Fűtési módok

Hőtermelő berendezések, a kazánok felépítése és üzemeltetése

Tartalomjegyzék Rejt

A kazánokat többféleképpen csoportosíthatjuk.

Szerkezeti anyaguk szerinti csoportosításuk a következő:

  • Öntöttvas kazán: hőteljesítményük széles skálán mozog, ugyanis tagokból rakható össze, így variálni lehet vele. Hátránya, hogy nehéz, viszont a korrózióra kevésbé érzé­keny. Másik hátránya sajnos, hogy az öntöttvas rideg fém, ütést nehezen viseli, repe­désre hajlamos.
  • Acéllemez kazán: az acéllemez kazánokat csak adott mértékű teljesítményre lehet használni, ilyen szempontból behatároltak. (Bővítés esetén cserélni kell a kazánt.) Hát­ránya, hogy kevésbé áll ellen a korróziónak, viszont könnyebb, mint az öntöttvas ka­zán.
  • Alumínium ötvözetű kazán: ez a kazánfajta jól ellenáll a korróziónak, és a savas kö­zegnek, ezért is alkalmazzák a kondenzációs kazánoknál előszeretettel.
  • Rozsdamentes acélból készült kazán: hasonlóan az alumíniumhoz, a savas közegnek, korróziónak kitűnően ellenáll. Szintén kondenzációs kazánok építésénél alkalmazzák.

Alkalmazott tüzelőanyag típusa szerinti csoportosítás:

  • Szilárd tüzelőanyag: az olaj és gáz térhódítása előtt, bár még napjainkban is elterjed­tek. A szén és a koksz tüzelőanyagként való felhasználása egyeduralkodóvá tette az ez­zel a tüzelőanyaggal üzemelő kazánokat. A légszennyezettség növekedése miatt azon­ban kezdtek háttérbe szorulni. Újabban jelentek meg a faelgázosító kazánok. Környe­zeti szennyezése igen alacsony. Hasonlóan a pellet tüzelésű kazánt is egyre gyakrab­ban alkalmazzák, ugyanis hála az újabb technológiáknak a pellet kazán üzemeltetési költsége alacsony, és teljes mértékben automatizálható.
  • Folyékony tüzelőanyag: a 70-es években nagyon elterjedt volt, azonban a magas fenn­tartási és tüzelőanyag-költségek miatt mára elvesztette jelentőségét.
  • Gáznemű tüzelőanyag: a legelterjedtebb tüzelőanyag, és ebből adódóan a legtöbbféle kialakítással rendelkező tüzelőberendezés is. Levegőellátás szerint lehet atmoszféri­kus, illetve túlnyomásos. Az atmoszférikusnál a levegő az égőhöz a légköri nyomás hatására jut el, míg a túlnyomásosnál egy ventilátor vezeti az égőhöz az égéshez szük­séges levegőt. Ezt követően léteznek nyitott és zárt égésterűek. A nyitott égésterű ka­zán abból a helyiségből kapja a levegőt, ahol fel van szerelve, égője atmoszférikus. A zárt égésterű a kéményen keresztüljut friss levegőhöz, az ún. cső a csőben rendszer se­gítségével. A nyitott hátránya, hogy hibás működés esetén halált is okozhat, míg a zárt­nál ez megoldott, ugyanis csak a külső légtérrel érintkezik, így teljes mértékben biz­tonságos. A zárt égésterű készülékeket fel lehet szerelni atmoszférikus és túlnyomásos égővel is.
  • Kombinált (szilárd és gáz): akkor szokták alkalmazni, ha a környezetünkben akad el­tüzelhető hulladék, amit a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánban hasznosítani tu­dunk. Ha üzemel az egyik kazán, akkor a másikat ki kell kapcsolni. Hátránya, hogy na­gyon figyelni kell a biztonságtechnikára.
  • Elektromos: a kazánok beépített szivattyúval, többfunkciós szabályozással rendelkez­nek. Teljesítményük 6-15 kW között mozog, ennek köszönhetően széles körben alkalmazható fűtéstechnikai feladatra. A kazánban levő alkatrészeket rozsdamentes acélból építik, így akár olyan padlófűtési rendszerbe is beépíthető, ahol a régi csővezeték még nem diffúzió védett. Az egységen minden megtalálható az elektromos szivattyúval kezdve, a tágulási tartályon át, a biztonsági szerelvényekig. Kialakításukkal elérhető, hogy akár falba süllyesztett szekrénybe legyenek rejtve, ami minden tekintetben elő­nyös lehet.

A kazán belső kialakítása szempontjából lehet:

  • Vízcsöves: A vízcsöves kazánnál mind a tűztérben, mind az égéstermék elvezetésénél a fűtővíz csöveken keresztül melegszik fel.
  • Füstcsöves: A füstcsöves kazánnál a kazán víztérben levő csöveken megy keresztül az égéstermék. (Ez a csővezetés nem azonos a füstcsővel.)

A kazánon belüli égéstermék útja szerint (közben annak hője is melegíti a közeget):

  • Egyhuzatú kazánok: a tűztérből kilépő égéstermék egyből a füstcsőbe, majd a kéménykürtőbe kerül. Ezek a készülékek kis teljesítményűek.
  • Kéthuzatú kazánok: közepes teljesítményre képesek, a füstgáz kétszer halad át a kazá­non, miközben a benne rejlő hőt leadja.
  • Háromhuzatú kazánok: nagy teljesítményük mellett már forró vizet, sőt gőzt is elő le­het állítani.

A kazánok üzeme szerint:

  • Hagyományos: Melyeknél a hatásfok maximális értéke 95% lehet.
  • Kondenzációs kazán: Amikor a hatásfoka a készüléknek elérheti a 110%-ot is. Ezt a magas hatásfokot úgy lehet elérni, ahogy a füstgázban lévő nedvességtartalmat lekon­denzáljuk.

Feladat ellátása szerint:

  • Csak fűtési módra lehet használni: ennél a készüléktípusnál csak a fűtési rendszer el­látása a feladat,
  • Kombi készülék: fűtési víz előállítása mellett használati melegvizet is előállít.

Az előállított fűtőközeg szerint:

  • Melegvíz kazán,
  • Forróvíz kazán,
  • Gőzkazánok.

Az épületgépészetben alkalmazott legjellemzőbb kazánok

Nagytűzterű kazánok

Alkalmazási terület

Melegvizes fűtési rendszerekhez, családi házak, üzemcsarnokok, nagyobb ipari- és mezőgaz­dasági létesítmények, fóliasátrak fűtésére alkalmazható. Újonnan épülő vagy már meglévő rendszerekhez rövid idő alatt csatlakoztatható (11.1. ábra).

11.1. ábra. Nagytűzterű kazán kialakítása

11.1. ábra. Nagytűzterű kazán kialakítása

Tüzelőanyag

A hagyományos fa és szén mellett minden mező- és erdőgazdaságban keletkező éghető hulladék: bálázott gabonaszalma, kukoricaszár, nád, szőlővenyige, faforgács, faapríték, hasábfa, fatuskó stb. felhasználható tüzelő­anyagként. Barnaszenet is lehet a kazánban égetni.

A kazánokban eltüzelhető minden a házkörül keletkezett olyan éghető hulladék, ami egyébként a kukába kerülne (pl. ágak gallyak papírdobozok stb.). A tüzelőanyag nagyon olcsón beszerezhető, ha a tulajdonos közelé­ben faipari cégek vannak. Az ott keletkező hulladékokhoz szinte fillérekért hozzá lehet jutni. A kazánokban bálázott szalmával is le­het fűteni.

Természetesen szénnel is lehet fűteni a kazánban. Nagyon sokan a gázkazánjuk mellé szerelik be ezeket, a kazánokat mivel egy családi ház körül rengeteg hulladék keletke­zik, és sok pénzt tudnak megtakarítani. Amíg a hulladék ég a kazánban addig nem pörög a gázóra.

Általános ismertető

A tűztér alul trapéz keresztmetszettel indul, és félkörívben záródik. A ka­zán rostélyszerkezete vízhűtésű csőrostély. A tűzteret vízköpeny veszi körül, a hátfal és a homlokajtó vízzel töltött hőhasznosító felület. A homlokajtó teljes keresztmetszetében nyí­ló ajtó, amelyben egy kisebb tápláló ajtó található. A homlokajtó flexibilis csővel csatlakozik a kazántest víz­rendszeréhez (11.2. ábra).

11.2. ábra. Nagytűzterű kazán felépítése (felülnézet).

11.2. ábra. Nagytűzterű kazán felépítése (felülnézet).

A gumicsöveket a szereléskor méret­re kell vágni a csövek, nem lóghatnak le, mert a keringésben zavart okozhatnak, és az ajtó­ban a víz forrni kezdhet.

Jó tanács

A beépített golyóscsapokat elzárni TILOS! Kivétel hideg kazánnál tömlőcsere esetén. Az öntvény cserépkályhaajtó szolgál a szekunder levegő beállítására is. A tűzszekrényt két vízzel töltött lángterelő tálca osztja meg a szekrény felső harmadában. A ha­mutér tisztítására – a homlokfelület alján – különálló ajtó található, ami a primer levegő sza­bályozását is biztosítja.

A melegvizes előremenő csonk a huzatszabályozó-csonk és a füstcsonk a kazán tetején talál­ható, míg a visszatérőcsonk a hátfalon. A kazántest acéllemezből készül – CO2 védőgázas hegesztéssel – és lemezburkolattal látjuk el. A kazántest és a burkolat között légrés-szigete­lés van, a homlokajtóban kőzetgyapot-szigetelést használunk. A burkolat festett és alumíni­um díszléccel zárt.

Fontosabb műszaki jellemzők

A kazánok 4 mm vastagságú acéllemezből készülnek. A tűztér hengeres alakú, amelyben fer­dén helyezkedtek el a lángterelők. A tűztér mérete típusonként változik, de mindegyikről el­mondható, hogy nagyméretű tüzelőanyagok elégetésére is alkalmas. A rostélycsövekben víz cirkulál, és ez megakadályozza annak kiégését. A kazánajtó szintén víztöltésű és gumitöm­lőkkel csatlakozik a kazán vízteréhez.

A kazán ajtaja teljes keresztmetszetben nyílik, ezáltal könnyen táplálható és tisztítható a tűz­tér. A nagy aj tón elhelyeztünk egy kisebb ajtót is, ami kémlelőnyílásra és huzatszabályozás­ra használható a hagyományos funkció mellett. A hamu eltávolítására szolgáló ajtó szintén nagyméretű, és huzatszabályozóval ellátott. A szabályozó lehet kézi állítású, de igény szerint automatikus is.

A kazán hőfokmérővel van ellátva, ami a tetejére szerelhető. A kazánt kívülről 1 mm vastag acéllemez borítja, majd alapozás után piros színt kap. A kazánok általában job­bos ajtóval készülnek, de ettől eltérő, tehát balos ajtóval is megrendelhetők. A nagytűzterű kazánok általános műszaki jellemzőit a 11.3. ábra tartalmazza.

11.3. ábra. Nagytűzterű kazánok műszaki adatai.

11.3. ábra. Nagytűzterű kazánok műszaki adatai.

A kazán tartozékai:

  • Hőfokmérő óra,
  • 2 db golyóscsap,
  • 2 db KB könyök,
  • 2 db BB könyök,
  • 2 db gumitömlő,
  • 4 db tömlővég csatlakozó,
  • 1 db közcsavar (az 50 és 65 kW kazán tartozéka),
  • A gumitömlőket csőbilinccsel rögzíteni kell (nem tartozék).

Telepítés

A berendezés vízszintes elrendezésű, közvetett hőátadású melegvizes kazán, a hőátadó kö­zeg a víz. Melegvizes fűtési rendszerek technológiai célú előállítására szolgál. A berendezéshez olaj- vagy gázégőfej nem csatlakoztatható.

A kazán 90/70°C-os nyitott tágulási tartályú melegvizes rendszerhez illeszthető. Maxi­mális üzemi nyomás 1 bar.

A kémény tervezésénél vegyük figyelembe a kazán műszaki paramétereit, a szükséges hu­zatigényt (tűztéri vákuum: -30 Pa), és a környezetvédelmi előírásokat. Soha ne szűkítsük le a füstcsonkot a kazán és a kémény között, a bekötőidomot legalább 15°-os emelkedő szög­ben építsük be a hossza, ne haladja meg a 2 m-t.

Üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell a szerelvények, a rendszer tömítettségét, és a rend­szerben lévő víz mennyiségét.

Begyújtás:

A begyújtást száraz aprófával végezzük, olajat vagy benzint nem használhatunk. Begyújtási fázisban a tűztér- vagy hamutérajtók nyitását csak nagyon körültekintően végezzük, óvakod­jon a láng kicsapódástól.

Üzemállapot

A tüzelés gondos irányításával, a meghatározott tüzelőanyag bevitellel, és az égési levegő beállításával kell az egyenletes terhelést biztosítani. A kazánba csak a teljesítményének meg­felelő mennyiségű tüzelőt szabad berakni. Félóránál gyakrabban ne rakjunk tüzelőanyagot a kazánra.

