• faház
• homlokzat

Faház homlokzata – csupán dísz?

Az épületek hom­lokzatainak sokrétű feladata van. A tartó külső falszerkezetet védi a direkt kör­nyezeti hatásoktól, így biztosítja tartós­ságukat és zavarta­lan funkciójukat. A faházaknak sem kell fahomlokzattal épülniük. Készülhetnek vakolva, kőből vagy akár szálerősítésű lapokból.

A homlokzatnak több­féle feladatnak kell megfelelnie. Mint a ház szabad diffúziót biztosító ,,bőre”, a bentről jövő párát át kell eresztenie anélkül, hogy a ház falazata átnedvesedne. Ezenkívül hőszigetel, télen megakadályozza az épület gyors lehűlését, nyáron az át-forrósodását. Ugyanakkor nem csak véd, hanem alakítja is a házat. Az ablakokat, az aj­tókat és a toldaléképületeket egységbe szedi, harmóniát te­remt a környezettel. Ráadásul lehetőleg tartós, és könnyen kezelhető legyen.

Igénybevétel

A külső borításoknak többfé­le igénybevételnek kell meg­felelniük:

• A nap nemcsak termi­kusan (a felhevülés során) hat rá, hanem fotomechanikusan is, főként az UV sugárzás ter­heli meg az anyagot, ami fa­kuláshoz vezethet.
• A nagy hőmérséklet-in­gadozások következtében anyagfeszültség keletkezhet, melynek hatására repedések képződhetnek.
• A tartósan magas légpá­ratartalom megnövelheti a homlokzat anyagának nedvességtartalmát, ez kondenzvíz kialakulásához vezethet, amelynek hatására a fémek el­korrodálnak.
• A szél direkt módon hat a homlokzatra, különösen a sarkokon és a kiálló részeknél. A légörvények miatt a szélvé­dett oldalon is kialakulhatnak szívóerők. A szélnyomás nem okozhat huzatot a ház belse­jében.
• A homlokzatot érő csa­padék mennyisége erősen függ a szél irányától és erős­ségétől. Amennyiben a homlokzatot nem szakszerűen épí­tették, a záporeső komoly ká­rokat okozhat.

A homlokzat felhasználha­tósága és tartóssága szem­pontjából már az épület ter­vezésének megkezdésekor komoly döntéseket kell hoz­nunk. A homlokzat anyagát és jellegét meg kell határozni, az optikai szempontokat figye­lembe kell venni, a tervezési és szerkezeti elveket el kell dönteni.

Egyszerű, és nagyon hatá­sos védelmet biztosít a kiug­ró tető. Nemcsak a homlok­zat anyagát védi az átnedve­sedéstől, hanem az ablakokat és az ajtókat is. Másik megoldás lehet, hogy a hom­lokzat emeletről emeletre kij­jebb ugorhat, így védve az al­sóbb szinteket az esőtől. A lábazat megóvja a földközeli részeket a talajvíz és a fröccse-nővíz hatásaitól. A homlokza­ti elemek e fölött kerülnek felszerelésre. Ha a házfal tövé­ig burkolt felület épült, akkor a lábazat magasságának leg­alább 30 cm-esnek kell lennie, mivel a csapadék a kemény felszínről felcsapódhat.

Tervezés

A vízszintesen kiszögellő fel­színeket, mint pl. az ablakpár­kányokat, le kell sarkalni, csepegtető-peremmel, „vízorral” kell ellátni, hogy a csapadék gyorsan el tudjon folyni. Az anyagokat mindig a terhelés­nek megfelelően, valamint az építési, klíma, és lakóhelyi adottságokat figyelembe véve kell megválasztani. Nagyon igénybevett felületek esetén különösen időálló faanyago­kat kell használni.

A hőszigetelés biztosítása, és az anyagvédelem miatt a felhasznált anyagok nem ned­vesedhetnek át. A külső fala­kat különösen veszélyeztetik a záporesők, ha nincs megfelelő módon megoldva az eső elle­ni védelem. Ezenkívül meg­felelő technikával biztosítani kell az esővíz gyors elvezeté­sét, és a fal eső utáni gyors száradását.

Hőszigetelés

A külső borítások biztosíthat­ják az épület hőszigetelését, ha további hőszigetelő réteg­gel kombinálják őket.

