A lakótér környezet kapcsolata: erkély, terasz tervezése
A lakások természetkapcsolatát az ablakok és az erkélyajtó közvetítésével az erkély, a terasz, a tornác és az átrium jelentik.
Erkély
Az erkély a födém konzolos meghosszabbításával kialakított vagy a földszinti lábazati falhoz „gyámolított”, az épület tömegsíkja elé ugratott épületrész. Minimális mérete a falra merőlegesen nézve 1,20m, területe nincs meghatározva, csakis a funkció és az épületkarakter határozza meg. Nagyobb erkélyeknél az esetleges „pihenőbútorokat” is figyelembe kell venni. Igen előnyös az olyan erkély, amely nyaranta a család étkezésének tere lehet.
Erkélyek előkertbe való benyúlásának mértéke, ha az erkély alja és az alatta lévő terep között leg-alább 2,00m-es szintkülönbség van, nincs szabályozva. Utcavonalon való építésnél a járdától mérten legalábbb 3,00m magasságban és max. 1,50m-t nyúlhat be a közterület fölé. Az oldalkert előírt legkisebb méretébe erkély nem nyúlhat bele, függetlenül anyagának, ill. szerkezetének tűzrendészeti besorolásától. A franciaerkély nem más, mint egy padlószintig üvegezett nyitható ablak (erkélyajtó), áttört mellvédráccsal.
Teraszok
A teraszok szerepe a lakásoknál sokkal nagyobb, mint az erkélyeké, teljesebb és kényelmesebb bútorozhatóságukkal jobban szolgálják az embert. A legnagyobb méretű teraszok a földszinti lakóterekhez tervezhetők, általában a kedvező égtáj felőli és védett oldalon. Utcai előkertben nagyobb teraszra kevésbé van lehetőség, mint az oldalkertben, sőt még inkább a belső kertben. A kert felőli nagyobb intimitású terasz felé a család télen és nyáron egyaránt szabadon kitárulkozhat.
A teraszokat vagy feltöltésre, vagy gazdasági, ill. egyéb helyiségek fölé építik. Építési költségük nagyon eltérő, egy építési törmelékből feltöltött terasz-alépítmény természetesen lényegesen olcsóbb, mint egy járható tető, korláttal és vízelvezetéssel stb. A jól funkcionáló terasz azonban előbb-utóbb meghálálja az építésére fordított pénzt és időt, csak jól kell tudnunk azt használni. Az emeleti, valamint minden beton- és kőanyagú teraszt nyáron, a forróság ellen mindenképpen védeni kell (főként az épület közelében), növényi vagy mesterségesen épített árnyékolókkal.
Tetőteraszok
A tetőteraszok ma nálunk is terjedő változata, a tetőkert vagy biotető funkció szempontjából azonos a hagyományos tetőterasszal, mégis sokkal praktikusabb annál. A tetőkert használati értékét növeli, hogy az emelet vagy felsőbb lakószint „zöld területtel” kapcsolódik a lakáshoz. A tetőkert biotalaját a teherhordó szerkezet fölötti 20-30cm vastag kultúrréteg jelenti. Hátránya tulajdonképpen csupán az, hogy a zárófödémet a talajréteg (és növényzet) miatti többletteherre kell méretezni. Ez a többletköltség azonban tetőkert alatti lakótér esetében a fűtési költségben megtérülhet. Figyelem! Ez a megoldás különleges tetőszigetelési rendszert és kifogástalan minőségű kivitelezést követel!
Tornác
Tornác főként a régi építésű házaknál található, ma már csak elszórtan épül. Lényege, hogy az épület valamely oldala, több oszloppal gyámolított tetővel vagy terasszal, fölülről fedett. Azokat az erkélyeket és teraszokat, amelyek az előtte lévő terepnél vagy épületrésznél 1,00m-rel magasabban vannak, védőkorláttal kell ellátni. A védőkorlát szerepét a mellvédfalak vagy virágvályúk is betölthetik. A határolók (korlátok és mellvédfalak) magassága a terasz padlószintjétől 1,00m legyen.