Mindig várjuk meg, amíg az előző tüzelőadag leég, ellenkező esetben a tűztérajtón kellemetlen kifüstölést tapasztalhatunk. Figyelni kell a kazán túlterhelésének elkerülésére (a megadottnál nagyobb mennyiség elégetése), mert az a nem kívánt deformációkat okoz. A ka­zánban az égés intenzitását és a keletező füstgázok megfelelő elégetését a primer, a tűztérajtóban lévő szabályozó a szekunder levegő állítására szolgál.

Helyes beállítás esetén mind a két szabályozót valamennyire nyissuk meg, adjunk égéslevegőt a kazánnak. Rossz beállítás esetén nem kellő intenzitású az égés, a kéményen erősen füstöl, és a füstjáratok gyorsan el­rakódnak korommal.

Tisztítás

A kazán tűzterét naponta, hamuládáját igény szerint tisztítsuk meg. A szennyeződések, lera­kódások, dugulást és hatásfokromlást okoznak. Üzemi tapasztalatok alapján az összekötő füstcsőidomot is meg kell tisztítani a lerakódások­tól.

Kazánüzem-leállítás:

A kazán üzemének rövidebb vagy hosszabb idejű leállítása esetén üzemi állapotban kell hagyni a rendszert, vízzel feltöltve. A tűzteret szárazon kell tartani, és gondoskodni kell a fagymentességről.

Javítás:

Javítás miatt, vagy bármilyen más okból, ha le kell engedni a rendszerből a vizet, töreked­jünk arra, hogy az a lehető legrövidebb időn belül újra fel legyen töltve.

Tűzvédelem

A berendezés telepítésénél minden esetben be kell tartani a 35/1996. (XII.29.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzatában foglaltakat.

A berendezést úgy kell telepíteni, hogy az tüzet vagy robbanást ne okozhasson. Az „A és B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe nem szabad telepíteni a kazánt. A telepítést csak olyan helyiségbe szabad elvégezni, aminek padozata nem éghető. A kazánház kialakí­tásánál szellőzést biztosítsunk, és azt ne torlaszoljuk el. A kazán közvetlen környezetében tü­zelőt vagy egyéb gyúlékony anyagot tárolni nem szabad.

Az üzemeltetés során megfelelően kiképzett felügyelőről gondoskodni kell. Munkahelyen a munka befejezése előtt gondoskodni kell arról, hogy a kazánban izzó parázs ne maradjon, vagy a kazán ne maradjon felügyelet nélkül. A salakot csak teljesen kihűlt állapotban, az er­re a célra rendszeresített nem éghető tárolóba lehet kiönteni.

Kémény- és huzathibára utaló jelek:

  • A kazán kifüstöl az ajtó mellett.
  • A kazán belső felülete kátrányosodik.
  • A kazán nem adja le a megadott teljesítményt a tüzelőanyag nem ég.

A kéményt szakemberrel ellenőriztessük!

Légtelenítési hibák jelei:

A kazánból durrogó hang hallatszik, és a gumitömlők mozognak. A rendszer kilégtelenítése után a durrogás megszűnik.

Szilárdtüzelésű kazánok

  • A fűtőkazánt 95 °C maximális hőmérséklettel kell üzemeltetni, és rendszeresen ellen­őrizni kell a működést.
  • Nem szabad a kazánban folyadékot égetni, és nem szabad használni folyadékot a fűtő­kazán teljesítményének fokozásához.
  • A hamu nem éghető, fedéllel ellátott tartályba kell önteni.
  • A fűtőkazán felületét csak nem éghető anyagokkal lehet tisztítani.
  • Tilos éghető tárgyakat a fűtőkazánra vagy annak közelébe helyezni(a biztonsági távol­ságon belül).
  • Nem lehet tárolni éghető anyagokat a fűtőkazán felállítási helyiségében (pl. fát, papírt, petróleumot, olajat).
  • A fűtőkazán falának és a füstgázcsőnek rosszul égő vagy átlagosan éghető anyagoktól való távolsága legalább 100 mm legyen.
  • A könnyen éghető anyagoktól való távolságnak legalább 200 mm-nek kell lennie. A 200 mm távolságot akkor is be kell tartani, ha az anyagok éghetősége nem ismert.

A kazán elemei:

  • Huzatszabályozó,
  • Primer levegő csappantyúja,
  • Hamutér aj tó,
  • Rázó-rostélykar,
  • Töltő-ajtókar,
  • Hőmérős nyomásmérő.

A huzatszabályozóval történik a kazánvíz hőmérsékletének beállítása és erre a maximális ér­tékre való korlátozása. A primerlevegő-csappantyú (ami össze van kötve a huzatszabályozó­val) a levegőellátást szabályozza. A hamutérajtó mögött található a hamuláda. A rázórostély karjának mozgatására a hamu a hamuládába hullik. A tüzelőanyag a töltőajtón keresztül tölt­hető a kazánba.

Hideg állapotban a kazán ezen keresztül tisztítható. A hőmérős nyomásmérő a fűtőkazánban uralkodó hőmérsékletet és a víznyomást jelzi ki. Az alábbi rajzok a fűtő­kazán fontosabb belső elemeit és részeit, valamint szerelési méreteit tartalmazzák (11.4. áb­ra, 11.5. ábra, 11.6, ábra, valamint a 11.2. táblázat).

11.4. ábra. Szilárdtüzelésű kazán felépítése, részei.

11.4. ábra. Szilárdtüzelésű kazán felépítése, részei.

  1. Fűtőkazán burkolattal együtt
  2. Huzatszabályozó
  3. Primer levegő csappantyúja
  4. Hamutérajtó
  5. Rázó-rostélykar
  6. Töltő-ajtókar
  7. Hőmérős nyomásmérő

Biztonsági hőcserélő

Léteznek olyan fűtőkazán típusok is, melyek biztonsági hőcserélővel vannak felszerelve. En­nek az eszköznek a feladata, hogy túlfűtés veszélye esetén kiold a termosztatikus szelep, és hűtővíz áramlik a biztonsági hőcserélőbe.

Tüzelőanyagok

Némely típusú fűtőkazánok barnaszén fűtőanyagra készültek – méret 20 – 40 mm, 16 MJ/kg fűtőértékkel és max. 28 % víztartalommal. Más típusok szinte csak fa fűtőanyagra, 13 MJ/kg fűtőértékkel és max. 20 % víztartalommal. Más tüzelőanyagok (pl. koksz, kőszén vagy bri­kett) használata is lehetséges, a fűtőkazán működési feltételeit és paramétereit azonban össze kell hangolnia az adott tüzelőanyaggal.

11.5. ábra. Szilárd tüzelésű kazán metszeti képe.

11.5. ábra. Szilárd tüzelésű kazán metszeti képe.

  1. Tüzelőanyag-kamra
  2. Samott kövek
  3. Égéstér
  4. Előretoló rostély
  5. Rázórostély
  6. Fűtőfelületek
  7. Felfűtő csappantyú
11.6. ábra. Szilárd tüzelésű kazán műszaki adatai.

11.6. ábra. Szilárd tüzelésű kazán műszaki adatai.

  • VK = Fűtőkazán előremenő
  • RK = Fűtőkazán visszatérő
  • EL = ürítés
  • MV = Termikus leeresztő biztosító mérőhelye
  • VL-SWT = Biztonsági hőcserélő előremenő
  • RL-SWT = Biztonsági hőcserélő visszatérő

A fűtőkazán szállítása és felállítása

Faltól való távolságok

A fűtőkazánt a megadott faltól való távol­ságoknak megfelelően kell felállítani (11.7. ábra).

11.7. ábra. Falaktól való távolság.

11.7. ábra. Falaktól való távolság.

A nem éghető felállítási fe­lületnek, ill. alapnak síknak és vízszintes­nek kell lennie, szükség esetén helyezzen nem éghető anyagú ékeket a kazán alá. Ha az alap nem sík, akkor a csatlakozási oldal (hátoldal) a jobb légtelenítés és átáramlás miatt 5 mm-rel magasabban állhat. Az alapnak nagyobbnak kell lennie, mint a fűtőkazán alapfelülete. Az elülső oldalon legalább 300 mm-rel, a többi oldalon 100 mm-rel.

Huzatszabályozó szerelése

  • Be kell szerelni tömítetten a huzatszabályozót a 3/4″-os karmantyúba úgy, hogy a kúp­hoz tartozó nyílás felül legyen.
  • A huzatszabályozót 30 °C-ra kell beállítani.
  • Az emelőkart a huzatszabályozón lévő kúppal össze kell szerelni.
  • Rögzíteni kell a láncot a levegőcsappantyúra.
  • Be kell állítani be a levegőcsappantyút a beállító csavarral úgy, hogy laza lánc mellett a minimális nyílás 5 mm legyen. A huzatszabályozó pontos beállítását csak az üzem­be helyezésnél kell elvégezni (11.8. ábra).
11.8. ábra. Huzatszabályzó felszerelése.

11.8. ábra. Huzatszabályzó felszerelése.

  • a.) Huzatszabályozó felszerelése.
  • b.) Levegőcsappantyú beállítása.

A fűtőkazán szerelése

Ebben a szövegrészben elmagyarázzuk, hogy hogyan kell a fűtőkazánt szerelnie.

Ez a követke­zőket jelenti:

  • Füstcsatlakozó elkészítése.
  • Hidraulikus csatlakoztatás.
  • Csap csatlakoztatása.
  • Biztonsági hőcserélő csatlakoztatása.
  • Kazán feltöltése és a tömítettség ellenőrzése.

Füstcsatlakozó elkészítése

Ügyelni kell arra, hogy a fűtőkazán kéménybe való csatlakoztatását az adott helyi építésügyi előírásokkal összhangban és a kéményseprővel egyeztetve kell elvégezni. A jó huzattal ren­delkező kémény a fűtőkazán helyes működésnek alapfeltétele. Ez lényegesen befolyásolja a teljesítményt és a gazdaságosságot.

A kazán csak előírás szerinti huzattal rendelkező ké­ményre szabad csatlakoztatni. Méretezésnél az összes névleges hőteljesítménynél fellépő füstgáz-tömegáramot kell figyelembe venni. A hatásos kéménymagasság a füstgáznak a ké­ménybe történő bevezetésétől értendő.

  • A füstgázcsatlakozót tisztításra szolgáló ellenőrző nyílással kell beszerelni.
  • Rögzíteni kell a fűtőcsövet a fűtőkazánra az ott lévő furatokba helyezett 5 mm-es sze­geccsel vagy csavarral. A füstcsőnek lehetőleg rövidnek kell lenne, és a fűtőkazántól a kémény felé emelkednie kell.
  • A csak a kéményben rögzített és a füstgázcsonkra húzott füstgázcsövet nagyon gondo­san kell szerelni, nehogy leváljon onnan.
  • A 2 m-nél hosszabb csöveket előírás szerint kell rögzíteni. A füstgázcső minden ele­mének nem éghető anyagból kell lennie.

A csatlakoztatáshoz a szállítási terjedelemben lévő karimákat használja (11.9. ábra).

  • Csatlakoztatni kell a fűtési visszatérőt a csatlakozóra.
  • Csatlakoztatni kell a fűtési előremenőt a csatlakozóra.
  • Vakdugók tömítése.
11.9. ábra. Csatlakozás a fűtési rendszerhez.

11.9. ábra. Csatlakozás a fűtési rendszerhez.

Biztonsági hőcserélő csatlakoztatása

Némely fűtőkazánok biztonsági hőcserélővel (hűtőhurokkal) rendelkeznek. Azokban az or­szágokban, ahol érvényes az EN 303-5 szabvány, a fűtőkazánoknak rendelkezniük kell egy olyan szerelvénnyel, ami biztosítja a felesleges hő külön energia nélkül történő elvezetését, így a fűtőkazán nem lépi túl a 100 °C maximális vízhőmérsékletet (túlfűtés elleni védelem).

A hűtővíz minimális túlnyomásának 2,0 bar-nak kell lenni (max. 6 bar). Minimum 11 l/perc térfogatáramnak rendelkezésre kell állnia (11.10. ábra).

11.10. ábra. Biztonsági hőcserélő csatlakoztatása.

11.10. ábra. Biztonsági hőcserélő csatlakoztatása.

  • Csatlakoztatni kell a biztonsági hőcserélőt a hidraulikus kapcsolási rajz szerint egy ter­mikus leeresztő biztosítóval (tartozék).
  • A hűtővízbemenetnél be kell szerelni a termosztatikus szelep elé egy szűrőt.
  • Típustól függően ½” x 40 mm-es, vagy ½” x 50 mm-es hosszabbítóval kell szerelni a szelepbetéteket.

A fűtési rendszer feltöltése és a tömítettség ellenőrzése

Üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell a fűtési rendszert tömítettség szempontjából, hogy az üzemeltetés során ne legyenek tömítetlen helyek. Meg kell nyomatni a fűtőkazánt a megen­gedett üzemi nyomás 1,3-szorosával (közben ügyelni kell a biztonsági szelep biztosítási nyo­mására).

