• homlokzat
• impregnálás

Homlokfelület impregnálása

Az építőanyagok erősen nedvszívóak, a védelemmel el nem látott épületek esőben igen sok nedvességet vesznek fel.

A vízfelvétel eredményeképpen károsodás keletkezhet:

• a fal átnedvesedése,
• fagykár,
• sókivirágzás,
• piszkolódás,
• penész és mohabenövés,
• vegyi korrózió (agresszív esővíz) esetén.

A felsorolt károk nemcsak optikailag rontják az épület külsejét, de mecha­nikai károsodáshoz is vezetnek. Jelentős hátrány, hogy az átnedvesedett fal­nak igen rossz a hőszigetelő képessége. Ennek következtében növekednek az épület fűtésére fordított energiaköltségek. Számítások szerint egy épület szárazon tartása 25% fűtési költségmegtakarításhoz is vezethet.

A víz a falba kerülhet

• az épület homlokzatának kapillárisain keresztül esőben,
• az alapfal (pincefal) vízszintes szigetelésének hibája vagy teljes hiánya miatt, a talajvíz felszívódása révén,
• épülethibákon keresztül repedések, hibás ablak, ajtó és tetőcsatlako­zási helyeken, hibás tetőcsatornák vagy rosszul szigetelt tető miatt.
• Az épületek homlokzatának kapilláris jelenség általi vízfelvétele impregnálással megakadályozható.

Elvileg a homlokzatok védelmére két lehetőség van:

• a falfelületet festékfilmmel bevonni
• a felületet impregnálással hidrofobizálni.

A 11. ábra azt a megoldást szemlélteti, amikor az építőanyag felületére egy többé-kevésbé vízzáró filmet viszünk fel. Ennek a megoldásnak nagy hátránya, hogy a film csak igen kevéssé vízpára áteresztő, ezáltal negatívan befolyásolja a fal kiszáradását. A hidrofobizálás esetén a fal jó vízgőzát­eresztő marad, itt szeleptevékenységről beszélhetünk, a folyékony vízre zár a réteg, a vízgőz átmegy rajta (12. ábra).

11. ábra
Az impregnálás és festés eltérő felületkezelés eredménye

12. ábra
Folyékony víz és a vízgőz útja hidrofobizálás esetén

A következőkben az impregnálással és az impregnáló anyagokkal kívá­nunk foglalkozni. A hidrofobizáló anyagok szinte kizárólag szilikon termékek, amelyek a szerves gyantákhoz képest (festékek) kis molekulasúlyúak és ezért igen jó a behatoló képességük az építőanyagba.

Rendszerint 5%-os szilikonoldátok kerülnek alkalmazásra. Ezeket az olda­tokat az építőanyag felszívja, így néhány mm-re behatolnak az anyagba. Az oldószerek elpárolgása után az építőanyagok felületén a pórusok és a kapil­lárisok falán egy mérhetetlenül vékony víztaszító szilikonbevonat keletke­zik. Ez az impregnált építőanyag réteg nem tud vizet felszívni.

Amint azt a gyakorlati tapasztalatok mutatják, egy jó szilikon impregnálás olyan hatékony, hogy a fal az időjárásnak kitett felületen is mindig száraz marad. A szilikon impregnálás vízlepergető hatása egy idő után megszűnik. Ezt gyakran annak tulajdonítják, hogy az impregnálás hatása leépült, pedig ez csak a porlerakódás miatt következik be.

A szilikonok már igen kis koncentrációban alkalmazva is jó víztaszító ha­tást eredményeznek, kiváló U V sugárzás és időjárás-állóságuk, ez azt jelenti, hogy igen tartósak. A homlokzatok kezelésére, amivel itt közelebbről foglalkozunk, szilikongyanták, sziloxán oligomerek és pigmentált festékek állnak rendelkezésünk­re, ez utóbbiak a szilikongyantát mint kötőanyagot tartalmaznak.

Felhasználásra kerülő anyagok

SZILIKOFOB W-190
Átlátszó, kissé sárgás folyadék. Szilikongyanta szerves oldószeres oldata. Szilárdanyagtartalma 5 ±0,5%, sűrűség 0,8 g/cm³, pH semleges.

Az oldatból készült felületimpregnálás fagyálló, U V álló, alkáliálló. A szennyeződés alig rakódik rá és azt az eső képes a felületről lemosni. Függőleges és közel függőleges felületen alkalmazható, vízszintes vagy nyomás alatt ál­ló felületen pl. medenceoldalon a nedvességtől nem véd.

SZILOR C. I.
Színtelen, legfeljebb enyhén sárgás árnyalatú víztiszta üledékmentes, nátrium-metilszilikonát oldata, lúgos kémhatású (pH = 12-13). Mindenfajta szili­kátanyaghoz használható. A víz elpárolgása után a levegő széndioxidjának hatására alakul ki a védőfilm, miközben nátriumkarbonát keletkezik, ame­lyet szükség esetén vízzel le kell mosni. Felhasználás előtt 1: 5 és 1: 30 kö­zötti hígítást igényel, a hígítás mértékét helyszíni próbával állapítják meg.

Kivitelezés

Hibátlan kő, beton, gázbeton vagy vakolt felületeken lehet csak a munkát megkezdeni alapos portalanítás után. A víz- vagy gőzsugár tisztítás a pórusokat kapillárisokat jól kinyitja, így az impregnálás mélysége növelhető. Ajánlatos mintafelületeket készíteni, ezzel a színárnyalat, az anyagfelhasználás és a végső minőség megfelelősége is megállapítható. Üveg- és műanyag tárgyakat a festés idejére le kell takarni.

Száraz felületre lehet csak az anyagot felhordani és ezután 4-5 óra eső nélküli időjárásra van szükség. Az anyagot szórással viszik fel (szilikonálló géppel), igen kis nyomással, nagy cseppképződéssel. Úgy kell irányítani a folyadékot, hogy 30-40 cm-t lefolyjon. Amikor a felület a fényét az első fel­hordás után elveszti, a másodszori műveletet is végrehajtják. A munkát fo­lyamatosan, megszakítás nélkül készítik, hogy optikailag kedvezőtlen találkozási vonalak, átfolyások ne keletkezzenek. A berendezéseket oldószerrel azonnal ki kell mosni.

Munkavédelem

Az aromás oldószerek tartós belélegzésétől tartózkodni kell. Gumikesz­tyű, szemüveg alkalmazása szükséges. A bőrre került anyagot vegyszeres azonnali lemosás után krémezni kell.

Minőségi követelmények

A felület nem lehet ragacsos tapintású. Az egyenletes optikai megjelenést, foltmentességet jó vízlepergetési tu­lajdonságot meg lehet követelni.

Kivitelezési hibák, javítás

A hígításból származhat hiba, a túl híg anyag nem hatékony, a sűrű nem ha­tol kellő mélységig. Sarkoknál, zugoknál egyenetlenségek fordulhatnak elő. Javítani a felületet nehéz, de kis esztétikai hibával lehetséges.

Műszaki-gazdasági adatok

A SZILIKOFOB W-190-ből négyzetméterenként 250-400 g szükséges.