nem megfelelő elhelyezése: az erkély beázik a vízköpők környékén, a víz­köpők mérete kicsi, vagy keveset terveztek;
• a horganyzott lemezből készült ereszcsator­na nem megfelelő lejtése, az ereszcsatorna nincs védve a padlólemez betonrétegének alkalikus hatású nedvességétől, ami hoz­zájárul a horganyzott lemez gyorsabb kor­róziójához;
• a vízszigetelés rossz megoldása a lodzsák kész födémszerkezetén, ami beázást és ebből következő korróziót okoz;
• a rosszul megtervezett vagy teljesen hiány­zó hőszigetelés: az erkélylemez és a külső fal találkozásánál és a szemöldökfánál hő-híd alakul ki (penészedés);
• az erkélykorlátnak és az erkélyperem bádo­gozásának rosszul megválasztott felületvé­delme, és ezért gyorsabb lesz a környezeti hatások okozta korrózió.

Az itt látható képek bemutatják az erkélyek, a lodzsák és a teraszok felújításának egyes hibáiból adódó károsodásokat.