  • A sapkásszelep elzárásával le kell választani a nyomás alatti tágulási tartályt a rend­szerről.
  • Ki kell nyitni ki a fűtővíz oldali keverő- és elzáró szelepeket.
  • Csatlakoztatni kell a tömlőt a vízcsapra. A vízzel feltöltött tömlőt fel kell húzni a csap tömlőcsonkjára, és biztosítani kell egy bilinccsel, majd meg kell nyitni a csapot.
  • Az automatikus légtelenítő sapkáját el kell fordítani egy fordulattal, hogy a levegő el­távozhasson.
  • Lassan kell a fűtési rendszert feltölteni. Közben figyelni kell a nyomáskijelzést (nyo­másmérőt).
  • Ha teljesen fel lett töltve a fűtési rendszer, el kell zárni a vízcsapot és a kazánra szerelt csapot, ha a kívánt üzemi nyomást elértük.
  • Ellenőrizni kell a csatlakozók és vezetékek tömítettségét.
  • Légteleníteni kell a fűtési rendszert a fűtőtesteken lévő légtelenítő szelepeken.
  • Ha a légtelenítés miatt lecsökken az üzemi nyomás, akkor utána kell tölteni.
  • A tömlőt a kazánra szerelt csapról le kell szerelni.

Az egyes alkatrészek funkciója

Felfűtő csappantyú

A hideg fűtőkazán felfűtéséhez ferde helyzetbe kell állítani a felfűtő csappantyút. Ezzel rö­vidre zárható a fűtőgáz járat, hogy a füstgázok a kéménybe jussanak, és a kémény gyorsab­ban „húzzon”. Ehhez meg kell húzni hátra a csappantyú karját (11.11. ábra a. ábra).

11.11. ábra Felfűtő csappantyú helyzete. a.
11.11. ábra Felfűtő csappantyú helyzete. b.

11.11. ábra Felfűtő csappantyú helyzete.

Normál üzemmódban (a felfűtő csappantyú vízszintes) a forró füstgáz másik fűtőgáz járatot is melegít. Az energia kihasználása jobb. Ehhez függőleges helyzetbe kell húzni a csappan­tyú karját a fűtőkazán hátoldalán (kb. 10 – 15 perc elteltével) (11.11. ábra b. ábra.).

Primer, szekunder és tercier levegő

A primer és a szekunder levegőt a hamutér aj tóban lévő állítható levegőcsappantyún keresz­tül szívja be a kazán. A szekunder levegő a hűtőbordában lévő csatornán keresztüljut az égő­térbe. A szekunder levegő nem állítható.

A tercier levegőnek, a fűtőkazán oldalán lévő állít­ható nyílásai hatására, jobb lesz az égése. Tüzelőanyagtól és hőteljesítménytől függően job­ban vagy kevésbé kell kinyitni őket (kb. 5 – 10 mm). A minimális méret nem lehet 5 mm-nél kisebb (11.12. ábra).

11.12. ábra. Primer, szekunder, tercier levegő beállítása.

11.12. ábra. Primer, szekunder, tercier levegő beállítása.

Minden felfűtés előtt:

  • Tűzrakás előtt ellenőrizni kell, hogy a hamukamra fenekén lévő tisztítónyílást lezárja-e a tisztítófedél. A fűtőkazán tisztításakor a hamu a tisztítónyíláson át távolítható el a fűtőgáz járatokból.
  • Le kell zárni az oldalfalakon lévő tercier levegőnyílásokat.
  • Megtisztításhoz többször ide-oda kell mozgatni a rázórostélyt (11.13. ábra).
  • Hamuláda kiürítése.
  • Rázórostély karjának üzemi helyzetbe való állítása.
11.13. ábra. Rázórostély használata.

11.13. ábra. Rázórostély használata.

Tüzelőanyag utántöltése

  • A huzatszabályozót 30 °C-ra kell állítani, hogy zárva legyen a primerlevegő-csappantyú.
  • Ki kell nyitni ki a felfűtő csappantyút, hogy az utántöltés alatt csökkentse a füstképző­dést a felállítási helyiségben.
  • A töltőajtót résnyire ki kell nyitni, hogy a kémény elhúzza a füstgázokat.
  • Csak ezután szabad kinyitni a töltőajtót teljesen, és feltölteni a tüzelőanyag-kamrát (maximum az ütközőlap aljáig).
  • Ezt követően a töltőajtót és a felfűtő csappantyút be kell zárni.
  • A huzatszabályozót állítsuk a kívánt értékre.
  • Ellenőrizzük a fedőlapban lévő kémlelőnyíláson keresztül a lángot, szükség esetén ál­lítsuk be a lángnak megfelelően a tercierlevegő-nyílásokat.

A fűtőkazán tisztítása

A fűtőgáz járatok falára rakódott korom és hamu csökkenti a hő átvitelt. A lerakódás, a kát­rányképződés és a kondenzáció a használt tüzelőanyagtól (pl. fánál erősebb, mint szénnél), a kémény huzattól és az üzemeltetéstől függ.

Legalább hetente egyszer, hideg állapotban tisz­títsa meg a fűtőkazánt:

  • Töltőajtó és a fedőlap kinyitása.
  • Felfűtő csappantyú felfelé húzása. így hozzá lehet férni a fűtőgáz járatokhoz és a fűtő­kazán oldalfalaihoz.
  • A tisztítófedelet a piszkavassal ki kell venni, hogy a levált égéstermék-maradványok belehulljanak a hamuládába.
  • Ha a tisztítófedél nem emelhető el a felületről, akkor a hamuteret bevonta a kátrány. Ütögetni kell a tisztítófedelet egy kalapáccsal.
  • A fűtőfelületek, az égőtér és a tüzelőanyag-kamra falait a tisztító kaparóvassal kell megtisztítani.
  • Előretoló rostély tisztítása a hamuzó késsel.
  • Össze kell gyűjteni a levált kormot és hamut a hamuládában.
  • A tisztítás végén vissza kell helyezni a tisztítófedelet.
  • Helyezzük vissza a felfűtő csappantyút. A csappantyú középső részének érintenie kell a hátsó hűtőbordát. Ha teljesen lapos, akkor 180°-kal el kell fordítani, hogy elkerülhe­tő legyen a deformálódás.

Szilárdtüzelésű kazánok karbantartása

  • Begyújtás előtt elvégzendő feladat, egyrészt a rostélyokat kiemeljük és kitakarítjuk a rostélytartót, havonta legalább egyszer.
  • Annak érdekében, hogy jobb legyen a hőközlés tisztítsuk meg a víztáskákat.
  • A kazán légellátását biztosítani kell, ki kell elégíteni a kazán huzatigényét.
  • Tilos a füstcső méretét a megadott érték alá csökkenteni.
  • A füstcső ne haladja meg az lm-t.
  • Rendszeresen tisztítsuk, tisztítassuk a füstcsövet és a kéményt.
  • A kazán 10. életévének betöltésekor szakemberrel végeztessük el a nyomáspróbát (hi­degen 3 bárral).
  • Szigorúan tilos a felfűtött kazánt hideg hálózati vízzel lehűteni.
  • A maximális üzemi nyomás ne haladja meg az 1,5 bart.
  • Alkalmazzunk huzatszabályzót.
  • Célszerű a kazánba felülről begyújtani, hogy a tüzelőanyag lefelé égjen.
  • A szivattyú termosztátot állítsuk 45°C-ra, hogy elkerüljük a 39°C alatt beinduló kondenzvíz-lecsapódást.

Állandó fűtőüzem (a tűz éjjel is ég)

Állandó fűtőüzem esetén kisebb a teljesítmény, és a fűtővíz-hőmérséklet 65 °C alatt van. A következő beállításokkal csökkenthető a fűtőgáz járatok alacsony hőmérsékleten való el­szennyeződése kátránnyal és korommal.

  • Fel kell éleszteni a tüzet, és töltsük fel teljesen a tüzelőanyag-kamrát.
  • Zárjuk le a primerlevegő csappantyút úgy, hogy maradjon 5 mm minimális nyílás. A tercier levegőnyílásokat teljesen le kell zárni.
  • Szükség esetén zárjuk el a füstgázcső-szűkítő csappantyút.
  • Nyissuk ki a felfűtő csappantyút.

Kondenzáció és kátrányképződés elkerülése

Túl alacsony fűtőteljesítmény esetén kondenzáció léphet fel a fűtőfelületeken. A kondenzátum lefolyik a hamutérbe.

  • Ellenőrizni kell a hőmérős nyomásmérőn, hogy működés közben a vízhőmérséklet 65 °C fölött marad-e.
  • Fűtsük fel többször a fűtőkazánt.

A normál működés közben keletkező koromlerakódás csökkenti a kondenzáció veszélyét. Az égéstermékek harmatpontja 65 °C-nál van, ezért nem lehet a fűtőfelületeken az égéstermékek hőmérséklete 65 °C alatt. Ha a kondenzáció a tüzelőanyag-kamrában lép fel, akkor az a tüze­lőanyag túl magas víztartalmára utal (nedves a tüzelőanyag).

Ilyen esetekben a kondenzáció 65 °C fölötti kazánhőmérsékletnél is felléphet. A kátrány, hasonló feltételek (alacsony telje­sítmény, alacsony hőmérséklet) és rosszul beállított égés (túl kevés tercier levegő) mellett képződik. A kátrány lerakódik a füstgázjáratok alján és megnehezíti tisztítófedél kihúzását.

A kátrány csak meleg állapotban kaparható le, ehhez a következőképpen járjon el:

  • Fűtsük fel – ha lehet puhafával – a fűtőkazánt.
  • Ha elértük a kb. 90 °C hőmérsékletet, akkor zárjunk le minden fűtőtest-szelepet.
  • Vegyük ki a piszkavassal a tisztítófedelet, szükség esetén lazítsuk le egy kalapáccsal.
  • Távolítsuk el a fenékről és a fűtőfelületekről a kátrányt a tisztító kaparóvassal.

Hűtőkör éves ellenőrzése

A rendszeres évenkénti karbantartó munkálatok alkalmával a hűtőkört és a termosztatikus szelepet is meg kell vizsgálni. A hűtőkör arra szolgál, hogy akkor is biztonságos legyen a ka­zán működése, ha a fűtőrendszer tönkremegy, és így nem tudja elvezetni a kazánból jövő hőt. Az ilyen meghibásodás következhet például abból, hogy befagy a rendszer, nem kering a víz, stb.

A kazán megfelelő működéséhez elengedhetetlen a minimális nyomású hűtővíz. Leg­alább 2 baros nyomást, valamint 20 l/perces vízmennyiséget kell biztosítani. A hűtőkör el­lenőrzését legjobb úgy elvégezni, hogy túlhevítjük a kazánt, legalább 97 °C-ra. Ha ez vala­milyen oknál fogva nem megvalósítható, a következő vizsgálatot kell elvégezni:

Csavarozzuk ki a termosztatikus szelep érzékelő fejét a hüvelyből. Tegyük az érzékelő fejet egy vízforralóba és forraljuk fel a vizet. A hőfokszabályozó szelepnek ilyen esetben be kell indítania a hűtővíz áramlását. Ellenőrizzük, hogy ez megtörtént-e. Miután a víz lehűl, a sze­lepnek a hűtővíz áramlását le kell állítania.

A sikeres vizsgálat után helyezzük vissza az ér­zékelőt a kazettába. Tisztítsuk meg a szűrőt mielőtt ismét hűtővíz kerülne a szelepbe. Amennyiben a vizsgálat sikertelen és a szelep nem indítja el a hűtővizet, vagy az átáramló víz mennyisége nem megfelelő, a szelep cserére szorul.

Kazán telepítése puffertartályokkal

Ha a kazánt szabályozóelemekkel, keverőszelepekkel, vagy keverőcsapokkal, vezérelt szi­vattyúkkal ellátott rendszerbe csatlakoztatják, legalább egy puffer tárolót kell alkalmazni, aminek kapacitása elégséges a kazán által egy feltöltéssel előállított hőenergia felvételére (pl. olyan esetben, ha a kazán közvetetten fűti a használati melegvizet). A tartály összegyűjti a felesleges hőt, amivel a víz fűthető, és így csökken a kazán túlhevülésének veszélye.

A telepítési mód előnyei: A tárolt víz fűtését biztosító kazán így könnyebben védhető a túl­hevüléstől, amit a túlságosan nagy kéményhuzat okozhat.

Faelgázosító kazánok

A faelgázosító kazánok forró vizes, fatüzelésű kazánok, melyek lakások, családi házak, üze­mek és hasonló jellegű épületek fűtésére, valamint a használati melegvíz előállítására szolgál­nak. Alkalmazhatóak nyílt vagy zárt fűtési rendszerhez, gravitációs vagy szivattyús fűtéshez.