Az átnedvesedés ellen hatá­sos védelem a bevonat és a faborítás közti szabad diffúziójú papír- vagy műanyagfólia réteg. Ez megakadályozza az esővíz betörését, miközben nem gátolja a bent keletkező vízpára szabad kijutását. Az átnedvesedés mellett megaka­dályozza a kellemetlen huzat­jelenségek kialakulását. Éppen ezért ezt a réteget szélzáró szi­getelésnek is hívják.

A faburkolat jellegétől és szigetelési tulajdonságaitól függően a szélzáró szigetelés­től el is tekinthetünk. Hogy a bentről kifelé diffundáló ned­vesség biztosan elvezetődjék, a szélzáró szigetelés és a hom­lokzatburkolat közti távolság­nak minimum 2 cm-nek és alul-felül szellőzőnek kell len­nie. A főszigetelést kiegészítő szigetelőréteget kívülről is fel lehet helyezni.

Homlokzati sokszínűség

A faházakat bármilyen hom­lokzattal el lehet látni — akár kő, fa vagy vakolatréteggel. A kőhomlokzat leginkább azokon a vidékeken terjedt el, ahol ez a hagyományos város-, és utcakép része. A keretes szerkezetű fafalat hézagmen­tes szélzáró szigetelés fedi. A szélzáró szigetelés és a falazás közt legalább 4 cm-es távol­ságnak kell lennie, hogy a szellőzés biztosított legyen. Ez a borítás ugyanakkor kiegé­szítő hőszigetelő rétegként is funkcionál. Az alapozástól föl­felé épített elő-falazatot 25 cm-ként rögzítik a favázhoz. Az alsó két téglasorban az ál­lóhézagokat nem fugázzák ki, ezzel biztosítva a falazat és a faváz közti szellőzést . A felső szellőzést egy, a tető és a fa­lazás közti néhány cm-es, ráccsal fedett rés szolgálja.

Az ásványi vakolat sokréte­gű kialakítást igényel, mely­nek során a szélzáró szigete­léstől eltekinthetünk. Először a teljes faszerkezetet fagyapot lemezekkel fedik. Ezután egy horganyozott dróthálót he­lyeznek fel (rabicháló), ami alapul szolgál a két rétegű va­kolatnak – a habarcs, majd a vízlepergető vakolatrétegnek.

A fazsindelyes és szálerősí­tésű lapborítás esetén a szélzá­ró szigetelésre még egy ellen-lécezéses alsó szerkezetnek is fel kell kerülnie. Először 24 mm-es, függőlegesen elhelye­zett léceket, majd ezekre 30 mm-es léceket szegeznek fel vízszintesen. A vízszintes lé­cek távolsága a zsindelyek és a szálerősítésű lapok nagysá­gának függvénye.

A fedőléces, ill. a talajfedlap borításokat függőlegesen kell felvinni egy vízszintes lécezetre, mely a szélzáró szi­geteléssel beborított faszerke­zet fölött helyezkedik el. A deszkák közt csak néhány centiméteres hézagot hagy­nak, melyet borítólécekkel fednek. Akinek jobban tetszik a vízszintes irányú faburkolat, az választhatja a borított burkolatot is. Itt a deszkákat pikkelyszerűen helyezik el.

mlok

Homlokzatváltozatok: 1. héjazat falécekből, 2. fazsindely, 3. klinkertégla előfal burkolat, 4. vakolt homlokzat. A külső fal felépítése: 1. előregyár­tott falemez, 2. párazáró réteg, 3. fa merevítők, 4. hőszigetelés, 5. előre­gyártott falemez, 6. szélzáró fólia, 7. vakolattartó falemez, 8. rabicháló, 9. kétrétegű vakolat, 10. lécezés, 11. keresztlécezés.

A faalapú külső falborítás élettartama szempontjából döntő a jó tervezés és kivite­lezés. Itt a fakárosító gomba­fajok elleni védekezés áll az előtérben. Mivel ezeknek a fennmaradáshoz minimálisan 20%-os fanedvességre van szükségük, jó tervezéssel megakadályozhatjuk a fa tar­tós átnedvesedését, a gombá­sodást.

Védelem, karbantartás, gondozás

Ha az építészeti favédelmet következetesen megtartottuk, sem az építési szabályok miatt, sem szükségszerűségből nem kell kémiai favédelmet alkalmazni. Ha mégis a ké­miai védelem mellett dön­tünk, be kell tartani a megfe­lelő előírásokat. Rendszeres ellenőrzéssel és karbantartással a káros fejle­ményeket hamar felismerhet­jük, és kis ráfordítással kivéd­hetjük. Ezenkívül az alapszer­kezetet is megóvjuk a káro­sodástól.