Faelgázosító kazánok

A technikai fejlődésnek köszönhetően, megfelelő szabályozással, a szilárdtüzelésű kazánok konkurenciát jelentenek a gázüzemű berendezéseknek. A faszéntüzelésű kazánok ugyanis je­lentősen megemelt hatásfokkal üzemelnek a kettős tűztérnek köszönhetően. A felső kerámia­elemen megy végbe a hagyományos technológiának mondható eljárás a szilárd tüzelőanyag elégetése.

Egy beépített ventilátor segítségével a felső térben keletkező égéstermék átkerül az alsó tűztérbe, ahol pluszlevegő hozzáadásával begyújtják az égéstermékben található, még éghető szemcséket. Ennek a kettős eljárásnak köszönhetően nagyobb hőmennyiség vonható el. A kazán hatásfoka a 90%-ot is elérheti. Természetesen ez a magas hatásfok csak akkor tartható fenn, ha nem szabályoz le az automatika, illetve a ventilátor a kellő mennyiségű le­vegőt tudja biztosítani az alsó tűztérben.

Ennél a kazántípusnál elmaradnak azok a problé­mák, amit a fatüzelésű kazánnál meg kellett oldani. Nincs szükség a folyamatos utánpótlás­ra, ugyanis a felső tűztér megrakását követően a légmentes lezárásra kerül, ezt követően a huzatszabályzó és a ventilátor kerül előtérbe. Elég naponta ma maximum kétszer megrakni a kívánt igény eléréséhez.

A készülék szabályozása a következő:

A mechanikus huzatszabályzó az előremenő fűtő víz hőmérsékletét figyelembe véve szabályozza az égéshez szükséges levegőt. A ventilátor pedig szabályozza a füstgáz áramlását egy beépített érzékelő segítségével.

Normál üzemmódban 90°C-os előremenő és 65°C-os visszatérő vízhőmérséklettel üzemel a kazán. Keverőszelep beépítésével kell gondolkodni arról, hogy a visszatérő fűtővíz hőmér­séklete nehogy 60°C alá kerüljön.

A kazán felépítése

A kazánt maximálisan, építési nagyságtól függően 420-570 mm hosszúságú fahasábok fel­használására tervezték. Lehetséges más, pl. kocka alakú tüzelőanyag alkalmazása is, de ki­zárólag fa tüzelése megengedett. A kazán hegesztett, 6 mm vastag acéllemez konstrukció.

A felső részén található a tüzelőanyag-tároló, az alsórészén pedig az égéstér, kerámia alkatré­szekkel. A kazán felső részét a kerámia fúvóka választja el az alsó résztől. A kazán hátulsó részén található a tűztér a szívóventilátorral (11.14. ábra).

11.14. ábra. Faelgázosító kazán felépítése, szerkezeti részei.

11.14. ábra. Faelgázosító kazán felépítése, szerkezeti részei.

  1. Kazántest
  2. Füstgáz-gyűjtő
  3. Ajtó
  4. Oldallemez
  5. Felső lemez
  6. Elülső lemez
  7. Ajtó fedél
  8. Fúvóka
  9. Fúvókatalp
  10. Gyűjtőtálca
  11. Csappantyú ellensúly
  12. Félhold alakú hátfal
  13. Hátsó ütköző
  14. Keret
  15. Csappantyú tengely
  16. Szekunder levegő vezetéke
  17. Fúvóka tömítés
  18. Mikrokapcsoló
  19. Füstgáz-gyűjtő fedél
  20. Ventilátor keret
  21. Szívóventilátor
  22. Járókerék
  23. Fogantyú
  24. Fogantyú
  25. Mikrokapcsoló rugó
  26. Védőlap
  27. Ajtófedél csavar
  28. Alátét
  29. Csavar M10
  30. Szárnyas csavar M6
  31. Rúd, 4×30
  32. Elülső hőszigetelés
  33. Rúd, 2×20
  34. Vezérlőegység

Az elülső részen két ajtó (felül a tüzelőanyag-adagoló) található. A kazántest ásványgya­pot hőszigeteléssel és külső burkolattal rendelkezik. A kazán felső részén található a ke­zelőpanel, ellenőrző és szabályozóelemekkel. A primer levegő beáramlását az oldalpane­len lévő szabályzóelemek biztosítják.

A szekunder levegő a tűztér hátsó oldalánál felme­legszik, majd csövön keresztüljut el a fúvókához. A 6/4″ méretű, külsőmenetes előreme­nő és a visszatérő csonk, valamint a 150 mm külső átmérőjű füstgázcsonk a kazán hátol­dalán található. Ugyanitt, az alsó részen van a töltő-ürítő csonk is. Az alábbi ábrán és táb­lázatokban a faelgázosító kazán jellemző paraméterei láthatóak (11.15. ábra, 11.3., 11.4. táblázat).

11.15. ábra. Faelgázosító kazán felépítése.

11.15. ábra. Faelgázosító kazán felépítése.

  • M – Előremenő csonk
  • R – Visszatérő csonk
  • N – Töltő-ürítő csonk

11.4. táblázat. Faelgázosító kazán műszaki adatai.

Névleges teljesítmény kW 21 25 33 36
Kimeneti tartomány kW 8-21 12-25 13-33 15-36
Kazán osztály 2 2 2 2
Hatásfok % 78-85 78-85 78-85 78-85
Füstgáz hőmérséklete °C
névleges teljesítményen 200 200 200 200
minimális teljesítményen 100 100 100 100
Égéstermék kibocsátás kg/s
névleges teljesítményen 12,31 15,08 17,05 19,78
minimális teljesítményen 3,95 4,66 5,36 6,04
A kazán hidraulikus vesztesége mbar Lásd a kazán hidraulikus veszteségét Lásd a kazán hidraulikus veszteségét Lásd a kazán hidraulikus veszteségét Lásd a kazán hidraulikus veszteségét
Tüzelési periódus névleges teljesítményen óra 2 2 2 2
Tüzelőanyag-tartály kapacitása l 66 86 114 138
Töltőnyílás mérete – félkör szélessége x magassága mm 430×240 430×240 520×280 520×280
Maximális hasábhossz mm 430 540 480 580
A kazán víztartalma l 76 90 107 124
Maximális üzemi túlnyomás bar 2 2 2 2
Maximális üzemi hőmérséklet °C 95 95 95 95
Előremenő/visszatérő csonk mérete G 6/4″ külső menetes G 6/4″ külső menetes G 6/4″ külső menetes G 6/4″ külső menetes
Hűtővízcsonk mérete G 6/4″ külső menetes G 6/4″ külső menetes G 6/4″ külső menetes G 6/4″ külső menetes
Huzatigény mbar 0,2 0,23 0,25 0,28
A kazán tömege kg 310 350 375 410
Füstgázcsonk mérete mm 150 150 150 150
Elektromos védettség IP 21 21 21 21
Elektromos teljesítményfelvétel W 50 50 50 50
Fogyasztás névleges teljesítményen, fa, 20% páratartalmú kg/óra 5,7 7 8,5 10

Beüzemelés

  • A kazán beüzemelését csak arra feljogosított szakszerviz végezheti.
  • A beüzemelés tervezésekor tartsuk be a vonatkozó rendeletek előírásait.
  • A beüzemeléskor tartsuk be a vonatkozó rendeletek előírásait.
  • A beüzemelésnek meg kell felelnie ezen útmutató utasításainak, valamint az érvényes szabványoknak és előírásoknak.
  • A kazánt szilárd alapon, külön kazánházban állítsuk fel, ahol az égéshez elegendő le­vegő áll rendelkezésre.
  • Ne helyezzünk a kazánt folyosóra, nappaliba, vagy bármely egyéb lakóhelyiségbe.

A kazán elhelyezése

  • A kazánt csak szilárd alapra szabad helyezni.
  • A kazán és a kémény minimális távolsága közepesen és nehezen éghető anyagoktól (lásd az Építőanyagok gyúlékony sági táblázatait) 100 mm lehet.
  • A kazán és a kémény minimális távolsága gyúlékony anyagoktól 200 mm lehet.
  • Amennyiben a gyúlékonyság mértékében bizonytalan, tartson 200 mm védőtávolságot.
  • Fontos, hogy a kazánt tűzálló talajra helyezze, amely túlnyúlik a kazán alaplemezén, az elülső oldalon legalább 300 mm-rel, a többi oldalon pedig legalább 100 mm-rel.
  • A könnyebb tisztítás érdekében a készüléket úgy helyezzük el, hogy a töltő-ürítő csonk 100-155 mm magasan legyen. A kazánházban állandó légáramlásnak kell lennie.

A kazán beszerelése

Az előremenő és visszatérő csonkok G6/4″ méretű külső menettel rendelkeznek. Csatlakoz­tassuk az előremenő vezetéket a kazán tetején lévő, a visszatérő vezetéket pedig a kazán hát­só részén található csonkhoz. Szereljük fel a leeresztő szelepet (G1/2″) a helyére.

Kössük össze a kazánt és a kéményt egy 150 mm belső átmérőjű füstcsővel. A kazán jobb és bal ol­dalán hagyjon legalább 20 cm, a kazán előtt pedig legalább 1 m helyet a karbantartáshoz és a szereléshez. A megfelelő üzemeltetés és a hosszú élettartam biztosításához tartsuk be ezen utasításokat.

  • A hideg kazántestnél, pl. üzem kezdetén, a hőbomlás (gázképződés) megindulásakor a tüzelőanyag-kamrában kátrány és savas kondenzátum keletkezik. Ezért szükséges egy termosztatikus szabályzószelep beépítése, hogy a keringetett víz hőmérséklete 60°C fölött maradjon. A kazánvíz üzemi hőmérséklete 80-90° C között kell, hogy legyen.
  • A kazán hatásfoka a névleges teljesítménynél a legnagyobb.
  • Tilos a kazánt tartósan a névleges teljesítményének 50%-a alatt üzemeltetni.
  • Alacsonyabb teljesítménynél (csak használati melegvíz előállítása) szükséges a napi begyújtás.
  • Javasoljuk, csatlakoztasson a kazánhoz puffertartályt.
  • Amennyiben nem lehetséges a kazánt puffertartályhoz csatlakoztatni, az egyik tároló térfogata legalább 200 l legyen (például: indirekt fűtésű HMV tároló). Ez a tároló ké­pes a felesleges hőt a használati víz melegítéséhez felhasználni és ezáltal csökkenteni a kazán túlhevülésének veszélyét.

Amennyiben a fenti utasításokat és szabályokat nem tartjuk be, a kazántest és a kerámia alkat­részek élettartama jelentősen lecsökkenhet. A kazántest akár így két év alatt átrozsdásodhat.

A kényszer-hűtő kör csatlakoztatása

A kazánt a vonatkozó előírásoknak megfelelően segédenergia nélkül működű kényszer-hű­tőkörrel kell felszerelni, amelynek biztosítania kell a hőfelesleg biztonságos elvezetését úgy, hogy a vízhőmérséklet ne lépje át a 110°C-os hőmérsékletet (a gép védelme túlmelegedés el­len). Ezt a hűtőkört a kazántest tartalmazza.

A kazán beépítésekor ezt a hűtőkört egy termo­sztatikus szeleppel a vízhálózathoz kell csatlakoztatni. A szelepet a rendelhető tartozékok között megtalálja. A hűtőkör csonkja a be- és kilépésnél egyaránt G 1/2″, külsőmenetes. A hűtővíz maximális nyomása 2 bar lehet. A szelep elé szűrőt kell beépíteni (11.16. ábra).

11.16. ábra. Kényszerhűtő beépítése.

11.16. ábra. Kényszerhűtő beépítése.

A kazán kezelése

Tűzgyújtás

Nyissuk fel a felső adagolóajtót. Helyezzünk papírt és kellő mennyiségű fát a fúvókára, majd nyissuk ki az alsó ajtót. Nyissuk meg a füstgáz csappantyút (húzzuk magunk felé az ellen­súlyt)! Gyújtsuk meg az előkészített tüzelőanyagot.

Hajtsuk be a felső ajtót (de ne zárjuk be teljesen) és kapcsoljuk fel a fűkapcsolót a vezérlőegységen. Amennyiben a kazán az elektro­mos hálózathoz van csatlakoztatva, a főkapcsolónak világítania kell. A nyitott felső ajtó mű­ködésbe hozza a ventilátort, ami a töltőnyílásból történő kifüstölgést csökkenti. Begyulladás után töltsük fel a kamrát tüzelőanyaggal, és csukjuk be az alsó, majd a felső ajtókat.

Amikor az ajtót becsukjuk, a kémény csappantyúja is lezár (ellenőrizni kell, hogy az ellensúly a hátoldalra csússzon). A kazán elkezd üzemelni. Ettől kezdve a kazán vezérlése a vezérlőegy­ség szabályzóelemein (termosztát-beállítás) keresztül történik.

Az égés levegő-szabályozása

A kazánlevegő betáplálása két független úton történik, a primer és a szekunder úton. A pri­mer levegő a kazán teljesítményével áll közvetlen összefüggésben. Kézzel be kell állítani a primer levegő mennyiségét az oldalsó panelen lévő szabályozószegmensek helyzetének vál­toztatásával.

A szekunder levegő a füstgáz gyűjtőben előmelegszik és vezetéken jut közvet­lenül a fúvókába. Amikor a kazánt a névleges teljesítményen üzemelteti, hagyjuk a szabály­zószegmenseket nyitva. Amikor minimális teljesítményen üzemelteti a kazánt, zárjuk el aszabályzószegmenseket, miután láng keletkezik.

Utántöltés

A kazán üzem közbeni újratöltését a következők szerint végezhetjük el: Nyissuk meg a füst­gáz-csappantyút (húzzuk az ellensúlyt magunk felé). Nyissuk ki résnyire a felső ajtót, és várjuk meg, amíg a töltőnyílásból történő kifüstölgés csökken.

Amint a felső ajtót kinyitjuk, a füstgáz-ventilátor működni kezd. Csak ezután nyissuk ki teljesen az ajtót. Kaparjuk meg a töltetet a piszkavassal (ez a kazán alapfelszereltségéhez tartozik), ezután rakjuk be a tüzelő­anyagot.

Ahhoz, hogy a felesleges füstképződést elkerüljük, csak akkor töltsük után a kazánt, amikor az előző töltet már kb. 1/3-ig leégett. Hogy a tüzelőanyag azonnali belobbanását és leégését megakadályozzuk, a fahasábokkal takarjuk be a faszenet. A feltöltés után be kell csukni az ajtót. A füstgáz-csappantyú az ajtó becsukásakor lezár (ellenőrizzük, hogy az ellensúly a hátoldalra csússzon).

A töltőnyíláson keresztül történő kifüstölgést a töltési periódus lerövidítésével csökkentheti.

Melegen tartó üzemmód (a tűz megtartása az éjszaka folyamán) A melegen tartó üzemmód olyan üzemmód, ami lehetővé teszi a tűz megtartását az egész éj­szaka során úgy, hogy a fűtési rendszer felé nem ad le teljesítményt a kazán.

A tűz megtar­tásához kövesse az alábbiakat:

  • Töltsük fel a tüzelőanyag-kamrát fahasábokkal (helyezzük őket a lángoló tüzelőanyag­ra).
  • Zárjuk el a kiegyenlítő szelepet. A vízhőmérséklet a kazánban 80-90°C-ra emelkedik.
  • A kazán oldalán található szabályzószegmensekkel zárjuk el a primer levegőt.
  • Kapcsoljuk ki a főkapcsolót a vezérlőegységen.

A kazán így több, mint 12 órán keresztül képes tüzelni. Miután új tüzelőanyagot helyezünk be, nyissuk ki a primer levegő nyílásait és indítsuk be a ventilátort a főkapcsoló bekapcsolá­sával. Ezután a kazán hamarosan működni kezd. Az alábbi táblázat a faelgázosító kazánok­ban eltüzelhető fafajták energiakapacitását tartalmazzák (11.5. táblázat).

11.5. táblázat. Faelgázosító kazánokhoz használt fafajták fűtőértékei.

Fafajta Fűtőérték
kcal MJ kWh
Lucfenyő 3 900 16,25 4,5
Erdei fenyő 3 800 15,8 4,4
Nyír 3 750 16 4,3
Tölgy 3 600 15 4
Bükk 3 450 14,4 4

Jó tanács

Megjegyzés: A vízhőmérsékletnek a kazánban kb. 80-90°C-nak kell lennie, amikor a kazánt éjszakai üzemmódra állítjuk. Amennyiben a hőmérséklet alacsonyabb, a kátrányképződés magasabb és ha a hőmérséklet 60°C-alá süllyed, a tüzelőanyag-kamrában kondenzáció indul meg. Amennyiben az éjszakai üzemmódban a vízhőmérséklet gyakran 60°C-alá süllyed, a kazán élettartama lecsökkenhet.

A hamu eltávolítása a kazánból

A hőbomlás során ebben a kazánban kevesebb hamu keletkezik, mint a hagyományos kazá­nokban. Hamuzzuk ki a kazánt 1-3 naponta. A hamu az tűztér kerámia alkatrészein gyűlik össze. Amennyiben túl sok hamu van a tűztérben, nincs elegendő hely az égéshez, s ez a kazán túlmelegedését és károsodását okozhatja.

Jó tanács

Megjegyzés: A hamu eltávolítását csak akkor végezzük, ha nincs láng az adagolókamrában, vagyis a tü­zelőanyaggal való utántöltés kezdetekor. A kazán nyomásviszonyai megváltoznak, ha az alsó ajtót kinyitja és a kazán az oldalsó szabályzó elemeken keresztül elkezdi füsttel megtölteni a környező teret.

A kazán tisztítását az alábbiak szerint végezzük el:

  • Nyissuk ki az adagolóajtót és seperjük a tüzelőanyag-maradékot fúvókán keresztül az alsó térbe.
  • Nyissuk ki az alsó ajtót és vegyük ki az égéstér elülső, félhold alakú kerámia elemét.
  • Távolítsuk el a hamut a belső térből egy lapáttal.

A kazán biztonságos üzemeltetése

  • Fontos, hogy a kazánt tűzálló alapra állítsuk, ami túlnyúlik a kazán talplemezén. Az elülső oldalon legalább 300 mm-rel, a többi oldalon legalább 100 mm-rel.
  • A kazánt csak a kazán kezelésében jártas, felnőtt személyek kezelhetik. Működő ka­zán mellett gyermekeket egyedül hagyni tilos.
  • Tilos folyékony anyaggal tüzet gyújtani a kazánban és különösen ezzel növelni üzem köz­ben a teljesítményt (túlhevülés). Ne tároljunk, vagy hagyjunk gyúlékony anyagokat és tár­gyakat a hamuzó nyílás közelében. A hamut fedéllel lezárt, tűzálló tartályban tároljuk.
  • A kazánt csak nyitott tágulási tartállyal lehet üzemeltetni, maximum 95°C hőmérsék­leten és rendszeresen kell ellenőrizni.
  • Tartsuk be az útmutató utasításait. Tilos az olyan beavatkozás, amely az egészséget ve­szélyezteti.
  • Az éghető építőanyagok táblázata ezen útmutató mellékletében szerepel.
  • Ne rakjunk semmiféle gyúlékony anyagot a kazánra és ne hagyjuk annak közelében (a biztonsági távolságon belül).

A kazán megfelelő üzemelésének és hosszú élettartamának feltételei

  • A kazánt száraz, jól szellőző helyre kell állítani.
  • A kazánt úgy kell üzemeltetni, hogy a keringetett víz hőmérséklete 80-90°C legyen.
  • Használjunk kiegészítőket (pl. keverőszelep), melyek a keringetett víz minimális, 65°C-os hőmérsékletét biztosítják (amikor a víz hőmérséklete magasabb, az üledék-, kátrány- és savképződés alacsonyabb, s ez hosszabb élettartamot biztosít a kazánnak).
  • Amennyiben a kazán a névleges teljesítmény 50%-ánál alacsonyabb teljesítményen üzemel, vagy nyáron, amikor kizárólag a használati melegvíz előállításáról gondosko­dik, naponta kell tüzet rakni (a hosszú élettartam miatt).
  • A tüzelőanyag-tárolót rendszeresen tisztítsuk meg a kátránytól.
  • A kéménynek megfelelő huzattal kell rendelkeznie, és megfelelően tömítettnek és hőszigeteltnek kell lennie, hogy a vízpára és kátrány kiválását megakadályozza, amikor a kazán alacsony teljesítményen üzemel.
  • Passzív védelem gyanánt a rendszert olyan hőhordozó közeggel kell feltölteni, amely­nek alacsony a fagyáspontja és antikorrozív hatású.

Faelgázosító kazánok szabályozása

A beépített automatikának köszönhetően szabályozva van az égéshez szükséges levegő­mennyiség, de egy mechanikai huzatszabályzónak köszönhetően áramkimaradás esetén is biztonságos az üzem. A vezérlésnek köszönhetően a kazántérből csak akkor távozik a felme­legített fűtő víz, ha annak hőmérséklete eléri az előírt hőmérsékletet (70°C).

Ha a fűtő víz el­érte a kívánt hőmérsékletet a kazánból, megfelelő szerelvényeken keresztül a puffertartályba juttatja a fűtő vizet. A vezérlőberendezés a puffertartályból látja el a teljes fűtési rendszert meleg vízzel termosztát és keringető szivattyú segítségével.

Ha a puffertartály mérete megfe­lelően lett meghatározva, a kazánban levő tüzelőanyag leégését követően is elegendő fűtő víz áll rendelkezésre. A tárolóból csak a kívánt mennyiségű és hőmérsékletű fűtővíz kerül a fű­tési hálózaton keresztül a hőleadókhoz, így elkerülhető a túlfűtés, de az alulfűtés is.

Szilárdtüzelésű faelgázosító kazánok

Szilárdtüzelésű kazánok egyik fontos jellemzője, hogy ha a tüzelőanyagot begyújtottuk, akkor az égést nem tudjuk leállítani, megszakítani. Ezt jelenleg úgy lehet megoldani, hogy puffertartályt építünk be, ami felveszi azt a többletenergiát, amire pillanatnyilag nincs szükség. Ab­ban az esetben, ha a kazánban a tüzelőanyag leég a hőleadók felé vezeti a fűtővizet a puffer-tartályból.

Tároló méretezése faelgázosító kazánnal

A fa tüzelésnek az előnye a gáz-, illetve olajtüzeléssel szemben, hogy:

  • Mai új szilárdtüzelésű hőtermelők már versenyképesek.
  • A tüzelőanyag ára kedvezőbb.
  • A tüzelőanyagot nem kell külföldről szállítani, országon belül is ellátott.
  • Belátható időn belül újratermelhető, azaz megújuló energiaforrás.

Az új tüzelőberendezések (faelgázosító kazánok) alsó leégésűek, melyekben nem a fa, ha­nem annak kigázosításával képződő gázok égnek el, ezért szinte nincs szilárd maradvány az égést követően, (cca. 1%) Hátrányuk a gáz- és olajtüzelésű kazánokkal szemben: a kazán „égőjét” nem lehet ki-be kapcsolgatni. Szabályozni csak a füstgáz ventilátor üzemével lehet.

A megtermelt hőt puffertartályokba kell vezetni: családi házaknál úgy kell a tárolót méretez­ni, hogy azt a hőt, amit a kazán egy felfűtéssel termel, maradéktalanul, teljes mértékben fel tudja venni. Gond merülhet fel akkor, ha a tároló már tovább nem tölthető.

Ekkor gőzrobba­nás következhet be, mert a megtermelt hőt nem tudjuk hova elszállítani. Ebben az esetben a fűtővíz hőmérsékletét csökkenteni kell. Ezt egy segédenergia nélküli termosztatikus szelep­pel tudjuk megvalósítani, ami hálózati hidegvizet enged a fűtési rendszerbe, csökkentve ez­zel annak hőmérsékletét.

A pellet tüzelés

A pellet nem más, mint préseléssel előállított tüzelőanyag. A fafeldolgozó iparban keletkező fahulladékot préselik össze, kötőanyag hozzáadása nélkül. A préselést követően apró ruda­kat nyerünk, átmérője 6mm, hossza 2-5 cm között mozog.

A többi tüzelőberendezéstől ab­ban különbözik, hogy a fűtőanyag utánpótlása, adagolása egy csiga segítségével történik. Vi­szont ennek az adagolásnak olyannak kell lennie, hogy a visszaégést megakadályozza. A berendezés háromlépcsős szabályozást végez, ami azt jelenti, hogy a beállított hőmérsékletre való felfűtést megelőzően a bekerülő pellet csökkentésével képes kisebb lángon égni. Ezzel megakadályozható a túlfűtéssel járó veszteség.

A kazánban levő égő lángjának hőmérsékle­te 1000°C körüli. Ha megnézzük azt, hogy a távozó égéstermék hőmérséklete 70-100°C kö­zött van, akkor kiszámítható, hogy 90% felett van a készülék hatásfoka. Kazánok vezérlése mikroprocesszorral történik.

A berendezés üzemeltetése nem igényel szaktudást, a felhasz­nálóbarát környezet miatt nincs más dolog, mint a hőmérséklet beállítása. Amikor a készü­lék eléri a beállított hőmérsékletet kikapcsol, és elkezd lehűlni. Az alsó hőmérséklet elérése­kor az automata bekapcsol és a kazán üzemelni kezd. A pelletes kazánok műszaki paramé­tereit a 11.6. táblázat tartalmazza.

11.6. táblázat. Pelletes kazán jellemző paraméterei.

Teljesítmény kW 20 60
Segédenergia szükséglet W 60 100
Hasznosítható fapellet mérete mm 6 6-8
Hatásfok % 88-90 88-90
Kazán víztérfogata liter 70 210
Maximális pelletfogyasztás fűtéskor (17 Mj/kg) kg/h 5 12
Maximális üzemi nyomás bar 2 2
Maximális vízhőfok °C 95 95
Tüzelőanyag tartály nyílás mérete mm 158 158
Tüzelőanyag tartály térfogata liter 30 88
Üres tömeg kg 290 440

1 m3 fapellet beadagolása után körülbelül 1 kg salak keletkezik, annak a függvényében, hogy milyen a pellet minősége. Egy 35 kW-os kazán nagyjából 4 hét alatt tüzeli el az 1 m3 pelletet, tehát nem kell sűrűn takarítani.

A pellet nedvességtartalma 10% körül mozog, így sok­kal hatékonyabb tüzelőanyag, mint a hasábolt fa, ami akár 40% vizet tartalmazhat. A károsanyag kibocsátás elenyésző a többi kazánhoz képest, akár szilárdtüzelésű, akár gáztü­zelésű kazánról van szó.

A kazánpellet-szükséglet egy évben, egy átlagos családi ház esetén 8-10 m3. Ez azt jelenti, hogy a pellet tárolásának szánt hely kb. 6 m2. A kazánház ajtajának tűzbiztosnak kell lennie, és legalább 90 percig ellen kell állnia a tűznek. Ki kell alakítani két csatlakozót a falon, egyet a levegő befúvásnak, egyet pedig az elszívásnak. Ez a két csonk egymástól minimum 1 m-re legyen.

Ha ez nem megoldható, úgy az egyik cső 30 cm-nél hosszabb legyen, mint a má­sik. Nagyon kell ügyelni, hogy a tárolóhelyiség száraz és tűzbiztos legyen. A tárolóban nem lehet semmilyen elektromos berendezés. A kazánt puffertárolóval kössük a fűtési rendszer­re, ami szintén a kazánházban kap helyet. Mivel szilárd tüzelőanyagot használunk, a kazán­háznak megfelelő kéménnyel kell rendelkeznie. Erre a célra tökéletes megoldást nyújt a samott béléscsöves, vagy dupla szigetelésű saválló csöves rendszer.

Atmoszférikus gázkazánok

Előnyei a kazánház kialakításánál a kazánblokk kis mérete és a könnyű szállíthatóság. A ka­zánblokk az oldalainál összeépített kazántagokból áll. A tűztér minden oldalról zárt és víz­zel hűtött.

A tűztér fölé helyezett függőlegesen körüláramoltatott fűtőfelületek a speciálisan kiképzett bordákkal a hőátadás szempontjából igen hatékonyak. Az állítható magasságú lá­bak lehetővé teszik a felállítási helyen történő precíz beállítást, ami fekvő melegvíz-tároló esetén is alkalmazható.

Az atmoszférikus gázkazánok előnyei a következők:

  • Egyszerű felépítés.
  • Teljesen automatikus üzem elektromos gyújtással, nincs kiegészítő gyújtógázfogyasz­tás.
  • Csendes üzem nem szükséges hangcsillapító berendezés.
  • Minimális kéményhuzat szükséges emiatt tetőtéri kazánházban is felállítható.
  • Hosszú élettartam az égő kopó alkatrészeket gyakorlatilag nem tartalmaz, a kazán alapanyaga az évtizedek óta bevált saját öntvény.
  • 80 mmhőszigetelés minimumra csökkenti a készenléti veszteséget.
  • Sokoldalúság a kazánhoz különböző típusú szabályozók és tárolók választhatók.
  • Egyszerű kazántisztítás.

A kazángyártó cégek törekednek a csökkentett károsanyag kibocsátásra, és a teljesen auto­matikus üzemre. A kazánok elektromos gyújtásúak és ionizációs lángőrzésű gázégővel, va­lamint kettős működésű mágnes szeleppel vannak felszerelve. Alkalmazhatóak mind földgáz, mind propángáz esetén.

A csatlakozási nyomásnak a következő értéket kell elérni (csatlakozási nyomás a gázkészü­lék gázcsatlakozásánál mérhető nyomás):

  • Földgáz: 17-25 mbar, névleges érték: 20 mbar,
  • Propángáz: 42,5-57,5 mbar, névleges érték: 50 mbar.

A csatlakozási nyomás maximális értéke földgázüzemnél 25 mbar lehet. Magasabb csatlako­zási nyomás esetén a gázégő elé egy kiegészítő gáznyomás-szabályozót kell szerelni. A pró­banyomás értéke max. 150 mbar.

További tervezési tudnivalók

Padlófűtési rendszereknél, több fűtőkörös berendezés esetén, vagy nagy víztartalmú rendsze­rek esetén célszerű keverő szelepes fűtőköri szabályozást betervezni.

A rendszer víztartalmá­ra a következő határértékek vonatkoznak:

  • Δt > 10 K legfeljebb 75 1/10 kW,
  • Δt > 20 K legfeljebb 150 1/10 kW.

A kazán megbízható működésének biztosítása érdekében minden csatlakozást csak az adott célra szolgáló csatlakozási helyre lehet bekötni. Melegvíz-tároló esetén a fűtési vezetékbe minden esetben visszacsapó szelepet kell beépíteni. Az összekötőkészletnél ügyelni kell ar­ra, hogy a visszacsapó szelep biztosító csavarja megfelelő állásban legyen. Meglévő fűtési rendszereknél iszapleválasztó beépítése szükséges.

Karbantartás

Vízutánpótlásnál ügyelni kell a vízlágyítón keresztüli töltésre. A beépített iszapleválasztókat és szűrőket folyamatosan ellen­őrizni és tisztítani kell. Meleg kazánra hideg vizet rátölteni ti­los!

A kazánház

Felhívjuk a figyelmet, hogy a kazánház levegője nem tartal­mazhat halogén szénhidrogéneket, mert ez a kazán egyes al­katrészeinek idő előtti korrodálásához vezethet. A kazánház­ban porképződéssel járó tevékenységet végezni nem szabad, mivel a por eltömítheti az égőrostély finom nyílásait és ez az égő idő előtti károsodásához vezethet.

Ezen okokból fakadó károkra a gyártó garanciális kötelezettségei nem vonatkoz­nak. A kazán felállítási helyiségének fagymentesnek és jól szellőzöttnek kell lennie. A kazánházban elhelyezett atmoszférikus gázkazán faltól való tá­volságait a 11.17. ábra tartalmazza.

11.17. ábra. Falsíktól való távolságok.

11.17. ábra. Falsíktól való távolságok.

Kémény, füstgázhőmérséklet

A szükséges kéményhuzat valamennyi kazánméreténél min. 3 Pa, max. 10 Pa. Keresztmet­szet-szűkítés kéményméretezéssel és kéményseprő szakvéleménnyel lehetséges. A kémény­huzat beszabályozásához és állandó értéken tartásához, valamint a kémény szellőztetéséhez ajánlatos – az illetékes kéményseprő vállalattal történő egyeztetés után – egy melléklevegő­ szabályozó (huzathatároló) beépítése és beszabályozása.

A huzathatároló keresztmetszete a kémény hatásos magasságától és keresztmetszetétől függ. Figyelem, túl nagy kéményhuzat lángleszakadáshoz vezethet.

Kondenzációs kazánok

A kondenzációs kazánok hasznosítják a legjobb hatásfokkal azt az energiát, ami a gáz-hal­mazállapotú tüzelőanyagban megtalálható. Emellett minimális a károsanyag-kibocsátásuk, biztonságtechnikai követelményeknek teljes mértékben megfelelnek szakszerű használat mellett.

30%-os energia magtakarítás

A korábbi hőtermelő berendezésekhez képest akár 30% energiát is képesek megta­karítani. Ezt annak köszönhetik, hogy az égés során keletkező vízgőzt lecsapatják, annak rej­tett hőjét hasznosítják. Földgáznál a kondenzációs hő 11% körüli. Ez azt jelenti, hogy ennek a kondenzációs hőnek tudható be az, hogy a kondenzációs kazán 108-109%-os hatásfokkal üzemel.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ez egy több energiát előállító gépegység, mint amen­nyi a bevitt energia, ez nem egy örökmozgó. Ez a szám annak köszönhető hogy a hatásfokot régebben a fűtőértékre vetítve határozták meg, amit nem tartalmazott a kondenzációs hő.

Je­lentős energiát tudunk megtakarítani azzal, hogy alacsony hőmérsékleten távozik a füstgáz, ezáltal csökken a füstgázveszteség. Ha csökkentjük a terhelést, nő a hatásfok. Hagyományos kazánoknál a terhelés csökkentésével a hatásfok is romlik. A kondenzációs kazánoknál an­nál nagyobb hatásfokot lehet elérni, minél alacsonyabb a visszatérő fűtővíz hőmérséklete, és a füstgáz harmatponti hőmérséklete minél alacsonyabb.

Kondenzáció

Harmatponti hőmérséklet alatt a kondenzáció megindul, a vízgőz lecsapódik, a rejtett hő hasznosíthatóvá válik, a hatásfok nő. A harmatponti hőmérséklet 60°C alatt van, cca 53-56°C között. Minél alacsonyabb a vissza­térő vízhőmérséklet, a jó hővezető képességű hőcserélőnél, annál hamarabb indul meg a kon­denzáció.

A keletkező kondenzátum pH értéke 3-5 között mozog, savas bázisú, szennyvíz csatornába beengedhető. Sőt még használ is, ugyanis a szennyvíz lúgos kémhatású, így a csa­tornába vezetett kondenzátum elősemlegesíti a szennyvizet.

Hátránya, hogy költséges beren­dezés, de érthető okok miatt:

  • Az összes füstgázzal érintkező rész saválló anyagból készül.
  • A hőcserélőnek nagyobb felületűnek kell lennie.
  • Előkeveréses égőt építenek be, amelyek széles lángszabályozású tartományban üze­melnek.
  • A keletkezett kondenzátumot el kell vezetni.
  • Túlnyomással kell biztosítani az alacsony hőmérsékletű füstgáz elvezetést.

Kondenzáció abban az esetben jön létre, ha a kazánba visszatérő víz hőmérséklete alacso­nyabb, mint az égéstermékben levő vízgőz harmatponti hőmérséklete. Ez az olyan rendszereknél érvényesül, amelyek alacsony előremenő, illetve visszatérő fűtővízzel üzemelnek (padló- és falfűtés).

Hagyományos fűtési rendszerek esetén (90/70-es hőfoklépcső) is műkö­dik a kondenzáció, de csak az átmeneti időszakokban. Ez az időszak a fűtési szezon 30-35%-a. ebből látható, hogy nem a legjobb megoldás a kondenzációs kazán alkalmazása ebben az esetben. A fűtési időszak alatt ugyanis hagyományosan üzemel.

Kondenzációs kazán padlófűtésnél

Ha padlófűtési rendszerünk van, akkor ez sokkal ideálisabb megoldás, hiszen itt a hőfoklép­cső 60/45 vagy alacsonyabb. Innen következik, hogy kondenzációval működhet a kazán a teljes fűtési idény alatt is, nemcsak az átmeneti időszak alatt. Ilyenkor a cél az, hogy minél alacsonyabb legyen a rendszer hőmérséklete.

Ha a hőfoklépcső 40-32-es, akkor a készülék teljes üzemben működik. Viszont az alacsony fűtővíz hátránya: a hőleadók nem tudnak nagy hőmennyiséget leadni. A 90-70-es fűtési rendszer közel kétszer nagyobb hőmennyiséget ad le, mint a 60/45-os rendszer.

Jó tanács

Új rendszer kiépítésekor, ha kondenzációs kazánt építünk be, célszerű padlófűtést és kiegé­szítésként alacsony hőfoklépcsőre tervezett, nagyobb fűtőfelületű radiátort beépíteni.

Amennyiben felújításra kerül sor, először az épületet kell kezelésbe venni. A jó minőségű hőszigetelőkkel csökkenteni lehet az épület hőigényét, mellyel már elérhetünk hőfoklépcső csökkenést is. Ezt követhetik a radiátorok cseréje, szelepek, csőhálózat, szóval az épületgé­pészeti rekonstrukció.

Akkor dolgozik gazdaságosan egy kondenzációs kazán, ha alacsony az üzemi hőmérséklet. Törekedni kell arra, hogy az előremenő és a visszatérő hőmérséklet különbsége, a hőfoklép­cső 30°C körüli legyen. Az alacsony közepes radiátor-hőmérséklet miatt viszont nagyobb fe­lületű hőleadót kell felszerelni. Persze megfelelően kell beállítani a radiátorszelepet, hiszen csökkenteni kell a vízmennyiséget, hogy nagy legyen a lehűlés mértéke.

Olyan szerelvényt kell beépíteni, ami finom, pontos beállítást biztosít. Próbáljuk meg elkerülni az olyan szerke­zeti elemek beépítését a kondenzációs kazánnal üzemelő fűtési rendszerbe, ami az előremenő közeget visszavezeti a visszatérőbe, mert hatásfokromlást fog eredményezni.

Nem célszerű túláram-szelepet használni, ehelyett a nyomáskülönbség-szabályozást oldjuk meg fojtásos szabályozással. Egy kondenzációs kazán metszeti képe látható az alábbi ábrán (11.18. ábra).

11.18. ábra. Kondenzációs kazán felépítése.

11.18. ábra. Kondenzációs kazán felépítése.

  1. ionizációs elektróda
  2. gyújtóégő
  3. automatikus légtelenítő
  4. biztonsági hőmérséklet érzékelő
  5. hőcserélő burkolat rögzítő
  6. lemezes hőcserélő
  7. szifon
  8. előremenő vízhőmérséklet érzékelő
  9. vízmennyiség határoló
  10. nyomásmérő
  11. füstgáz és frisslevegő csatlakozás
  12. ventilátor
  13. keret
  14. gáz és levegő bemenet
  15. betekintő üveg
  16. gázszelep
  17. hőcserélő
  18. gázvezeték
  19. kazántábla
  20. ventillátorcsonk
  21. füstgáz vezeték
  22. füstgáz biztonsági hőmérséklet határoló
  23. keringtető szivattyú
  24. biztonsági szelep kondenzvíz elvezető
  25. gáztípus tábla
  26. kapocsléc (sorkapocs)
  27. DBA (égőautomatika)

A kazán és tartozékai

A kazán alapanyagaként szolgáló korrózióálló speciális alumíniumöntvény és a megfelelő kialakítás megakadályozza a füstgázból kiváló kondenzvíz anyagkárosító hatásait. A tűztér a lángképhez illeszkedik. A tűztérben uralkodó enyhe túlnyomás szállítja a füstgázt a füst­gázrendszeren keresztül. A kiváló kondenzvíz egy felfogó edénybe kerül és onnan egy szi­fonon keresztül távozik.

A tartozékok általában a következők:

  • Tágulási tartály.
  • Szerelőkeret.
  • Biztonsági szelep
  • Túláram szelep (a beépített túláram szelep csökkenti a termosztatikus szelepeknél fel­lépő zajhatást. Nyitó nyomása 300 mbar).
  • Automatikus légtelenítő.
  • Keringtető szivattyú.
  • Hő-, nyomásmérő.
  • Töltő-ürítő csap.
  • Váltószelep.
  • Vízáramlás kontroll.

Szerelés

A fali kivitelű készülékeknek köszönhetően, kis tömegük megkönnyíti a szerelést. A fal teher­bírása meg kell hogy feleljen a tömegből adódó követelményeknek. A készülék beépítése előtt a csővezetékeket és a radiátorokat alaposan át kell öblíteni.

A szereléskor tekintettel a karban­tartási munkákra, figyelmet kell fordítani a minimális távolságok betartására. A kondenzáci­ós kazánok jellemző méreteit a 11.19. ábra, műszaki adatait a 11.7. táblázat szemlélteti.

11.19. ábra. Kondenzációs kazán beépítési méretei.

11.19. ábra. Kondenzációs kazán beépítési méretei.

  • 1, VK Fűtési előremenő 3/4″
  • 2, RK Fűtési visszatérő 3/4″
  • 3, AW HMV csatlakozás 1/2″ (kombi kivitelnél)
  • 4, EK hidegvíz bemenet 1/2″ (kombi kivitelnél)
  • RS tároló visszatérő (a fűtő kivitelnél)
  • 5, Gázcsatlakozás 1/2″
  • 6, Kondenzátum elvezető csonk d=20 mm
  • 7, biztonsági szelep elvezető csonk d=15 mm
  • 8, füstgázcsatlakozás: konc. Ø 60/100 mm

A szerelési lehetőségek sokrétűek. A kínálatban megtalálhatók csatlakozókészletek a falon kívüli és belüli szereléshez egyaránt.

  • A fali kazán az előre felszerelt tartóra függeszthető.
  • A fali tartó rögzítésére szolgáló dübel támasztására ellenlemezes közcsavar is alkal­mazható.
  • A minimális oldaltávolság 100 mm.

A készülék beépítése előtt a csővezetékeket és a radiátorokat alaposan át kell öblíteni. A sze­reléskor tekintettel az elvégzendő karbantartási munkákra, figyelmet kell fordítani a minimá­lis távolságok betartására.

Padlófűtési rendszerek

A kondenzációs fali kazánok kiválóan illeszthetők padlófűtési rendszerekhez. Az oxigéndiffú­ziótól nem mentes műanyagcsőből készült padlófűtési rendszerek esetén hőcserélőt kell alkal­mazni. Ügyelni kell a szekunder kör biztosítására is (biztonsági szelep, tágulási tartály stb.).

11.7. táblázat. Kondenzációs kazán műszaki adatai.

Kazánméret kW 24
Magasság/Szélesség/Mélység mm 780/460/330
Teljesítmény:  
Névleges hőtelj. 25-100% (80/60 °C) kW 5,3-22,0
Névleges hőtelj. 25-100% (40/30 °C) kW 6,0-24,0
Névleges melegvíz teljesítmény kW 5,7-28,5
Névleges hőterhelés 25-100% kW 6,3-25,3
Gázterhelés fűtésnél m3/h 2,43
Gázterhelés melegvíz készítésnél m3/h 3,02
Füstgázhőmérséklet  
100%-os terhelésnél 80/60 / 40/30 °C 70/55
25%-os terhelésnél 80/60 / 40/30 °C 60/35
Füstgáz tömegá. részterh./telj.terh. gr/sec 4,3/10,6
Éves hatásfok (40/30 °C) telj./részterh. % 104/107
NOX kibocsátás mg/kWh <30
CO kibocsátás mg/kWh <22
Rendelkezésre álló nyomásmagasság Pa 75
Tágulási tartály mérete I 7,5
Tágulási tartály nyomása bar 1,0
Kondenzvíz mennyiség (H gáz, 40/30) l/h 1,6
Melegvíz teljesítmény ΔT 50 °C l/p 8,0
Melegvíz teljesítmény ΔT 35 °C l/p 11,5
Melegvíz hőmérséklet °C 30-60 °C
Melegvíz csatlakozási nyomás bar 0,9-10
Gáztípus kategória Il2H3P 20 mbar, 50 mbar (H földgáz és propán gáz)

Karbantartás

A fűtési rendszert 23 német keménységi fok alatti csapvízzel kell feltölteni. A pH értéknek 7-8,5 között kell lennie. A vízutánpótlásnál is ügyelni kell a víz keménységére és pH értéké­re. A beépített iszapleválasztókat és szűrőket folyamatosan ellenőrizni és tisztítani kell. Me­leg kazánra hideg vizet rátölteni tilos!

A kazán telepítésénél figyelembe kell venni a szabványokat és az érvényes műszaki irányel­veket. Ezek tűzrendészeti követelményeket határoznak meg, valamint irányelveket tartal­maznak a felállítási hely elhelyezkedésére, méretére, szellőztetésére vonatkozóan. Eszerint gyúlékony anyagok és folyadékok a készülék közelében nem tárolhatók.

A tüzelőberendezés és égéstermék-elvezető berendezés egységének biztosítani kell a keletkező kondenzátum fo­lyamatos, veszély nélküli elvezetését. A vízszintes csőszakaszok (pl. összekötő darab) min. 5%-os lejtéssel, illetve a gyártó által előírtak szerint szerelendők. A kondenzátum-elvezető rendszert a készülék teljesítménye függvényében méretezni kell, és a gyártó által előírtak szerint kell kialakítani. A kondenzátum elvezetésére alkalmazott szerelési anyagok savállóak legyenek.

Fűtővíz-előkészítés

Kémiai adalékanyagok használata nem megengedett. Amennyiben egy fűtési rendszerben az oxigéndiffúzió és az iszapképződés nem kizárt, úgy a rendszer szétválasztásához egy külső hőcserélőt kell alkalmazni.

Egy már meglévő fűtési rendszer esetén a fali kazán iszaposodástól való védelme érdekében a közös visszatérő vezetékbe szennyfogó szűrő beépítése java­solt. A szűrő előtt és után elzáró szerelvényt kell beépíteni. Ha a rendszer üzembe helyezés előtt alaposan átöblített és az oxigénkorrózió kizárt, akkor a szűrőt nem feltétlen kell beépí­teni.

Keverőszelepes fűtőkörök: Keverőszelep csak akkor szükséges, ha a rendszer különböző hő­mérséklet-tartományokban üzemel, pl. radiátoros fűtés és padlófűtés. Négyútú szelepek nem alkalmasak.

Keringtető szivattyú

A kazánoknál a beépített keringtető szivattyúk általában három teljesít­ményfokozatban üzemeltethetőek. A keverőszelepek nélküli fűtőkörök keringtető szivattyújaként, valamint tároló-töltő szivattyúként üzemel.

Túláram szelep

A kazánoknál minimális térfogatáram szükséges (150 – 500 l/h mérettől füg­gően). A minimális térfogatáram egy túláram szeleppel is biztosítható. A túláram szelepet a ka­zán közelében, a háromjáratú szelep után kell beépíteni. Egy átlagos rendszernél a túláram­ szelepet kb. 250 mbar nyomásra kell beállítani. A modulációs szivattyú tovább csökkenti a termosztatikus szelepeknél kialakulható zaj mértékét.

Komoly rendszerek esetén a túláram ­szelep és a nyomáskülönbség-szabályozó nem hiányozhat. Ilyen esetben a túláram szelepet 400 – 500 mbar, a nyomáskülönbség-szabályozót 100 – 150 mbar közé kell beállítani. Ez utóbbi megoldás esetén kihasználható a maximális kondenzáció, és a zaj is minimális.

Kis méretezési hőmérséklet esetén (pl. 40/30°C-os padlófűtés) a felhasználható nyomás nem elegendő a rendszerellenállás legyőzésére, a kivitelezőnek egy második, külső szivattyút kell beépítenie. A hidraulikus elválasztáshoz ilyenkor hidraulikus osztót kell alkalmazni.

Kondenzvíz-elvezetés

A fűtési időszak alatt a kazánban és a füstgázrendszerben keletkező kondenzvizet a helyi előírásoknak megfelelően kell a csatornába vezetni.

Nyílt égésterű kondenzációs kazánok

A füstgázelvezetés szimplafalú füstcsövön keresztül történik, melynek anyaga korrózióálló alumínium. Az égési levegő bevezetése a füstcső és a kazánköpeny közötti gyűrűn keresztül biztosított. A nyílt égésterű kazán az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekben nem üze­meltethető.

A nyílt égésterű kazánoknál a korrózió okozta károk elkerülése érdekében ki kell zárni, hogy az égési levegőbe halogén szénhidrogének kerüljenek (pl. spraydobozok, oldó-és tisztítószerek, festékek és ragasztók tartalmaznak ilyet).

Zárt égésterű kondenzációs kazán

A kazánok felszerelhetők lakásban és egyéb, ahhoz hasonló helyiségekben, melyek rendel­tetésszerűen emberi tartózkodásra szolgálnak pl. fitness- és gazdasági helyiségekben, vala­mint pincében és tetőtérben egyaránt. Ennél a készüléknél jelentős előny a füstgáz el-, illet­ve az égési levegő bevezetésének módja, mert a felállítási helyet nem szükséges befúvó és elszívó nyílással ellátni.

Elektromos fűtőkészülékek

Az elektromos fűtőszivattyúkat ott alkalmazzák, ahol igen kis hely áll rendelkezésre az elekt­romos fűtés kialakításához. További felhasználási területet jelentenek azok az építmények, ahol az elektromos fűtés egyszerű módon támogathatja a meglévő fűtést.

Az elektromos fűtőszivattyúk keringtető szivattyúból, háromfázisú elektromos fűtőbetétből és mikroprocesszoros szabályzó elektronikából épülnek fel. A szferomotoros (szivattyúk té­makörében részletesen) keringtető szivattyú kiemelkedően alacsony zajszinttel rendelkezik.

A szivattyúnak az elektromos fűtőbetét alá helyezésével el lehet érni, hogy a szivattyúból ki­lépő víz perdülete a fűtőbetétek felett is megmarad, így kimagaslóan jó hőátadást lehet elér­ni. Ennek köszönhetően megakadályozható a fűtőfelületek túlmelegedése.

A fűtési kör vizét a szivattyú a készülék alsó részén szívja be, majd keresztülnyomva a fűtőbetéteken, a víz a készülék felső részén lép ki. A szívócsonkon 3/8″-os menetes furat van, amelyhez a tágulá­si tartály csatlakoztatható. A nyomócsonkon a biztonsági szelep és a légtelenítő széria van beépítve. A kazán vázlatát a 11.20. ábra, műszaki adatait a 11.8. táblázat tartalmazza.

11.20. ábra. Elektromos fűtőszivattyú felépítése.

11.20. ábra. Elektromos fűtőszivattyú felépítése.

11.8. táblázat. Elektromos fűtőszivattyú műszaki adatai.

Elektromos fűtés        
Elektromos teljesítmény 6 kW 9 kW 12 kW 15 kW
Fűtőbetétek száma 3 3 3 3
Fűtőbetétek teljesítménye 2 kW 3 kW 4 kW 5 kW
Feszültség 400 V, 3 fázis 400 V, 3 fázis 400 V, 3 fázis 400 V, 3 fázis
Áramfelvétel 8,7 A 13,0 A 17,4 A 21,6 A
Max. üzemi nyomás 6 bar 6 bar 6 bar 6 bar
Max. üzemi hőmérséklet 90 °C 90 °C 90 °C 90 °C
Vízoldali csatlakozási méret 1” külső menet 1” külső menet 1” külső menet 1” külső menet
Tömeg 9,9 kg 10,2 kg 10,8 kg 11,1 kg
Szivattyú        
Max. emelőmagasság 32 kPa 32 kPa 32 kPa 32 kPa
Max. térfogatáram 3,4 m3/h 3,4 m3/h 3,4 m3/h 3,4 m3/h
Motor        
Építési mód tengely nélküli szferomotor tengely nélküli szferomotor tengely nélküli szferomotor tengely nélküli szferomotor
Teljesítmény felvétel 99 W 99 W 99 W 99 W
Motor teljesítmény 35 W 35 W 35 W 35 W
Feszültség 230 V 230 V 230 V 230 V
Áramfelvétel 0,43 A 0,43 A 0,43 A 0,43 A
Biztonsági hőmérsékletkorlátozó        
Kapcsolási hőmérséklet 110 °C-9K 110 °C-9K 110 °C-9K 110 °C-9K

Ahogy a táblázatból is látható, az elektromos fűtőszivattyú általában 4 teljesítmény fokozat­ban készül.

Kompakt egységként szerelve a csomag tartalmazza az

  • Elektromos fűtőszivattyút.
  • Membrános zárt tágulási tartályt.
  • Biztonsági szerelvényeket.
  • Osztót (elzáró szerelvények), gyűjtőt (térfogatáram mérővel kombinált szabályozó szelepek).
  • Visszacsapó szelepet.

A kompakt egység a gyártósorról nyomáspróbázva, készre szerelve, horganyzott acéllemez szekrényben, vagy szerelőlapra szerelve szerezhető be.

  • Az elektromos fűtés előnye:
  • Az üzemeltetési hatásfok magas.
  • A beruházási és szerelési költség alacsony.
  • A régi szilárdtüzelésű kazán korszerűsíthető.
  • Nincs karbantartási költsége a kéménynek.
  • Nem kell félni az esetleges gázmérgezéstől.
  • Jól szabályozható.
  • A fűtővíz hőmérséklete akár 30 °C is lehet.
  • Biztonságos az ellátás.
  • Magas üzemeltetési hatásfokot érhetünk el.

Szerelés

Az elektromos fűtőszivattyút biztonsági okokból nem éghető anyagú alapra kell szerelni. Szereléskor különösen figyelni kell arra, hogy a szivattyú mindig alul legyen. A felszerelés a fejrésznél és a szivattyúházon található szemekkel történik sima falra.

A testvezetéssel ter­jedő zajok elkerülése végett a felerősítő szem mindkét oldalán gumi alátétet kell elhelyezni. A gumi alátétek a fűtőszivattyú szállítási anyagához tartoznak, és úgy kell elhelyezni ezeket, hogy ne legyen közvetlen fémes kapcsolat az öntött test, és a felerősítő csavar között. Az elektromos fűtő szivattyúnak nem szabad a tartószerkezetet érinteni más helyen sem, például a köpenycsőnél.

A szerelésnél ügyelni kell arra is, hogy a keringtető szivattyú cseréjéhez a fűtőszivattyú alatt minimum 60 mm hely álljon rendelkezésre. Az elektromos fűtőszivattyú szerkezeti elemeit, rögzítési pontjait a 11.21. ábra szemlélteti.

11.21. ábra. Elektromos fűtőszivattyú szerkezeti elemei.

11.21. ábra. Elektromos fűtőszivattyú szerkezeti elemei.

Vízoldali csatlakozás

A fűtési kört az 1″-os, külső menetes csonkokhoz kell csatlakoztatni. Az előremenő csonk felül, a visszatérő alul található. A visszatérő csonkon levő 3/8″-os menetes furathoz kell a tágulási tartályt csatlakoztatni.

Ha a tágulási tartály nem ide csatlakozik, akkor a visszatérő vezeték egy másik pontjára kell csatlakoztatni, de semmi esetre sem az előremenő vezeték­re. A fejrész hátsó ½”-os csonkjára van a fűtési kör légtelenítője szerelve, míg elől a bizton­sági szelep található.

Elektromos csatlakozás

Az elektromos munkákat csak elektromos szakember végezheti el. A szivattyú nem működ­het víz nélkül.

Az elektromos fűtőszivattyú bekötéséhez a fűtőszivattyú felső részén levő szabályozó dobozt a csavarok megoldásával kell nyitni. Ezt követően a fűtőszivattyú teljesítményének megfe­lelő keresztmetszetű kábelt a tömszelencén át kell vezetni, és a hálózati sorkapocshoz be kell kötni, a kapcsolási sémának megfelelően.

Túlfűtés védelem

A padlófűtésnél alkalmazott elektromos fűtőszivattyú beépítésekor igen ajánlott a túl magas vízhőmérséklet miatti károk elkerülésére a beépített túlfűtés védelmet bekapcsolni. A kívánt biztonsági hőmérsékletet, amelynél a túlfűtés védelemnek működni kell, egy potenciométerrel kell 35 – 90 °C között beállítani.

Padlófűtés esetén ennek a hőmérsékletnek a maximálisan megengedhető hőmérsékletnek kell lennie. A beállításkor figyelni kell arra, hogy a biztonsági hőmérsékletnek magasabbnak kell lennie, mint a padlófűtés maximális üzemi hőmérséklete.

A szabályozás méri egy kiegészítő hőmérséklet-érzékelővel az előremenő vízhőmérsékletet, és kikapcsolja a fűtőszivattyú keringtető szivattyúját, ha az túllépi a beállított értéket. Ezzel biztosítja, hogy függetlenül a beállított szabályozási módtól, el lehessen kerülni a padlófű­tésnél a túl meleg víz keringtetését.

A szivattyú kikapcsolása

A szivattyú kikapcsolása csak az olyan fűtési rendszereknél lehetséges, amelyeknél a fűtő­szivattyút szoba termosztátról vezérlik.

Ha ez az üzemmód nincs bekapcsolva, akkor a szivattyú mindig működik, ha a főkapcsoló be van kapcsolva. Ha ez az üzemmód be van kapcsolva, akkor a szivattyú csak fűtési igény esetén kapcsol be, és miután a fűtés kikapcsol, 2 perc utánkeringtetés elteltével, miután a fű­tőbetétekkel lehűtötte, kapcsol ki.

A fűtőbetétek külső ki- és bekapcsolása

Az elektromos fűtőszivattyúnak három fűtőbetétje van, amelyeket a beépített szabályozó önállóan működtet. Ha egy felhasználáskor nem szükséges mindegyik fűtőbetétet üzemeltet­ni, akkor azok egyenként kiiktathatóak. A nem működő fűtőbetéteket a szabályozás nem kapcsolja be, kivéve, ha külső vezérlés kapcsolja be ezeket.

Biztonsági hőmérséklet-korlátozás:

A túlfűtés kivédésére az elektromos fűtőszivattyú tartal­maz biztonsági hőmérsékletkorlátozót, ami túl magas hőmérséklet esetén a fűtőbetétek egyik oldalát leválasztja a hálózatról.

Elektronikus szárazfutás-védelem:

Az elektromos fűtőszivattyúknak csak vízzel feltöltve és működő keringtető szivattyúval szabad üzemelnie. A fűtőbetétek optimális védelme céljából, (ha az elektromos fűtőszivattyút víz nélkül kapcsolnák be, vagy ha belevegősödne a rend­szer) a szabályozás túl magas hőmérséklet-emelkedést érzékelve kikapcsolja a fűtőbetéteket.

A hiba megszüntetéséhez ki-, majd újra be kell kapcsolni a készüléket. Ha kikapcsolás után a fűtőbetétek az értéktartó szabályozás által megengedett legmagasabb hőmérséklet alá hűl­tek, akkor folytatódhat a fűtés, különben meg kell várni, amíg a fűtőbetétek lehűlnek. Ter­mészetesen a rendszert az újra bekapcsolás előtt fel kell tölteni vízzel, s légteleníteni kell.

Rendszer feltöltése

Feltöltéskor gondoskodni kell arról, hogy az egész rendszer egyszerre legyen feltöltve. Nagy figyelmet kell fordítani a rendszerből kiváló gázokra, ugyanis a szivattyúházban összegyűl­ve, annak tönkremenetelét is okozhatják. Elektromos fűtésnél a fűtést csak teljes feltöltés (ki­légtelenített rendszer, utántöltve) és légtelenítés után szabad üzembe helyezni.

Üzembe helyezés

A rendszert akkor szabad csak üzembe helyez­ni, ha teljesen feltöltjük és a szabályozás műkö­dőképes. Külső szabályozás alkalmazásakor még egyszer ellenőrizni kell, hogy az előreme­nő hőmérséklet-érzékelőt a fűtési előremenőre helyezték-e.

Ha minden feltétel teljesül először a szivattyút indítsuk be úgy, hogy a hőmérsék­let-szabályzót a legalacsonyabb értékre állítjuk be, és ezt követően bekapcsoljuk a főkapcsolót. A rendszerben rekedt kismennyiségű levegő, áramlási zajokat okozhat.

Ha ezek a zajok az el­indítást követő néhány perc múlva is hallhatóak, kapcsoljuk ki és be többször a szivattyút, hogy meggyorsítsuk a légtelenítést. Ha az áramlási zajok továbbra is fennmaradnak, ismételjük meg a rendszer feltöltését. Az elektromos kazán szekrénybe szerelve a 11.22. ábra látható.

11.22. ábra. Elektromos kazán felépítése.

11.22. ábra. Elektromos kazán felépítése.

11.8   Tüzelés hatásfoka, veszteségei

A tüzelés hatásfoka az az érték, ami megmutatja, hogy hány százalékban lehet hasznosítani a tüzelőberendezésekben elégetett tüzelőanyagokat. Ha az elégetett tüzelőanyag fűtőérték­ének 60%-át tudjuk hasznosítani, 40%-a pedig a kéményen keresztül elvész, akkor annak a tüzelőberendezésnek a hatásfoka 60%.

A veszteség annak köszönhető, hogy a füstgázokkal a hő egy része is távozik, és a tüzelő­anyagnak nem minden éghető anyaga ég el.

Energiamegtakarítást tudunk elérni, ha úgy üzemeltetünk, hogy szem előtt tartjuk a fűtési szokásokat, igényeket. Ha rendszeres időközönként ellenőrizzük a fűtőberendezések műkö­dését, figyelünk a karbantartásnál a legapróbb részletekre, akkor akár 40% energiameg­takarítást is elérhetünk:

  1. Ha a helyiség hőmérsékletet 2 °C-al csökkentjük, és a hálószobában a komfortérzet fo­kozása miatt is alacsonyabban tartjuk 16%-os energiamegtakarítást érhetünk el.
  2. Ha ügyelünk a hatásos szellőzésre, és éjszakai üzemmódot alkalmazva csökkentjük a hőmérsékletet kb. 10%-nyi megtakarítást tapasztalunk.
  3. A tüzelőberendezés szabályozásával (a nem állandó tartózkodású helyekben csökken­tett üzemmód), rendszeres karbantartások elvégeztével akár 18%-os energiameg­takarítást is regisztrálhatunk.

Tüzelőberendezések veszteségei

Minden tüzelőberendezés, a tüzelőanyag típusától függően más-más hatásfokkal üzemel. Minél rosszabb egy hőtermelő berendezés hatásfoka, annál magasabb az átalakítási veszte­ségünk. Ez pedig szoros összhangban áll azzal, hogy nagyobb mennyiségű tüzelőanyagot használunk fel, ugyanannak a hőigénynek a fenntartása mellett.

A tüzelőberendezések vesz­teségei a következők:

  • Füstgáz-veszteség: a fűtő víz nem képes teljes mértékben hasznosítani a tüzelőanyag elégetése során keletkező hőmennyiséget. A füstgáz hőmérséklete magasabb, mint a fűtővíz hőmérséklete. A felesleges hő a kéményen keresztül a szabadba távozik.
  • Készenléti veszteség: ha a hőtermelő-berendezésünk üzemen kívül van, akkor a tűztéren átáramló levegő (természetes huzat) lehűti a berendezést. A fűtés bekapcsolását kö­vetően a hőtermelő felmelegítésével járó veszteség a készenléti veszteség.
  • Vezetékveszteség: ha nem szigeteljük le megfelelően a csőhálózatunkat, akkor az is hőleadóként funkcionál. Mind az előremenő, mind a visszatérő vezeték hőt ad le, és ezt a plusz hőt a hőtermelővel kell előállítani.
  • Levegőmennyiség szabályozatlanságából eredő veszteség: ha a tüzelés során a szüksé­gesnél több levegőt vezetünk be, a termelt hőt nem tudjuk hasznosítani, így az veszte­ségként az égéstermékkel távozik. Ha az égéshez szükséges levegőmennyiség nem ele­gendő, a tűztérben korom képződik, ami szigetelő hatása miatt akár 5-10%-os veszte­séget okozhat.